Világgazdaság, 1999. december (31. évfolyam, 234/7744-254/7764. szám)

1999-12-01 / 234. (7744.) szám

10 IDEGENFORGALMI HÍREK Konjunktúraindex-számítás a turizmusban A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a GKI Gazdaságkutató Rt. 1999 harmadik negyedévétől megkezdte a turizmus kon­junktúraindexéhez szükséges felmérések elvégzését és az ezek­ből számított részindexek összeállítá­sát. A konjunktúraindex (TUX) alap­vetően a piaci szereplők—vállalkozá­sok, lakosság — véleményére, várako­zásaira vonatkozó reprezentatív felmé­rések alapján készül. A harmadik ne­gyedévi adatok szerint a várakozási mutatók határozott optimizmust jeleznek az ágazat cégei köré­ben. A kínálati oldal szereplői ugyanis mind a ki-, mind pedig a beutazás területén növekedésre számítanak. A lakosság azon­ban utazásai és az e célra szánt összegek visszafogását tervezi. Az elemzések alapján ez valószínűleg szezonális jelenség, hiszen a nyári hónapok nagy vakációi után a következő nyárig az átlagturista nem utazik. A keresleti oldal másik lényeges tényezői a cégek, amelyek ha mérsékelt ütemben is, de bővíteni kívánják utazásaikat. (VG) Eseménynaptár 14 nyelven A közelmúltban készült el a Magyar Turizmus (MT) Rt. gondo­zásában az a kiadvány, amely 14 idegen nyelven ismerteti a jövő év legrangosabb magyarországi eseményeit. A 220 ezer példányban kinyomtatott kiadványt megkapják az MT Rt. külföldi képviseletei, illetve itthon a Tourinform-irodákban lehet hozzájutni. A marketingszervezetnél már dolgoznak a magyar nyelvű köteten is, amely várhatóan január közepén jelenik meg. Ez az idegen nyelvű kiadványoknál részleteseb­ben ismerteti a jövő év eseményeit, hiszen nemcsak a turisztikai centrumok, nagyvárosok nagyrendezvényeiről ad áttekintést, hanem minden, érdeklődésre számot tartó kisebb programot is tartalmaz majd. (VG) WWF—Vista együttműködés a természetvédelemért A Vista Utazási Központ a jövőben pénzzel is támogatja a természetvédelmet, tegnap ugyanis a cég együttműködési meg­állapodást kötött a Természetvédelmi Világalap (WWF) Ma­­­Ma­gyarországi Képviseletével. Eszerint a ter­­­r­mészetvédelmi szervezet az utazási iroda öko­­utazásaiból származó bevételének 2 százalék Js­ ért­é­kát megkapja, amit a WWF természetvédel-­­ mi programok finanszírozására fordít. Mint­­ Leiner János, a Vista részlegvezetője elmond­ Jjjj­­ta, a tengerentúlra már két éve szerveznek úgynevezett ökoutazásokat, amelyeken a tu­risták betartva az ökokódexet, környezetbarát módon viselked­nek. Az idén a tervek szerint az ilyen utakból mintegy 15 millió forint árbevétele származik a Vistának. A szerződés megköté­sének köszönhetően jövőre ez az összeg várhatóan eléri a 40 millió forintot. (MTI) Vízummentesség Brazíliával Várhatóan néhány hónap múlva életbe lép Magyarország és Brazília között a vízummentességi megállapodás, így a jövő­ben a két ország polgárai vízum nélkül utazhatnak a másik államba. Az utaztatói szakma reményei szerint e könnyítés elősegíti a turistaforgalom élénkülését a két ország között. A beutaztatók és szállodások arra számítanak, hogy a jövőben több brazil vendéget fogadhatnak, akik közismerten jól költő turistáknak számítanak. (VG) A Bundestag turisztikai bizottsága a Balatonnál A német kormány szívesen támogatja azokat a programokat, amelyek célja a gyógy- és lovasturizmus, valamint az ökoturizmus fejlesztése — közölte Ernst Hinsken. A Bundestag turisztikai bizottságá­nak elnöke azt követően nyilatkozott így, hogy küldöttség élén a közelmúltban néhány napra a Balatonhoz látogatott. A vendéglátók, Ba­lázs Árpád, Siófok polgármestere és Bóka István, a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke arról tájékoztatták a német vendégeket, hogy e célokat szem előtt tartva tizenkét EU-s pályázatot nyújtottak be Brüsszelnek a kedvező fogadtatás reményében. (MTI Balaton Press) Kedvezményes siófoki ajánlat Siófok önkormányzata és az idegenforgalmi szakemberek egy­aránt azt szeretnék, ha az eddigieknél több vendég érkezne a kelet-európai országokból. Ennek érdekében egy kedvezmé­nyes­­üdülési csomagot” állítottak össze e vendégkör számára, amelyet a közelmúltban ismertettek egy Siófokra érkezett len­gyel szakmai küldöttséggel. Balázs Árpád polgármester el­mondta: az elmúlt szezonban a hazai vendégek kedvezően fogadták a siófoki utazási irodák által kínált, elő- és utószezon­ban nyújtott kedvezményeket. Ezeket a lehetőségeket szeret­nék kiterjeszteni a kelet-európai országokból érkező turistákra is, amely — a tárgyalások és elvi megállapodások tükrében — felkeltette a lengyel partnerek érdeklődését. A vendéglátók megítélése szerint könnyen lehet, hogy a jövő évtől sikerül visszahódítani az elmúlt években elvesztett kelet-európai ven­dégeket. (MTI) Az oldalt szerkeszti: Lázár Ildikó VILAGGAZDASAG TURIZMUS ÜZLETI NAPILAP 1999. DECEMBER 1. A települések többsége nem vet ki idegenforgalmi adót Északon található a legtöbb látnivaló A települések mindössze 11 százalékában vetnek ki idegenforgalmi adót, ám e bevételeket nem minden esetben forgatják vissza az ágazatba az önkormányzatok. A mintegy 350 adó­szedő helység egy­harmada a Balaton környékén található—tartalmazza az a felmérés, amelyet a közelmúltban készítettek el a Gazdasági Minisztériumban (GM). A települések többségének gazdálkodásában ma még nincs meghatározó szerepe a turiz­musnak, így alacsony azoknak az önkormányzatoknak a szá­ma, ahol tavaly kivetették az idegenforgalmi adót. A GM adatai szerint 1998-ban a 3167 település 11 százaléka, azaz 348 önkormányzat vetette csak ki az e típusú adót. Tételes összeget — személyenként és éjszakánként 300 forintot—az önkormányzatok túlnyomó ré­sze (339) szedett, míg 9 telepü­lésen a 4 százalékos értékadót találták kedvezőbbnek. Az ide­genforgalmi adót beszedő tele­pülések közel egyharmada a Balaton környékén található, így Somogyban 44, míg Veszp­rémben 55 helyhatóság élt a tör­vény adta lehetőséggel. Tavaly a vendégéj­szakákból 1,5 milliárd forint bevétel ke­letkezett az önkormányzatok­nál, ami némi csökkenést jelent az 1997-ben befolyt 1,87 mil­liárdhoz képest. Ezzel szemben az üdülőépületek után kivetett adó összege nőtt: míg 1997-ben 524 millió forint volt az ebből származó bevétel, addig 1998- ban már 627 millió. Pontos ada­tok azzal kapcsolatban nincse­nek, hogy az önkormányzatok az idegenforgalmi adóból be­folyt összeg mekkora hányadát forgatják vissza az ágazatba. Ennek az adónemnek a felhasz­nálását ugyanis nem szabály­oz­za az állam. A megkérdezett több mint 3 ezer település vezetőjétől ka­pott válaszok alapján kiderült: 56,4 százalékuknál semmilyen szerepe nincs a turizmusnak, s közel 30 százalékuknál is csak csekély jelentőségű. Az ön­kormányzatok megítélése sze­rint csupán 2,5 százalékuknál elsőrendű fontosságú a vendég­­fogadás, s 4,3 százalékuk szá­mára jelentős ez a tevékenység. A megkérdezettek 7 százaléka úgy nyilatkozott: az idegenfor­galom más gazdasági ágakkal azonos fontosságú. Az önkormányzatok többsé­ge — közel 2200 — úgy ítélte meg, hogy a vendégek számá­ra kulturális kínálatuk jelentheti a vonzerőt. Több mint ezer he­lyen pedig úgy vélték, a kirán­dulásoknak, várostúráknak és a természetjárásnak lehet olyan csábító ereje, ami a település meglátogatására készteti a tu­ristákat. A vonzerőlista második har­madában a kastélyok, műemlé­kek, a falusi és a vallási turiz­mus nyújtotta lehetőségek, míg a lista alján a termál- és gyógy­­turizmus, a bortúrák és a lovag­lás szerepelt. Az elkészült vonz­erőleltár szerint a legtöbb lát­nivaló Észak-Magyarországon található, ahol közel 1600 érde­kességet kínálnak az önkor­mányzatok. L.I. 1991 1992­­ VILÁGGAZDASÁG-GRAFIKA 1993 1994 1995 1996 1997 1998 Forrás: OIB-GM A gyermekes családok kedvelik Magyarországot A németek visszajönnek A közel 49 millió német utazó 3,2 százaléka választotta tavaly a magyarországi üdülést, s e kör jelentős része többször is ellátogatott hazánkba. Az előrejelzések szerint e vendégek közel fele a következő három évben ismét visszatér a megkedvelt magyar turistaközpontokba. Mindezt az az elemzés tartalmazza, amelyet a Magyar Turizmus (MT) Rt. megbízásából a közelmúlt­ban készített el a német FÜR kutatóintézet, s amelyet tegnap mutattak be a sajtónak. — Illlllllllllll A következő években nem várható, hogy változik a ma­gyar beutazóturizmusban a né­met vendégek szerepe. Tovább­ra is népszerű a magyarorszá­gi kínálat azoknál az utazóknál, akik már jártak hazánkban. Igaz, csekély e kör, tavaly ugyanis az összesen 48,49 mil­lió kül- vagy belföldre utazó német közül csupán 1,54 mil­lióan —3,2 százalék—válasz­tották úti célul Magyarországot. E vendégkör pihenni, kikapcso­lódni, szórakozni jön elsősor­ban a Balatonhoz, Budapestre vagy valamelyik gyógyfürdő­be — tartalmazza a német ku­tatóintézet elemzése, amelyet Walkó Miklós, az MT Rt. frank­furti képviseletének vezetője ismertetett. A Magyarországon nyaraló, pihenő németek több mint ne­gyede alkalmazott, s a 20 szá­zalékot is meghaladja a munká­sok aránya. Figyelemre méltó, hogy e vendégkörön belül jelen­tős a munkanélküliek aránya. Az elemzésből kiderül, hogy egyenletes a megoszlás az egyes korosztályok között. A legna­gyobb arányban—közel 22 szá­zalék — a 30—39 év közöttiek kedvelik Magyarországot. A németekre általában jel­lemző a 13-15 napos főnyara­lás, hiszen az útra kelők 47 szá­zaléka ennyi időt szán e célra; 16-19 napra csak 14,5 százalé­kuk, míg 9-12 napra 15,4 szá­zalékuk utazik el. A Magyaror­­szágon töltött szabadság eseté­ben a németek átlagos tartózko­dási ideje 14,7 nap. Ezzel meg­előzzük Ausztriát (12,9 nap), Hollandiát (13 nap) és Olaszor­szágot (14 nap). A németek át­lagos külföldi tartózkodási ide­jétől azonban némileg elmara­dunk, hiszen ez 15,1 nap. Az utazási kiadások szerint a németek egy főre eső költése 1156 márka, ami jelentősen el­marad a 3690 márkás átlagtól. Ennek oka főképp az, hogy a tengerentúli, távol-keleti prog­ramok költései jelentősen meg­növelik az átlagot. Ugyanakkor a versenytársainkkal való összehasonlításban ez az adat nem rossz. Ausztriában ugyanis a németek egy főre eső költése 1180, Hollandiában pedig 911 márka. A hazánkban nyaraló németek 71,1 százaléka 500— 1490 márka közötti összeget költ el. Átszervezik az irányítást Élénkül a lengyel idegenforgalom Az 1990-es évek elejének megtorpanása után néhány éve ismét megélénkült a lengyel ide­genforgalom. Tavaly már közel 88 millió külföldi érkezett az országba, ami többszöröse az évtized elején regisztráltnál. A magyar utazók körében azonban Lengyelország még nem igazán népszerű, hiszen tavaly a turisták száma alig haladta meg a 200 ezret. A jövő évtől átszervezik a turizmus állami irányítását. MUNKATÁRSUNKTÓL A 90-es évek elejének meg­torpanása után az elmúlt évek­ben ismét megélénkült a len­gyel idegenforgalom. Ezt mu­tatja egyrészt, hogy erőteljesen emelkedett a külföldiek beuta­zása az országba: míg 1990-ben csak 18,2 millió határátlépőt regisztráltak, tavaly már 88,6 milliót. Ezen belül turisztikai céllal 18,8 millióan érkeztek. Ez némi visszaesést jelent az 1997-ben regisztrált 19,5 mil­lióhoz képest. A tavalyi adatok alapján Lengyelország — a tu­ristaérkezések szempontjából — a világranglistán a 8. helyen állt. Az ágazatból származó be­vétel mintegy 8 milliárd dollár volt. Lengyelországba a turisták többsége a szomszédos orszá­gokból érkezett. A legtöbb ven­dég a szovjet utódállamokból érkezik, de igen jelentős a né­met forgalom is. A 18,8 millió turista közül 8,4 millióan vol­tak a szovjet utódállamok pol­gárai, a németek száma pedig 6,7 milliót tett ki. Magyaror­szágról ugyanakkor tavaly mindössze 206 ezer turista uta­zott Lengyelországba. A turis­ták átlagosan 4,7-4,9 éjszakát töltöttek ki. Tavaly kedvező tendencia kezdődött el, hiszen — 1997- hez viszonyítva — 28-ról 32 százalékra nőtt a klasszikus tu­risztikai céllal érkezettek szá­ma, ugyanakkor csökkent a hi­vatalos, illetve üzleti látogató­ké. A turisták átlagos költése 200 dollár körül volt. Persze igen nagy volt a szórás: míg a tenge­rentúlról érkező (amerikai, ja­pán, kanadai, ausztrál, új­­zélandi) turisták naponta átla­gosan 486, az oroszok 316 dol­lárt költöttek, addig a fehéroro­­szok csak 114, a szlovákok pe­dig 124 dollárt hagytak ott na­ponta. Az ország a megnövekedett forgalom fogadására elsősor­ban a szálláshelyek számának bővítésével, minőségük javítá­sával készült fel. A különböző kategóriájú szállodák száma az elmúlt hét évben közel meg­duplázódott, s így ma már meg­haladj­a a 900-at, míg a szállo­dai szobák száma 35 ezerről 47,2 ezerre nőtt. Ezek döntő többsége közép- és alacsony kategóriájú hotelek. A jövő év elejétől átszerve­zik az idegenforgalom irányí­tását. Az ágazat átkerül a köz­lekedési minisztériumhoz, ahol miniszterhelyettes irányítja majd e terület munkáját. A mar­ketingfeladatok ellátására lét­rehozzák a nemzeti idegenfor­galmi szervezetet. Idetartozik majd a jelenleg 11 külföldi or­szágban működő turisztikai képviselet is. Ezenkívül — a nemzeti idegenforgalmi szer­vezeten belül­ alakul egy bel­földi turizmust irányító részleg s egy befektetési igazgatóság is. © VILÁGGAZDASÁG-GRAFKA Forrás: Lengyel Idegenforgalmi Képviselet

Next