Világgazdaság, 1994. november (26. évfolyam, 212/6468-233/6489. szám)

1994-11-25 / 230. (6486.) szám

4 . VILÁGGAZDASÁG Szegedi Önkormányzat Eladja a Francia hölgyet is Fekete Klára jelenti Csongrád megyéből A Szegedi Közgyűlés több vagyonrész értékesítéséről dön­tött az utóbbi hetekben. Mint ahogy azt a sajtó tudomására hozták, nem szeretnének olyan költségvetést hagyni az utód­testületre, amelynek tervezett bevételi oldalán jelentős lenne a hiány — egyes becslések szerint 400 millió forint, így többek között eladják a Franciahölgyet is. Egy szegedi helytörténész — ki tudja, mi okból — a szépen csengő Franciahölgyre keresz­telte el azt a 12 hektáros bozótos földterületet, amely Új-Róku­­son, lakótelepi környezetben, de még beépítetlenül várja sorsa jobbra fordulását. A “hölgyet” az eltelt négy évben sikerült hír­be hozni, mivel érdekcsoportok próbáltak a lehető legolcsóbban a terület hektáraihoz jutni. Szemet vetett rá a Világ Utcá­ja Kft. is, amely évekig 1600 forintos négyzetméterenkénti áron próbálta megvásárolni, mi­közben az önkormányzat 5 ezer forintot tartott reálisnak. Leg­utolsó ajánlatában azonban már a következők szerepeltek: a cég részvénytársasággá alakulását követően Szeged Önkormány­zata apportként vigye a területet az rt.-be, úgy, hogy közben a közművesítés mintegy 100 mil­lió forintos költsége a várost ter­helje. A felkínált ellenérték: Szeged városa a tulajdon arányában osz­talékot kaphat. Az üzleti ajánla­tot a közgyűlés nem fogadta el, annak ellenére, hogy a Világ Utcája Kft. saját állítása szerint már 12 millió forintot költött a terület rendezési terveire. A kft. a területre 2 ezer fős konferen­ciatermet, templomokat, sport­uszodát, kiállítási pavilonokat ál­­modott. A közgyűlés azonban a kezdetektől túlzónak találta az elképzeléseket, ám a cég — a város szerint — elsősorban ala­csony vételárajánlata miatt ma­radt alul. A színfalak mögötti politikai és üzleti csatározások következ­tében több komoly érdeklődő lépett vissza eredeti szándéká­tól. Mígnem — új pályázat kiírá­sa nélkül — a közgyűlés előtti napokban jelentkezett a Sigma- Ex Kft. és az Imfoter Rt., ame­lyek 4 ezer forintot ajánlottak négyzetméterenként, s vállalták a teljes összeg kifizetését hat hónapon belül 10 százalék elő­leg letétele mellett, valamint a terület határidőre történő, keres­kedelmi és szolgáltató célú be­építését. A Sigma-Ex az első ütemben 5, később 4 ezer négy­zetmétert, az Imfotel pedig 2 ezer négyzetmétert vásárolna meg. A közgyűlés az új vevők ajánlatait elfogadta, tehát a Vi­lág Utcája már nem reményked­het a terület megszerzésében. A képviselők megszavazták azt az előterjesztést is, hogy a város eladja Shopping City Kft.­­ben lévő üzletrészét. Az előzmé­nyek 1990-ig nyúlnak vissza, akkor jött létre a gazdasági társa­ság a német Asco céggel, 50-50 százalékos tulajdonnal. A város a budapesti út melleti területet vitte apportként a cégbe, a néme­tek pedig vállalták: állják a köz­művesítés árát, a 120 millió forin­tot. (Ugyanennyit ér a telek is.) Az Asco eredetileg áruházat szeretett volna építeni, azonban a jugoszláviai válság, a bevásár­lóturizmus elmaradása miatt nem kezdtek bele. Ezért a Sze­gedi Közgyűlés nem bánja, hogy a németek végül is hajlandók voltak kivásárolni a város ré­szét, immáron mai értéken, 210 millió forintért. CoRE Kft. Dunapark épül Budatétényben Új városközpont építését kezdi meg jövő tavasszal Budatétény­ben a XXII. kerületi önkormányzat és a budapesti CoRE Kft. A Dunapark fantázianevű be­vásárló- és szabadidőközpont építését két éve készítik elő, most engedélyeztetik a terveket. A ki­vitelezési munkák 1995 tava­szán kezdődnek meg. Elsőként egy csaknem 40 ezer négyzet­­méteres bevásárlóközpont épí­tését kezdik meg a beruházók. Azután a tervek szerint szálloda, szabadidőközpont és irodacent­rum épül. Az autóval érkezők egy háromszintes garázsban par­kolhatnak. Az új városközpont előreláthatóan 1998 végére ké­szül el teljesen. (MTI) VILAGGAZDASAG WIRTSCHAFTSLEITER Lieber Leser! VILÁGGAZDASÁG gibt bereits seit Mitte 1993 jeden Montag den lintlinnnni, in deutscher Sprache über die wichtigsten Ereignisse der ungarischen Wirtschaft heraus. Haben Sie wenig Zeit und wollen Sie trotzdem top-informiert sein, hier finden Sie essentiell einen Überblick über die Vorgänge im Banken- und Finanzleben, Privatisierungen, Konkurse, Liquidierungen, Entscheidungen in Wirtschaft und Gesetzgebung sowie Unternehmensmeldungen. Ab sofort sendet Ihnen ® VILÁGGAZDASÁG gern ein Gratis- Schnupper-Exemplar des VIITSCUFTIinilll zu. Rufen Sie uns einfach an! Bettina Nemes Telefon: (36-1) 202-4962 Telefax: (36-1) 175-4191 Reemstma Debreceni Dohánygyár Kft. Országos hálózatot épített ki Dombi Margit jelenti Debrecenből A hazai dohánygyárak becslése szerint idén minimum egymillárd szállal csökken a cigaret­tafogyasztás Magyarországon. Tavaly még 23-24 milliárd szál cigaretta fogyott. A tendencia nagy valószínűséggel azt jelzi, hogy a tengerentúlon, illetve Nyugat-Európában széles körben alkalmazott dohányzásellenes kampányok lassan hazánkban is éreztetik hatásukat. A Reemstma Debreceni Do­hánygyár Kft. piaci részesedé­sük, amely már tavaly is 30 szá­zalék körül mozgott, idén több mint 5 százalékkal nőtt — tájé­koztatta lapunkat Kovács Ernő ügyvezető igazgató. Ezt a minő­ségjavítás mellett az országos marketinghálózat kiépítésével értéke el, amelyhez a Reemstma a gyár 1992. évi privatizálását követően azonnal hozzákezdett. A minőség javításához a fejlesz­téseket tavaly kezdte meg a cég: 1993-ban és idén 1-1 milliárd forintot fordítottak erre a célra. A gyár száz százalékig német tulajdon, de magyar dohány­gyárként határozza meg magát, ugyanis a felhasznált dohány 70 százaléka magyar termelőktől származik. A maradék 30 száza­lék keleti dohány, amit ízesítés­re használnak, és török, görög, illetve bolgár piacról szerzi be a cég. A tervekről szólva Kovács Emis elmondta, a Reemstma Debreceni Dohánygyár Kft. to­vább kívánja erősíteni hazai pia­ci jelenlétét, illetve megpróbál­kozik a volt szocialista országok piacainak megszerzésével is. A piaci részesedés bővítésére a pri­vatizáció óta 12 új termékkel jelentek m­eg a hazai piacon, s november utolsó dekádjában a tizenharmadik is forgalomba ke­rült. Az idei három adóemelés­ből a gyár kettőt érvényesített az áraiban. A zárj­egy­ek bevezetésének ta­pasztalatairól az igazgató el­mondta: a piaci árusok standjai­ról eltűnt az illegálisan forga­lomba hozott cigaretta, ám ko­rántsem beszélhetünk feketeke­reskedelem teljes visszavonulá­sáról. Annak “piaci részesedé­se” ugyanis még mindig 10 szá­zalék körüli. Kaloprint Kft. Időben váltott a kalocsai kiadó Ballai József jelenti A szép kiállítású, kemény kötéses könyvek készítésében lát üzletet a Kaloprint Kft. Az idén ennek köszönhetően megduplázza tavalyi árbevételét, és mintegy 75-80 milliós forgalmat ér el — tájékoztatta a Világgazdaságot Illés János, a társaság tulajdonos-ügyvezetője. A Kaloprint a privatizáció eredményeként 1991 novembe­rében került Illés János tulajdo­nába. Az akkori forgalom alig érte el az évi 20 millió forintot, és a dolgozók száma sem volt több húsznál. Az új tulajdonos fej­lesztéseket határozott el: búcsút mondtak az elavult magasnyo­másnak, és új piaci szeletet is kinéztek maguknak, a szép kiál­lítású, nem feltétlenül nagy pél­dányszámú könyvek készítését. Az elképzelés bevált: kisebb és nagyobb kiadók egyaránt a ka­locsai nyomdát választották. Illés János szerint sikerük tit­ka, hogy időben készültek föl a váltásra és szerezték be a legfon­tosabb gépeket. Ma a legtöbb kiadó korrektúrázott, kész sze­dést ad nyomtatásra filmen — a szedőkapacitás kiépítése tehát nem volt célszerű. A színre bon­tást is nagyon sokan vállalják, jó minőségben. A Kaloprint 1993-ban 43 mil­lió forintos forgalmat könyvelt el — az idén várhatóan a duplá­ját. A társaság hitelből fejlesz­tett, szolid nyereségét tehát a törlesztésre fordítja. Újabban az exportpiacokra is kitekintenek — az idén a forga­lom több mint egynyolcada kül­földön keletkezett, ez a tavalyi háromszorosa. Legfőképp a né­met és az o­rosz piacra gyártanak kiadványokat. Déltáv Rt. Privatizáció utáni viták A szegedi és a szentesi primér körzetben koncessziót nyert a Déltáv Rt. francia Compagnie Génerale des Eaux-vel (CGE). A társaság türelmi időt kért a lakosságtól. Az ígéretek szerint csak pár hónapot vett volna igénybe a vagyonleltár, s október 1-jétől már teljes egészében a franciáké lett volna a szolgáltatás. A határidő azonban előbb novemberre módosult, majd bejelentették: újabb csúszások várhatók. A telefonra várók tehát to­vábbra is csak reménykedhet­nek Szegeden és környékén. Rá­adásul a Dél-Alföldön a leg­rosszabb a helyzet telefonügy­ben: míg Debrecenben 1994-ben közel 40 ezer új előfizetőt kötöt­tek be, Pécsett 30, Miskolcon 26 ezer vonallal gyarapodott a há­lózat. Szeged a sor végén áll az idei szerény 16ezres bekötéssel. Yves Lemaire, a Déltáv Rt. vezérigazgatója szerint a csú­szás amiatt következett be, hogy vitás ügyek támadtak a Matáv­­vagyon felértékelésével kapcso­latban. A régi tulajdonos ugyan­is 8, az új viszont csak 4 milliárd forint értékűre taksálja a beren­dezéseket. Az eltérés oka főleg az, hogy a franciák azt nézik, a berendezéseket mennyire hasz­­nosíthatják a jövőben, míg a Ma­táv a beruházások bekerülési összegével számol. A CGE kép­viselői még azt is megkockáz­tatják: ilyen esetben le kell érté­kelni a vagyont, mivel egy ame­rikai cég például hasonló eset­ben egyszer már megégette a kezét — 2 milliárd forintos vesz­teséget könyvelhetett el. A fran­ciák szerint az opti­kai kábel nagy kapacitású, tehát jól használha­tó, ugyanez viszont nem mond­ható el a rézből készült kábelről. Mivel a tárgyalások holtpont­ra jutottak, a területért felelős miniszter döntőbírót nevezett ki. A független szakértő december 15-ig hozza meg döntését. Ad­dig sem lesz kényelmes helyzet­ben az új tulajdonos, hiszen már az októberi startra készítette elő a beruházási terveket. Szegeden 15, Szentesen és környékén 2400 új vonalat szeretnének mielőbb bekötni. Ezt követően évente 15 ezer bekötéssel bővül a szegedi, 3 ezerrel a szentesi hálózat. Az egész területen egységes lesz a fejlesztés, de előnyben részesítik az elmaradott terüle­teket, így például a Szeged— Makó—Nagylak körzetet. Ezen a részen a Matávval közös a beru­házás, a régi gazda a nemzetközi, a Déltáv a saját kábelét fekteti teljes egyetértéssel ugyanabba az árokba. F. K. VÁLLALKOZÁSOK Sió-Eckes Kft. két év alatt piacvezető lett A hazai gyümölcslépiacon 23,4 százalékos részesedést szerzett, ezzel élre tört a Sió-Eckes Kft., amelynek jogelődje, a Siónektár 1992-ben még éppen csak pontszerző helyen állt — nyilatkozta a Világgazdaság kérdésére Molnár Péter ügyvezető igazgató. Az 1993. január elsején, a né­met Eckes AG százszázalékos leányvállalataként alakult Sió- Eckes idén várhatóan 34-35 mil­lió liter gyümölcsitalt forgalmaz a két év előtti 9,2 millió literrel szemben, és ennek megfelelően árbevétele is 370 millió forintról kétmilliárd forint fölé emelked­het. Ez már valószínűleg egy nullszaldós eredmény elérését teszi lehetővé — a jelentős fej­lesztési ráfordítások ellenére (az elmúlt két évben csak a munkae­rő átképzésére több 10 millió forintot fordítottak). A vállalko­zás markáns gyarapodását jelzi a viszonylag kis létszám, önma­gához képest, gyors bővülése is: 1993-ban 67, 1994-ben 87, jö­vőre 110 fő. Molnár Péter a jövő kilátáso­kat illetően ugyancsak derűlátó, mert igaz, hogy a hazai egy főre jutó évi gyümölcslé-fogyasztás még mindig messze van Német­ország 40 literes mennyiségétől, de a piac határozottan felfutó­ban van, így már idén is három műszakban kellett dolgozniuk a főidényben, hogy a keresletet kielégítsék, jóllehet értékesíté­sük mindössze 5—10 százaléka irányult külföldre. A behozatalt szigorító leg­újabb vámrendelkezésekkel kapcsolatban az ügy­vezető igaz­gató elmondta: ennek hatása a vállalatot, illetve termékeik árát nem érinti. Ugyanis jobbára ha­zai nyersanyagot dolgoznak fel, a narancs vámját meg nem emel­ték. Ennek ellenére nem örülne, ha ez a protekcionista politika hosszabb távon érvényesülne, mert lehetnek nagyon rossz gyü­mölcstermő idények, amikor a nyers- és a feldolgozott gyü­mölcs iránti hazai kereslet csak az import növelésével fedezhető. G. I. TVK Rt. Olasz vegyes vállalatot alapított M. Vadas Zsuzsa jelenti Borsod megyéből Milánóban a napokban meg­kezdte működését a Tiszai Ve­gyi Kombinát Rt. első, többségi tulajdonú kereskedelmi vegyes vállalata, a TVK Itália Kft. A társaságban 60 százalékos tulaj­donrészt vállalt az alapító TVK Rt., a fennmaradó rész a Credito Italiano tulajdonában lévő Cor­­dusio befektetői társaságé. Mint azt Vanyó Pál, a TVK Rt. vezérigazgatója elmondta, azért hozták létre az új kereske­delmi vegyes vállalatot, mert kö­zelebb kerülve a felhasználók­hoz gyorsabban tudják kielégí­teni változó igényeiket a poli­­olefinek gyártásánál. A TVK évente 250 ezer tonna mű­­anyagipari alapanyagot expor­tál, mintegy 25 ezer tonnát olasz piacokra. A most alakított Vegyes vál­lalat tovább bővíti a felhaszná­lók körét, ugyanakkor az el­adott alapanyagok ellenértéké­nek befizetését is meggyorsít­ja. Ezzel szerepet vállal abban, hogy a TVK Rt.-nek kevesebb kintlévősége legyen. A TVK Italia 1995-ben várhatóan 20 millió dolláros forgalmat bo­nyolít le. 1994. november 25. Thermál Toursys Idegenforgalmi alapítvány Gyulán közös irodában kezd­te el működését a Tourinform megyei információs központ és a Gyulai Thermál Toursys Közalapítvány. Az alapítvány kuratóriuma Gyula és Békés megye idegenforgalmát az ér­dekelt vállakozók részvételé­vel egységesen kívánja megje­leníteni külföldön is. A közalapítványt 1993-ban életre hívó városi önkormány­zat célja az volt, hogy Gyula város és a térség idegenfor­galmában keletkező jövedelem nagy részét visszajuttassa az ágazat fejlesztésére. Emellett fontos feladatuknak tartják, hogy a közalapítványhoz csat­lakozó helyi és térségi vállako­zók részére hasznos üzleti in­formációt szolgáltassanak és anyagi segítséget nyújtsanak. A Thermál Toursys Közala­pítvány 6 millió forint induló tőkét kapott a várostól, és 500 ezer forintot Békés Megye Közgyűlésétől. A Tourinform iroda létesítésére és a munkák elkezdéséhez a megyei önkor­mányzat 4 mil­lió forintot adott. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal 1,5 millió forint értékű számítógépparkkal szerelte fel hivatalt. A megalakulást követő kö­zel egyéves működés alatt ke­vés helyi vállakozó csatlako­zott a közalapítványhoz, mert ennek előnyeiről még nem si­került őket meggyőzni. A kö­zalapítványhoz ez ideig négy gyulai vállakozó csatlakozott. A rendszerbe lépés díja egyéni vállakozóknál 3 ezer forint, míg a gazdasági társaságoktól 20 ezer forintot kérnek. Az évi tagsági díj mértéke a tevékeny­ség éves bruttó árbevételének 0,5 százaléka. A befizetett összeggel a vállakozók csök­kenthetik az önkormányzatnak fizetendő helyi adó összegét. R. G. Vállalkozások Telefon: 175-6722/2014 Fax: 175-4191

Next