Világgazdaság, 1996. augusztus (28. évfolyam, 149/6909-168/6928. szám)

1996-08-13 / 157. (6917.) szám

NAPRÓL NAPRA Tavalyival azonos adóbevétel Fejér megyében Az országos átlagnál lényegesen kedvezőbben alakultak a társaságiadó-bevételek Fejér megyében. A bevallások alapján a megyei vállalkozások több mint fele nyereségesen zárta a tavalyi esztendőt. A gazdasági társaságok adózás előtti ered­ménye a tavalyelőttihez képest több mint 2,5-szeresére növe­kedett, s megyei szinten meghaladja a 10 milliárd forintot. Az adóbevételek ugyanakkor nem növekedtek ilyen arányban; az érintett adóalanyok 80 százaléka élt az adózás előtti eredményt módosító korrekciók lehetőségével, adókedvezményt csak a társaságok 2 százaléka vett igénybe. Mindezeket figyelembe véve az 1995. évi társasági adófizetési kötelezettség — a megelőző évhez hasonlóan — Fejérben elérte a 3 milliárd forintot, ráadásul úgy, hogy az adókulcs a felére csökkent a múlt évben. A bevallások alapján megállapítható, hogy a megye gazdaságának ipari jellege tovább erősödik. (MTI) Záhony: már csak hat óra várakozás Megszűnt a kamionsor a záhonyi határátkelőhely előtt, a 4-es úton már nem állnak tehergépjárművek — tájékoztatott a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága. Kiléptetés­re vár még 70 kamion, ezeket azonban a kamionterminál területén vámkezelik. A várakozási idő öt-hat óra, amely a körülményekhez képest elfogadható. A torlódás mérséklődése elsősorban a nehéz-tehergépjárművek hétvégi forgalomkorlá­tozásának köszönhető. A korlátozás elmúltával nem kizárt újabb sor kialakulása. (MTI) Viták a tb-alapok irányításáról Az ÉT munkavállalói és munkaadói oldala ragaszkodik a társadalombiztosítási alapok önkormányzati irányításához. A tb-önkormányzatok eddigi tevékenységének hiányosságai a törvényhozás útján megfelelően kiküszöbölhetők — szögezi le az ÉT munkavállalói és munkaadói oldalának közös állás­­foglalása, mely szerint a tb önkormányzati irányítása a társa­dalmi-gazdasági fejlődés, a demokratikus átalakulás eredmé­nye. Az ÉT munkavállalói és munkaadói érdekképviseletei az utóbbi hetekben többször találkoztak, hogy megvitassák a társadalombiztosítási önkormányzatok helyzetét. Informáci­ók szerint hamarosan a kormány is foglalkozik a tb-irányítás átalakításával. További aktualitást ad a tárgyalásoknak, hogy jövő év tavaszán lejár a jelenlegi társadalombiztosítási önkor­mányzatok mandátuma. (MTI) Az idén 15-20 millió a Tourinformra Tizenöt éve, hogy az egykori Országos Idegenforgalmi Hivatal — az IPV­­és a Magyar Posta közreműködével — létrehozta a Tourinform szolgálatot — emlékeztet a Magyar Turisztikai Szolgálat. A turista-információszolgáltatás a beve­zetésekor azonnal népszerűvé vált. Az iroda munkatársai évente több mint 180 ezer turistának nyújtanak segítséget telefonon és személyesen. A tájékoztatást segíti az Országos Turisztikai Adatbank, amelyben jelenleg több mint 1,5 millió adat van. Továbblépés az információs hálózat fejlesztésében az adatbank országos kiterjesztése, amit egy hamarosan elkészülő multimédiaprogram teszi majd lehetővé. A turiszti­kai célkeretből kizárólag a Tourinform Nemzeti Turisztikai Információs Központ fenntartását finanszírozzák. Ehhez 1996- ban várhatóan mintegy 15-20 millió forintra lesz szükség. (MTI) Miről ír a N­TM­­ II? Mire készül a Trend, és milyenek a társadalmi kilá­tások? Karrier- és esélyla­tolgató beszélgetés az el­nök-vezérigazgatóvá avan­zsált Nagy Sándorral. Volt egyszer egy puccs — tudniillik öt éve, Moszk­vában. A 168 Órában a fő­szereplők nyilatkoznak és mutogatnak egymásra: Gor­bacsov és a többiek. A lap munkatársai utána­jártak, hogyan zajlik a vendégfogócska a Keleti­ben, miként fest manap­ság a Népsziget, s milyen a sora a Viharsarokban az erdélyi vendégmunkások­nak. Beszélgetés Repka Atti­lával , avagy hogyan fogy­tak el egy bajnok olimpiai esélyei. Amerikai­­ multinacionális cég dunántúli képviseleti egységeinek kialakításához korrekt tőkebefektetőket keresünk. Kisbefektetők jelentkezését is elfogadjuk (min. 500 ezer Ft). Referenciánk: tekintse meg már meglévő egységeinket! 1­06(30)517-470 j ­ Eladható-e Paks és az alaphálózat? A huzavona folytatódik Máig sem dőlt el hivatalosan, eladják-e a Paksi Atomerőmű Rt., illetve az Országos Villamos Teherelosztó Rt. (azaz a villamosipar alaphálózata üzemeltetője) felét magánbefektetőknek. A kérdés annál is inkább aktuális, mert nemrégiben az ÁPV Rt. és a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. közt nyíltan is jelentkezett a nézetkülönbség. 1111111 Hamu— A kormány az elmúlt két év­ben több határozatban is (leg­utóbb 1995 júliusában) leszö­gezte, hogy a két társaságnak az MVM Rt. portfoliójában kell maradnia. A tavaly született privatizációs törvény, illetve annak módosítása viszont úgy rendelkezik, hogy az atomerő­műben és az Országos Villa­mos-távvezeték (Ovit) Rt.-ben csak egyetlen, különleges jo­gokat nyújtó részvény marad állami tulajdonban. Igaz, az MVM-ben 50 százalék plusz egy szavazatnyi a tartós állami tulajdon. Minden megváltoz­na azonban, ha a társaságokat kivennék az MVM portfolió­jából. Hogy ilyen elképzelés létezik a vagyonkezelőnél, ar­ról az első információ idén ta­vasszal szivárgott ki. Egyelőre nem világos, mi motiválja a leválasztásra szavazók szándé­kait. Arról van-e szó, hogy több befektető is érdeklődne az MVM iránt (amennyiben Paks önállóvá válna), a nagyobb pri­vatizációs bevétel elérése a cél, avagy mindkettő. Jelenleg a Paksi Atomerőmű Rt. állítja elő a teljes hazai fo­gyasztás több mint 40 százalé­kát, 130 milliárd forintos jegy­zett tőkéje 99,8 százalékban az MVM Rt.-é. Miután a fogyasz­tók ellátására az állam felelős­séget vállalt, az ellátás bizton­ságához állami kézben kellene tartani az atomerőművet — ál­lítja egy megkérdezett szakér­tő. Ráadásul Paks úgynevezett alaperőmű, nincs tehát gyor­san indítható blokkja, ezért az áramtermelők versenyében sem tudna részt venni. Márpe­dig a privatizáció egyik meg­hirdetett célja éppen a piac megteremtése volt. Az Ovit Rt. jegyzett tőkéje alacsony (4,5 milliárd forint), a részvények 92,7 százaléka az MVM-é. A társaság két rész­ből áll, a piaci alapon működő létesítési részlegből, illetve az alaphálózat üzemviteléből. Ke­vesek előtt ismert viszont, hogy az alaphálózat tényleges va­gyona öt évvel ezelőtt az MVM-hez került, s csak a ke­zelési jog maradt az Ovitnál. Ám ez is elegendő, hogy az esetleges vásárló kulcspozíci­óba kerüljön az áramszállítá­soknál. Ugyanakkor egy szak­értői anyag szerint az alaphá­lózat külföldi tulajdonlása aka­dályozhatja a rendszer műkö­désének biztonságával, a fo­gyasztók ellátásával kapcsola­tos kötelezettségek teljesítését. A kérdést eldöntendő, az MVM a június 25-i Ovit-közgyűlésen az üzemviteli tevékenységet in­tegrálni kívánta az MVM Rt.­­be. Ezzel szemben az ÁPV Rt. — elsőbbségi, vagyis arany­­részvényének — birtokában le­szavazta a MVM képviselőjét. A lépésre információnk sze­rint a vagyonkezelőnél uralko­dó bizonytalanság miatt került sor. Az utolsó pillanatban dön­töttek ugyanis a “nem”-ről, bár korábban beleegyeztek az MVM lépésébe. Az összehasonlítás kedvéért: az OECD-tagországok alaphá­lózata többségében az állam, illetve az önkormányzatok tu­lajdona. Kivéve Angliában és Walesben, ahol a privatizált áramszolgáltatóké az alaphá­lózat, valamint Japán, ahol tíz, földrajzilag elkülönült magán­­tulajdonú villamos társaság működik. Hasonló a helyzet az Egyesült Államokban, Finnor­szágban és Luxemburgban két rendszer működik, ezek egyi­ke ugyancsak magántulajdonú. Privatizáció előtt áll az alaphá­lózat Olaszországban, ám a megvalósításról semmilyen hi­vatalos elképzelés nem látott napvilágot. Az OECD-tagországok atomerőműveiben ugyancsak dominál az állami és önkor­mányzati tulajdon. Mindegyik országra igaz viszont, hogy a nukleáris blokkok építése óta nem változtak a tulajdoni vi­szonyok. Jellemző az is, hogy a külföldi tőkét sehol nem en­gedik nagyobb részesedéshez az atomerőművekben. A leg­nagyobb arányt a francia EdF 32 százalékos részesedése je­lenti az egyik belga atomerő­­művi egységben. Fontolgatják a magánosítást Koreában, ahol csupán 8 százalékot szándé­koznak külföldieknek értéke­síteni. Még az idén privatizál­hatják az atomerőművek egy részét Angliában, bár informá­ciók szerint nem élénk a befek­tetők érdeklődése. A két tulaj­donosi végletet az USA és Ja­pán (ahol a magántőke domi­nál), valamint Argentína (ahol fennmaradt az atomerőművek állami tulajdona). P. K. ■ Nem sértődtek meg a Gripen-eladás elmaradásáért Svédország többet vásárol A jelek szerint nincs hatása a magyar—svéd gazdasági kapcsolatokra annak, hogy késik a döntés a honvédség vadászgépvásárlása ügyében — mondta a Világgazdaságnak a stockhol­mi magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője. Mint ismert, Svédország a Gripen-vadászgép eladásához nagy reményeket fűzött. glEEnialmiEiM Monspart Zsolt kereskedel­mi főtanácsos szerint az idén jól alakul a kereskedelmi for­galom. Az IKM legfrissebb adatai szerint az első fél évben a Svédországba irányuló ma­gyar export 12 százalékkal ha­ladta meg a tavalyi év első hat hónapjában regisztráltat (65,1 millió dollár volt), s az onnan származó import 30 százalék­kal csökkent (értéke így is 126,1 millió dollár volt). Az exportnövekedésben jelentős a Saab munkája is: olyan beru­házásokat valósítottak meg, amelyekből már megjelentek az első többletszállítások. Erre az évre 180-200 millió dollá­ros magyar export prognoszti­zálható. Egyfajta “profiltisztítással” talán határozottabb is lesz a Saab, amely a jövőben inkább a gazdasági tevékenységre kí­ván koncentrálni, s kevesebb figyelmet szentelnek a PR- munkára és a reklámra. A cég továbbra is törekszik az ipari kooperációra, és alvállalkozó­kat keres, ezért augusztus vé­gén Budapestre érkezik a Saab középvezetőinek delegációja. A főtanácsos hangsúlyozta: a svédek nem sértődtek meg, de természetesen nem örültek, hiszen igen nagy erőfeszítése­ket tettek a magyar piacon, több mint száz vállalatot látogattak meg, és részletes elemzést ké­szítettek róluk. Mindennek el­lenére tovább “dolgozzák” a magyar piacot: több beruhá­zást készítenek elő az észak­magyarországi régióban. Szep­tember első felében például svéd üzletemberek érkeznek Miskolcra, ahol olyan alvállal­kozókat keresnek, akik első­sorban a gépipar területéről le­hetnének beszállítók svéd cé­gek részére. B. Gy. VILÁGGAZDASÁG A hazai erőművek fűtőanyag-fogyasztása Forrás: MVM Rt. 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 "Forintos Percek" FM 102.1 gazdasági-pénzügyi hír-show Mindennap 9.00-10.00 - a BÉB Rt. tőzsdehírei - értékpapírpiac - a BÉB Rt. - nemesfém- és olajárak árfolyamhírei - exkluzív interjúk - árfolyamok - az ÁPV Rt. privatizációs hírei - bankkamatok - a bel-és külgazdaság - befektetések - legfrissebb hírei Szerkeszti a MARCO ♦ Kft. "Forintos Percek" FM 102.1 gazdasági-pénzügyi hir-show Mindennap 9.00-10.00 . 'MMRMMSHRSMRRímInIHRÍN­RRÍMIHÍIÍMRmhMHIÍMMpirímMMMHRÍRi A MATÁV RT. támogatásával ÜZLETI NAPILAP 1­99^aUguSZTU^T^M Májusban nőtt a belföldi hitelállomány MUNKATÁRSUNKTÓL A konszolidációk, az állam­adóssági kötvények és az év­közi követeléseladások, illet­ve követelésleírások hatásától megtisztított, korrigált belföl­di hitelállomány 38,2 milliárd forinttal emelkedett májusban — olvasható az MNB legfris­sebb jelentésében. A növeke­dést fele-fele arányban a kor­mányzat nettó és a vállalkozók hiteleinek bővülése okozta. A lakossági hitelek állománya nem változott, az önkormány­zatoké csökkent. A teljes kor­rigált hitelállomány az 1995. májusi szinten állt, a vállalko­zókat leszámítva, mindenhol a hitelek visszaesését lehetett megfigyelni. A belföldi korri­gált hitelállomány első öthavi növekménye 1996-ban 188,6 milliárd forint volt. "nyári forró vásár" 20-50%-os kedvezménnyel keresse fel az ön legkedveltebb Sooter’s üzletét vagy hívja a Sooter’s információt! Tel.: 215-5929 [ 1 OOP FT KEDVEZMÉNY ezzel a kuponnal PLUSZ 5 DB SOOTER’S ■I SZUPERMINŐSÉGŰ AJÁNDÉKFILM MINDEN VÁSÁRLÁSNÁL! I *9 Sooters Mert... már tudja hogy miért/?^j | Kedvezménnyel (asm. u­rr­s . i ' smten 'stttm most csak: £Z Q Q n ymm y$mtrs :/-imm 2/ 27 W rí wmmmii wmimim J

Next