Világgazdaság, 1997. április (29. évfolyam, 63/7073-84/7094. szám)

1997-04-22 / 78. (7088.) szám

10 IDEGENFORGALMI HÍREK Éledező falusi turizmus Szabolcsban Éledezik a falusi turizmus Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben, amit mutat, hogy jelenleg már 33 településen működik korszerű, családias jellegű kis vendégfogadó, amelyekben összesen 450 ágy várja a régió idegenforgalmi látványosságait felkereső hazai és külföldi turistákat. A szálláshelyek zöme a Tisza mentén, a még szinte háborítatlan, ősi eredetiségében megmaradt Szatmári-síkságon, illetve a felső-szabolcsi Rét­közben található. A falusi turizmus nyírségi fejlesztését az Európai Unió a PHARE Kísérleti Program Alapjából támogat­ja. Legutóbb 13 társas és magánvállalkozásnak, önkormány­zatnak, illetve két intézménynek, a Nyíregyházi Tourinform Irodának és a Nyíregyháza-sóstógyógyfürdői Múzeumfalu­nak adott anyagi segítséget, együttesen 55 millió forintnak megfelelő ECU-t. A statisztikai adatok szerint a múlt szezon­ban a szabolcsi szálláshelyeken mintegy 30 százalékkal nőtt a vendégforgalom. A 70 ezer vendég egyharmada külföldi ál­lampolgár volt, elsősorban az európai országokból. (MTI) Dél-dunántúli regionális társulás A Dél-Dunántúl idegenforgalmi fejlesztését célzó nagytérségi összefogást kezdeményeztek Baranya, Somogy és Tolna me­gyék és megyei jogú városaik önkormányzatai, valamint ke­reskedelmi és iparkamarái. Elhatározták, hogy felmérik és egységesen jelenítik meg a Duna, a Dráva és a Balaton határol­ta régió turisztikai kínálatát — természeti és kulturális értékeit —, s az idegenforgalom stratégiai fejlesztése céljából május­ban közhasznú társaságot alapítanak. A program kidolgozásá­val a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemet bízták meg, s a nonprofit társaság székhelye is a Dunántúl legnagyobb városa lesz. (MTI) GWK-Mávtours: sikeres volt a valutaeladás A GWK-Mávtours utazási iroda mintegy 8 milliárd forintos forgalmat és 221 millió forint nyereséget ért el 1996-ban. Nyereségük 43,5 millió forinttal haladta meg az 1995. évit — mondta Papp Gabriella, a 100 százalékban holland tulajdonú cég kereskedelmi igazgatója. A bevétel nagy része valutael­adásból származott. A társaság 7,6 milliárd forint értékben értékesített külföldi fizetőeszközt tavaly. A GVK-Mávtours bevétele ki- és beutaztatásból 115,5 millió forint volt, az idén ebből az ágazatból 150 millió forintra számítanak. Repülő­jegy-eladásból az idén a tavalyi háromszorosát, összesen 250 millió forintot várnak. (MTI) Ausztráliai képviselet Budapesten Nemrég nyílt meg Ausztrália budapesti turisztikai képviselete, ahol mind az üzleti utazók, mint pedig a turisták számára tudnak hasznos információval szolgálni. A kirendeltség — amely az ausztrál követség kereskedelmi kirendeltségének részeként mű­ködik — megnyitásának célja a két ország közötti személyfor­galom élénkítése. 1996-ban közel félszáz tanulóvízumot, több mint kétezer látogatóvízumot és csaknem 600 üzleti vízumot adtak ki. A pontos tájékoztatás érdekében az ausztrál utazási kalauz magyar nyelvű melléklettel jelenik meg. (VG) Balatoni Marketing Kht. Cél a régió egységes megismertetése Az 1997. január 1-jétől létrehozott Balatoni Turisztikai Mar­keting Közhasznú Társaság legfontosabb feladata a következő hónapokban, hogy bemutatkozzék a térség turisztikai vállal­kozásainak, önkormányzatainak. A szervezet céljainak meg­ismertetése alapvetően fontos annak érdekében, hogy a bala­toni régió egységesen tudjon megjelenni a nemzetközi piacon, s azért is, hogy a vállalkozók anyagi hozzájárulásukkal segít­sék a kht. munkáját — véli Vida Kocsárd, aki pályázat útján a napokban nyerte el a társaság vezetői posztját. aminmiT. A balatoni régió megjelené­se nem egységes, ez már évek óta gondja a hazai turizmus­nak. E hiányosságot kívánták megoldani az érintett megyék illetékesei, valamint a Magyar Turizmus Rt. így alakult meg 18 millió forint induló tőkével az idén január 1 -jével a Balato­ni Turisztikai Marketing Kht. A nonprofit szervezetet a há­rom érintett megyei önkor­mányzat — Somogy, Veszp­rém, Zala —, a három megye kereskedelmi kamarája, a sió­foki, a balatonfüredi és a keszt­helyi önkormányzat, a Balaton Szövetség, a Balaton Alapít­vány, valamint a Magyar Tu­rizmus Rt. hozta létre. A veze­tői posztra pedig április elejé­től — sikeres pályázat után — Vida Kocsárdot nevezték ki, aki korábban évekig dolgozott a Pannónia Hotels Rt.-nél. Mint Vida Kocsárd elmond­ta, a kht. több forrásból kívánja megteremteni a feladatai ellá­tásához szükséges pénzt, így egyrészt a Magyar Turizmus Rt. egyes pályázatain kíván­nak indulni, másrészt számíta­nak a térség turisztikai vállal­kozóinak, vállalatainak hozzá­járulására is. Az első hónapok­ban legfontosabb feladatuk az lesz, hogy megismertessék a szervezetet, annak feladatait a térség vállalataival, vállalko­zóival, önkormányzataival. Várhatóan néhány hónapos “bevezetés” után már operatív munkát is végeznek, így be­kapcsolódnak a balatoni kata­lógusok, prospektusok elkészí­tésébe, szervezik a régió egy­séges megjelenését a nemzet­közi kiállításokon. Az első kö­zös Balaton-standot — a ter­vek szerint — az őszi hóna­pokban sorra kerülő kiállításo­kon felállítják. L. I. Az oldalt szerkesztette: Lázár Ildikó ­ Reorganizációs program az Express Rt.-nél Kivásárolnák a tb-részesedést Az Express Szálloda és Utazási Rt. közgyűlésén ötéves program kidolgozásáról döntöttek­­ az első három évben a reorganizáción, később a fejlesztéseken lesz a hangsúly. Az idén várhatóan nullszaldós cégnek 1998-tól nyereségesen kell működnie — tájékoztatta lapunkat Tóth Tibor vezérigazgató. mtmEL— A közgyűlésen a tulajdono­sok konzorciuma úgy határo­zott, hogy a jövőben is utazási vállalkozásként működnek, e tevékenységet fejleszteni kell, s cél a munkahelyek megtartá­sa. Felhatalmazták a vezetést, hogy dolgozzon ki egy ötéves programot, amelynek első há­rom évében a reorganizáción, majd a fejlesztésen lesz a hang­súly. A reorganizáció során fel­újítják a cég szállodáit, iroda­­hálózatát, új érdekeltségi rend­szert dolgoznak ki. A fejlesz­tési szakaszban szó lehet új szálloda vásárlásáról, az autó­busz-üzletág fejlesztéséről, jár­műbeszerzésről. A tulajdono­sok nem tartják kizártnak, hogy a fejlesztésekhez tőkeerős, akár hazai, akár külföldi befektetőt vonnak be a cégbe. Az idén az Express nullszaldóval zárja az évet, de a tulajdonosok 1998- tól nyereséget várnak. A következő öt év feladatai megvalósítását segíti elő az a megállapodás is, amelyet az Express Rt. a közelmúltban kötött a Cooptourist Rt.-vel — mondta Tóth Tibor. A két cég mintegy 4 milliárd forint vagyonnal, az ország egész területén 70 irodával, mint­egy 600 főfoglalkozású alkal­mazottal és csaknem ezer ügy­nökkel rendelkezik. E kon­centrált erő itthon biztos ve­zető pozíciót jelent az idegen­­forgalomban, s külföldön is számos előnyt biztosít. Az együttműködés első lépése­ként tavasztól kölcsönösen ér­tékesítik egymás programja­it, töltik egymás szállodáit. Az év második felétől a követke­ző évi árualapot közösen szer­vezik, azaz a külföldi szállás­helyeket a korábbinál nagyobb tételben vásárolják, közösen lépnek fel a Malévvel, illetve a biztosítótársaságokkal szem­ben. Tóth Tibor szerint e kon­centrált erő alacsonyabb ára­kat és színvonalasabb szolgál­tatást jelent. A két utazási vál­lalkozás összekapcsolja infor­mációs rendszerét is, közösen szervezik a pénzváltást, össze­hangolják marketing- és rek­lámtevékenységüket, valamint a dolgozók továbbképzését. El­képzelhető, hogy a két cég — megtartva jogi és gazdasági önállóságát — 50-50 százalé­kos részesedéssel létrehoz egy utazásszervező céget. Az Express Rt. tulajdonosai, akik konzorciumot alapítottak, szeretnék céljaikhoz megnyer­ni a több mint 28 százalékot birtokló egészségbiztosítási önkormányzatot, amely — ígé­rete szerint — rövidesen nyi­latkozik, kíván-e csatlakozni a többséghez. Ám Tóth Tibor szerint félő, hogy az önkor­mányzat nem tud valódi tulaj­donosként viselkedni, pedig a több mint 28 százalékot bir­tokló partner gyors, határozott véleménye igen fontos a cég jövőjét meghatározó döntések­ben. Megoldásként a konzor­cium tagjai fontolgatják, hogy kivásárolják az önkormányza­ti részesedést. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat illetékese úgy nyilatkozott, nem zárkóznak el semmilyen megoldás elől sem. Ha kapnak egy jó ajánlatot az Express Rt. tulajdono­saitól, akkor megfontolják ezt. Ám ehhez mindenképpen ismerni kell — egyebek mellett — az 1996-os mérleget, a készülő hároméves üzleti tervet, a társaság piaci pozíció­ját. Csak ezek ismeretében lehet döntést hozni. VILAGGAZDASAG IDEGENFORGALOM 1997. ÁPRILIS 22. Balatoni megyék az idegenforgalomért Közbiztonsági koncepció készül Az idei turisztikai szezon sem ígérkezik könnyebbnek a Balaton partján, mint a tavalyi volt, hiszen a megyék csekély összegeket tudnak a turizmusra fordítani, s ismét szembe kell nézniük a bűnözéssel. Még az idegenforgalmi szezon előtt összefogtak a Balaton környéki megyék és a nagyobb tóparti városok, hogy kidolgozzák a térség egységes közbiztonsági koncepcióját. Az országos rendőrfőkapitány nem tudott a tavalyinál nagyobb rendőri erőket ígérni a nyári idényre. Zala megyében egyértelmű­en húzóágazat az idegenforga­lom. Az EU-normák által rang­sorolt 257 zalai település közül az első hat helyen turisztikai centrumok szerepeltek, az élen Hévízzel. A példátlan gyorsa­sággal fejlődő — termálvizes adottsággal rendelkező — tér­ségben az elmúlt egy-két év alatt 410 millió RTS és 40 mil­lió német márka értékben va­lósítottak meg turisztikai beru­házásokat. Zala megye csak koordinál Zalában az idegenforgalmi fejlesztések megvalósítása ér­dekében már néhány éve meg­szerveződtek a kistérségi tár­sulások, így a megyének eb­ben az ágazatban leginkább koordináló szerep jut — tud­tuk meg Pásztor Gézától, a Za­la megyei önkormányzat ille­tékesétől. Két év munkája fek­szik abban a közelmúltban el­készült, társadalmi konszenzu­son alapuló fejlesztési koncep­cióban, amelynek alapján az idegenforgalmi beruházásokat menedzseli, támogatja a me­gye. Hogy mennyire fontos Za­lában ez az ágazat, mutatja: az önkormányzat legnagyobb osz­tálya foglalkozik az idegenfor­galommal. A megye a költség­­vetéséből 8-10 millió forintot szán az idén turisztikai célok­ra, amely döntés véletlenül sem szakmai — vallja Pásztor Gé­za —, hanem egy laikus köz­gyűlés szimpátia alapján meg­hozott határozatának eredmé­nye. Ez a keret az elmúlt évek­hez képest mindössze az inflá­ciót követően emelkedett. Az új pályázati rendszer, amely a megyék számára is lehetővé teszi, hogy marketing­­tevékenységükhöz központi forrást szerezzenek, elég nagy kavarodást okozott egy szeren­csétlenül megfogalmazott fel­tétel miatt — mondta a zalai szakember. Ahhoz ugyanis, hogy egy megye központi pénzhez jusson, támogatnia kell legalább egy Tourinform­­irodát, és önálló idegenforgal­mi nonprofit szervezettel kell rendelkeznie. Ennek elvileg megfelel Zala megye önkor­mányzatának önálló idegenfor­galmi bizottsággal és saját költ­ségvetéssel rendelkező osztá­lya, így van remény a meglévő keret kiegészítésére. Kastélyok, fürdők, falusi turizmus Mint Péntek István, a So­mogy megyei idegenforgalmi hivatal illetékese elmondta, a megyei szervezet körülbelül öt­millió forinttal gazdálkodhat az idén, ám az összeg nagy részét felemésztik a működési költ­ségek, így gyakorlatilag rá van­nak kényszerítve, hogy pótló­lagos forrásokat keressenek. Az idegenforgalomban elsősorban tematikus kiadványok megje­lentetésére törekszenek, a so­mogyi kastélyokat, fürdőhelye­ket és a falusi turizmus lehető­ségeit kívánják bemutatni. A megyei szakemberek szerint sok jó turisztikai fejlesztési öt­let van Somogyban, ám ezeket legfeljebb erkölcsileg és szak­mailag tudják támogatni, anya­gilag semmi esetre sem — de­rült ki a beszámolóból. Veszprém a „legtehetősebb ” Veszprém megye önkor­mányzata áldoz a legtöbbet, 16 millió forintot idegenforgalmi célokra — tudtuk meg Weiland Lászlótól, az önkormányzat il­letékesétől. Ennek döntő több­ségét a Tourinform-irodák tá­mogatására költik. Tavaly óta a veszprémi települések turisz­tikai attrakciói két-két fénykép­pel és egy-egy oldalas, 2­4 nyelven olvasható szöveggel szerepelnek az Interneten, amelynek költségeit a megye állja. Komoly igény mutatko­zik a zöldturizmus iránt, ám ennek feltételei hiányosak, hi­szen például alig van megfele­lő turistaút. A megyei idegen­­forgalmi keretet ezek karban­tartására, illetve a turisztikai kiadványok megjelentetésére költik. Az állami források megszer­zésének lehetőségéért napi­rendre került egy önálló non­profit idegenforgalmi iroda lét­rehozásának terve. Veszprém megyében ugyanis a megyei önkormányzat hivatalán belül végzik az információs felada­tokat, amely vélhetően nem fe­lel meg az elvárásoknak. Az idei idegenforgalmi marketing­­tevékenységhez legalább öt-hat millió forintos központi támo­gatást remélnek — tudtuk meg Weiland Lászlótól. Egységes közbiztonsági koncepció Forgács László országos rendőrfőkapitány ígérete szerint ezen a nyáron is megfelelő se­gítséget kap a Balaton, mintegy 200-250 rendőrrel több lesz a térségben. A háromezer fős lét­számhiánnyal küszködő magyar rendőrség azonban nem tud en­nél többet a Balatonhoz irányí­tani. Emellett a rendőrkapitány megbízta a megyei kapitányo­kat, hogy kapcsolódjanak be a megyék által megkezdett egy­séges balatoni közbiztonsági koncepció kidolgozásába. Tisztázni kell a tervezet ki­dolgozása során, mekkora te­her nehezedik a balatoni tele­pülésekre, és mi az a feladat, amit semmiképpen nem tud vállalni a rendőrség — mondta el lapunknak Balázs Árpád, a Balatoni Szövetség elnöke. A tóparti városok átlagosan évi tízmillió forintot költenek a közbiztonsággal összefüggő feladatokra, ami jóval több, mint a korábbi években. A kü­lönösen veszélyeztetett üdülő­térségekben már több önkor­mányzat működtet kamera­­rendszert, amelyhez a megfi­gyelő személyzetet is önerő­ből kell biztosítaniuk. A kame­rarendszerek felállításához és működtetéséhez az idén sem tud hozzájárulni a rendőrség. Az Express Rt. tulajdonosai: Verőcei önkormányzat 24% Balatonföldvári önkormányzat 22% Fővárosi önkormányzat 1 % XII. ker. önkormányzat 1% Pilvaxtron Rt. 10% Egészségbizt. Önkorm. 28% Menedzsment, dolgozók 14% Forrás: Express Rt. Magyar Turizmus Rt. A nemzet főmarketingese Kutatási-fejlesztési, termék­menedzselési, értékesítési­­promóciós, valamint infor­mációs és PR-feladatokat lát el a Magyar Turizmus Rész­vénytársaság, amely márci­us elseje óta működik az IKIM tulajdonában. A részvénytársaság — amely­nek élén április 1-jétől Meggyes István vezérigazgató áll — fe­lelős a hazai és a nemzetközi turisztikai piackutatások és egyéb szakmai felmérések meg­szervezéséért, s javaslatokat tesz termékfejlesztésekre. Csokorba gyűjti a turisztikai termékeket, szakmai egyeztetéseket folytat a társszervezetekkel és minisz­tériumokkal. Emellett működ­teti az értékesítési csatornákat, s kiadványokat, térképeket, pla­kátokat készít. Az rt. működteti a külföldi turisztikai képvisele­teket, és szervezi a hazai szol­gáltatók megjelenését kül- és belföldi vásárokon, rendezvé­nyeken. A negyedik nagy átfo­gó területen belül szervezi a tu­risztika sajtóját, illetve infor­mációs irodát és adatbankot (Tourinform) működtet. Ma már 43 névhasználati szerződéssel működő Tourinform-iroda van az országban. A Magyar Turizmus Rt. irá­nyítja és felügyeli a külföldi turisztikai képviseletet. Jelen­leg 12 kirendeltségük műkö­dik az USA-ban, Nyugat- Európa, valamint Kelet-Európa több nagyvárosában. A tizen­harmadik képviselet néhány hét múlva nyílik Varsóban.

Next