Világgazdaság, 1999. július (31. évfolyam, 126/7636-147/7657. szám)

1999-07-21 / 140. (7650.) szám

1999. JÚLIUS 21. VILAGGAZDASAG A felszámolók egyszerűbb eljárást javasolnak Kiürült cégek, elhúzódó ügyek Mintegy 11 ezer felszámolási eljárás és 9 ezer végelszámolás folyik ez idő tájt az országban. A felszámolók szorgalmazzák a vagyontalan cégeknek a jelenleginél egyszerűbb megszün­tetését. KENDE KATALIN Tavaly a megyei bíróságokon kevés híján 8 ezer felszámolá­si eljárást kezdeményeztek, 16 százalékkal többet, mint 1999- ben. A Felszámolók Országos Egyesületének adatai szerint jelenleg mintegy 11 ezer felszá­­molás folyik az országban. Az eljárások — bár a vidéki bíró­ságok a korábbi időszakhoz ké­pest már csaknem naprakész­nek mondhatók — hosszadal­masak. Különösen a főváros­ban, ahol egyébként az ügyek harmada koncentrálódik. Akadnak olyan esetek, amelyek több mint fél évtizede nem fe­jeződtek be. Filip György, s a egyesület alelnöke a Világgazdaságnak elmondta: nem ritka az sem, amikor a felszámolási kérelem benyújtásától az eljárás tényle­ges elindulásáig 3-4 év is elte­lik. Hiszen ha az adós vitatja fi­zetésképtelenségét, fellebbezé­se a Legfelsőbb Bíróságra ke­rül, amely rendkívüli leterhelt­sége miatt nemegyszer egy éven túl tudja megtárgyalni azt. A felszámolók fájlalják is az íté­lőtáblák felállításának elhalasz­tását, mert szerintük azok a fel­­számolási ügyeket meggyorsí­tották volna, ami megkövete­lendő szempont a gazdasági fo­lyamatok kiszámíthatósága ér­dekében. Igaz, egy cég “kiürítésére” nem egy-két esztendő, gyakran egyetlen nap is elegendő, és tény: a felszámolók az ügyek 95 százalékában már vagyontalan társaságokkal szemben folytat­ják le az eljárást. Úgy vélik, hogy egy előzetes vizsgálat el­döntheti, felszámolható-e az adott gazdasági társaság, és ha nem, úgy a mainál egyszerűbb módon kellene megszüntetni. Ez persze törvénymódosítást igényelne. Filip György cáfolta azokat a hiedelmeket, amelyek szerint “jó üzlet” felszámolónak lenni. A hitelezőktől megkövetelt re­gisztrációs díjak nem fedezik a felszámolói fizetséget. A tör­vényben előírt, a különbözet pótlására hivatott felszámolá­si díjkiegészítési alap pedig nem jött létre. Hátrányosnak érzik, és eljárási okokból kifo­gásolhatónak tartják a felszá­molói díj áfáját. Az egyesület alelnöke nem tagadta: a jelen­leg működő 128 felszámoló között akad néhány, akinek eti­kátlan, vagy éppen jogsértő magatartása rossz fényt vet a szakmára. Tavaly, az egyesü­lethez érkezett bejelentések alapján 10 esetben folytattak etikai vizsgálatot. Súlyosabb vétség miatt a pénzügyi tárcá­nál kezdeményezhetik az elkö­vető törlését a felszámolói név­jegyzékből. Ilyen szankcióval azonban még soha nem éltek. Az elnökhelyettes szerint a szakma megtisztulását és a fel­számolói munka színvonalának emelését egyaránt elősegítené, ha önigazgató köztestületként, kamaraként tevékenykedhetné­nek. Az ezzel kapcsolatos, két éve elkészült javaslatukkal azonban mindmáig nem foglal­koznak az illetékesek. A háztartások felének nincs autója A magyar háztartások na­gyobbik részének, 54 százalé­kának egyetlen autója sincs, mi­közben száz közül hat háztar­tásban két autót is tartanak, sőt minden századikban hármat is — közölte a GfK Hungária Pi­ackutató Intézet kedden az MTI-vel. A GfK megállapítot­ta: a háztartások jó egyharma­­da rendelkezik egy gépjármű­ vel . A piackutató a kelet-közép­európai térség hét országára ki­terjedő tavaszi reprezentatív vizsgálata szerint, szemben Magyarországgal, a háztartá­sok nagyobbik részében tarta­nak legalább egy autót Csehor­szágban, Szlovákiában és Len­gyelországban. Csehországban minden második háztartásban van egy kocsi, minden tizedik­ben kettő is, sőt a háztartások két százaléka három vagy több autót birtokol. Szlovákiában hasonló a helyzet. Egy napig élt az elhamarkodottnak látszó döntés V­isszavonták a tejbehozatali korlátozást Tegnap az agrártárca feloldotta a tej és tejtermékek behozatalára egy nappal korábban ki­hirdetett tilalmat. Az indoklás szerint egy nap alatt elvégezték a korábban 1-2 hónapra prog­nosztizált vizsgálatokat. Információnk szerint a gazdasági tárcával és az unió illetékesével folytatott tárgyalás után született meg a döntés. MUNKATÁRSAINKTÓL Tegnap — hatálybalépése előtt—feloldotta a tej és tejter­mékek behozatalára egy nappal korábban kihirdetett tilalmat a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium (FVM). Ezt Tamás Károly, a szaktárca közigazgatási államtitkára egyebek közt azzal magyaráz­ta, hogy hamar befejeződtek az állat-egészségügyi és élelmi­szer-ellenőrzési főosztály által elrendelt importált tejtermékek és tejporok gyorsított minta­­vizsgálatai, amelyeknél minő­ségi kifogások merültek fel. A tilalmi idő lerövidítésére azért volt lehetőség, mert a min­ták laboratóriumi ellenőrzését már korábban felgyorsították — mondta lapunknak Németh Antal, a minisztérium illetékes főosztályának helyettes vezető­je. Arra a kérdésünkre, hogy mi­ért egy napig tartott a döntés ér­vényessége, azt válaszolta, hogy a határozat már a közzététel előtt egy héttel megszületett. Információink szerint a fel­függesztésről szóló döntést teg­nap azt követően hozták meg, hogy az Európai Unió tiltako­zott és a Gazdasági Minisztéri­um (GM) képviselője mintegy másfél órás tárgyalást folytatott a földművelésügyi tárcánál. E­nnek részleteiről Nagy István, a GM főosztályvezető-helyet­tese semmit sem árult el. Németh Antal nem tagadta, hogy volt olyan — általa meg nem nevezett — ország, amely­nek képviselője szóban közöl­te nemtetszését a totális tiltás ellen. Azt pedig határozottan cáfolta, hogy valamelyik mul­tinacionális cég nyomására szü­letett meg a gyors döntés. Továbbra sem kívánta meg­jelölni, hogy mely országokból származó tejtermékekben talál­tak olyan antibiotikumokat, amelyek nálunk és az Európai Unióban évek óta tiltottak. To­vábbra is azt állította: Magyar­­országról exportáltak olyan tej­termékeket, amelyekhez fertő­zött importalapanyagot használ­tak fel, és az antibiotikumok je­lenlétét az unióban kimutatták. Az importengedélyüket fél­tő, s ezért nevük elhallgatását kérő kereskedők értetlenül áll­nak a — nemcsak a két nappal ezelőtti, hanem a tegnapi — FVM-intézkedés előtt is. Ha a földművelési tárca a behozatal felfüggesztését—a vizsgálatok elhúzódása miatt — egy-két hónapra prognosztizálta, akkor egy nap alatt mi módon sikerült elvégezni a munkát? — vetik föl a kérdést. Az importstop visszavonását a szakma tehát nem üdvözölte felhőtlen örömmel, a kereske­dők attól tartanak: újabb várat­lan helyzet elé állítja őket az agrártárca, D.K.—F.I. Pancser. Más nem juthat az ember eszébe, amikor olvassa a közleményt, hogy a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium olyan gyorsan visszavonta a még életbe se léptetett totális tejimportstopot, amilyen váratlanul hétfő délután bejelentette. Nyilván a minisztérium egész személyzete — a családtagokat, a kézbesítőt és a titkárnőket is beleértve — hétfő délutántól kedd délig lázasan vizsgálta és kifogástalannak találta a tegnapelőtt még kétes eredetűnek, csíragyanús­nak titulált külhoni termékeket. Más—életszagúbb —feltételezések is vannak. Ezek szerint a disznó­kat, teheneket tejjel etető és az augusztusi “harag napját" szervező termelőktől tartó minisztérium úgy gondolta, furfangos lépéssel túljár a multik eszén. A Südb­ild­ pánikszerűen rohan a német tiszti főorvoshoz, van-e baktérium a sajtban, a Nestlé pedig bevizsgáltatja lila tehenes csoko­ládéit, alkalmasak-e emberi fogyasztásra. Itt­hon pedig addig fellendül a belső tejpiac. Pech, de nem ez történt. A Südmilch, a Nestlé és a többiek a tiszti főorvos helyett a magyar kor­mányhoz rohantak, esetleg még nem rohantak, de a magyar kormány attól tartott, hogy rohanhat­nak. Persze az is lehet, hogy a nyilvánosan is értetlenkedő Európai Unióból mondtak valami zaftosat. Hogy mit, azt talán sohasem tudjuk meg, de nem nehéz kitalálni. Tény, ami tény, az import közegészségügyi szempontból rögvest makulát­lannak nyilváníttatott. Aki pedig az egészet kifun­­dálta és jóváhagyta, elkezdhet gondolkodni vala­mi mélyebb koncepción. Vagy más állást keres­het magának. Bár ez utóbbi nálunk aligha való­színű... B. T. Támogatott prioritások a SAPARD-ban — Mezőgazdasági üzemi beruházások, — mező­gazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének fe­jlesztése, — az állat- és növény-egészségügyi rendszer fejlesztése, —a környezet védelmét szolgáló és a vidék arculatát megőrző­ mező­gazdasági termelési módszerek támogatása, — a több lábon állást és az alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése, — a birtokigazgatást segítő szolgáltatások támogatása, — termelői csoportok létrehozása, — falumegújítás és -fejlesztés, — talajjavítás és birtokrendezés, — földnyilvántartás létesítése és korszerűsítése, — szakmai oktatás fejlesztése, — vízgazdálkodás fejlesztése, — vidéki infrastruktúra fejlesztése, — erdősítés, erdészeti termékek feldolgozása és értékesítése, — a prioritásokhoz kapcsolódó technikai segítség, tanulmá­nyok készítése a SAPARD megvalósításához, ellenőrzéséhez és népszerűsítéséhez. BELFÖLD ÜZLETI NAPILAP ­ Elúszhatnak az uniós agrárpénzek (Folytatás az 1. oldalról) Az agrár- és vidékfejlesztésre adott uniós pénzeket Magyar­­országnak 25 százalékban ki kell egészítenie. Azaz a mint­egy 15 milliárd forintnyi éves EU-hozzájárulás legfeljebb 75 százalékos lehet. Ehhez 5 mil­liárd forintra van szükség a jövő évi agrárköltségvetésben. Vaj­da kérdésünkre elmondta: már folynak az előkészületek ah­hoz, hogy e keretet a 2000-es büdzsébe be lehessen építeni. Az 5 milliárdos forrást azonban nem egy összegben kell elkü­löníteni, hanem a SAPARD- nak is megfelelő, egyes támo­gatási előirányzatokban kell pluszpénzként megjeleníteni. Hiába készül fel azonban Magyarország pénzügyi szem­pontból az uniós támogatások felhasználására, ha az EU túl­ságosan későn fogadja el a fej­lesztési tervet. Ma úgy tűnik, a brüsszeli jóváhagyásig mostan­tól számítva egy év is eltelhet. A vidékfejlesztés esetében vi­szont valójában csak a magyar koncepció “szentesítése” után lehetne érdemben kidolgozni a tényleges projekteket. Ezért fennáll a veszélye annak, hogy erre a következő évben nem lesz elegendő idő, azaz hazánk az uniós pénzek jelentős részét egyszerűen nem tudná igénybe venni a SAPARD első évében. Ez egyszersmind maga után von­hatja azt is, hogy az el nem köl­tött 2000-es források elvesznek. A mai, nem véglegesített EU-s elképzelések szerint ugyanis a “bennragadt” S­APARD-össze­­geket egy­ik évről a másikra nem lehetne átvinni. Vajda szerint ugyanakkor ja­vítja a helyzetet, hogy az agrár­tárcánál többek között már a vidékfejlesztési (kistérségi) programozás és projektkidol­gozás előkészítése is megin­dult. Az idén tavasszal 192 ön­­kormányzati társulás és non­­profit szervezet pályázott a SAPARD-részvételre, ismer­tetve elképzeléseit és fejlesztési igényeit. A beadványokat mi­nőségük alapján három (A, B, C) kategóriába osztotta az FVM. A közelmúltban pedig megkezdte a pályázók oktatá­sát arra, hogyan kell majd elké­szíteni a konkrét projekteket. Megindult az EU-s pénzek fo­gadásához szükséges kifizető­ügynökség szervezése is az Agrárintervenciós Központon (AIK) belül. Emellett az érin­tett tárcák már kijelölték kép­viselőiket abba a “monitoring bizottságba”, amely az uniós források felhasználását kíséri majd figyelemmel. A kistérségi projekteket a végleges EU-döntés előtt is ki lehet dolgozni, de kétségtelen, hogy egyes elképzelések kútba eshetnek, ha a magyar fejlesz­tési tervet menet közben, az uniós értékelés során módosí­tani kell — mondta V­ajda. Más szakértők úgy vélték, hogy a valószínűsíthető időzavar miatt Magyarországnak jövő­re olyan projekteket kellene előkészítenie, amelyekkel az EU-s pénzek gyorsabban lehív­hatók lennének. Ezek közé csak kisebb részben “férnek be” a térségi projektek. 2000-ben in­kább az uniós jogszabályok al­kalmazását elősegítő, mező­­gazdasági és feldolgozóüzemi fejlesztésekre kell összpontosí­tani— állítják. NAPRÓL NAPRA Tízmilliárdos viharkár a mezőgazdaságban Több mint tízmilliárd forintra becsüli az utóbbi hetek időjárása okozta mezőgazdasági károkat Tamás Károly, a­z agrártárca közigazgatási államtitkára. A mezőgazdasági területekből mint­egy 237 ezer hektárt sújtott ár- és belvíz, továbbá jég- és viharkár. Belvíz pusztított 114 546 hektáron, továbbá jég verte el a termést 46 103 hektáron, és viharkárt szenvedett 70 531 hektár. A becslések szerint a gazdálkodók kára meghaladja majd a tízmilliárd forintot, amely már katasztrófahelyzetet jelent. Az agrártárca ezt a jelentős veszteséget saját forrásaiból nem tudja pótolni, ezért a kormánynak kell helytállnia. (MTI) Pályázat adósságvásárlásra A Gazdasági Minisztérium a Külkereskedelmi Tájékoztató tegnap megjelent számában pályázatot hirdetett meg. Ennek értelmében magyarországi bejegyzésű cégek pályázhatnak a még fennálló orosz államadósság engedményezéssel történő megvásárlására. (VG) Ingyenes katalógus belföldi üdülésekről Ingyenes, a belföldi üdülési lehetőségeket ismertető katalógust jelentet meg július 26-án a Magyar Turizmus Rt. A 100 ezer példányban készült 60 oldalas füzet — amelynek célja a belföl­di turizmus fellendítése — számos kevéssé ismert vízparti, hegyvidéki szálláshely nyári és őszi ajánlatait tartalmazza. A kiadvány 95 Tourinform-irodában díjmentesen kapható. (MTI) NAP KELTE Július 22-én, csütörtök reggel is Nap-kelte 5.50 és 9 óra között a Tv 3-on stúdióbeszél­getésekkel, szolgáltatásokkal, hazai és külföldi jelentésekkel. A Nap-kelte tervezett témái: Nap-kelte archív: Végh Antal, 1992-ből; Vita a Reorg-apport ellenőrzéséről. Miért vonult ki Vásárhelyi István az ÁPV Rt. felügyelőbizottsági üléséről?­ Komolyan gondolja-e Fiser Tivadar, hogy megsemmisíti a magyar bankrendszert? Kinn, padon: az egerszalóki feltaláló; Miért pofozná fel Rapcsák András az új hódmezővásárhelyi városvezetést? Kereszttűzben: a felfüggesztett polgármester: Aczél Endre külpolitikai jegyzete; Valós veszély-e a járványve­szély? Vendégünk: Molnár Ilona; Tegnap... A Nap-kelte kulisszatitkaiba nyerhetnek betekin­tést; Újabb botránykönyv készül, Piszkos pénz címmel. Vendégünk a szerző: Valencsik Ferenc, aki egy lakk-konzorcium ügyeit tárja a nyilvánosság elé. Producer: Gyárfás Tamás. Műsorvezető: Forró Tamás. Főszerkesztő: Lakat T. Károly. Telefonszámunk az adás idején: 251-0519. Jó reggelt, Magyarország!----------­Csütörtök reggel 7 és 9 óra között ismét jelentkezik a Tv 2 színes hírmagazinja. Tervezett témáink: 7 és 8 órakor a legfrissebb hírek, háttérmagyarázatok, tőkepiac, időjárási körkép, útinform. A nyár az ételmérgezések időszaka. Mire kell figyelni például az élelmiszer-vásárlásnál és -tárolásnál?; A koalíciós partnerek bírálják egymást a különféle kijelentésekért. Torgyán József kormány a kormányban? A Jó reggelt, Magyarország! vendége a földművelésügyi miniszter. Ki lesz az MSZP miniszterelnök-jelöltje? Kovács László helyett Németh Miklós esélyes? Támogatja-e az MSZP a kisgazdákat az agrárköltségvetés megszavazásánál? Készül-e szocialista—kisgazda árnyékkormány? Válaszol Kovács László pártelnök: Mit keres New York-i bírósági végzés a hazai napilapok egész oldalas reklámjaiban? Mi köze az egésznek a zsidó kárpótláshoz?­ Újabb öttusa-világbajnokok a Jó reggelt, Magyarországi­ban, ezúttal az aranyérmes férficsapat. Felelős szerkesztő-műsorvezető: Nika György. Az adás alatt hívható telefonszám: 266-3282,266-3351 (orvos). E-mail: welcome.kft@mail.matav.hu A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! 1999. június 21.,szerda 19.30 A Hír-M műsorának vendége: Martonyi János

Next