Világgazdaság, 1999. szeptember (31. évfolyam, 169/7679-190/7700. szám)

1999-09-09 / 175. (7685.) szám

8 CÉGSOROK Stagnáló nyereség a MAN-nál A teherautókat és gépeket gyártó német MAN konszern arra számít, hogy 1999/2000-ben stagnál a nyeresége, miután 1998/ 99-ben rekordot döntött nettó 725 millió márkával az egy évvel korábbi 633 milliót követően. A müncheni székhelyű társaság elsősorban a külföldi terjeszkedéstől reméli, hogy az üzlet felfutásával tartani tudja tavalyi eredményeit. A német kon­szern adózás előtti nyeresége 33 százalékkal, 1,09 milliárd márkára nőtt a június 30-ával végződött 1998/99-es üzleti évben, a csoport árbevétele 5 százalékkal, 25,9 milliárd márká­ra emelkedett. (Reuters) Internetes vásárlás a Harrodstól A brit Harrods luxusáruház azt tervezi, hogy bevezeti az internetes vásárlás lehetőségét a német Otto Versand csomag­küldő céggel közös vállalkozásban. Mohamed al Fayed, a Harrods tulajdonosa elmondta, hogy az induló kollekcióból várhatóan karácsony előtt lehet rendelni az USA-ban és Kana­dában, mintegy 200 Harrods-termék kerül a rendszerbe. A tervek szerint Észak-Amerikában a chicagói székhelyű Spiegel végzi a vevőszolgálattal, illetve a megrendelések teljesítésével kapcsolatos feladatokat. A Harrods internetes honlapja novem­berben nyílik. (Reuters) Csökkent a TotalFina haszna A TotalFina francia kőolajipari társaság első félévi nyeresége több mint 15 százalékkal, 743 millió euróra (785 millió dollár) csökkent, mert a korábbiakhoz képest kisebb volt a haszon a finomítói tevékenységen, s csökkent a kőolaj ára. A cég veze­tőinek elmondása szerint az olaj ára átlagosan két százalékkal volt alacsonyabb 1999-ben, mint 1998 első felében, s Európá­ban 45 százalékkal csökkent a finomítók haszna az egy évvel korábbihoz képest. A társaság forgalma 17,62 milliárd euró volt az idei év első felében az egy évvel korábbi 18,14 milliárdot követően, a működési nyereség 1,22 milliárd euróra rúgott, egy évvel korábban 1,48 milliárdra. (Reuters) Jó eredmények a Heinekennél A holland Heineken sörgyár az első fél évben 210 millió euró nettó profitot ért el, 10,5 százalékkal többet, mint a tavalyi hasonló időszakban, elsősorban a csoportba olvasztott új válla­latok eredményeinek beszámításából és a termékpaletta javítá­sából. A Heineken-csoport forgalma 13 százalékkal 30,5 millió hektoliterre és 3,1 milliárd euróról 3,39 milliárdra nőtt. A közlemény megjegyezte, hogy a holland sörárak elmaradnak a Heineken-termékek átlagos árától. Egész évre jóval 10 száza­lék fölötti nettó profitnövekedést jósoltak. (MTI) Kiemelkedő profit a Peugeot-Citroennél A francia Peugeot-Citroen (PSA) autógyártó csoport az idei első fél évben kiemelkedő, 60,2 százalékos nyereségnöveke­dést ért el: nettó profitja 543 millió euró (3,56 milliárd frank) lett, a tavalyi első félévi 2,22 milliárd frank után. A csoport szerdán közzétett értékelése szerint a nagy eredményjavulás — hasonlóan versenytársaiéhoz — nagyrészt az első fél évben Nyugat-Európában fellendült autóvásárlási kedvnek köszön­hető, de jelentős szerepe van a cég lendületes költségcsökkentő, racionalizálási programjának is, amelynek révén az új, sokkal korszerűbb modelleket majdnem változatlan áron tudják kí­nálni. (MTI) Pályázati felhívás A Kossuth Holding Vagyonkezelő Részvénytársaság (székhely: Budapest VI., Bajcsy-Zsilinszky út 37., levélár: 1388 Budapest, Pf. 51) a felszámolása alatt álló MÓDI Kereskedelmi Rt. f. a. (1051 Budapest, Hercegprímás u. 8.) által alapítandó kft üzletrészét kínálja — nyilvános pályázat útján — megvásárlásra. A MÓDI Rt. f. a. a bérlője a 1051 Budapest, Hercegprímás u. 3., 6. és 8. szám alatti, a pályázati feltételfüzetben részletesen körülírt ingatlanoknak. A MÓDI Rt. f. a. a bérleti jogokat át kívánja adni az általa alapítandó egyszemélyes kft.-nek. A jelen pályázati eljárás keretében ezen kft. törzstőkéjének a 100 %-át kitevő üzletrész kerül értékesítés­re. A pályázónak ajánlatot az üzletrész vételárára kell tennie, ezenfelül vállalnia kell a kft. megalapítási költségeinek a finanszírozását, és meg kell fizetnie a felszámolás alatt keletkezett bérletidíj-hátralékot. Az üzletrész irányára: 13 000 000 Ft. A Budapest, Hercegprímás u. 8. szám alani bérleményt jelenleg harmadik személy birtokolja, ezért a felszámoló a pályázat nyertesének annak birtokbaadását nem tudja biztosítani. Az üzletrész vételárát a szerződés hatálybalépésétől számított 15 napon belül, átutalás­sal kell megfizetni, beszámításra vonatkozó ajánlatokat nem fogadunk el. Az ajánlatok érvényességének feltétele a pályázati eljárás feltételeit megállapító és a bérleményeket bemutató pályázati feltételfüzet előzetes megvásárlása a felszámoló székhelyén. A feltételfüzetet munkanapokon 9—12 óráig, pénteken 11 óráig lehet megvásárolni, az ára: 10 000 Ft. Érvényességi feltétel továbbá 5 000 000 Ft bánatpénz előzetes megfizetése. A pályázati ajánlatban 90 napos ajánlati kötöttséget kell vállalni. A hitelezők az elővásárlási jogukat a pályázati feltételek teljesítése esetén gyakorol­hatják. Kérjük a tisztelt érdeklődőket, hogy pályázati ajánlataikat 1999 szeptember 23-án 10 óráig, a felszámoló székhelyén nyújtsák be. A pályázatokat nyilvánosan, a benyújtás helyszínén 1999- szeptember 23-án 10 órakor bontják fel. A pályázatok felbontásán a hitelezők és azok az érdeklődők vehetnek részt, akik a feltételfüzetet megvásárolták és a bánatpénzt megfizették. (A pályázatbontáson való részvételhez a hitelező képviselőjének a képviseleti jogosultságot igazolnia kell.) A jelen pályázati felhívás a felszámoló számára nem jelent értékesítési kötelezettséget, a pályázatot a felszámoló megfelelő ajánlat hiányában eredménytelenné nyilváníthatja. A felszámoló a legjobb ajánlatokat tett pályázókat—vagy akár az összes ajánlattevőt— ajánlataik javítására szólíthatja fel. A felszámolónak joga van továbbá a pályázati eljárást árveréssel befejezni, amelyre a legjobb ajánlatokat tett pályázókat, vagy akár az összes pályázót meghívhatja. További felvilágosítással Major Gabriella felszámolóbiztos (telefon: 312-0650) készséggel áll rendelkezésre. ­ Növekedett a piackutatásra fordított összeg Kíváncsiak a részletekre Az elmúlt évben 10,1 százalékkal nőtt világszerte a piackutatásra fordított összeg. Az Euró­pai Marketingkutató Társaság (Esomar) felmérése szerint a vállalatoknak egyre részlete­sebb információkra van szükségük a potenciális vásárlókról. NEM Tavaly világszerte összesen 11,976 milliárd eurót költöttek a cégek piackutatásra, ami éves szinten 10,1 százalékos növe­kedést jelez– áll a Reuters ál­tal közölt Esomar-jelentésben. A szervezet szerint a piackuta­tás egyre jobban szakosodik, a cégek egyre részletesebb infor­mációkat akarnak szerezni a fogyasztók szokásairól, ízlé­sükről, kívánságaikról. Ahogy Philippe Jaeckin, a francia Danone élelmiszer-ipa­ri cég alelnöke az Esomar éves konferenciáján mondta, koráb­ban a gyártók egyszerűen a há­­ziasszonyokat célozták meg, mivel általában ők azok, akik a bevásárlásokat végzik. Mára sokat változott a hely­zet, a vállalatok igyekeznek minden fogyasztót olyan külön egyéniségként kezelni, aki kü­lönböző termékeket részesít előnyben a szakmai, a családi életében vagy a szabadidős te­vékenységeknél. A piackutatás ráfordításai egyébként a legnagyobb mér­tékben, 12,9 százalékkal tavaly az Egyesült Államokban növe­kedtek, míg az európai piac, 12,1 százalékkal emelkedve, elérte a 4,837 milliárd eurót. Az értékek elmaradtak ugyanak­kor az egy évvel korábbi növe­kedéstől, mely az Egyesült Ál­lamokban 26, az Európai Uni­ón belül 15 százalékos volt. Ja­pánban tavaly 8,8 százalékkal szűkült a piac, a 798 millió eurós költés a gazdasági válság eredménye. A csökkenés követ­keztében a legnagyobb piacku­tatási összegeket felvonultató listán Franciaország 809 millió eurós teljesítményével átvette a negyedik helyet Japántól. Piackutatás világszerte 1998-ban Milliárd euró Százalék Változás százalékban Európa 5,213 43,5 11,2 Európai Unió 4,837 40,4 12,1 Észak-Amerika 4,625 38,6 n. a. USA 4,406 36,8 12,9 Közép- és Dél-Amerika 0,656 5,5 n. a. Ázsia, csendes-óceáni térség 1,413 11,8 n. a. Japán 0,798 6,7 18,8 Egyéb 0,069 0,6 n. a. Összesen 11,976 100 10,1 Forrás: Reuters VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP NEMZETKÖZI VÁLLALATOK ÉS PIACOK Felszökik az olaj ára (Folytatás az 1. oldalról) Az olaj árának határ nélküli szárnyalására egyébként nem kell számítani, mivel magas árak esetén a drága olajmezők kiaknázása is nyereségessé vá­lik, amely a kínálat növekedé­sét eredményezheti. A magas ,jövő évben várhatóan 22-25 dolláros hordónkénti­­ világ­piaci árnak keresleti oldalról is megvannak a feltételei, tekint­ve, hogy az előrejelzések sze­rint a világgazdaság növekedési üteme ismét élénkül. Az olaj­árak drágulása hatást gyakorol az infláció alakulásá­ra, melyről az elmúlt hónapok benzinár-emelkedései tanús­kodnak. A benzinárak növeke­désén keresztül kifejtett hatás egyébként már nem lesz jelen­tős a következő évben, szemben az energiaárakon keresztül gya­korolt hatással. Mi­vel a gázárak alakulása késéssel ugyan, de követi az olajárak emelkedését, ezért az energia drágulása jelen­­tős veszélyt jelent majd a jövő évi inflációs célra—tette hoz­zá a szakértő. A kormány 14—16 dollár közötti hordónkénti olajárral kalkulál a jövő évi költségve­tés tervezetében, mely kétsége­ket vet fel a jelenlegi tendenci­ák tükrében. A vártnál maga­sabb infláció ugyan növelné a költségvetés bevételeit, és így csökkentené a hiány elszaladá­sának esélyét, mindazonáltal a kiadások reálértékének elinflá­­lása feszültségeket generálhat­na. Ezért az árak elszaladása nem egyértelműen kívánatos az állam szempontjából sem. A helyzetet rontja, hogy Ve­nezuela legnagyobb olajipari szakszervezete szeptember 14- től munkabeszüntetést hirde­tett. Mint emlékezetes, a Kő­olaj-exportáló Országok Szer­vezete (OPEC) márciusban összesített napi termelésének 1,7 millió barreles visszafogá­sáról határozott, amit 2,1 mil­lióra növelt a kartellen kívüli termelők csatlakozása. A szigo­rú döntést amiatt hozták, hogy 1998-ban 25 éves mélypontra esett az energiahordozó ára. A brent olaj mostani, 22 dollár körüli ára a múlt év végi, 10 dol­­lár alatti szintről erősödött föl. A szervezet idei olajexport­bevétele 131 milliárd dollár körül lesz a tavalyi 103,8 mil­liárd után — közölte a szerve­zet főtitkára. Mind ez idáig azonban az OPEC mégsem adta jelét, hogy a magas árak hatá­sára változtatna kínálatszűkítő politikáján. Mint a főtitkár rámutatott, az alacsony olajárak lényeges vál­tozásokat hoztak a szakmában. Egyrészt megafúziók létreho­zására sarkallta a nagyokat (BP—Amoco, Exxon—Mo­bil), amelyek a közepes mére­tű, integrált és földraj­zilag szét­tagolt olajcégeket jóval maguk mindannyiszor az üzemanyag­­árak igen magas, 70 százalék körüli adótartalmával indokol­ták, vagyis nagyon kicsi az a rész, amelyet a világpiaci viszo­nyok alakítanak. Ahhoz, hogy legalább 3-4 forinttal le lehessen szállítani a benzin árát, a termék jegyzés­árának legalább 10 százalékos csökkenésére volna szükség. Erre azonban egyelőre nemigen látszik esély. A­­szlovákiai Bokros-cso­ OPEC-olajárak (1993-1999) - tovább kúszik az olaj ára mögé kényszerítették, így a “közepeseknek” most szövet­ségre kell lépniük a nemzeti olajtársaságokkal, ha fenn kí­vánnak maradni. Ebben az évben eddig több mint 36 forinttal drágult a mo­torbenzin Magyarországon, s alapvetően minden áremelést az olajár-emelkedéssel indo­kolt a Mal Rt. Ugyanakkor az olajtársaság nem a nyersolaj, hanem a termék jegyzésárai­hoz, méghozzá a mediterrán térség áraihoz igazodik. A ter­mékárak pedig nem követik automatikusan sem időben, sem mértékben az olajár válto­zásait. Részben ez indokolja, hogy — mint azt nemrég a pénzügyminiszter is szóvá tet­te — a magyarországi benzin­kutaknál csak az olajár emelke­­dése érezhető. Ezt a Mol Rt.-nél maga következtében egyre ke­vésbé éri meg északi szomszé­dunkhoz átjárni tankolni. Az év elején akár literenként 30-40 forint is lehetett a megtakarítás, attól függően, hogy legálisan vagy feketén vásárolt valaki ko­ronát, s az északi megyékben élők éltek is a lehetőséggel. A határ menti kutak forgalmának zömét a magyarok adták, nem egy töltőállomást kifejezetten azért építettek a határra, vagy azért bővítették kapacitását, hogy a magyarok igényeit ki tudják elégíteni. A motorben­zinek ára azonban szinte heten­te lépeget felfelé. A 96-os ólom­mentes ára akár ebben a hónap­ban elérheti a 30 koronát, ami a hivatalos árfolyamon számol­va 174 forint, szemben a ma­gyar 95-ös 200 forint körüli árá­val. 1999. SZEPTEMBER 9. Új üzleti napilap Oroszországban A The Wall Street Journal és a Financial Times kiadója új gazdasági lapot indít Oroszor­szágban. A Vedomosztyi cím­mel megjelenő újság induló példányszáma 25 ezer lesz. A lapot közösen adják ki a moszk­vai Independent Media magán­kiadóval. Az új lapban a Dow Jones and Cor­a Pearson Plc. és az Independent Medi­a egyaránt egyharmados részesedéssel bír. A kiadók összesen 10 millió dollárt fektettek a tervezetbe, és arra számítanak, hogy az orgá­num példányszáma egy év múl­va eléri a 60 ezret. A kiadók sa­ját közlésük szerint már 2,3 mil­lió dol­l­áros rekl­ámszerződése­­ket kötöttek. A lap főszerkesz­tője hangsúlyozta, hogy az új­ság mindenekelőtt független hírközlő akar lenni. Az orosz újságoknak gyakran vetik a szemére, hogy azoknak a vállalatoknak vagy csoportok­nak az érdekeit képviselik, amelyhez tartoznak. A legis­mertebb orosz gazdasági lap, a Kommerszant nemrégiben ke­rült Borisz Berezovszkij befo­lyásos vállalkozó tulajdonába. A Zywiec-csoport uralja a lengyel sörgyártást A lengyel sörpiacot vizsgá­ló Piwochmiel társaság adatai szerint Lengyelországban az idén januártól június végéig csak 3,7 százalékkal több sör fogyott, mint a tavalyi hasonló időszakban, amikor 1997 első feléhez képest 17 százalékkal nőtt a sörfogyasztás — írja a Gazeta Wyborcza. Szakértők ezt a visszaesést az oroszorszá­gi pénzügyi válság hatásával magyarázzák. A lengyelek hasonló helyzet­től tartva visszafogták az élve­zeti cikkek, köztük a sör fo­gyasztását is. Ez a közhangulat a lengyel sörgyáraknak veszte­ségeket okozott, amelyek csak márciustól kezdtek kiegyenlí­tődni. Júniusban ismét csök­kent a fogyasztás, bár csak 1,8 százalékkal, és a szakma kép­viselői szerint főleg azért, mert a pápalátogatás idejére betiltot­ták a szeszes italok árusítását. A sörgyárak főleg a négy leg­melegebb hónapban, a május­tól szeptemberig tartó időszak­ban reméltek fellendülést, és ennek hatására az értékesítés évi 7 százalékos növekedését, mert a két előző évben az évi termelés mintegy 45 százalékát ekkor tudták eladni. Egyes szakértők azonban óvatosab­ban ítélik meg a sörpiaci kon­junktúra várható alakulását. Köztük Andrzej Szymanski, az Erste Securities elemzője, aki túlságosan idényjellegűnek tartja a sörpiacot ahhoz, hogy már az ágazati válság végét le­­hetne jósolni. Legfeljebb azért érhetnek el jó eredményeket az idei máso­dik fél évben a lengyel sörgyá­rak, mert a viszonyítási alap, vagyis a tavalyi második fél év nagyon gyenge volt. A piacot továbbra is a Zywiec-csoport (Zywiec, EB, Warka, Lezajs) vezeti 38,4 szá­­zalékos részesedéssel, bár tag­jai nem egyformán erősek: az EB értékesítése az első fél év­ben 17 százalékkal csökkent. A Browary Tyskie és a Lech egye­sülésével megalakult Kompania Piwowarska a piac 20,9 száza­lékát ellenőrzi. A harmadik he­lyezett a lengyel sörpiacon az Okocim, de csak 7,7 százalékos, vagyis a tavaly­inál 1,5 százalék­kal szűkebb piacréssz­el. Az ezeknél kisebb lengyel sörgyá­rak további sorsa várhatóan a beolvadás lesz a nagy lengyel vagy külföldi csoportokba.

Next