Világgazdaság, 1994. november (26. évfolyam, 212/6468-233/6489. szám)
1994-11-25 / 230. (6486.) szám
4 . VILÁGGAZDASÁG Szegedi Önkormányzat Eladja a Francia hölgyet is Fekete Klára jelenti Csongrád megyéből A Szegedi Közgyűlés több vagyonrész értékesítéséről döntött az utóbbi hetekben. Mint ahogy azt a sajtó tudomására hozták, nem szeretnének olyan költségvetést hagyni az utódtestületre, amelynek tervezett bevételi oldalán jelentős lenne a hiány — egyes becslések szerint 400 millió forint, így többek között eladják a Franciahölgyet is. Egy szegedi helytörténész — ki tudja, mi okból — a szépen csengő Franciahölgyre keresztelte el azt a 12 hektáros bozótos földterületet, amely Új-Rókuson, lakótelepi környezetben, de még beépítetlenül várja sorsa jobbra fordulását. A “hölgyet” az eltelt négy évben sikerült hírbe hozni, mivel érdekcsoportok próbáltak a lehető legolcsóbban a terület hektáraihoz jutni. Szemet vetett rá a Világ Utcája Kft. is, amely évekig 1600 forintos négyzetméterenkénti áron próbálta megvásárolni, miközben az önkormányzat 5 ezer forintot tartott reálisnak. Legutolsó ajánlatában azonban már a következők szerepeltek: a cég részvénytársasággá alakulását követően Szeged Önkormányzata apportként vigye a területet az rt.-be, úgy, hogy közben a közművesítés mintegy 100 millió forintos költsége a várost terhelje. A felkínált ellenérték: Szeged városa a tulajdon arányában osztalékot kaphat. Az üzleti ajánlatot a közgyűlés nem fogadta el, annak ellenére, hogy a Világ Utcája Kft. saját állítása szerint már 12 millió forintot költött a terület rendezési terveire. A kft. a területre 2 ezer fős konferenciatermet, templomokat, sportuszodát, kiállítási pavilonokat álmodott. A közgyűlés azonban a kezdetektől túlzónak találta az elképzeléseket, ám a cég — a város szerint — elsősorban alacsony vételárajánlata miatt maradt alul. A színfalak mögötti politikai és üzleti csatározások következtében több komoly érdeklődő lépett vissza eredeti szándékától. Mígnem — új pályázat kiírása nélkül — a közgyűlés előtti napokban jelentkezett a Sigma- Ex Kft. és az Imfoter Rt., amelyek 4 ezer forintot ajánlottak négyzetméterenként, s vállalták a teljes összeg kifizetését hat hónapon belül 10 százalék előleg letétele mellett, valamint a terület határidőre történő, kereskedelmi és szolgáltató célú beépítését. A Sigma-Ex az első ütemben 5, később 4 ezer négyzetmétert, az Imfotel pedig 2 ezer négyzetmétert vásárolna meg. A közgyűlés az új vevők ajánlatait elfogadta, tehát a Világ Utcája már nem reménykedhet a terület megszerzésében. A képviselők megszavazták azt az előterjesztést is, hogy a város eladja Shopping City Kft.ben lévő üzletrészét. Az előzmények 1990-ig nyúlnak vissza, akkor jött létre a gazdasági társaság a német Asco céggel, 50-50 százalékos tulajdonnal. A város a budapesti út melleti területet vitte apportként a cégbe, a németek pedig vállalták: állják a közművesítés árát, a 120 millió forintot. (Ugyanennyit ér a telek is.) Az Asco eredetileg áruházat szeretett volna építeni, azonban a jugoszláviai válság, a bevásárlóturizmus elmaradása miatt nem kezdtek bele. Ezért a Szegedi Közgyűlés nem bánja, hogy a németek végül is hajlandók voltak kivásárolni a város részét, immáron mai értéken, 210 millió forintért. CoRE Kft. Dunapark épül Budatétényben Új városközpont építését kezdi meg jövő tavasszal Budatétényben a XXII. kerületi önkormányzat és a budapesti CoRE Kft. A Dunapark fantázianevű bevásárló- és szabadidőközpont építését két éve készítik elő, most engedélyeztetik a terveket. A kivitelezési munkák 1995 tavaszán kezdődnek meg. Elsőként egy csaknem 40 ezer négyzetméteres bevásárlóközpont építését kezdik meg a beruházók. Azután a tervek szerint szálloda, szabadidőközpont és irodacentrum épül. Az autóval érkezők egy háromszintes garázsban parkolhatnak. Az új városközpont előreláthatóan 1998 végére készül el teljesen. (MTI) VILAGGAZDASAG WIRTSCHAFTSLEITER Lieber Leser! VILÁGGAZDASÁG gibt bereits seit Mitte 1993 jeden Montag den lintlinnnni, in deutscher Sprache über die wichtigsten Ereignisse der ungarischen Wirtschaft heraus. Haben Sie wenig Zeit und wollen Sie trotzdem top-informiert sein, hier finden Sie essentiell einen Überblick über die Vorgänge im Banken- und Finanzleben, Privatisierungen, Konkurse, Liquidierungen, Entscheidungen in Wirtschaft und Gesetzgebung sowie Unternehmensmeldungen. Ab sofort sendet Ihnen ® VILÁGGAZDASÁG gern ein Gratis- Schnupper-Exemplar des VIITSCUFTIinilll zu. Rufen Sie uns einfach an! Bettina Nemes Telefon: (36-1) 202-4962 Telefax: (36-1) 175-4191 Reemstma Debreceni Dohánygyár Kft. Országos hálózatot épített ki Dombi Margit jelenti Debrecenből A hazai dohánygyárak becslése szerint idén minimum egymillárd szállal csökken a cigarettafogyasztás Magyarországon. Tavaly még 23-24 milliárd szál cigaretta fogyott. A tendencia nagy valószínűséggel azt jelzi, hogy a tengerentúlon, illetve Nyugat-Európában széles körben alkalmazott dohányzásellenes kampányok lassan hazánkban is éreztetik hatásukat. A Reemstma Debreceni Dohánygyár Kft. piaci részesedésük, amely már tavaly is 30 százalék körül mozgott, idén több mint 5 százalékkal nőtt — tájékoztatta lapunkat Kovács Ernő ügyvezető igazgató. Ezt a minőségjavítás mellett az országos marketinghálózat kiépítésével értéke el, amelyhez a Reemstma a gyár 1992. évi privatizálását követően azonnal hozzákezdett. A minőség javításához a fejlesztéseket tavaly kezdte meg a cég: 1993-ban és idén 1-1 milliárd forintot fordítottak erre a célra. A gyár száz százalékig német tulajdon, de magyar dohánygyárként határozza meg magát, ugyanis a felhasznált dohány 70 százaléka magyar termelőktől származik. A maradék 30 százalék keleti dohány, amit ízesítésre használnak, és török, görög, illetve bolgár piacról szerzi be a cég. A tervekről szólva Kovács Emis elmondta, a Reemstma Debreceni Dohánygyár Kft. tovább kívánja erősíteni hazai piaci jelenlétét, illetve megpróbálkozik a volt szocialista országok piacainak megszerzésével is. A piaci részesedés bővítésére a privatizáció óta 12 új termékkel jelentek meg a hazai piacon, s november utolsó dekádjában a tizenharmadik is forgalomba került. Az idei három adóemelésből a gyár kettőt érvényesített az áraiban. A zárjegyek bevezetésének tapasztalatairól az igazgató elmondta: a piaci árusok standjairól eltűnt az illegálisan forgalomba hozott cigaretta, ám korántsem beszélhetünk feketekereskedelem teljes visszavonulásáról. Annak “piaci részesedése” ugyanis még mindig 10 százalék körüli. Kaloprint Kft. Időben váltott a kalocsai kiadó Ballai József jelenti A szép kiállítású, kemény kötéses könyvek készítésében lát üzletet a Kaloprint Kft. Az idén ennek köszönhetően megduplázza tavalyi árbevételét, és mintegy 75-80 milliós forgalmat ér el — tájékoztatta a Világgazdaságot Illés János, a társaság tulajdonos-ügyvezetője. A Kaloprint a privatizáció eredményeként 1991 novemberében került Illés János tulajdonába. Az akkori forgalom alig érte el az évi 20 millió forintot, és a dolgozók száma sem volt több húsznál. Az új tulajdonos fejlesztéseket határozott el: búcsút mondtak az elavult magasnyomásnak, és új piaci szeletet is kinéztek maguknak, a szép kiállítású, nem feltétlenül nagy példányszámú könyvek készítését. Az elképzelés bevált: kisebb és nagyobb kiadók egyaránt a kalocsai nyomdát választották. Illés János szerint sikerük titka, hogy időben készültek föl a váltásra és szerezték be a legfontosabb gépeket. Ma a legtöbb kiadó korrektúrázott, kész szedést ad nyomtatásra filmen — a szedőkapacitás kiépítése tehát nem volt célszerű. A színre bontást is nagyon sokan vállalják, jó minőségben. A Kaloprint 1993-ban 43 millió forintos forgalmat könyvelt el — az idén várhatóan a dupláját. A társaság hitelből fejlesztett, szolid nyereségét tehát a törlesztésre fordítja. Újabban az exportpiacokra is kitekintenek — az idén a forgalom több mint egynyolcada külföldön keletkezett, ez a tavalyi háromszorosa. Legfőképp a német és az orosz piacra gyártanak kiadványokat. Déltáv Rt. Privatizáció utáni viták A szegedi és a szentesi primér körzetben koncessziót nyert a Déltáv Rt. francia Compagnie Génerale des Eaux-vel (CGE). A társaság türelmi időt kért a lakosságtól. Az ígéretek szerint csak pár hónapot vett volna igénybe a vagyonleltár, s október 1-jétől már teljes egészében a franciáké lett volna a szolgáltatás. A határidő azonban előbb novemberre módosult, majd bejelentették: újabb csúszások várhatók. A telefonra várók tehát továbbra is csak reménykedhetnek Szegeden és környékén. Ráadásul a Dél-Alföldön a legrosszabb a helyzet telefonügyben: míg Debrecenben 1994-ben közel 40 ezer új előfizetőt kötöttek be, Pécsett 30, Miskolcon 26 ezer vonallal gyarapodott a hálózat. Szeged a sor végén áll az idei szerény 16ezres bekötéssel. Yves Lemaire, a Déltáv Rt. vezérigazgatója szerint a csúszás amiatt következett be, hogy vitás ügyek támadtak a Matávvagyon felértékelésével kapcsolatban. A régi tulajdonos ugyanis 8, az új viszont csak 4 milliárd forint értékűre taksálja a berendezéseket. Az eltérés oka főleg az, hogy a franciák azt nézik, a berendezéseket mennyire hasznosíthatják a jövőben, míg a Matáv a beruházások bekerülési összegével számol. A CGE képviselői még azt is megkockáztatják: ilyen esetben le kell értékelni a vagyont, mivel egy amerikai cég például hasonló esetben egyszer már megégette a kezét — 2 milliárd forintos veszteséget könyvelhetett el. A franciák szerint az optikai kábel nagy kapacitású, tehát jól használható, ugyanez viszont nem mondható el a rézből készült kábelről. Mivel a tárgyalások holtpontra jutottak, a területért felelős miniszter döntőbírót nevezett ki. A független szakértő december 15-ig hozza meg döntését. Addig sem lesz kényelmes helyzetben az új tulajdonos, hiszen már az októberi startra készítette elő a beruházási terveket. Szegeden 15, Szentesen és környékén 2400 új vonalat szeretnének mielőbb bekötni. Ezt követően évente 15 ezer bekötéssel bővül a szegedi, 3 ezerrel a szentesi hálózat. Az egész területen egységes lesz a fejlesztés, de előnyben részesítik az elmaradott területeket, így például a Szeged— Makó—Nagylak körzetet. Ezen a részen a Matávval közös a beruházás, a régi gazda a nemzetközi, a Déltáv a saját kábelét fekteti teljes egyetértéssel ugyanabba az árokba. F. K. VÁLLALKOZÁSOK Sió-Eckes Kft. két év alatt piacvezető lett A hazai gyümölcslépiacon 23,4 százalékos részesedést szerzett, ezzel élre tört a Sió-Eckes Kft., amelynek jogelődje, a Siónektár 1992-ben még éppen csak pontszerző helyen állt — nyilatkozta a Világgazdaság kérdésére Molnár Péter ügyvezető igazgató. Az 1993. január elsején, a német Eckes AG százszázalékos leányvállalataként alakult Sió- Eckes idén várhatóan 34-35 millió liter gyümölcsitalt forgalmaz a két év előtti 9,2 millió literrel szemben, és ennek megfelelően árbevétele is 370 millió forintról kétmilliárd forint fölé emelkedhet. Ez már valószínűleg egy nullszaldós eredmény elérését teszi lehetővé — a jelentős fejlesztési ráfordítások ellenére (az elmúlt két évben csak a munkaerő átképzésére több 10 millió forintot fordítottak). A vállalkozás markáns gyarapodását jelzi a viszonylag kis létszám, önmagához képest, gyors bővülése is: 1993-ban 67, 1994-ben 87, jövőre 110 fő. Molnár Péter a jövő kilátásokat illetően ugyancsak derűlátó, mert igaz, hogy a hazai egy főre jutó évi gyümölcslé-fogyasztás még mindig messze van Németország 40 literes mennyiségétől, de a piac határozottan felfutóban van, így már idén is három műszakban kellett dolgozniuk a főidényben, hogy a keresletet kielégítsék, jóllehet értékesítésük mindössze 5—10 százaléka irányult külföldre. A behozatalt szigorító legújabb vámrendelkezésekkel kapcsolatban az ügyvezető igazgató elmondta: ennek hatása a vállalatot, illetve termékeik árát nem érinti. Ugyanis jobbára hazai nyersanyagot dolgoznak fel, a narancs vámját meg nem emelték. Ennek ellenére nem örülne, ha ez a protekcionista politika hosszabb távon érvényesülne, mert lehetnek nagyon rossz gyümölcstermő idények, amikor a nyers- és a feldolgozott gyümölcs iránti hazai kereslet csak az import növelésével fedezhető. G. I. TVK Rt. Olasz vegyes vállalatot alapított M. Vadas Zsuzsa jelenti Borsod megyéből Milánóban a napokban megkezdte működését a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. első, többségi tulajdonú kereskedelmi vegyes vállalata, a TVK Itália Kft. A társaságban 60 százalékos tulajdonrészt vállalt az alapító TVK Rt., a fennmaradó rész a Credito Italiano tulajdonában lévő Cordusio befektetői társaságé. Mint azt Vanyó Pál, a TVK Rt. vezérigazgatója elmondta, azért hozták létre az új kereskedelmi vegyes vállalatot, mert közelebb kerülve a felhasználókhoz gyorsabban tudják kielégíteni változó igényeiket a poliolefinek gyártásánál. A TVK évente 250 ezer tonna műanyagipari alapanyagot exportál, mintegy 25 ezer tonnát olasz piacokra. A most alakított Vegyes vállalat tovább bővíti a felhasználók körét, ugyanakkor az eladott alapanyagok ellenértékének befizetését is meggyorsítja. Ezzel szerepet vállal abban, hogy a TVK Rt.-nek kevesebb kintlévősége legyen. A TVK Italia 1995-ben várhatóan 20 millió dolláros forgalmat bonyolít le. 1994. november 25. Thermál Toursys Idegenforgalmi alapítvány Gyulán közös irodában kezdte el működését a Tourinform megyei információs központ és a Gyulai Thermál Toursys Közalapítvány. Az alapítvány kuratóriuma Gyula és Békés megye idegenforgalmát az érdekelt vállakozók részvételével egységesen kívánja megjeleníteni külföldön is. A közalapítványt 1993-ban életre hívó városi önkormányzat célja az volt, hogy Gyula város és a térség idegenforgalmában keletkező jövedelem nagy részét visszajuttassa az ágazat fejlesztésére. Emellett fontos feladatuknak tartják, hogy a közalapítványhoz csatlakozó helyi és térségi vállakozók részére hasznos üzleti információt szolgáltassanak és anyagi segítséget nyújtsanak. A Thermál Toursys Közalapítvány 6 millió forint induló tőkét kapott a várostól, és 500 ezer forintot Békés Megye Közgyűlésétől. A Tourinform iroda létesítésére és a munkák elkezdéséhez a megyei önkormányzat 4 millió forintot adott. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal 1,5 millió forint értékű számítógépparkkal szerelte fel hivatalt. A megalakulást követő közel egyéves működés alatt kevés helyi vállakozó csatlakozott a közalapítványhoz, mert ennek előnyeiről még nem sikerült őket meggyőzni. A közalapítványhoz ez ideig négy gyulai vállakozó csatlakozott. A rendszerbe lépés díja egyéni vállakozóknál 3 ezer forint, míg a gazdasági társaságoktól 20 ezer forintot kérnek. Az évi tagsági díj mértéke a tevékenység éves bruttó árbevételének 0,5 százaléka. A befizetett összeggel a vállakozók csökkenthetik az önkormányzatnak fizetendő helyi adó összegét. R. G. Vállalkozások Telefon: 175-6722/2014 Fax: 175-4191