Világgazdaság, 1990. november (22. évfolyam, 209/5467-230/5488. szám)

1990-11-08 / 214. (5472.) szám

12 ÁRUPIAC General Motors-beruházások A General Motors európai igazgatósága bejelentette, hogy Szlovákiával pozsonyi jármű­ipari beruházásokról állapodott meg. Az előzetes szerződés értelmében erőátviteli berende­zések gyártására, illetve jármű­­összeszerelő tevékenységre kíván ott koncentrálni a szerte­ágazó európai érdekeltségi háló­zattal működő amerikai autóipari nagyvállalat. Szlovák részről a Bratislavske Automobilove Zavody (BAZ) lesz a partner. A bejelentés szerint az együtt­működés számos részletét még ezután kell kimunkálni, az azonban bizonyos, hogy a General Motors kizárólagos jogokhoz jutott a szóban forgó pozsonyi vállalatnál végrehaj­tandó modernizálás tekintetében. Az előzetes megállapodásról szóló közlemény arra utal, hogy a beruházások megvalósítása után mintegy 250 ezer sebes­ségváltót gyártanak évente a szlovákiai nagyvárosban, ame­lyeket a cég többi európai üzemeiben használnak fel. Tervezik továbbá Opel személy­­gépkocsik helybéli összeszere­lését is, csehszlovákiai értéke­sítés céljára. Az eladások elő­készítésére máris megkezdték az ottanai értékesítési hálózat kialakítását. A jelenleg is fo­lyó tárgyalások viszonylag gyors befejezése esetén 1992 vége felé várható a termelés beindítása. A General Motors hangsú­lyozza, hogy a szlovákiai be­ruházás része annak az átfogó vállalati stratégiának, amelynek keretében erős pozíciókat kíván kiépíteni a mélyreható változá­sokon átmenő kelet-európai Pozsonyban országokban. A közlemény utal a Szentgotthárdon beindítandó motorgyártásra és összeszerelés­re, valamint arra, hogy a volt NDK területén lévő Eisenach­­ban októberben elkezdték az Opel Vectra személygépkocsik gyártását. (AP-DJ) ­ VILÁGGAZDASÁG Suzuki összeszerelő üzem Kínában Az abroncs és az akkumulátor már kínai lesz Megindult a termelés abban a kínai autógyárban, amelyet a kínaiak a japán Suzuki Motor­ral közösen hoztak létre. Az új összeszerelő-üzembe a kínai gyártmányú abroncsokon és akkumulátorokon kívül minden alkatrészt Japánból szállítanak. A Suzuki a Japánban 600 köb­centis motorral forgalmazott Alto kisautó 800 köbcentis változatát fogja Kínában gyár­tani. A japán Nihon Keizai Shimbun című napilap szerint idén (tehát a hátralévő alig két hónap alatt) 400, jövőre pedig összesen 1000 Alto hagyja el a futószalagokat. (A Suzuki szó­vivője nem tudott válaszolni arra, hogy időarányosan miért alacsonyabb az 1991-re terve­zett kibocsátás.) Az elképzelé­sek szerint 2-3 éven belül évi 10 ezer gépkocsira kívánják felfuttatni Kínában termelést, ahol, az importot is figyelem­be véve, évi 85 ezer gépkocsit vásárolnak. A tavaly júniusi diákmeg­mozdulások óta ez volt a kor­mány első vegyesvállalati megállapodása a járműiparban, azóta azonban megszületett a legjelentősebbnek tartott (évi 150 ezres szériára tervezett) szerződés a Volkswagennel, valamint kisebbek a Chrysler­rel és a Peugeot-val, s rövide­sen aláírják a szerződést (a majdan szintén évi 150 ezer gépkocsit gyártó) Citroennel is. (AP-DJ) A Deutscher Waggonbau továbbra is épít kelet-európai piacára Dorogmán László jelenti Berlinből. Számos keletnémet iparvál­lalat talpon maradása, illetve szanálása nagymértékben függ a kelet-európai országokhoz, elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági kapcsolatok alakulásától. Ezen vállalatok közé tartozik a vasúti jármű­gyártó kombinát, a Deutscher Waggonbau. Éves termelésének 70 százalékát eddig a Szovjet­unióba, további 20 százalékát a kelet-európai országokba szállította. A hat gyáregységben összesen 20 ezer, az alvállalko­zó üzemeket is beleszámítva pedig 50 ezer munkahely sorsa függ a kelet-európai üzleti kapcsolatok fennmaradásától. A bonni kormány­ által közölt adatok tanúsága szerint az egykori NDK területén 850 ezer munkahely kapcsolódik a KGST- államokkal folytatott kereske­delemhez. Az alvállalkozó üzemeket is figyelembe véve pedig további 600 ezerrel emelkedik ez a szám. 1990 első félévében az NDK-nak a KGST- országokkal folytatott kereske­delme egymilliárd transzferábi­lis rubellel csökkent - ezen belül 750 millióval esett vissza a keletnémet import, és 250 mil­lióval lett kevesebb a keletné­met export­­ 1989 első félévé­hez viszonyítva. Előrejelzés szerint az idei szovjet export várhatóan 20 százalékkal halad­ja meg a tavalyi szintet, míg a Szovjetunióból érkező árumeny­­nyiség értéke 25 százalékkal lesz kevesebb az 1989. évinél. A többi KGST-országba irányuló keletnémet export változatlan szinten marad, míg az 5 or­szágból importált áruk értéke mintegy 2 milliárd transzferá­bilis rubellel marad el az 1989- ben kimutatott szinttől. A Kelet-Európával folytatott német kereskedelem kilátásai csöppet sem rózsásak. A neve­zett országok - különösen a német valutaunió óta - nehe­zebben tudnak betörni a német piacra, hiszen a keletnémet partnerek a világpiacról sok esetben olcsóbban és jobb minőségben tudják beszerezni mindazt, amit eddig a „testvér­országoktól” vásároltak. Ráadá­sul a hat KGST-ország deviza­ínséggel is küzd, s fennáll annak veszélye, hogy az egyes kor­mányok importkorlátozást lép­tetnek életbe. A legtöbb KGST- országban ugyanis csak annyit lehet konvertibilis devizáért importálni, amennyit az adott ország az export révén kigaz­dálkodik. A fenti gondok ellenére a hagyományos szovjet piaccal rendelkező Waggonbau derűlá­tással tekint a jövőbe. Ennek oka egyrészt az, hogy üzemelnek a műszaki különlegességekre (például széles nyomtávú vas­úti alvázak) és szélsőséges klí­maviszonyokra specializálódott termékei rajta vannak azon a listán, amelynek a szovjet kor­mány prioritást biztosít a kon­vertibilis deviza felhasználásá­ban. Sőt a német cég hajlandó hitelekkel finanszírozni a szov­jet exportot, valamint az egyéb kelet-európai országokba irá­nyuló szállításokat. A szovjet piac esetében már létre is jött egy bankkonzorcium, amely mögött biztosítás gyanánt ott áll a Hermes-Kreditversicherung társaság. Günter Gross, a Waggonbau igazgatótanácsának elnöke el­képzelhető, sőt kedvező útnak tartja - legalábbis átmeneti jelleggel - a klíringelszámolást Kelet-Európával kötendő üzleté­ben. Ez lehetőséget nyújt a régió országainak arra, hogy a Kelet- Németországból származó importot áruszállítással ellen­tételezzék. Ugyanakkor értéke­sítési lehetőséget nyújt a kelet­német termelőknek is a koráb­bi piacokon. Devizatáblázatunkban a nyugati tőzsdék délutáni jegyzéseit adjuk meg. Az MNB a forintárfolyamok kialakításakor nem ezeket, hanem a reggeli jegyzéseket veszi alapul. Nemzetközi arany dollár/finom uncia London 385,00 Zürich 382,50-385,50 Az MNB hivatalos devizaárfolyamai ÉRVÉNYBEN: 1990. november 8. Devizák (Tőzsdei jegyzés alapján) 1990. november 7. Devizanem Vételi Közép árf. 100 egységre Ft-ban Eladási 1 USA-dollár az egyes országok pénznemében Angol font 11913,55 11925,48 11937,41 London* 1,9700-1,9710 Ausztrál dollár 4730,55 4735,29 4740,03 Sydney 1,2787-1,2804 Belga frank 197,75 197,95 198,15 Brüsszel 30,5125-30,6925 Dán korona 1063,53 1064,59 1065,65 Koppenhága 5,687 Finn márka 1704,33 1706,04 1707,75 Helsinki 3,557 Francia frank 1213,83 1215,05 1216,27 Párizs 4,9801-4,9925 Holland forint 3610,93 3614,54 3618,15 Amszterdam 1,6760 ír font 10913,59 10924,51 10935,43 Dublin* 1,8035-1,8050 Japán jen (1000) 474,21 474,68 475,15 Tokió 127,50-127,60 Kanadai dollár 5204,10 5209,31 5214,52 Toronto 1,1627-1,1632 Kuvaiti dinár Az árfolyamjegyzés szünetel Kuvaiti Német márka 4070,10 4074,17 4078,24 Oslo 5,790 Norvég korona 1044,77 1045,82 1046,87 Frankfurt 1,4818-1,4898 Olasz líra (1000) 54,19 54,24 54,29 Milánó 1116,65 Osztrák schilling 578,55 579,13 579,71 Bécs 10,44-10,45 Portugál escudo 46,31 46,36 46,41 Lisszabon 130,60-130,70 Spanyol peseta 64,83 64,89 64,95 Madrid 93,136-93,370 Svájci frank 4852,43 4857,29 4862,15 Zürich 1,2450-1,2460 Svéd korona 1090,97 1092,06 1093,15 Stockholm 5,5400-5,5550 Tr. és kr.-rubel 2747,25 2750,00 2752,75 USA-dollár 6046,13 6052,18 6058,23 ECU 8423,76 8422,18 8430,60 * , 1 font USA-dollárban A tr. és kr.­rubel árfolyama 1989. szeptember 1-jétől érvényes. 1 SDR USA-dollárban 1 ECU USA-dollárban­ 1,38357 Bonn támogatja a kisgazdaságokat a keleti tartományokban Dorogmán László jelenti Berlinből. A német kormány támogatja és ösztönzi parasztgazdaságok létrehozását és korszerűsítését a keleti tartományokban — közölte az élelmezésügyi minisz­térium államtitkára. Wolfgang von Geldern állásfoglalása szerint az egyéni gazdálkodási formát választó keletnémet parasztoknak „ajánlatos vissza­szerezniük a korábban a ter­melőszövetkezetekbe bevitt földjeiket”, emellett lehetőség nyílik arra, hogy az egyénileg gazdálkodni kívánó személyek bérbe vehessenek (legalább 12 évi használatra), illetve megvá­sárolhassanak termőföldeket az egykori NDK területén. A földvásárlást Bonn csak kivételes esetben fogja pénz­eszközökkel ösztönözni, az ilyen támogatás elsősorban a mező­­gazdasági jellegű építkezések­nek szól. A főfoglalkozásban fenntartott családi parasztgazda­ságok 300 ezer márkáig terje­dő hitelben részesíthetők, ennek kamata keletnémet parasztok számára 3 százalék. Állami kölcsön esetén, amelynek felső összeghatára 160 ezer márka, a kamatteher 1 százalékos. Eddig mintegy kétezer keletnémet paraszt nyújtott be kérvényt magángazdaság létesítésére. 1200 közös gazdaság viszont úgy határozott, hogy a jövőben is termelőszövetkezetként kíván működni. (Az egykori NDK mezőgazdasági célokra haszno­sítható földterülete 6,2 millió hektár.) Növekvő bőráruexport Jugoszláviából Jugoszláviában 340 üzemben gyártanak cipőt és bőrárut, ezen belül évente körülbelül 19,5 millió négyzetméter különféle kikészített bőrt és 3,6 millió négyzetméter szőrmét. Az idei első félévben a jugoszláv bőr­ipari termékek és szolgáltatá­sok exportjából 471 millió dollár bevétel származott, 49 száza­lékkal több, mint a tavalyi első félévben. Amennyiben nem lassul az export - véli a jugo­szláv gazdasági kamara, az egész idei bevétel elérheti az 1,2 milliárd dollárt. Ennek 30 szá­zaléka az a körülbelül 400 millió dollár értékű import, amelyre az idén ennek az iparágnak szüksége van. A jugoszláv cipőt, kész bőrruhát és más bőrárut főleg a Szovjetunió, az Egye­sült Államok, Nyugat-Németor­­szág, Franciaország, Ausztria, Belgium és Hollandia vásárol­ja. Jugoszlávia növeli az eredeti tervek alapján készült, valamint a luxuskivitelű áruk exportját. A visokói KTK kombinát pél­dául eredeti tervezésű bőr- és szőrmeruházati cikkeinek és cipőinek exportjából az idén 38 millió dollár bevételre számít, a tavalyinál 15 százalékkal többre. Négy cipőgyára 1,45 millió párat exportál, főleg az Egyesült Államokba, Nyugat- Németországba, a Szovjetunió­ba, Japánba, Franciaországba és Olaszországba. A vranjei Kostana cipőgyár az idei első félévben 2 millió női és sportcipőt exportált 9 millió dollárért. Ez a gyár 1989 elejétől együttmőködik a Kosim­­kod-Vranje sportcipőgyártó céggel. Az idén belföldön és külföldön összesen több mint 4 millió pár cipőt értékesít. A cég eredeti tervezésű cipőinek több­ségét amerikai, svéd, nyugat- és keletnémet, valamint csehszlo­vákiai cégek veszik meg. (Rynki Zagraniczne) 1990. november 8. A Colgate Romániában Az amerikai Colgate Palmo­live Co. háztartási vegyi cik­keket gyártó konszern vegyes vállalatok sorát kívánja létre­hozni Romániában, de üzleti tevékenységének összehangolá­sára elsőként egy leányvállala­tot alapít. A keletnémet ADN hírügy­nökség értesülése szerint a Colgate elsőként a legnagyobb román szappangyárral, a Stelá­­val, valamint a brassói Nivea­­gyár fogkrémüzemével társul. Az amerikai cég a román tisztító­szergyártás korszerűsítésébe is be kíván kapcsolódni. (AP-DJ) Az ICL után a Kienzlére pályázik a Fujitsu A japán Fujitsu elektronikai konszern arra készül, hogy több lépcsőben átvegye a német Kienzle céget, amely jelenleg a Mannesmann irányítása alatt működik. A világ egyik legna­gyobb elektronikai gyártócége­ként ismert Fujitsu jobb pozí­ciókat kíván szerezni a német bankok, biztosítótársaságok és kereskedelmi vállalkozások számítógépigényeinek kielégíté­sénél. A japán óriáscég állító­lag kisebb méretű berendezé­seivel pályázik az említett vevőkör megbízásainak elnyeré­séért folytatott versenyben. A Fujitsu szóban forgó terveiről a hamburgi Der Spiegel magazin adott hírt legutóbbi számában. A Fekete-erdő környéki Vik­­ingen helységben lévő Kienz­le átvételével egy újabb euró­pai bázis kialakítására törekszik a japán elektronikai vállalat. A nyár közepén már többségi részesedést szerzett a nagy múltú brit ICL cégben. A düsseldorfi Mannesmann konszern részeként működő Kienzle 4300 főt fog­lalkoztat a számítástechnikai szektorban, ahol évente mint­egy 800 millió márkás forgal­mat bonyolít le. (APA) FELOSZLIK A PHILIPS-DU PONT LÉZERLEMEZES VEGYES VÁLLALAT A holland Philips és az amerikai Du Pont cég elhatá­rozta, hogy felbontja azt a vegyesvállalati megállapodást, amelyet optikai lemezek fej­lesztésére és gyártására hozott létre a nyolcvanas évek közepe tájékán. A döntést az váltotta ki, hogy elfogyott az igazgató­ságok türelme a nagy profitok­ra, illetve az eddigi befekteté­sek megtérülésére való várako­zásban. A mai piaci felméré­sek szerint egyértelműen elhibá­zott volt az az előrejelzés, amely a nyolcvanas évek közepén rob­banásszerű bővülést jósolt az optikai lemezek felhasználásá­ban. Míg ugyanis a zenei anya­gokat hordozó kompakt leme­zek forgalma valóban látványo­san növekedett, addig az adat­tárolásra használt lézeres le­mezeknél még mindig várat magára a nagy áttörés. A két igazgatóság döntése nyomán a Philipshez kerül a vegyes vállalatnak az a része, amelyik az audiolemezek elő­állításával foglalkozik. A pro­fesszionális adattároló eszközök fejlesztésére és gyártására ki­alakított kapacitásokat pedig eladásra fogják felkínálni, és ennek lebonyolítására máris felkértek egy New York-i be­fektetőbankot. A Philips-Du Pont optikai lemezes vállalko­zás eredménytelensége ily módon tovább erősíti a szektor­ban tevékenykedő japán cégek - tehát a Sony, a Mitsubishi és a Hitachi - pozícióját. A most bejelentett felszámo­lás kapcsán különleges figyel­met érdemel az adattárolásra szánt optikai lemezes profil eredménytelensége. Az 1986-ban hangos kampánnyal beharango­zott vegyes vállalat alapítói igazi boommal számoltak. Az akkori előrejelzések szerint az idei évben az ilyen eszközökből már 1 milliárd dolláros forgalmat kellett volna lebonyolítani, ám ez a valóságban alig lesz több 325 milliónál. A vállalkozás - fennállása alatt - lényegében nem hozott profitot, és az idei évben is csak arra számíthattak az alapítók, hogy a veszteség már nem lesz olyan nagymér­vű. A vállalkozásnak az eredeti formában való megszüntetése annál is furcsábbnak tűnik, mivel a két cég hosszabb távon igen­is életképesnek tartja az opti­kai lemezes technológiát. Első­sorban olyan területeken látnak jó alkalmazási lehetőségeket,, ahol nagy mennyiségű adatállo­mányokat (file-okat) kell tárol­ni, így hasznos eszköznek tart­ják a lézeres adattárolást a gyógyászati feljegyzéseknél, továbbá a kézikönyvek, enciklo­pédiák és katalógusok kiadásá­nál. A legújabb felmérések azonban ezeknél az alkalmazá­soknál is csak a kilencvenes évek közepe felé várnak igazi áttörést. (The Wall Street Journal) Nemzetközi olajpiaci árak 1990. november 6-án Vételár Eladási ár Nyersolaj (USA-dollár/barrel, Brent*, londoni IPE jegyzés): azonnali szállításra decemberi szállításra januári szállításra Motorbenzin (USA-dollár/tonna; fok ARA** paritáson): Ólomtartalom 0,15 gr/liter Ólomtartalom 0,25 gr/liter Ólommentes, alacsonyabb oktánszámú Ólommentes, magasabb oktánszámú Dízelolaj (USA-dollár/tonna; dif mediterrán paritáson, EK-n kívüli szállításra): 33,15 32,10 30,80 338 327 318 338 304 * Északi-tengeri nyersolaj, legkedvezőbb európai minőség. ** Amszterdam/Rotterdam/Antwerpen. Forrás: Reuter pipeline 33,25 32,20 30,85 343 332 323 343 309 Üzletkötőket keres a nyomdai termékek előállításával foglalkozó reklám­szerkesztőség. Jelentkezni lehet a 111-0619 telefonszámon.

Next