Világgazdaság, 1993. október (25. évfolyam, 188/6195-208/6215. szám)
1993-10-07 / 192. (6199.) szám
1993. október 7. Turisztikai mérleg A vendégek fele a volt Jugoszláviából jött Munkatársunktól Az idei év első öt hónapjában — a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint — az idegenforgalomból megközelítően 30 milliárd forint bevétel származott, s ez 25 százalékkal haladta meg a megelőző év azonos időszakának bevételeit. A kiadások viszont ennél gyorsabban — 64 százalék — emelkedtek, s 22 milliárd forintot tettek ki. Az egyenleg a tavalyi 10 milliárddal szemben 8 milliárd forint volt. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az idei év első nyolc hónapjában 21 százalékkal növekedett az utasforgalom. A pozitív adatok ellenére mégsem ilyen kedvező a helyzet. A határainkat átlépő mintegy 26 millió látogató fele ugyanis a jugoszláv utódállamokból, valamint Romániából érkezett. Figyelemre méltó az az adat is, hogy a legjelentősebb , 2,6-szeres — emelkedést a szovjet utódállamokból érkezők körében regisztrálták. A Nagy-Britanniából, Franciaországból és Olaszországból érkezők száma némileg csökkent vagy a tavalyi szinten maradt idén január és augusztus között. Pozitív változást — 9 százalékos növekedést regisztráltak az Ausztriából, Hollandiából és Belgiumból érkezők körében. A Németországból Magyarországra látogatók száma pedig mintegy egynegyedével haladta meg a tavalyi év első nyolc hónapjának adatát. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma hasonlóképpen alakult, mint az elmúlt év első nyolc hónapjában. Ezen belül azonban 5 százalékkal csökkent a külföldi és 6 százalékkal növekedett a hazai vendégek száma. A vendégéjszakák száma 3 százalékkal csökkent. A várakozásoknak megfelelően idén kevesebb magyar állampolgár utazott nyaralni külföldre. Augusztusig 8,2 millió alkalommal léptek ki az országból magyar turisták, s ez 2 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi azonos időszakban volt. Az osztrák határszakaszon 9, a szlovén és horvát szakaszon pedig jelentős, 150 százalékos emelkedést regisztráltak. Könyvizsgál^s \r^ozrr\aGyörgy bejegyzett könyvvizsgáló és adószakértő irodája vállalja gazdasági adminisztráció ellenőrzését, szervezését, szakértést és auditálást. 1149 Budapest, Angol u. 27. Tel: 183-2935, 252-4371 Ha HITEL BEFEKTETÉS, akkor We Star A Magyar Vállalkozói Kamara Pénzügyi Tanácsadója Telefon/Telefax: 167-3221 168-6298 Jövőkép 1994-2000 Egy forint ráfordítás — száz forint bevétel A közelmúltban készült el az Országos Idegenforgalmi Hivatalban (OIH) az a munka, amelyben a turisztikai devizabevételek megduplázásának lehetőségeit vizsgálják. Téglássy Tamás elnök szerint a jelenlegi 3,5 milliárd forint éves bevételt az ezredfordulóra megfelelő ráfordítás esetén meg lehet duplázni. Ez annál is inkább szükséges lenne, mert az Idegenforgami Világszervezet (WTO) szerint az ágazat gazdasági súlya a következő években rohamosan nőni fog, így az idegenforgalomnak jelentős szerepe lehet a magyar gazdaság fejlődésében. Az idegenforgalom a bruttó hazai termékből (GDP) való részesedés és a foglalkoztatás tekintetében hasonló súllyal szerepel, mint a mezőgazdaság és a közlekedés-hírközlés. Míg a turizmus részesedése a GDP- ből 8-9 százalék, addig a mezőgazdaságé 10, a közlekedés-hírközlésé pedig 9 százalék. A munkaképes korú lakosságnak 7 százaléka él a vendéglátásból, a szállodaiparból, utazási tevékenységből, valamint a kapcsolódó területeken végzett munkából. Ugyanez a mezőgazdaságban 13-14, a közlekedés-hírközlésben pedig 8 százalék. Az ágazat devizebevétele eléri az export 45 százalékát az idén, igaz, ebből a hivatalosan regisztrált bevétel csupán 18 százalék. Amennyiben az ágazat az OIH kívánalmainak megfelelően fejlődik, úgy a GDP-hez való hozzájárulás az ezredforulóra megduplázódhat, a gazdasági növekedés ütemét egy százalékponttal megnövelheti. A munkahelyteremtés révén 1988 és 2000 között 15-20 milliárd forinttal kevesebb munkanélküli-segély kell kifizetni, s az adóbevétel is mintegy 50 milliárd forinttal növekedhet. Az ágazat vállalkozásélénkítő szerepe vitathatatlan. Ezt igazolják a legutóbbi évek adatai, amikor is 600 új utazási iroda létesült, s 500 panzió nyílt meg. A falusi, a hobby-, valamint a gyógyturizmus részvén az ország elmaradottabb területei — például Békés, Borsod, Szabolcs — is bekapcsolódhatnak az európai gazdasági vérkeringésbe. 1985—1992 között csaknem megnégyszereződött, 1,2 milliárd dollárt ért el a hivatalosan regisztrált és 3 milliárdot az ágazat összes devizabevétele. E dinamikus növekedés azonban mára megtorpant, hiszen megszűntek azok az előnyök, amelyek lehetővé tették e fejlődést. Ráadásul erősödött a verseny is a régióban. Ahhoz, hogy a magyar idegenforgalom versenyben tudjon maradt, a ráfordításokat növelni kell. Ebben van igen jelentős szerepe az Idegenforgalmi Alapnak (IFA). Míg az idei esztendőben várhatóan 1 milliárd 260 millió forinttal gazdálkodhat az Idegenforgalmi Alap, addig 1994- ben ennek többszörösére, 4 milliárd 170 millióra lenne szükség. Az a 2 milliárd forint, amelyet az 1994-es költségvetésben szánnak az IFA-nak, nem elegendő. Amennyiben ezzel az összeggel kell gazdálkodni, akkor több feladat nemgoldására nem lesz pénz, így például a kutatási-fejlesztési feladatok egy részére, a válságtérségek fejlesztési feladataira, új programok szervezésére, a Tourinform-hálózat nemzetközi szintű fejlesztésére. A szükséges reklám- és propagandatevékenységet sem lehet finanszírozni ebből az összegből. Lázár Ildikó IFA felhasználás (millió forint) 1993 1994 várható szükséges Kutatás, tervezés 80 220 Fejlesztés, katalizálás 500 1500 Fogadóképesség Infrastruktúra Rekonstrukció Környezeti kultúra Rendezvények 120 270 Szakképzés 35 300 Tourinform-hálózat 25 180 Propaganda 450 1600 Nemzeti képviselet 100 300 Vásárok 60 100 Propagandaanyag 280 900 Reklám, hirdetés 10 250 PR 1 50 Összesen 1210 4070 Alapkezelés 50 100 IFA 1260 4170 Az Idegenforgalmi Alap A turizmus devizabevételei milliárd Ft Ráfordítás növelése nélkül központilag regisztrált 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 Reklám-propaganda kiadások A magyar vendégforgalom összetétele Görögo. Ausztria Spanyolo. Franciao. Egy. Királyság Lengyelo. Németo. Portugália Magyaro. 0 20 40 60 80 100120140 millió fő 40 Átutazó Kirándul Szerényen költő ('Barter' turista) Fizetőképes nyugati vendég 1982 1984 1986 1988 1990 1992 Magyarország vezet Kelet-Európában Magyarország iránt még mindig van érdeklődés a Nyugaton élők körében, igaz nem hazánk az első a listán. A Time Magazin több mint 5300 olvasója körében végzett felmérés szerint a FÁK-ba kívánnak a legtöbben látogatni, majd Csehország és Szlovákia következik. Magyarország e rangsorban a harmadik. Magyarország azért vonzó, mert finom ételeket kínálnak, vendégszeretőek az emberek, gazdag a kulturális kínálat. Üdüléshez ideális a környezet, s természeti szépségekben gazdag az ország. Figyelemreméltó azonban, hogy mind a hat kérdésben a második helyen szerepel — csak valamelyest lemaradva — Csehország és Szlovákia, a harmadik pedig Lengyelország. (VG) 4 Az OIH a gyógy- és termálturizmusról A következő évek vonzereje lehet Magyarország természeti adottságai között legnagyobb érték a tremálvíz kincs, így a gyógyturizmus fejlesztésével új, fizetőképes vendégkört lehet meghódítani, gyakorlatilag az év bármely időszakában, ezzel növekedne a kihasználtság, a jövedelmezőség. Az ágazat devizakitermelése az átlagosnál alacsonyabb ráfordítással biztosítható — tartalmazza az OIH előterjesztése, amely a közelmúltban került a kormány elé. A fejlesztést három irányba kell beindítani. Egyrészt szükséges lenne visszaállítani a főváros fürdővárosi rangját, korszerűsíteni, bővíteni kell a már ismert gyógyhelyeket, (Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz). A hagyományos gyógyszolgáltatások az eddigi tapasztalat szerint csak az idősebb vagy valamilyen betegségben szenvedő vendégeket vonzotta, ám ezzel igen széles réteget veszítettünk el. Ezért a második fontos feladat, hogy a törekedni kell a fitnessszolgáltatások és a sportolási lehetőségek bővítésére, s így e lehetőség csábító lenne a fiatal korosztályok számára is. Harmadrészt pedig szélesíteni kell a gyógyturizmus lehetőségeit is. E célok megvalósításának akadálya, hogy a meglévő létesítmények elhanyagolt állapotban vannak, szolgáltatásaik kevés kivétellel nem alkalmasak a nyugati turisták igényeinek kielégítésére, a gyógyászati infrasturktúra nagyrészt elavult vagy még ki sem épült. Nehezíti a nyugati venedégek fogadását az is, hogy hiányzik az érintett magyar intézmények és a külföldi betegek biztosítói közötti megállapodás. L. I. IDEGENFORGALOM •VILÁGGAZDASÁG 9 Gyula ad otthont a kezdeményezéseknek Lobbyzás a turizmusért Rákóczi Gabriella jelenti Békés megyéből Rövidesen találkozót adnak egymásnak a hazai idegenforgalom fejlesztésében érdekelt szakmai csoportok, valamint a Parlament Költségvetési Bizottságának tagjai, illetve a most alakuló Idegenforgalmi Albizottság. Az első ilyen jellegű konferenciának Gyula város ad otthont október 29—30. között. A konferencia ötletgazdája az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke Téglássy Tamás. A gyulai találkozó kétségkívül egyfajta idegenforgalmi lobby körvonalait sejteti, ám a rendezők úgy vélik: semmiképpen nem intézményes összefogásról van szó. Nem tagadják azonban, szeretnék, ha a jövő évi költségvetés összeállításában a területfejlesztésre fordítandó támogatások összegéből az idegenforgalom infrastruktúrájának fejlesztése — országos és regionális vonatkozásban — pioritást kapna. Arra a kérdésünkre, hogy miért éppen Gyulán rendezik meg e találkozót, a város polgármestere, dr. Pocsay Gábor a következőket mondta: Gyula város gazdasági fejlődése elsősorban az idegenforgalom függvénye. A mezőgazdaság egyre kevesebb munkaerőt igényel és a város ipara sem számottevő. Az önkormányzat évek óta kiemelten foglalkozik a város idegenforgalmának fejlesztési lehetőségeivel, így például igen hatékony és közvetlen kapcsolatot építettünk ki az Országos Idegenforgalmi Hivatallal, s számos más, az idegenforgalom fejlesztésében érdekelt hazai és nemzetközi intézménnyel, szervezettel tárgyaltunk. Az OIH vezetőjének ötletét maximálisan támogatjuk, s a konferencia anyagi fedezetét 50 százalékban Gyula Város Önkormányzata vállalta. Úgy gondoljuk, a konferencia felmerülő költségei bőven megtérülnek a jövőben, hiszen a résztvevők Gyulára utazva közvetlenül is megismerkedhetnek a város idegenforgalmi nevezetességeivel, a város sajátos miliőjével. A fürdővárosok szövetsége — amelynek első találkozójára is Gyulán került sor a nyár folyamán — november 12 -én tartja alakuló ülését. Az alapszabály-tervezetet a gyulaiak elkészítették, s a szövetséghez csatlakozók által módosított változatot tárgyalják, s várhatóan el is fogadják novemberben. A fürdővárosok polgármestereit tömörítő szövetség elsősorban a kormányra szeretne befolyást gyakorolni. Gyula város idegenforgalmi menedzsere Gellén Vencel utalt arra: a fürdőket üzemeltető önkormányzatok magukra maradtak. Márpedig önerőből a települések csak a fürdők átlagmegóvását képesek finanszírozni, az infrastruktúra fejlesztésére már nincs elegendő pénzük. A fürdőket lehetetlen gazdaságosan üzemeltetni, a profit a szállodaiparban és más szolgáltatásoknál csapódik le. Megfontolandó: a pénzt hozó szállodalánc és a pénzt felemésztő fürdők gazdasági érdekeltségének összekapcsolása. A családos vendégeket várják a Balatonhoz Összefogással a “hiénák” ellen Török Tünde jelenti Fonyódról A Balaton-parton immár külön kíséret jár az utazási irodákba tévedő vendégnek, nehogy a feketén szobát kiadók lecsapjanak rá, míg megérkezik szálláshelyére. A vendéglétszámcsökkenés ellenére a nagyobb idegenforgalmi irodák a tavalyi évhez hasonló eredménnyel zárták az idei szezont. A látványosan fejlődő infrastruktúra vonzó, a masszázsszalonok inkább taszító hatással vannak a főleg családosan idelátogató, 90 százalékban német nemzetiségű turistákra — állítja Borlai László az IBUSZ területi igazgatója. A balatoni idegenforgalom visszaesése négy éve tart, igaz csökkenő mértékben. Idén már csak 10 százalékkal volt kevesebb a látogatók száma, mint az előző évben, amit az utazási irodák kényszerű áremelései és szolgáltatásbővítései kompenzáltak. A nyolcvanas évek végén fénykorát élő Balaton-parti turizmushoz viszonyítva manapság már harmadannyi fizető vendég sem érkezik a magyar tengerhez. Az 1993-as idényben leginkább programválaszokat bővítette az IBUSZ. Budapesti városnézésre, pusztalátogatásra és parasztlakodalomra 18 ezer balatoni látogató fizetett be. A tervet teljesítve, a 118 ezer vendégéjszaka bevételével együtt 16,7 millió forintos nyereséget (üzemi eredményt) termelt a cég balatoni igazgatósága. Ez jó teljesítménynek számít, hiszen mióta az IBUSZ Bank levált, és elviszi az egyre növekvő valutaváltás hasznát, jó ha a utazási irodák nem nullszaldósak és megtermelik a tervezett nyereséget. Az IBUSZ-vendégek 80-90 százaléka úgy érkezik hazánkba, hogy előre leköti szállását, de ezek egy részét is elviszi az Aus és Zimmer frei áradat. A balatoni útszéleken százszámra veszteglő vendéghalászó autó is magyar specialitás, ami ellen egyelőre nem sokat lehet tenni. Az utazási irodák már eljutottak idén nyáron addig, hogy felismerték közös érdekeiket. Az összefogásnak vannak jelei, amikor is az önkormányzatokra támaszkodva a “hiénákat” ellenőrzik és odafigyelnek a legális szobakiadás színvonalára is. A tó partján a visszatérő vendégeknek van igazán értéke, akik manapság a turisták 40 százalékát jelentik. Leginkább a gyerekek csalogatják vissza szüleiket, így a nekik nyújtott szórakozási lehetőségek bővítése a legfontosabb feladat. 4 Kiadvány a falusi üdülésről A falvak idegenforgalmi kataszterének elkészítésével, reklámanyagok közzétételével, propaganda kiadványok határon túli terjesztésével kívánja elősegíteni a falusi turizmus fellendítését Győr-Moson-Sopron megyében a megyei önkormányzat. A megyében mintegy félszáz település kapcsolódott be eddig a falusi fizetővendéglátásba. E cél szolgálatába állítják a Hármas határ című németül megjelenő ismertetőt, amelyet jövőre két alkalommal adnak ki Burgenland, Csallóköz, a Galántai járás és Győr-Moson-Sopron megye közös finanszírozásában, illetve terjesztésében. (MTI) Az oldalpárt szerkesztette: Lázár Ildikó