Világgazdaság, 1994. július (26. évfolyam, 126/6382-147/6403. szám)

1994-07-01 / 126. (6382.) szám

1994. július 1. Az MNB is tesztel? Bankközi devizapiac Az MNB-nek az év hátralévő részében 750 millió dollárt kell törlesztésre, 500 milliót pedig kamatfizetésre fordítania. Mivel azonban a tartalékok meghalad­ják a 6 milliárd dollárt, a jegy­bank dönthet arról, hogy mikor vesz fel külföldön új hiteleket, illetve mennyiben fedezi a kia­dásokat a tartalékok felhaszná­lásával — nyilatkozta Hárshe­gyi Frigyes. A jegybank alelnöke az MTI- nek elmondta, hogy továbbra is stabilan működik a bankközi de­vizapiac . Nemzetgazdasági szin­ten az országba különböző for­mában beáramló deviza fedezi az esedékes kiadásokat. A szak­ember nem kívánta sem mege­rősíteni, sem cáfolni azt az érte­sülést, miszerint az MNB a na­pokban mintegy 20 millió dollár értékben intervenciót hajtott vég­re a bankközi devizapiacon. A gazdaság szempontjából a piac folyamatosan kiegyensú­lyozott, bár jelentős a hiány a folyó fizetési és a külkereske­delmi mérlegben. A nemzetgaz­daság pénzügyi egyensúlyát fi­gyelembe véve megállapítható, hogy a fizetési mérlegből kiala­kult hiányt továbbra is fedezi a beérkező működőtőke, a válla­latok külföldi hitelfelvétele, a lakossági devizaszámlákon el­helyezett pénzek, valamint az egyéb devizabevételek. Ez pedig azt jelenti, hogy a MNB a jelenlegi körülmények között is képes fenntartani az árfolyam-stabilitást, ami a gaz­daság működőképességének ter­vezhetősége szempontjából alapvető. A Polgári Bank kamatemelése Július 1-jétől a Polgári Bank Rt. átlagosan 1 százalékponttal több kamatot fizet a vállalkozói lekötött betétekre. Ugyancsak 1 százalékponttal nőtt a hitelek ka­mata, és az értékpapír fedezete mellett nyújtott hitel esetében a kezelési költség mértéke is na­gyobb lett. A lakossági folyó­számla és betétek — kivéve a 14-30 napos lekötést — kamata 1 százalékponttal lett magasabb. A Polgári jegy hozama szintén 1 százalékponttal nőtt. L. J. Elkelt egy laktanya Új kisüzemek Sárbogárdon Munkatársunktól Egy helyi vállalkozó, Bereczk Imre vásárolta meg a napokban a Kincstári Vagyonkezelő Szer­vezettől a szovjet hadsereg eg­yik alakulata által használt sár­bogárdi laktanyát. Bereczk Imre — 3 ezer négy­zetméter és két épület kivételé­vel — teljes egészében megvá­sárolta a mintegy 112 ezer négy­­zetméter területű és 27 épületet tartalmazó objektumot, amelyet korábban eredménytelenül bo­csátottak árverésre —az új tulaj­donos szerint — irreálisan ma­gas, 320 millió forintot kitevő kikiáltási áron. Az épületek közül a felújítást követően hármat lehet majd hasznosítani, több épületet le kell bontani. A korszerűsítési mun­kák mellett további költségek­kel jár majd a rekultiváció, amelynek összegét még megbe­csülni sem lehet. A KVSZ a felszíntől 20 centinél mélyeb­ben levő talajért nem is vállal felelősséget. A város foglalkoztatási gond­jain enyhíthet, hogy az új tulaj­donos több vállalkozást is kíván létesíteni a laktanya területén. Bereczk Imre szerint a laktanya megvásárlásával megnyílt a le­hetősége egyfajta “ipari park” létrehozásának is Sárbogárdon. AKTUÁLIS Rövidül a vámlebontás időszaka Életbe lép a CEFTA gyorsítása Az eredetileg 2001. január elsején lejáró, a vámok lebontásához szükséges időszakot közös nyilatkozatban öt évre rövidítették a CEFTA tagállamai, Csehország, Szlovákia, Lengyel­­ország és Magyarország. Az április végén aláírt közös nyilatkozat július 1-jén lép életbe. Az 1992. december 21-én Krakkóban aláírt szabadkeres­kedelmi megállapodás 1993. március elsején ideiglenesen ér­vénybe lépett. Formálisan a rati­fikációs folyamat lezárása után lép életbe. A megállapodás ér­telmében a kölcsönös forgalom­ban fokozatosan felszámolják a vámokat, az importkorlátozáso­kat, az adójellegű és exportille­tékeket, valamint az export mennyiségi korlátozásait. Az idén április végén aláírt és július elsején érvénybe lépő kö­zös nyilatkozat az ipari termé­kek döntő többségénél a vámok teljes eltörlését irányozza elő 1998. január elsejéig. Ezek a termékek egyebek között a gép­járművek, a kohászati, fém-, tex­til- és papíripari termékek. A teljes terméklista és a termékek­re lebontott konkrét vámtételek a Magyar Közlöny 66-68-as szá­maiban találhatók. Vezér Zoltán, az NGKM kép­viselője e hét elején tájékoztatta a baranyai megyeszékhelyen megjelent üzletembereket, hogy Lengyelországgal született meg­állapodás, amely szerint azok­nál a mezőgazdasági termékek­nél, amelyekre az eredeti megál­lapodás szerint kölcsönös kon­cesszió volt, a vámokat kölcsö­nösen 50 százalékkal csökken­tették, egyes tételekhez 50-80 százalékos kvóta is párosul. Jiri Dornák, a Cseh Köztársa­ság budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa a ma­gyar—cseh kapcsolatokról szól­va elmondta, hogy ugyan nö­vekszik a kétoldalú kereskede­lem, de óriási negatívum az in­formációs vákuum. Antal Ildikó A Magyar Iparszövetség ülése Bank- és adóskonszolidáció Rosszak a gyorsított adóskonszolidáció tapasztalatai — mondta Simóka Kálmánné, a PM helyettes államtitkára a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető elnökségének tegnapi ülésén. Az ÁVÜ döntésképtelensége egyébként számos szerződéskötést meghiúsított. Simóka Kálmánné bírálatként fogalmazta meg, hogy nem volt átgondolt a kijelölés, majd a gyorsított adóskonszolidációra lehetőséget kapott 55 cég több­sége nem tudott jó reorganizáci­ós programot csinálni. Ezek ja­vítások után elfogadhatók let­tek, mégis egy kézen megszám­lálhatók az aláírt szerződések. Az adóskonszolidáció követ­kező menetéről szólva—amely­ben tulajdonformától függetle­nül minden olyan adós részt ve­het, amelyiknek minősített hite­le van — a helyettes államtitkár elmondta, hogy a kiértesített cé­gek 20 százaléka jelezte részvé­teli szándékát, de ezeknél van a követelések 60 százaléka. Több mint 8 ezren nem vála­szoltak, vélhetően vagy megi­jedtek a reorganizációs program készítésétől, vagy időközben fel­számolás indult ellenük. Egyetértett azzal, hogy az adóskonszolidáció üzleti alapon történjen. Az eljárásban részt ve­vő intézmények számának csök­kentése pedig összecseng a Vi­lágbank véleményével, amely szerint az ágazati minisztérium és a tulajdonos részvételére nincs szükség, csupán az adós­bank­­állami hitelező hármasra. A bankkonszolidáció — Si­­móka Károlyné szerint—jelen­tős gazdaságpolitikai lépés volt. Az újabb 4 százalékos emelés a 8 banknál alárendelt kölcsöntő­ke formában következne be, az elképzelések szerint szeptem­berben, a konszolidációs prog­ramok teljesítésének felülvizs­gálata után. M. K. A tokiói magyar kereskedelmi tanácsos beszámolója Folytatólagos japán exporttöbblet A Japánba irányuló magyar export szintje a tavalyihoz hasonló lesz, 80-90 millió dollár közötti — hangoztatta a tokiói magyar kereskedelmi tanácsos. Kiss Sándor szerint — aki a Magyar—Japán Gazdasági Klub tegnapi rendezvényén tartott előadást — emellett szól, hogy a jen egyre erősödik. A tanácsos nagyobb exportra számít élelmiszerekből, gépipa­ri termékekből és anyagfélesé­gekből. Ugyanakkor bizonyos fogyasztási iparcikkekből—pe­helypaplanok stb. — csökkenő értékesítés várható, tekintettel a távol-keleti szigetországban még érzékelhető recesszióra. Ta­valy a Japánba irányuló magyar export 12,6 százalékkal esett vissza, és 85,7 millió dollár volt. A Magyarországra irányuló japán bevitel viszont az idén kö­rülbelül 10 százalékkal növe­kedni fog. Az első négy hónap­ban a japán fogyasztási cikkek importja ugyan 30 százalékkal esett, azaz a magyar fogyasztók nem vesznek annyi japán árut, ám növekedés várható félkész termékek, gépek és gépalkatré­szek beviteléből. Tavaly az import jelentősen nőtt, 345,1 millió dollárt ért el. Emögött a Suzuki magyarorszá­gi vegyes vállalata részére telje­sített beszállítások húzódnak meg, amelyek értéke egyedül 34 millió dollár volt. Ami a Jetro által Japánban díjmentesen felajánlott irodale­hetőséget illeti, erről tudni kell, hogy csak első exportőr jelent­kezhet, a jelentkezők közül vá­lasztják ki, ki mehet. A kiválasztott exportőrnek meg kell fizetnie bizonyos költ­ségeket (telefon stb.), de nem kell fizetnie bérleti díjat az iro­dáért, az ingyenes szolgáltatáso­kért, viszont nem használhatja tovább egy hónapnál az irodát. Eddig összesen egy magyar cég­nek — a Hungarocoopnak — sikerült ilyen kiállítási területet biztosítani. Magyarország fizikai jelenlé­te a japán piacon egyre zsugoro­dik. Kiss Sándor szerint tavaly a kereskedelmi kirendeltség állo­mány­ának több mint a felét lead­ták takarékossági program kere­tében, megszűnt három vállalati iroda, az idén a Hungal­u-iroda is bezárt. Bányai Gyula Patikaprivatizáció: TÖOSZ-levél Borossnak (Folytatás az 1. oldalról) A szövetség kérte az ügyveze­tő kormányfőtől, hogy a kor­mány éljen az ÁVÜ irányítása terén számára biztosított joggal, és annak megfelelően szerezzen érvényt az általa májusban ki­nyilvánított álláspontnak. Asze­rint a még folyamatban lévő pe­reket mielőbb megállapodással kell lezárni a Legfelsőbb Bíró­ság ítéletének szellemében. Mindennek ugyanis az ÁVÜ igazgatótanácsa legutóbbi dön­tése gyökeresen ellentmond. Az ügyvezető kormány vagy kormányfő intézkedése hiányá­ban a kérdés rendezése a hivatal­ba lépő új kormányra hárul. En­nek lehetséges irányát jelzi a nyil­­vánosságra hozott koalíciós megállapodás azon része, amely egyrészt a gyógyszertári köz­pontokat és a patikákat önkor­mányzati tulajdonoknak tekinti, ugyanakkor szorgalmazza a pa­tikák egységes szakmai szem­pontok szerinti privatizálását is. Az ügyről tegnap tartott sajtó­­tájékoztatót a Települési Önkor­mányzatok Országos Szövetsé­ge. Az általa kibocsátott közle­mény utal arra, hogy az Alkot­mánybíróság határozatára hi­vat­­kozva egyesek a közvélemény megtévesztésére alkalmas lát­szatot igyekeznek kelteni, hogy a gyógyszertári központ vállala­tok és a hozzájuk tartozó patikák tulajdonlásáról az állam és az önkormányzatok között folyó jogvitát az Alkotmánybíróság végérvényesen az állam javára döntötte el. Dr. Köllner Ferenc főtitkár szerint ez az álláspont az Alkot­mánybíróság döntésének olyan jelentéstartalmat tulajdonít, ame­lyet az nem hordoz. A nézetek ütköztetésére nem volt lehető­ség, mivel a tájékoztatóra meg­hívott két másik szervezet (az ÁVÜ és a Belügyminisztérium) képviselői nem jelentek meg. Az Alkotmánybíróság dönt Az Alkotmánybíróság által végzett normakontroll a legfelső és megfellebbezhetetlen forrás. Amennyiben határozatával szemben hoz az igazságszolgáltatást végző bíróság ítéletet, akkor az egyértelműen Alkotmányba ütközik, és meg kell semmisíteni, illetőleg meg kell változtatni. Abban az esetben viszont, ha a bírósági ítélet korábban született, mint az ugyan­abban az ügyben hozott alkotmánybírósági állásfoglalás, ak­kor maga az Alkotmánybíróság dönt — méghozzá csak kivé­teles esetekben — a határozat visszamenő hatályáról. Egyéb­ként a határozat a korábban meghozott ítéletekre hatással nincs, azok változatlanul hatályban maradnak. VILÁGGAZDASÁG 3 Westel-hálózat Minden megyeszékhelyen Munkatársunktól A Westel 900 Mobil Távközlési Rt. előfizetői június utolsó napjától már az ország valamennyi megyeszékhelyén igény­­bevehetik az Eurofon mobiltelefon-szolgáltatást — jelentet­ték be a társaság vezetői csütörtöki zalaegerszegi, illetve egri sajtótájékoztatójukon. Az egymáshoz kapcsolódó két esemény meghirdetésére az adott alkalmat, hogy a vállalat — amely még csak 90 nappal ez­előtt indította el kereskedelmi szolgáltatását — a hálózatbőví­tés egyik legfontosabb szaka­szának végéhez érkezett: mos­tantól minden megyeszékhelyen és azok környékén is használ­hatók a Westel 900 GSM- készülékei. A Westel 900 az elmúlt na­pokban gyakran hallatott magá­ról, így például akkor, amikor a Balaton vidékére, majd az M1­­es és M7-es főutakra is kiterjesz­tette a hálózatát, miközben egy­másutánban Svájcban, Német­országban, Dániában és Svédor­szágban is lehetővé tette magyar előfizetői számára, hogy mobil­­telefonjaikat használhassák. A zalaegerszegi sajtótájékoz­tatón Sugár András, a Westel 900 GSM Rt. vezérigazgatója mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy június 30-tól a fővárosban, a megyeszékhelye­ken, a Balaton környékén és az említett két fő közlekedési útvo­nalon közel 4,5 millióan bonyo­líthatnak le mobiltelefon-hívá­sokat a Westel 900 GSM Euro­fon szolgáltatását igénybe véve. A fejlesztés ütemén a jövőben sem változtatnak—hangsúlyoz­ta Sugár András, ami azt jelenti, hogy jövő tavasszal, pontosab­ban a kereskedelmi szolgáltatás megindításának első évforduló­ján már az ország lakosságának 85 százaléka veheti igénybe a GSM szolgáltató hálózatát. Rö­videsen újabb országok GSM- szolgáltatóival kötnek megálla­podást, így Ausztriában, Finn­országban, Franciaországban és Nagy-Britanniában is használ­hatják saját mobiltelefonjaikat, illetve előfizetői kártyáikat a Westel 900 GSM előfizetői. ÁV Rt.Mahir-megállapodás (Folytatás az 1. oldalról) A megállapodás értelmében a három lap kiadói és védjegy­használati jogának ideiglenes átadása, valamint a Blaha Lujza tér 3., továbbá a József krt. 7. szám alatti épületekben lévő he­lyiségek bérlete 1994. decem­ber 31-ével megszűnik. Három hónapig marad érvényben a Ma­­hir és a HK­V közötti szolgáltatá­si szerződés. A szerződő felek által komp­romisszumosnak minősített megállapodás kitér arra is, hogy a lapok kiadói jogának és az épületeknek öt évre való átadá­sáért járó 200 millió forint ellen­értékéből az időarányos részt, azaz 180 millió forintot visszafi­zetnek a Mahimek. A három lap kiadásából szár­mazó eredmény viszont teljes egészében a Mahimál marad, amely azt az újságok színvonal­javítására köteles fordítani. Amennyiben nem teszi, akkor vissza kell fizetnie az ÁV Rt.­­nek. Tóth Béla elmondta, hogy ko­rábban öt évre számították ki a várható nyereséget, s jelenleg ebből számolnak vissza: az elő­zetes adatok szerint 40-50 millió forint adózás előtti nyereség vár­ható az év végéig. Ehhez azon­ban növelni kell a Magyar Nem­zetben és az Esti Hírlapban a hirdetéseket, továbbá csökken­teni kell a költségeken. A HKV saját vagyona 640 millió forint körül van, a három lappal együtt alakul részvény­társasággá, és ennek az öt száza­lékos tartós állami, valamint az önkormányzati és munkaválla­lói tulajdonrészen kívüli rész­vénycsomagját — amelyben a három lap kiadói joga is benne van — október 31-ig nyilvános pályázaton hirdetik meg. A Mahir a szolgáltatási szer­ződést követően minden infor­mációt megad az ÁV Rt.-nek a három lapról, ezek alapján állít­ják össze az információs memo­randumot. Tóth Béla nem titkol­ta, hogy a Mahir is pályázni kí­ván. M. K. NAPRÓL NAPRA ▲ A Tisza-tó partján megvaló­sítandó, Csillagpart nevű üdü­lőfalu terveit ismertették csü­törtökön Abádszalókon. A pro­jekt gazdája a Tiszatópart Kft., amelynek képviselői elmond­ták: a Csillagparton mintegy ezer telek vásárolható meg, áruk négyzetméterenként 950 és 2500 forint között mozog. (MTI) A Befejeződött a győri Rá­ba Szálló rekonstrukciójá­nak egy szakasza: ezúttal a 60-as években épült szárny 40 szobáját újították fel. A tulajdonos HungarHotels Rt. 35 millió forintot köl­tött a mostani beruházásra. A rekonstrukciót jövőre folytat­ják. (MTI) GSM MOBIL TELEFONOK Három év garanciával, lízing lehetőséggel Azonnali telefonszám kiadás, autó beszerelési csomag MŰSZERTECHNIKA PANNON GSM hivatalos forgalmazója. Műszertechnika Irodatechnika Kft. 1075 Budapest, Király u. 1/d. Tel.: 262-6666 H

Next