Világgazdaság, 1994. október (26. évfolyam, 191/6447-211/6467. szám)

1994-10-20 / 204. (6460.) szám

2 & VILÁGGAZDASÁG Közel a megállapodás a COCOM utódszervezetéről A vezető ipari országok várhatóan november végén állapodnak meg annak az új szervezetnek a megalakításáról, amely a COCOM helyébe lép, s a fegyverek és a katonai szempontból kényes termékek nemzetközi kereskedelmét fogja ellenőrizni. . Japán lapjelentések szerint a döntést az ezzel kapcsolatos tárgya­lásokon részt vevő 23 ország, köztük az Egyesült Államok, Japán, valamint nyugat-európai országok magas rangú tiszt­ségviselőinek Tokióban tartandó találkozóján hozzák meg. (MTI) Az EBRD a lengyel privatizációban A lengyel kormány végső formába öntötte azt a megállapodást, amely bevonja az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD) a privatizációba. A tervek szerint a 80 millió dolláros beruházás úgy valósulna meg, hogy az EBRD lengyel pénzinté­zetekkel közösen befektetési vállalatokat hozna létre fele-fele arányban. Ez utóbbiak meghatározó részesedést szereznek az átalakítandó lengyel cégekben, majd ha nyereségessé válnak, eladják azokat. (Reuter) Világbank-hitel Észtországnak A Világbank 10 millió dolláros hitelt hagyott jóvá Észtország számára a reformok felgyorsítására, valamint a pénzügyi szektor korszerűsítésére. Ezzel az összeggel együtt eddig 90 millió dollár hitelt adott a nemzetközi szervezet a balti államnak. A mostani összegből elsősorban a pénzintézetek szakmai felké­szültségét, és pénzügyi alapjait akarják megerősíteni. (Reuter) Lassan éledezik a japán gazdaság A jövő áprilissal kezdődő évben várhatóan 1,6 százalékkal gyarapszik a bruttó hazai termék (GDP) Japánban — írják a japán ipari bank (IBJ) szakértői. Az idei pénzügyi évben azon­ban még csak 0,5 százalék lesz a növekedés. Az IBJ szakértőinek véleménye szerint a rövid lejáratú hitelek kamatai lassú ütemben fognak emelkedni, de a központi bank a jövő pénzügyi évben tartózkodni fog a leszám­olási kamatlábak emelésétől. (Reuter) Gyengült a növekedés Kínában Célt értek a kínai kormány megszorító intézkedései, melyeket a gazdaság túlhevülésének megakadályozására hozott — idézte szerdán a China Daily című angol nyelvű kínai lap az Állami Statisztikai Hivatal szóvivőjét. Csiu Hsziao-hua szerint az év első kilenc hónapjában 11,4 százalékot tett ki a GDP-növek­­mény, ami több ugyan a kormány programjában megszabott tíz százaléknál, de jóval kevesebb az első félévi mutatók alapján előrejelzett évi 13 százaléknál. (MTI) Daewoo vegyesvállalati szerződés Romániában A dél-koreai Daewoo ipari csoport tegnap aláírta vegyesvállalati szerődését a romániai Automobile Craiova SA autógyárral (AC). A Daewoo 156 millió dollárért 51 százalékos érdekeltséget szerez az új vállalatban, a Rodae Automobile SA Craiovában, amely 1996-tól a Daewoo Cielo modelljét fogja gyártani. A tervezett évi kapacitás 200 ezer darab. Románia az AC-t 1976- ban hozta létre a francia Citroen céggel közösen, amely azonban 1991-ben kivonult a vállalkozásból. Az AC még három évig — Oltena néven — gyártani kívánja a Citroennel véget ért együtt­működés termékét, az Oltcit modellt. (Reuter) Gyorsítani kívánják a privatizációt Bulgáriában Az idén a bolgár állami vállalatok 25 százalékát adták eddig magánkézbe — jelentette ki Bulgária újonnan megválasztott miniszterelnöke, aki korábban az ország privatizációs ügynök­ségét vezette. Reneta Indzsova tájékoztatása szerint az év eleje óta a kormány 1,270 milliárd levára tett szert az állami vállalatok értékesítéséből, ennek közel a fele államkötvényekben testesült meg. Az idei év végéig a cégeknek további 25 százalékát tervezik privatizálni — jelentette ki a miniszterelnök. (Reuter) EU-támogatás mediterrán országoknak Az Európai Unió brüsszeli bizottsága javaslatot terjesztett elő arról, hogy a közösség kétszerezze meg a támogatást a nem EU- tag mediterrán országoknak — jelentette ki Manuel Marin, a bizottság fejlesztési ügyekkel megbízott tagja. Véleménye sze­rint ezzel kiegyenlítettebbé válna Kelet-Európa, illetve a szóban forgó országok támogatása. A javaslat értelmében 5,5 milliárd ECU (átszámítva 7 milliárd dollár) támogatást kapnának a kö­vetkező öt évben a mediterrán országok, miközben Kelet-Európa 7 milliárd ECU körüli támogatást kap mostantól kezdve az évszázad végéig. (Reuter) Amerikai alapítvány ukrán vállalkozóknak Kis- és középvállalkozóknak nyújt hamarosan hiteleket az Ame­rikai Vállakozásfejlesztési Alapítvány — közölte szerdán Kijev­­ben Scott Carlsson, a szervezet elnöke. Az alapítvány, amelyet Bill Clinton javaslatára hoztak létre, 140 millió dolláros hitelke­retet szavazott meg Ukrajna, Moldova és Fehéroroszország számára. Azok a vállalkozások kapják a kölcsönt, amelyek elsőként jelentkeznek, de ha olyan cég kéri a kölcsönt, amelyben az állami tulajdonhányad meghaladja a 49 százalékot, akkor nem fogadják el az igénylést. (MTI) Zuhan az élelmiszer-termelés Ukrajnában A valaha a Szovjetunió éléskamrájának számító Ukrajnában fokozatosan csökken az élelmiszer-termelés, idén már eddig 20 százalékkal kevesebb húst és húskészítményt állítottak elő, mint a tavalyi év hasonló időszakában — közölte az ukrán mezőgaz­dasági minisztérium. 18 százalékkal kevesebb tejet vásároltak fel az állami és a magángazdálkodóktól, az üzemek 15 százalék­kal kevesebb lisztet és 9 százalékkal kevesebb tésztafélét gyár­tottak. Ugyanakkor csak fokozatosan privatizálják a mezőgaz­dasági üzemeket. Ukrajnában jelenleg 31 ezer magángazdát tartanak számon, akik az összes mezőgazdasági terület 1,6 százalékát művelik meg vagy hasznosítják. (MTI) NEMZETKÖZI GAZDASÁG Az EBRD a kelet-európai reformokról Csehországé a legjobb bizonyítvány A saját szervezetének és hitelezési elveinek átalakítása után részletes jelentést tett közzé az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) az általa kiszolgált térség helyzetéről. A tanulmány szerint a szóba jövő 25 országból csak 9 esetében származik a bruttó hazai termék (GDP) 50 százalékánál nagyobb hányad a magángazdaságból. Az összefoglaló szerint a tér­ség legtöbb országában már li­beralizálták a külkereskedelmet és a belső árakat, privatizálták a kis- és közepes vállalatokat. Jó­val kevesebb az eredmény a bankreformban, valamint a nagyvállalatok szerkezeti átala­kításában és magánkézbe adásá­ban. A tanulmány készítői sze­rint a kelet-európai és a balti államokban a GDP jelentős nö­vekedése várható az idén és jö­vőre, miközben a termelés stag­nál vagy rosszabb esetben csök­ken a FÁK országaiban. A magángazdaságban előál­lított GDP aránya szerint lege­­lőrehaladottabb országok közé sorolta a jelentés Csehországot (65 százalék), Észtországot, Ma­gyarországot, Lettországot, Lengyelországot, Szlovákiát (55 százalék körül), Albániát, Litvániát és Oroszországot (50 százalék körül). Egyéb ismér­vek szerint az EBRD a legfejlet­tebb országokhoz sorolta még a volt Jugoszlávia néhány utód­­köztársaságát is. Ezekben már elkezdték a nagyvállalatok pri­vatizációját és az ezzel össze­függő pénzügyi reformot is. Az EBRD az átmenetben gyengébb teljesítményt mutató országok közé sorolta a többi kelet-európai országot, valamint Oroszországot. Ez utóbbival kapcsolatban megállapította, hogy az utóbbi időben látvá­nyosan felgyorsult a privatizá­ció, ezzel szemben viszont je­lentős a lemaradás a pénzügyi reformban és a vállalatok szer­kezeti átalakításában. A “Jelentés az átmenetről” cí­mű anyag 1-től 4-ig számozva osztályozza a működési körébe tartozó 25 keleti ország teljesít­ményét a következő területe­ken: nagyvállalati privatizálás, kisvállalati privatizálás, válla­lati szerkezetváltás, árliberali­zálás és verseny, kereskedelmi és devizarendszer, bankreform. Magyarország osztályzatai sor­rendben: 3, 4, 3, 3, 4, 3. Len­gyelország bizonyítványa ugyanilyen, Csehországé vala­mivel jobb. (Reuter, MTI) OECD-tárgyalások a „dinamikusan fejlődő országokkal” Szigorú feltételekhez kötik a tagságot A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) növelni akarja tagjainak számát, de a csatlakozni kívánó országoknak vállalniuk kell a tagsággal járó kötelezettsége­ket — jelentette ki szerdán Tokióban a szervezet ügyvivő főtitkára. Staffan Sohlman azon a kö­tetlen keretek között lebonyo­lított tanácskozáson nyilatko­zott, amelyet az OECD-tag­­országok és az úgynevezett “di­namikusan fejlődő gazdaságú nem tagországok” képviselői tartottak a japán fővárosban. Ez utóbbi kategóriába kilenc ország, Argentína, Brazília, Chile, Hongkong, Dél-Korea, Malajzia, Szingapúr, T­aj­van és Thaiföld tartozik. Az OECD-hez csatlakozni kívánó országoknak a szerve­zet által meghatározott két kö­vetelményrendszernek kell ele­get tenniük: az egyik a pénz- és a tőkepiac liberalizálása, a má­sik a környezetvédelmi politi­kával kapcsolatos feltételek tel­jesítése — mondta el Sohlman. A tanácskozást megnyitó be­szédében az ügyvivő főtitkár közölte, hogy az OECD az el­következő években nem tudja tagjai közé fogadni a világgaz­daság valamennyi fontosabb szereplőjét. Ez utóbbiak szá­mára a szervezetnek a dinami­kusan fejlődő gazdaságú nem tagországokkal folytatott pár­beszéde jelenti majd azt az in­tézményes keretet, amelyben befolyást gyakorolhatnak a szervezet munkájára, illetve hasznosíthatják annak tapasz­talatait és eredményeit. A tanácskozás résztvevői egy­hangúlag úgy foglaltak állást, hogy ezen intézményes keretek között a jövőben Kínának is he­lyet kell biztosítani. Az OECD titkárságának képviseletében hamarosan küldöttség utazik Pe­­kingbe, hogy megbeszéléseket folytasson arról, milyen módon kapcsolódhat be Kína a szerve­zet tevékenységébe — közölték a tanácskozást záró sajtóérte­kezleten. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) Az orosz fővárosban több jel is arra utalt, hogy valami nincs rendjén a kormányfő körül. A legutóbbi intő jel az volt, hogy Viktor Csernomirgyin kormány­fő az utolsó pillanatban megvál­toztatva szándékát, lemondta hétfői moszkvai programját. Eb­ben az volt a feltűnő, hogy az orosz protokoll szerint a kor­mányfőnek kellett volna fogad­nia II. Erzsébet királynőt, aki már úton volt, amikor kiderült, hogy Oleg Szoszkovec, Cserno­mirgyin helyettese várja majd a brit uralkodót a repülőtéren. A rendkívüli programválto­zás diplomáciailag is jelzés ér­tékű volt, és az orosz hatalmi hierarchia alapján akár jelezhet­te azt is, hogy Csernomirgyin pozíciói meggyengültek, mi­közben az állítólagos hatalmi vágyakat tápláló első helyettes helyzete megerősödött. A hír hallatán kommentáto­rok utalnak arra, hogy a múlt héten meglehetősen viharos ta­lálkozóra került sor Jelcin elnök és Viktor Csernomirgyin kor­mányfő között. Ez utóbbi csak egy napra jött fel Szocsiból Moszkvába, állítólag kifejezet­ten azzal a szándékkal, hogy megmentse Viktor Gerascsen­­ko bankelnököt, akit Jelcin me­neszteni akart. Csernomirgyin — mint hírlik — nem tudott arról sem, hogy Jelcin leváltotta Szergej Dubinyint, és miniszte­rétől értesült a döntésről. Egyes moszkvai értesülések megerősíteni látszanak azt a hírt, hogy az orosz kormány valami­lyen formában benne volt a ru­belárfolyam összeomlásában. Az “akciót” állítólag a jegybank­kal közösen hajtották végre, az­zal a céllal, hogy a kabinet a rubel elértéktelenítésével és a valutatartalékok egy részének eladásával juthasson némi kész­pénzhez, amiből enyhíteni lehe­tett volna a költségvetési ágazat dolgozói részéről kifejtett nyo­mást, az elmaradt bérfizetések pótlására. Ezeket a feltételezé­seket és értesüléseket mellesleg az is alátámasztani látszik, hogy az orosz nemzetbiztonsági ta­nács által készített jelentés első változata szintén a kormányt te­szi felelőssé a rubelválságért. Jelcin mindenesetre tett egy olyan lépést, amellyel intézmé­nyi korlátokat állított a múlt heti drámai események megismétlő­­dése elé. A rendeleti úton felállí­tott banktanácsnak szigorúan kell őrködn­i a valutagazdálko­dási folyamatok felett, és koor­dinációs feladatokat kell ellátn­i a jegybank, a pénzügyminiszté­rium és az elnök között. A testü­let tagjai a két intézményből, az elnöki stábból, a kereskedelmi banki szférából kerülnek ki. (Reuter, VVD, AP-DJ, MTI) •­­sí tistrtí­v Csernomirgyin maradt a posztján Egymást vádolja a két pénzintézet Biztosítási háború Romániában A sajtó nyilvánossága előtt folyik két befolyásos román magánbiztosító, a Mondragon és a Casa de Ajutor Romanesc (CAR) harca. A helyzet tisztázására kénytelen volt nyomozást kezdeni a bukaresti pénzügyminisztérium. A CAR vádja szerint a Mondragon megtévesztő rek­lámozást folytat. A román— ciprusi—ausztrál vegyesválla­lat 35 milliárd lej (19,9 millió dollár) prémium kifizetésére tett ígéretet, miközben jegy­zett tőkéje mindössze 4,1 mil­liárd lej (2,3 millió dollár), amelynek ráadásul még csak a fele került befizetésre. Reklám­jaikban az is szerepelt, hogy a náluk elérhető hozam maga­sabb lesz, mint a banki betétek kamata. A Biztosítási Hivatal által az ügyben folytatott vizs­gálat eredményét még nem hoz­ták nyilvánosságra. Gheorghe Lazar, a Mondra­gon elnökhelyettese azzal véde­kezik, hogy nem a hirdetések szövegeit, hanem a ténylegesen megkötött szerződéseket kell mérvadónak tekinteni. Szerinte ezzel szemben inkább azt kéne megvizsgálni, hogy van-e tény­leges pénzügyi alapja a CAR életbiztosításaira vonatkozó 100 millió lejes (57 millió dol­lár) hozam ígéretnek. A rivális román—amerikai biztosító alaptőkéje szintén alig haladja meg az 5 milliárd lejt (2,8 millió dollár). A biztosítók háborújának so­rán felmerült vádak igen érzé­kenyen érintik a román közvé­leményt, hiszen épp csak a kö­zelmúltban csendesedett el a Ca­­ritas-botrány. A Caritas pira­misjátékában nyolcszoros hasz­not ígértek a befektetőknek, s így végül 4 millió hiszékeny polgár összesen 1 milliárd dol­lárnyi megtakarítása lett a csőd áldozata. Romániában még mindig 65 százalékos az infláció, a ban­kok viszont csak 60 százalékos kamatot kínálnak, ezért, érthető módon, az ország lakossai kön­nyen megté­veszthetőek kecseg­tető befektetési ajánlatokkal. (Reuter) 1994. október 20. Bankközi átutalások Színvonaljavítás Az Európai Unió brüsszeli bizottsága javaslatot dolgo­zott ki a nemzetközi bankkö­zi átutalások gyorsítására és az ügyfelek költségeinek csökkentésére. A jövőben a nemzetközi bank­közi átutalásokat 6 napon belül kellene végrehajtani, máskülön­ben az érintett pénzintézet által fizetendő késedelmi kamat illet­né meg a károsult ügyfelet. Ezen felül a jövőben csak a tranzakci­ók egyik “végén” kellene keze­lési költséget fizetni. Javaslatot tettek egységes fizetési rendszer kidolgozására és a bankközi ügy­letek egységes díjszabásának a létrehozására is. A jelenlegi pénzügyi rendszer, az 1992-ben bevezetett refor­mok ellenére, még mindig a kí­vánatosnál lassabb és drágább — véli Rainero Vanni d’Archi­­rafia, a bizottság pénzügyekkel foglalkozó tisztségviselője. Je­lenleg 100 ECU bankközi átuta­lása átlagosan 25,4 ECU-be ke­rül, és az átutalások 15 százaléka tart hat napnál tovább. A javaslat törvényerőre emel­kedéséhez még szükség van mind az Európai Unió tagorszá­gainak, mind az Európai Parla­mentnek a jóváhagyására, ám a brüsszeli bizottság már most ké­ri az érintett pénzintézeteket a tervezett új szabályok betartásá­ra. (AP—DJ, Reuter) A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPIL­AP Megjelenik ötször egy héten Megbízott főszerkesztő: Varga András Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Vezető szerkesztők: Gaál Csaba, Golubeff Lóránt Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Főmunkatársak: Bányai Gyula, Kozma Géza, Magos Katalin Szekcióvezetők: Aktuális: Weisz Györgyi Árupiacok- B. Horváth Lilla Értékpapírpiacok: Golubeff Lóránt Menedzser Kalauz: Kvassinger Klára Mezőgazdaság: Szirmai S. Péter Nemzetközi: Gaál Csaba Pénzügyek: Kiss Tamás Vállalatok, vásárok: Sági Gyöngyi Vidék: Lázár Ildikó Munkatársak: Fidenpenz József, Fabók Margit, Fehér István, Gárdonyi Imre, Kovács Péter, Krekó László, Mádl József, Mucsi Ferenc, Pekár Erzsébet, Tóth Levente Tudósítók: Antal Ildikó (Pécs), Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehőcz Rudolf (Kaposvár), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Kéziratszerkesztők: Róna Judit, Tatai Miklós Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta Technikai munkatársak: Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Krizsán Ágnes, Major István, Pasztendorf Judit, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria, Soltész Mónika Számítástechnika: EFGÉ Kft Szerkesztőség és Kiadó, Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp., Pf. 331. Telefon: 175 6722 (MTI) Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tele fax: 202-4199, tel 175 6722/1145 Képviselők: Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a HELIR-nél: Budapest XIII., Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára Előfizetési díj egy évre 9840, fél évre 4920 Ft Terjeszti a Nemzeti Hírlapker. Rt. és a regionális rt.-k ISSN 0042-6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest F.v.: dr. Csöndes Zoltán elnök-vezérigazgató A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet. |__________________

Next