Világgazdaság, 1998. november (30. évfolyam, 210/7470-230/7490. szám)

1998-11-26 / 228. (7488.) szám

10 TURISZTIKAI HÍREK Szeminárium a turizmus fenntartható fejlődéséről A Turisztikai Világszervezet (WTO) felkérésére szervezi meg a Magyar Turizmus Rt. azt a nemzetközi konferenciát decem­ber 8— 11. között Hévízen, ahol a turizmus fenntartható fejlesz­tése lesz a központi téma. A nyolc ország turisztikai szakembe­rei mellett a rendezvény munkájában részt vesznek a helyi közösségek vezetői, a Balaton-fel­vidéki Nemzeti Park képvise­lői, a vízügyi hatóság, a Környezetvédelmi Főfelügyelőség és az ÁNTSZ szakértői is. (VG) A BA magyar nyelvű internetoldala A British Airways legújabb, felhasználóbarát szolgáltatása, hogy magyar nyelvű internetoldalon ad tájékoztatást az utazók­nak. A honlap — amely elsősorban a Budapestről Londonba utazók számára lehet hasznos — nem csak gyors és részletes tájékoztatást nyújt éjjel-nappal, hanem lehetőséget biztosít helyfoglalásra is. Naponta öt fő részére lehet helyet foglalni, amit a rendszer 72 órán keresztül fenntart. Ez idő alatt kell a jegyet a légitársaság irodájában kifizetni és átvenni. (VG) Bemutató az osztrák nyugdíjasoknak Magyarországról — a Magyar Turizmus Rt. bécsi képviseleté­nek szervezésében — 12 szolgáltató mutatkozott be a múlt héten Bécsben megrendezett II. őszi szeniorvásáron. E kiállítá­son az osztrák nyugdíjasoknak szánt kínálaté volt a főszerep. A legnagyobb érdeklődés a gyógyfürdők és azok kúralehetőségei iránt mutatkozott, de az idősek közül sokan kértek tájékoztatást az adventi, a karácsonyi és a szilveszteri programokról is. A vásár nyitónapján a kulturális programot Magyarország szer­vezte, s így lehetőség volt némi ízelítőt adni a magyar néptánc­ból és népzenei hagyományokból. (VG) Tourinform-irodák fejlesztése PHARE-forrásból PHARE-forrásból valósul meg az ország összes Tourinform­­irodájának ellátása számítógéppel; a beszerzésre vonatkozó nyílt pályázatot rövidesen kiírja a Gazdasági Minisztérium. A fejlesztést követően a 97 iroda számára interneten keresztül elérhető lesz az országos nemzeti turisztikai adatbázis, amely­nek tartalmát folyamatosan frissítik, így az összes kirendeltség azonnal naprakész információkat nyújthat az érdeklődőknek a belföldi szálláshelyekről, programokról, szolgáltatásokról. A nonprofit formában működő, többségükben a helyi önkor­mányzatok által üzemeltetett irodákba nagy teljesítményű Pentium processzoros, Windows NT4 operációs rendszerrel ellátott gépek beszerzését tervezik. (MTI) Ellentmondásos fejlődés Az utóbbi tíz évben 20 milliárd forintot invesztáltak magánvál­lalkozók a lovasturizmusba, ugyanakkor a lovaslétesítmények éves kihasználtsága 14 százalékos és az érdekelt félezer vállal­kozás közül csak a minőségi szolgáltatást nyújtó keveseknél nőtt a vendégforgalom. A Nyugat-dunántúli Regionális Ide­genforgalmi Bizottság közelmúltban megtartott ülésén a szak­emberek úgy vélekedtek, az adottságok alapján a lovas­turizmusban Magyarország az osztrák síturizmus szintjére jut­hatna. Ám ezt a lovaspanziókat, -iskolákat és istállókat nyitó, működtető vállalkozások többségének szakmai, eszközbeli és szolgáltatási felkészületlensége akadályozza. (MTI) A kistérségi lehetőségek Szerepet kap a turizmus A Miniszterelnöki Hivatalban koordinált kistérségi komp­lex ökológiai program ajánlatait a közelmúltban tárcaközi egyeztetésen tekintették át. Ezek közül a Herbária, az Express Utazási és Szálloda Rt. és a Gyógynövénykutató Rt. közös ajánlatával külön is foglalkoztak. A kistérségi táj adottságaival harmonizáló munkahelyterem­tő és -megtartó gazdálkodást, az ökoturizmust, a falusi idegen­­forgalmat, a tájrehabilitációt, a természetvédelmet, valamint a hagyománymegőrzést és tudat­­formálást egyszerre szolgáló programot dolgozott ki a Her­bária, az Express Utazási és Szálloda Rt. és a Gyógynö­vénykutató Rt. Az elképzelések szerint a megvalósítás az ország húsz kistérségét érintené, ahol gyógynövény-felvásárló és -feldolgozó telepek, illetve üze­mek létrehozását tervezik. Részben ezek mellett gyógynö­vény-bemutató helyek lenné­nek, a kistérségek tájaira jel­lemző gyógynövények és azok népi feldolgozásának, eszkö­zeinek, történeti hagyománya­inak, a népi kultúrában az ezek­kel kapcsolatos szokásoknak a felelevenítésére. Ezek mind az idegenforgalom, mind a szak­mai turizmus célállomásai és a falusi turizmus bázisai le­hetnek. A bemutatóhelyek egy része történelmileg nagy múltú egy­házi létesítmények — temp­lomkertek, kolostorok — fel­újításával, illetve fejlesztésével jönnének létre. A program fontos eleme a gyógynövény-termeltetés fej­lesztéséhez szükséges tudomá­nyos háttér, a termeltetési, fel­­vásárlási és értékesítési integ­rációk megszervezése, az agro­technikai feltételek és a vető­magellátás biztosítása. Lénye­ges a vadon termő gyógy­növé­nyek gyűjtésének szabályozá­sa, a természeti értékek védel­me, a gyógynövényflóra meg­őrzése és rehabilitációja. M.K. Az oldalt szerkeszti: Lázár Ildikó VILÁGGAZDASÁG TURIZMUS MAGYARORSZÁGI KASTÉLYOK Biztos kézben a sziráki kastély A Mól Rt. tulajdonában lévő sziráki kastély folyamatos karbantartására mintegy 10 millió fo­rintot fordítanak évente. A XVIII. századi barokk műemlék épület teljes rekonstrukciója 1977- től 1985-ig tartott, ami akkori áron 170 millió forintba került. A kastély 100-120 millió forintból gazdálkodik évente—tájékoztatta lapunkat Blaubacher Tamás, a kastélyszálló igazgatója. Az egykori Roth—Teleki— Degenfeld-kastély a II. világhá­ború utáni évtizedekben roha­mos pusztulásnak indult. A műemlék épület helyreállításá­ra pályázatot írtak ki 1977-ben, melyet az Országos Kőolajipari Tröszt nyert el. A rekonstruk­ció, amely nyolc évig tartott, 170 millió forintba került — közölte lapunk érdeklődésére Blaubacher Tamás. A fővárostól 70 kilométerre, a Cserhát lábánál található szi­ráki kastély 1985 óta négycsil­lagos szállodaként és konferen­cia-központként működik, amelyet a Mól Rt. üzemeltet. A kastélyépületben négy apart­man és négy kétágyas szoba, a szárnyépületben pedig további 17 szoba várja a vendégeket. Szerényebb szolgáltatást bizto­sít a kastély parkjában a volt magtárból átalakított, 2-3 ágyas szobákból álló, 24 fő elhelye­zésére al­kalmas fogadó. A szál­lodában mintegy 10-11 ezer vendég fordul meg évente, és több tízezer turista tekinti meg a kastélyt. A szállóvendégek 92 százaléka belföldről érkezik— hangsúlyozta az igazgató. A kastély éves költségvetése 100- 120 millió forint. A folyamatos felújításra évi 10 milliót költe­nek. A kastélyszállóban kis és nagy tanácskozótermek, könyvtár, szauna, szolárium, valamint különböző vendéglá­tóhelyek (étterem, csárda, bo­rozó, drinkbár) biztosítják a vendégek teljes ellátását. A kastélyszálló és az öthek­táros őspark reprezentatív kör­nyezetet biztosít kis létszámú hazai és nemzetközi rendezvé­nyek, fogadások megtartására, kiválóan alkalmas sportolásra, pihenésre, alkotói tevékeny­ségre. F.E. E. ÜZLETI NAPILAP Az idegenforgalmi bizottság a korábbi keret mellett - a PM nem támogatja a módosítást Kevesebb pénz jutna üdülési csekkre A parlament idegenforgalmi bizottsága nem támogatja a pénzügyi tárca javaslatát, hogy jövőre 2,5 milliárd forintnyi üdülési csekk után járjon az adókedvezmény. Ugyan a költségvetési törvény tervezetében ez szerepelt, ám mind kormánypárti, mind ellenzéki képviselők támo­gatták a módosító indítványt, amely szerint 5 milliárd lenne a felső határ. Az idegenforgalmi bizottság tegnapi ülésén — párthovatar­tozástól függetlenül — úgy vé­lekedtek a honatyák: szükség van arra, hogy jövőre is meg­maradjon az üdülési csekk 5 milliárd forintban meghatáro­zott felső határa, ameddig jár az adókedvezmény. A Pénzügy­minisztérium (PM) ugyanis a jövő évi költségvetési törvény­­javaslatban az idei 5 milliárd felénél húzta meg a határt. Az indoklás szerint az idén október végéig még a 2 milliárd forin­tot sem érte el a kibocsátott csekkek értéke. Mind a fideszes, mind pedig a szocialista képviselők azt hangsúlyozták, hogy az első, bevezető évben még nem lehet reálisnak tekinteni a forgalmat. E lehetőség ugyanis még nem eléggé ismert a vállalkozói kör­ben. A rendszer kellő ismertsé­géhez legalább egy-két évre van szükség, így ha a jövő év­ben sem fogy nagyobb mérték­ben a csekk, akkor a 2000. évi költségvetés vitájában vissza lehet térni a csökkentésre. A módosító javaslatról a végső szót a jövő évi költségvetés vég­szavazásakor mondj­ák ki a kép­viselők. Ellenzéki módosító javaslat nyomán tárgyalta a bizottság az ágazat állami támogatásának növelését is. Bár jövőre 2,9 mil­­liárd forintot ad a büdzsé a tu­risztikának, érkezett olyan ja­vaslat, hogy ezt — az önkor­mányzatoknak biztosított cím­zett és céltámogatások terhére — 800 millió forinttal növelni kellene. Ezt sem a PM, sem pe­dig a kormánypárti frakciók nem támogatták. Burány Sán­dor szocialista képviselő a sza­vazást követően azt indítvá­nyozta, a PM tekintse át, hogy lehetne-e más forrásból átcso­portosítani ezt az összeget. A pénzügyi tárca illetékese erre ígéretet tett, ám mint az ülést követően a Világgazdaságnak elmondta, erre reálisan nincs esély. Jövőre a turisztikai cél­­előirányzat (te) várhatóan 6,07 milliárd forinttal gazdálkodik, amiből az állami támogatás mértéke 2,9 milliárd. Így telje­sül az az 1995 nyarán elfogadott kormányrendelet, miszerint az állam minden, az ágazat vállal­kozói által befizetett egy forint­hoz további egyet tesz. Az el­utasítás másik oka, hogy a fe­szített jövő évi költségvetésben nincsenek olyan források, amit át lehetne csoportosítani. Ennek ellenére a PM eleget tesz a kép­viselők kérésének. Ugyancsak nem kapott ele­gendő támogatottságot az az ellenzéki módosító javaslat, miszerint 42 millió forinttal meg kellene emelni — a hitok­tatás terhére — az idei év ele­jén megszerveződött regioná­lis idegenforgami bizottságok támogatását. A törvény­javas­lat 108,7 millió forintot bizto­sít a­­ bizottság működési költ­ségeire. Mint kormánypárti ol­dalról elhangzott, a regionális szervezetek számára működés­re és marketingfeladatokra összesen előirányzott 600 mil­lió forinton felül indokolatlan lenne tovább emelni a támo­gatást. Katona Béla elnök erre úgy reagált, idén sem volt elég a működésre szánt pénzt, s jö­vőre is hasonló lesz a helyzet, így a tb-ből kell majd pótlóla­gos forrást biztosítani a zavar­talan működéshez. Katona Béla az ülés végén bejelentette: a közelmúltban Várhelyi András, a bizottság kisgazda alelnöke levélben kér­te az Állami Számvevőszéket, végezzen vizsgálatot a turizmus állami irányításában dolgozó minden olyan szervezetnél, ahol a turisztikai célelőirányzat pénzeit használják. Az ÁSZ il­letékese szerint időhiány miatt ilyen vizsgálatokat nem tudnak beiktatni munkatervükbe. Az üdülési csekket forgalmazó Nemzeti Üdülési Alapítvány­tól kapott információk szerint az idén október végéig 1,7 milli­árd forint értékű csekkre érkezett megrendelés. Ebből már 1,5 milliárd forintnyit legyártottak és kiszámláztak, 1,2 milliárd értékben pedig már fel is használtak. A felhasznált csekkek eddig mintegy 800 millió forint további forgalmat eredményez­tek. Tíz hónap alatt mintegy 1800-2000 cég, szervezet vásárolt üdülési csekket, s így mintegy 155 ezer ember vehette igénybe ezt a kedvezményes belföldi üdülési lehetőséget. Ma kezdődik a brit túraszervezők kongresszusa Vonzó a kultúránk A következő években várhatóan gyors ütemben emelkedik a brit beutazók száma Magyaror­szágra, hiszen főképp kulturális kínálatunk egy bizonyos réteg számára igen vonzó. Ma kezdő­dik Budapesten a független brit túraszervezők éves kongresszusa, ami várhatóan a forgalom felfutását eredményezi már a következő évben. Az idén az első tíz hónapban 16 százalékkal emel­kedett a brit turisták száma, s jövőre ennél nagyobb növekedési ütemre lehet számítani—állít­ja Tarr Gábor, a Magyar Turizmus Rt. londoni képviseletének vezetője. MUNKATÁRSUNKTÓL A mintegy 60 milliós Nagy- Britanniából évente csaknem 46 millió ember indul útnak a világ számos pontjára. A leg­frissebb felmérések szerint a legtöbben még mindig Francia­­országba utaznak vásárolni, üdülni, kirándulni. A rangsor­ban előkelő helyet foglalnak még el a napfényes tengerpart­tal rendelkező országok, fő­képp Spanyolország. Magyar­­ország a britek körében ugyan nem tartozik a legfontosabb úti célok közé, hiszen csupán a 20- 25. helyre sorolják, egy réteg számára mégis igen vonzó a magyar kínálat. Ma már 130 brit túraszerve­ző kínálatában szerepel Ma­gyarország . Az érdeklődés kö­zéppontjában Budapest van a világörökséghez tartozó budai várral, az építészeti, kulturális és gasztronómiai élményekkel. Ezt követi a termál turizmus le­hetőségei, Hévízzel, Bükkel, majd a rangos kastélyok, illet­ve a Balaton. Ma kezdődik Budapesten a Brit Túraszervezők Szövetsé­gének (AITO) éves kong­resszusa, amelynek megrende­zését Magyarország Portugália és Olaszország elől nyerte el. Mint Tarr Gábor elmondta, nemzetközi tapasztalatok mu­tatják, hogy egy-egy ilyen ren­dezvényt követően 25-30 szá­zalékos növekedés is elérhető a beutaztatásban. Az idei első tíz hónapban 16 százalékkal nö­vekedett a szigetországból ér­kező turisták száma, s az év vé­gére elérheti a 240 ezer főt. A kongresszust követően, jövőre pedig 300-320 ezer brit vendég várható. A forgalom élénkülését segíti majd, hogy várhatóan jövő ta­vasszal beindul Frankfurton ke­resztül egy járat, amely Birmin­ghamet és Manchestert köti össze — ha átszállással is — a magyar fővárossal. Emellett Tarr Gábor szerint szerencsés lenne, ha a sármelléki és a deb­receni repülőtereket is igénybe tudnák venni a szigetországból érkező charterjáratok. A londoni képviselet az idén 65 millió forinttal gazdálkodik. Ennek 60 százalékát tudták marketingfeladatok finanszíro­zására fordítani. Jövőre összes­ségében 100 millió forint áll majd rendelkezésére. Ebből mintegy 60 millió fedezi majd a marketingkiadásokat. L.I. c . Az egykori Roth—Teleki—Degenfeld-kastély 1748-ban épült. Itt született Teleki László, aki az 1848—49-es szabadságharc idején az ország párizsi nagykövete volt, s akit öngyilkossága után a családi kriptában temettek el. Később a kastély a Degenfeld grófok birtokába került, akik 1944-ig tartózkodtak itt. Ezt követően orosz katonai kórházként működött, kidobták és felgyújtották az értékes bútorokat, a négyezer kötetes könyvtá­rat, és lovak tartására használták a dísztermet.­ ­ 1998. NOVEMBER 26. Megújult a lillafüredi Palotaszálló MUNKATÁRSUNKTÓL A közelmúltban fejeződött be a Hunguest Hotels­ lánchoz tar­tozó lillafüredi Palotaszálló fel­újítása, amely összesen mint­egy 300 millió forintba került. A munkák eredményeképpen ma már 129 magas komfortfo­kozatú szoba várja Észak-Ma­­gyarország legnevesebb szállo­dájában a vendégeket. Az átalakítás során a koráb­bi 250 fős konferencia- és az öt negyvenszemélyes szekcióte­rem mellé egy újabb, 100 sze­mélyes konferenciatermet ala­kítottak ki. Ám a kisebb termek egybenyitásával egy 500 főt be­fogadó nagyterem is kialakítha­tó. Mindehhez a megfelelő szolgáltatásokat is biztosítják, így irodatechnikai berendezé­seket és internetelérhetőséget teremtettek. A szálloda alagsorában sport­­fitness részleget hoztak létre, ahol feszített víztükrű, víz­forgatóval ellátott medence és pezsgőfürdő, valamint szauna várja a vendégeket.

Next