Világgazdaság, 1994. október (26. évfolyam, 191/6447-211/6467. szám)
1994-10-20 / 204. (6460.) szám
2 & VILÁGGAZDASÁG Közel a megállapodás a COCOM utódszervezetéről A vezető ipari országok várhatóan november végén állapodnak meg annak az új szervezetnek a megalakításáról, amely a COCOM helyébe lép, s a fegyverek és a katonai szempontból kényes termékek nemzetközi kereskedelmét fogja ellenőrizni. . Japán lapjelentések szerint a döntést az ezzel kapcsolatos tárgyalásokon részt vevő 23 ország, köztük az Egyesült Államok, Japán, valamint nyugat-európai országok magas rangú tisztségviselőinek Tokióban tartandó találkozóján hozzák meg. (MTI) Az EBRD a lengyel privatizációban A lengyel kormány végső formába öntötte azt a megállapodást, amely bevonja az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD) a privatizációba. A tervek szerint a 80 millió dolláros beruházás úgy valósulna meg, hogy az EBRD lengyel pénzintézetekkel közösen befektetési vállalatokat hozna létre fele-fele arányban. Ez utóbbiak meghatározó részesedést szereznek az átalakítandó lengyel cégekben, majd ha nyereségessé válnak, eladják azokat. (Reuter) Világbank-hitel Észtországnak A Világbank 10 millió dolláros hitelt hagyott jóvá Észtország számára a reformok felgyorsítására, valamint a pénzügyi szektor korszerűsítésére. Ezzel az összeggel együtt eddig 90 millió dollár hitelt adott a nemzetközi szervezet a balti államnak. A mostani összegből elsősorban a pénzintézetek szakmai felkészültségét, és pénzügyi alapjait akarják megerősíteni. (Reuter) Lassan éledezik a japán gazdaság A jövő áprilissal kezdődő évben várhatóan 1,6 százalékkal gyarapszik a bruttó hazai termék (GDP) Japánban — írják a japán ipari bank (IBJ) szakértői. Az idei pénzügyi évben azonban még csak 0,5 százalék lesz a növekedés. Az IBJ szakértőinek véleménye szerint a rövid lejáratú hitelek kamatai lassú ütemben fognak emelkedni, de a központi bank a jövő pénzügyi évben tartózkodni fog a leszámolási kamatlábak emelésétől. (Reuter) Gyengült a növekedés Kínában Célt értek a kínai kormány megszorító intézkedései, melyeket a gazdaság túlhevülésének megakadályozására hozott — idézte szerdán a China Daily című angol nyelvű kínai lap az Állami Statisztikai Hivatal szóvivőjét. Csiu Hsziao-hua szerint az év első kilenc hónapjában 11,4 százalékot tett ki a GDP-növekmény, ami több ugyan a kormány programjában megszabott tíz százaléknál, de jóval kevesebb az első félévi mutatók alapján előrejelzett évi 13 százaléknál. (MTI) Daewoo vegyesvállalati szerződés Romániában A dél-koreai Daewoo ipari csoport tegnap aláírta vegyesvállalati szerődését a romániai Automobile Craiova SA autógyárral (AC). A Daewoo 156 millió dollárért 51 százalékos érdekeltséget szerez az új vállalatban, a Rodae Automobile SA Craiovában, amely 1996-tól a Daewoo Cielo modelljét fogja gyártani. A tervezett évi kapacitás 200 ezer darab. Románia az AC-t 1976- ban hozta létre a francia Citroen céggel közösen, amely azonban 1991-ben kivonult a vállalkozásból. Az AC még három évig — Oltena néven — gyártani kívánja a Citroennel véget ért együttműködés termékét, az Oltcit modellt. (Reuter) Gyorsítani kívánják a privatizációt Bulgáriában Az idén a bolgár állami vállalatok 25 százalékát adták eddig magánkézbe — jelentette ki Bulgária újonnan megválasztott miniszterelnöke, aki korábban az ország privatizációs ügynökségét vezette. Reneta Indzsova tájékoztatása szerint az év eleje óta a kormány 1,270 milliárd levára tett szert az állami vállalatok értékesítéséből, ennek közel a fele államkötvényekben testesült meg. Az idei év végéig a cégeknek további 25 százalékát tervezik privatizálni — jelentette ki a miniszterelnök. (Reuter) EU-támogatás mediterrán országoknak Az Európai Unió brüsszeli bizottsága javaslatot terjesztett elő arról, hogy a közösség kétszerezze meg a támogatást a nem EU- tag mediterrán országoknak — jelentette ki Manuel Marin, a bizottság fejlesztési ügyekkel megbízott tagja. Véleménye szerint ezzel kiegyenlítettebbé válna Kelet-Európa, illetve a szóban forgó országok támogatása. A javaslat értelmében 5,5 milliárd ECU (átszámítva 7 milliárd dollár) támogatást kapnának a következő öt évben a mediterrán országok, miközben Kelet-Európa 7 milliárd ECU körüli támogatást kap mostantól kezdve az évszázad végéig. (Reuter) Amerikai alapítvány ukrán vállalkozóknak Kis- és középvállalkozóknak nyújt hamarosan hiteleket az Amerikai Vállakozásfejlesztési Alapítvány — közölte szerdán Kijevben Scott Carlsson, a szervezet elnöke. Az alapítvány, amelyet Bill Clinton javaslatára hoztak létre, 140 millió dolláros hitelkeretet szavazott meg Ukrajna, Moldova és Fehéroroszország számára. Azok a vállalkozások kapják a kölcsönt, amelyek elsőként jelentkeznek, de ha olyan cég kéri a kölcsönt, amelyben az állami tulajdonhányad meghaladja a 49 százalékot, akkor nem fogadják el az igénylést. (MTI) Zuhan az élelmiszer-termelés Ukrajnában A valaha a Szovjetunió éléskamrájának számító Ukrajnában fokozatosan csökken az élelmiszer-termelés, idén már eddig 20 százalékkal kevesebb húst és húskészítményt állítottak elő, mint a tavalyi év hasonló időszakában — közölte az ukrán mezőgazdasági minisztérium. 18 százalékkal kevesebb tejet vásároltak fel az állami és a magángazdálkodóktól, az üzemek 15 százalékkal kevesebb lisztet és 9 százalékkal kevesebb tésztafélét gyártottak. Ugyanakkor csak fokozatosan privatizálják a mezőgazdasági üzemeket. Ukrajnában jelenleg 31 ezer magángazdát tartanak számon, akik az összes mezőgazdasági terület 1,6 százalékát művelik meg vagy hasznosítják. (MTI) NEMZETKÖZI GAZDASÁG Az EBRD a kelet-európai reformokról Csehországé a legjobb bizonyítvány A saját szervezetének és hitelezési elveinek átalakítása után részletes jelentést tett közzé az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) az általa kiszolgált térség helyzetéről. A tanulmány szerint a szóba jövő 25 országból csak 9 esetében származik a bruttó hazai termék (GDP) 50 százalékánál nagyobb hányad a magángazdaságból. Az összefoglaló szerint a térség legtöbb országában már liberalizálták a külkereskedelmet és a belső árakat, privatizálták a kis- és közepes vállalatokat. Jóval kevesebb az eredmény a bankreformban, valamint a nagyvállalatok szerkezeti átalakításában és magánkézbe adásában. A tanulmány készítői szerint a kelet-európai és a balti államokban a GDP jelentős növekedése várható az idén és jövőre, miközben a termelés stagnál vagy rosszabb esetben csökken a FÁK országaiban. A magángazdaságban előállított GDP aránya szerint legelőrehaladottabb országok közé sorolta a jelentés Csehországot (65 százalék), Észtországot, Magyarországot, Lettországot, Lengyelországot, Szlovákiát (55 százalék körül), Albániát, Litvániát és Oroszországot (50 százalék körül). Egyéb ismérvek szerint az EBRD a legfejlettebb országokhoz sorolta még a volt Jugoszlávia néhány utódköztársaságát is. Ezekben már elkezdték a nagyvállalatok privatizációját és az ezzel összefüggő pénzügyi reformot is. Az EBRD az átmenetben gyengébb teljesítményt mutató országok közé sorolta a többi kelet-európai országot, valamint Oroszországot. Ez utóbbival kapcsolatban megállapította, hogy az utóbbi időben látványosan felgyorsult a privatizáció, ezzel szemben viszont jelentős a lemaradás a pénzügyi reformban és a vállalatok szerkezeti átalakításában. A “Jelentés az átmenetről” című anyag 1-től 4-ig számozva osztályozza a működési körébe tartozó 25 keleti ország teljesítményét a következő területeken: nagyvállalati privatizálás, kisvállalati privatizálás, vállalati szerkezetváltás, árliberalizálás és verseny, kereskedelmi és devizarendszer, bankreform. Magyarország osztályzatai sorrendben: 3, 4, 3, 3, 4, 3. Lengyelország bizonyítványa ugyanilyen, Csehországé valamivel jobb. (Reuter, MTI) OECD-tárgyalások a „dinamikusan fejlődő országokkal” Szigorú feltételekhez kötik a tagságot A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) növelni akarja tagjainak számát, de a csatlakozni kívánó országoknak vállalniuk kell a tagsággal járó kötelezettségeket — jelentette ki szerdán Tokióban a szervezet ügyvivő főtitkára. Staffan Sohlman azon a kötetlen keretek között lebonyolított tanácskozáson nyilatkozott, amelyet az OECD-tagországok és az úgynevezett “dinamikusan fejlődő gazdaságú nem tagországok” képviselői tartottak a japán fővárosban. Ez utóbbi kategóriába kilenc ország, Argentína, Brazília, Chile, Hongkong, Dél-Korea, Malajzia, Szingapúr, Tajvan és Thaiföld tartozik. Az OECD-hez csatlakozni kívánó országoknak a szervezet által meghatározott két követelményrendszernek kell eleget tenniük: az egyik a pénz- és a tőkepiac liberalizálása, a másik a környezetvédelmi politikával kapcsolatos feltételek teljesítése — mondta el Sohlman. A tanácskozást megnyitó beszédében az ügyvivő főtitkár közölte, hogy az OECD az elkövetkező években nem tudja tagjai közé fogadni a világgazdaság valamennyi fontosabb szereplőjét. Ez utóbbiak számára a szervezetnek a dinamikusan fejlődő gazdaságú nem tagországokkal folytatott párbeszéde jelenti majd azt az intézményes keretet, amelyben befolyást gyakorolhatnak a szervezet munkájára, illetve hasznosíthatják annak tapasztalatait és eredményeit. A tanácskozás résztvevői egyhangúlag úgy foglaltak állást, hogy ezen intézményes keretek között a jövőben Kínának is helyet kell biztosítani. Az OECD titkárságának képviseletében hamarosan küldöttség utazik Pekingbe, hogy megbeszéléseket folytasson arról, milyen módon kapcsolódhat be Kína a szervezet tevékenységébe — közölték a tanácskozást záró sajtóértekezleten. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) Az orosz fővárosban több jel is arra utalt, hogy valami nincs rendjén a kormányfő körül. A legutóbbi intő jel az volt, hogy Viktor Csernomirgyin kormányfő az utolsó pillanatban megváltoztatva szándékát, lemondta hétfői moszkvai programját. Ebben az volt a feltűnő, hogy az orosz protokoll szerint a kormányfőnek kellett volna fogadnia II. Erzsébet királynőt, aki már úton volt, amikor kiderült, hogy Oleg Szoszkovec, Csernomirgyin helyettese várja majd a brit uralkodót a repülőtéren. A rendkívüli programváltozás diplomáciailag is jelzés értékű volt, és az orosz hatalmi hierarchia alapján akár jelezhette azt is, hogy Csernomirgyin pozíciói meggyengültek, miközben az állítólagos hatalmi vágyakat tápláló első helyettes helyzete megerősödött. A hír hallatán kommentátorok utalnak arra, hogy a múlt héten meglehetősen viharos találkozóra került sor Jelcin elnök és Viktor Csernomirgyin kormányfő között. Ez utóbbi csak egy napra jött fel Szocsiból Moszkvába, állítólag kifejezetten azzal a szándékkal, hogy megmentse Viktor Gerascsenko bankelnököt, akit Jelcin meneszteni akart. Csernomirgyin — mint hírlik — nem tudott arról sem, hogy Jelcin leváltotta Szergej Dubinyint, és miniszterétől értesült a döntésről. Egyes moszkvai értesülések megerősíteni látszanak azt a hírt, hogy az orosz kormány valamilyen formában benne volt a rubelárfolyam összeomlásában. Az “akciót” állítólag a jegybankkal közösen hajtották végre, azzal a céllal, hogy a kabinet a rubel elértéktelenítésével és a valutatartalékok egy részének eladásával juthasson némi készpénzhez, amiből enyhíteni lehetett volna a költségvetési ágazat dolgozói részéről kifejtett nyomást, az elmaradt bérfizetések pótlására. Ezeket a feltételezéseket és értesüléseket mellesleg az is alátámasztani látszik, hogy az orosz nemzetbiztonsági tanács által készített jelentés első változata szintén a kormányt teszi felelőssé a rubelválságért. Jelcin mindenesetre tett egy olyan lépést, amellyel intézményi korlátokat állított a múlt heti drámai események megismétlődése elé. A rendeleti úton felállított banktanácsnak szigorúan kell őrködni a valutagazdálkodási folyamatok felett, és koordinációs feladatokat kell ellátni a jegybank, a pénzügyminisztérium és az elnök között. A testület tagjai a két intézményből, az elnöki stábból, a kereskedelmi banki szférából kerülnek ki. (Reuter, VVD, AP-DJ, MTI) •sí tistrtív Csernomirgyin maradt a posztján Egymást vádolja a két pénzintézet Biztosítási háború Romániában A sajtó nyilvánossága előtt folyik két befolyásos román magánbiztosító, a Mondragon és a Casa de Ajutor Romanesc (CAR) harca. A helyzet tisztázására kénytelen volt nyomozást kezdeni a bukaresti pénzügyminisztérium. A CAR vádja szerint a Mondragon megtévesztő reklámozást folytat. A román— ciprusi—ausztrál vegyesvállalat 35 milliárd lej (19,9 millió dollár) prémium kifizetésére tett ígéretet, miközben jegyzett tőkéje mindössze 4,1 milliárd lej (2,3 millió dollár), amelynek ráadásul még csak a fele került befizetésre. Reklámjaikban az is szerepelt, hogy a náluk elérhető hozam magasabb lesz, mint a banki betétek kamata. A Biztosítási Hivatal által az ügyben folytatott vizsgálat eredményét még nem hozták nyilvánosságra. Gheorghe Lazar, a Mondragon elnökhelyettese azzal védekezik, hogy nem a hirdetések szövegeit, hanem a ténylegesen megkötött szerződéseket kell mérvadónak tekinteni. Szerinte ezzel szemben inkább azt kéne megvizsgálni, hogy van-e tényleges pénzügyi alapja a CAR életbiztosításaira vonatkozó 100 millió lejes (57 millió dollár) hozam ígéretnek. A rivális román—amerikai biztosító alaptőkéje szintén alig haladja meg az 5 milliárd lejt (2,8 millió dollár). A biztosítók háborújának során felmerült vádak igen érzékenyen érintik a román közvéleményt, hiszen épp csak a közelmúltban csendesedett el a Caritas-botrány. A Caritas piramisjátékában nyolcszoros hasznot ígértek a befektetőknek, s így végül 4 millió hiszékeny polgár összesen 1 milliárd dollárnyi megtakarítása lett a csőd áldozata. Romániában még mindig 65 százalékos az infláció, a bankok viszont csak 60 százalékos kamatot kínálnak, ezért, érthető módon, az ország lakossai könnyen megtéveszthetőek kecsegtető befektetési ajánlatokkal. (Reuter) 1994. október 20. Bankközi átutalások Színvonaljavítás Az Európai Unió brüsszeli bizottsága javaslatot dolgozott ki a nemzetközi bankközi átutalások gyorsítására és az ügyfelek költségeinek csökkentésére. A jövőben a nemzetközi bankközi átutalásokat 6 napon belül kellene végrehajtani, máskülönben az érintett pénzintézet által fizetendő késedelmi kamat illetné meg a károsult ügyfelet. Ezen felül a jövőben csak a tranzakciók egyik “végén” kellene kezelési költséget fizetni. Javaslatot tettek egységes fizetési rendszer kidolgozására és a bankközi ügyletek egységes díjszabásának a létrehozására is. A jelenlegi pénzügyi rendszer, az 1992-ben bevezetett reformok ellenére, még mindig a kívánatosnál lassabb és drágább — véli Rainero Vanni d’Archirafia, a bizottság pénzügyekkel foglalkozó tisztségviselője. Jelenleg 100 ECU bankközi átutalása átlagosan 25,4 ECU-be kerül, és az átutalások 15 százaléka tart hat napnál tovább. A javaslat törvényerőre emelkedéséhez még szükség van mind az Európai Unió tagországainak, mind az Európai Parlamentnek a jóváhagyására, ám a brüsszeli bizottság már most kéri az érintett pénzintézeteket a tervezett új szabályok betartására. (AP—DJ, Reuter) A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten Megbízott főszerkesztő: Varga András Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Vezető szerkesztők: Gaál Csaba, Golubeff Lóránt Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Főmunkatársak: Bányai Gyula, Kozma Géza, Magos Katalin Szekcióvezetők: Aktuális: Weisz Györgyi Árupiacok- B. Horváth Lilla Értékpapírpiacok: Golubeff Lóránt Menedzser Kalauz: Kvassinger Klára Mezőgazdaság: Szirmai S. Péter Nemzetközi: Gaál Csaba Pénzügyek: Kiss Tamás Vállalatok, vásárok: Sági Gyöngyi Vidék: Lázár Ildikó Munkatársak: Fidenpenz József, Fabók Margit, Fehér István, Gárdonyi Imre, Kovács Péter, Krekó László, Mádl József, Mucsi Ferenc, Pekár Erzsébet, Tóth Levente Tudósítók: Antal Ildikó (Pécs), Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehőcz Rudolf (Kaposvár), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Kéziratszerkesztők: Róna Judit, Tatai Miklós Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta Technikai munkatársak: Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Krizsán Ágnes, Major István, Pasztendorf Judit, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria, Soltész Mónika Számítástechnika: EFGÉ Kft Szerkesztőség és Kiadó, Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp., Pf. 331. Telefon: 175 6722 (MTI) Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tele fax: 202-4199, tel 175 6722/1145 Képviselők: Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a HELIR-nél: Budapest XIII., Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára Előfizetési díj egy évre 9840, fél évre 4920 Ft Terjeszti a Nemzeti Hírlapker. Rt. és a regionális rt.-k ISSN 0042-6148 Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest F.v.: dr. Csöndes Zoltán elnök-vezérigazgató A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet. |__________________