Világgazdaság, 1999. december (31. évfolyam, 234/7744-254/7764. szám)
1999-12-01 / 234. (7744.) szám
10 IDEGENFORGALMI HÍREK Konjunktúraindex-számítás a turizmusban A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a GKI Gazdaságkutató Rt. 1999 harmadik negyedévétől megkezdte a turizmus konjunktúraindexéhez szükséges felmérések elvégzését és az ezekből számított részindexek összeállítását. A konjunktúraindex (TUX) alapvetően a piaci szereplők—vállalkozások, lakosság — véleményére, várakozásaira vonatkozó reprezentatív felmérések alapján készül. A harmadik negyedévi adatok szerint a várakozási mutatók határozott optimizmust jeleznek az ágazat cégei körében. A kínálati oldal szereplői ugyanis mind a ki-, mind pedig a beutazás területén növekedésre számítanak. A lakosság azonban utazásai és az e célra szánt összegek visszafogását tervezi. Az elemzések alapján ez valószínűleg szezonális jelenség, hiszen a nyári hónapok nagy vakációi után a következő nyárig az átlagturista nem utazik. A keresleti oldal másik lényeges tényezői a cégek, amelyek ha mérsékelt ütemben is, de bővíteni kívánják utazásaikat. (VG) Eseménynaptár 14 nyelven A közelmúltban készült el a Magyar Turizmus (MT) Rt. gondozásában az a kiadvány, amely 14 idegen nyelven ismerteti a jövő év legrangosabb magyarországi eseményeit. A 220 ezer példányban kinyomtatott kiadványt megkapják az MT Rt. külföldi képviseletei, illetve itthon a Tourinform-irodákban lehet hozzájutni. A marketingszervezetnél már dolgoznak a magyar nyelvű köteten is, amely várhatóan január közepén jelenik meg. Ez az idegen nyelvű kiadványoknál részletesebben ismerteti a jövő év eseményeit, hiszen nemcsak a turisztikai centrumok, nagyvárosok nagyrendezvényeiről ad áttekintést, hanem minden, érdeklődésre számot tartó kisebb programot is tartalmaz majd. (VG) WWF—Vista együttműködés a természetvédelemért A Vista Utazási Központ a jövőben pénzzel is támogatja a természetvédelmet, tegnap ugyanis a cég együttműködési megállapodást kötött a Természetvédelmi Világalap (WWF) MaMagyarországi Képviseletével. Eszerint a terrmészetvédelmi szervezet az utazási iroda ökoutazásaiból származó bevételének 2 százalék Js értékát megkapja, amit a WWF természetvédel- mi programok finanszírozására fordít. Mint Leiner János, a Vista részlegvezetője elmond Jjjjta, a tengerentúlra már két éve szerveznek úgynevezett ökoutazásokat, amelyeken a turisták betartva az ökokódexet, környezetbarát módon viselkednek. Az idén a tervek szerint az ilyen utakból mintegy 15 millió forint árbevétele származik a Vistának. A szerződés megkötésének köszönhetően jövőre ez az összeg várhatóan eléri a 40 millió forintot. (MTI) Vízummentesség Brazíliával Várhatóan néhány hónap múlva életbe lép Magyarország és Brazília között a vízummentességi megállapodás, így a jövőben a két ország polgárai vízum nélkül utazhatnak a másik államba. Az utaztatói szakma reményei szerint e könnyítés elősegíti a turistaforgalom élénkülését a két ország között. A beutaztatók és szállodások arra számítanak, hogy a jövőben több brazil vendéget fogadhatnak, akik közismerten jól költő turistáknak számítanak. (VG) A Bundestag turisztikai bizottsága a Balatonnál A német kormány szívesen támogatja azokat a programokat, amelyek célja a gyógy- és lovasturizmus, valamint az ökoturizmus fejlesztése — közölte Ernst Hinsken. A Bundestag turisztikai bizottságának elnöke azt követően nyilatkozott így, hogy küldöttség élén a közelmúltban néhány napra a Balatonhoz látogatott. A vendéglátók, Balázs Árpád, Siófok polgármestere és Bóka István, a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke arról tájékoztatták a német vendégeket, hogy e célokat szem előtt tartva tizenkét EU-s pályázatot nyújtottak be Brüsszelnek a kedvező fogadtatás reményében. (MTI Balaton Press) Kedvezményes siófoki ajánlat Siófok önkormányzata és az idegenforgalmi szakemberek egyaránt azt szeretnék, ha az eddigieknél több vendég érkezne a kelet-európai országokból. Ennek érdekében egy kedvezményesüdülési csomagot” állítottak össze e vendégkör számára, amelyet a közelmúltban ismertettek egy Siófokra érkezett lengyel szakmai küldöttséggel. Balázs Árpád polgármester elmondta: az elmúlt szezonban a hazai vendégek kedvezően fogadták a siófoki utazási irodák által kínált, elő- és utószezonban nyújtott kedvezményeket. Ezeket a lehetőségeket szeretnék kiterjeszteni a kelet-európai országokból érkező turistákra is, amely — a tárgyalások és elvi megállapodások tükrében — felkeltette a lengyel partnerek érdeklődését. A vendéglátók megítélése szerint könnyen lehet, hogy a jövő évtől sikerül visszahódítani az elmúlt években elvesztett kelet-európai vendégeket. (MTI) Az oldalt szerkeszti: Lázár Ildikó VILAGGAZDASAG TURIZMUS ÜZLETI NAPILAP 1999. DECEMBER 1. A települések többsége nem vet ki idegenforgalmi adót Északon található a legtöbb látnivaló A települések mindössze 11 százalékában vetnek ki idegenforgalmi adót, ám e bevételeket nem minden esetben forgatják vissza az ágazatba az önkormányzatok. A mintegy 350 adószedő helység egyharmada a Balaton környékén található—tartalmazza az a felmérés, amelyet a közelmúltban készítettek el a Gazdasági Minisztériumban (GM). A települések többségének gazdálkodásában ma még nincs meghatározó szerepe a turizmusnak, így alacsony azoknak az önkormányzatoknak a száma, ahol tavaly kivetették az idegenforgalmi adót. A GM adatai szerint 1998-ban a 3167 település 11 százaléka, azaz 348 önkormányzat vetette csak ki az e típusú adót. Tételes összeget — személyenként és éjszakánként 300 forintot—az önkormányzatok túlnyomó része (339) szedett, míg 9 településen a 4 százalékos értékadót találták kedvezőbbnek. Az idegenforgalmi adót beszedő települések közel egyharmada a Balaton környékén található, így Somogyban 44, míg Veszprémben 55 helyhatóság élt a törvény adta lehetőséggel. Tavaly a vendégéjszakákból 1,5 milliárd forint bevétel keletkezett az önkormányzatoknál, ami némi csökkenést jelent az 1997-ben befolyt 1,87 milliárdhoz képest. Ezzel szemben az üdülőépületek után kivetett adó összege nőtt: míg 1997-ben 524 millió forint volt az ebből származó bevétel, addig 1998- ban már 627 millió. Pontos adatok azzal kapcsolatban nincsenek, hogy az önkormányzatok az idegenforgalmi adóból befolyt összeg mekkora hányadát forgatják vissza az ágazatba. Ennek az adónemnek a felhasználását ugyanis nem szabályozza az állam. A megkérdezett több mint 3 ezer település vezetőjétől kapott válaszok alapján kiderült: 56,4 százalékuknál semmilyen szerepe nincs a turizmusnak, s közel 30 százalékuknál is csak csekély jelentőségű. Az önkormányzatok megítélése szerint csupán 2,5 százalékuknál elsőrendű fontosságú a vendégfogadás, s 4,3 százalékuk számára jelentős ez a tevékenység. A megkérdezettek 7 százaléka úgy nyilatkozott: az idegenforgalom más gazdasági ágakkal azonos fontosságú. Az önkormányzatok többsége — közel 2200 — úgy ítélte meg, hogy a vendégek számára kulturális kínálatuk jelentheti a vonzerőt. Több mint ezer helyen pedig úgy vélték, a kirándulásoknak, várostúráknak és a természetjárásnak lehet olyan csábító ereje, ami a település meglátogatására készteti a turistákat. A vonzerőlista második harmadában a kastélyok, műemlékek, a falusi és a vallási turizmus nyújtotta lehetőségek, míg a lista alján a termál- és gyógyturizmus, a bortúrák és a lovaglás szerepelt. Az elkészült vonzerőleltár szerint a legtöbb látnivaló Észak-Magyarországon található, ahol közel 1600 érdekességet kínálnak az önkormányzatok. L.I. 1991 1992 VILÁGGAZDASÁG-GRAFIKA 1993 1994 1995 1996 1997 1998 Forrás: OIB-GM A gyermekes családok kedvelik Magyarországot A németek visszajönnek A közel 49 millió német utazó 3,2 százaléka választotta tavaly a magyarországi üdülést, s e kör jelentős része többször is ellátogatott hazánkba. Az előrejelzések szerint e vendégek közel fele a következő három évben ismét visszatér a megkedvelt magyar turistaközpontokba. Mindezt az az elemzés tartalmazza, amelyet a Magyar Turizmus (MT) Rt. megbízásából a közelmúltban készített el a német FÜR kutatóintézet, s amelyet tegnap mutattak be a sajtónak. — Illlllllllllll A következő években nem várható, hogy változik a magyar beutazóturizmusban a német vendégek szerepe. Továbbra is népszerű a magyarországi kínálat azoknál az utazóknál, akik már jártak hazánkban. Igaz, csekély e kör, tavaly ugyanis az összesen 48,49 millió kül- vagy belföldre utazó német közül csupán 1,54 millióan —3,2 százalék—választották úti célul Magyarországot. E vendégkör pihenni, kikapcsolódni, szórakozni jön elsősorban a Balatonhoz, Budapestre vagy valamelyik gyógyfürdőbe — tartalmazza a német kutatóintézet elemzése, amelyet Walkó Miklós, az MT Rt. frankfurti képviseletének vezetője ismertetett. A Magyarországon nyaraló, pihenő németek több mint negyede alkalmazott, s a 20 százalékot is meghaladja a munkások aránya. Figyelemre méltó, hogy e vendégkörön belül jelentős a munkanélküliek aránya. Az elemzésből kiderül, hogy egyenletes a megoszlás az egyes korosztályok között. A legnagyobb arányban—közel 22 százalék — a 30—39 év közöttiek kedvelik Magyarországot. A németekre általában jellemző a 13-15 napos főnyaralás, hiszen az útra kelők 47 százaléka ennyi időt szán e célra; 16-19 napra csak 14,5 százalékuk, míg 9-12 napra 15,4 százalékuk utazik el. A Magyarországon töltött szabadság esetében a németek átlagos tartózkodási ideje 14,7 nap. Ezzel megelőzzük Ausztriát (12,9 nap), Hollandiát (13 nap) és Olaszországot (14 nap). A németek átlagos külföldi tartózkodási idejétől azonban némileg elmaradunk, hiszen ez 15,1 nap. Az utazási kiadások szerint a németek egy főre eső költése 1156 márka, ami jelentősen elmarad a 3690 márkás átlagtól. Ennek oka főképp az, hogy a tengerentúli, távol-keleti programok költései jelentősen megnövelik az átlagot. Ugyanakkor a versenytársainkkal való összehasonlításban ez az adat nem rossz. Ausztriában ugyanis a németek egy főre eső költése 1180, Hollandiában pedig 911 márka. A hazánkban nyaraló németek 71,1 százaléka 500— 1490 márka közötti összeget költ el. Átszervezik az irányítást Élénkül a lengyel idegenforgalom Az 1990-es évek elejének megtorpanása után néhány éve ismét megélénkült a lengyel idegenforgalom. Tavaly már közel 88 millió külföldi érkezett az országba, ami többszöröse az évtized elején regisztráltnál. A magyar utazók körében azonban Lengyelország még nem igazán népszerű, hiszen tavaly a turisták száma alig haladta meg a 200 ezret. A jövő évtől átszervezik a turizmus állami irányítását. MUNKATÁRSUNKTÓL A 90-es évek elejének megtorpanása után az elmúlt években ismét megélénkült a lengyel idegenforgalom. Ezt mutatja egyrészt, hogy erőteljesen emelkedett a külföldiek beutazása az országba: míg 1990-ben csak 18,2 millió határátlépőt regisztráltak, tavaly már 88,6 milliót. Ezen belül turisztikai céllal 18,8 millióan érkeztek. Ez némi visszaesést jelent az 1997-ben regisztrált 19,5 millióhoz képest. A tavalyi adatok alapján Lengyelország — a turistaérkezések szempontjából — a világranglistán a 8. helyen állt. Az ágazatból származó bevétel mintegy 8 milliárd dollár volt. Lengyelországba a turisták többsége a szomszédos országokból érkezett. A legtöbb vendég a szovjet utódállamokból érkezik, de igen jelentős a német forgalom is. A 18,8 millió turista közül 8,4 millióan voltak a szovjet utódállamok polgárai, a németek száma pedig 6,7 milliót tett ki. Magyarországról ugyanakkor tavaly mindössze 206 ezer turista utazott Lengyelországba. A turisták átlagosan 4,7-4,9 éjszakát töltöttek ki. Tavaly kedvező tendencia kezdődött el, hiszen — 1997- hez viszonyítva — 28-ról 32 százalékra nőtt a klasszikus turisztikai céllal érkezettek száma, ugyanakkor csökkent a hivatalos, illetve üzleti látogatóké. A turisták átlagos költése 200 dollár körül volt. Persze igen nagy volt a szórás: míg a tengerentúlról érkező (amerikai, japán, kanadai, ausztrál, újzélandi) turisták naponta átlagosan 486, az oroszok 316 dollárt költöttek, addig a fehéroroszok csak 114, a szlovákok pedig 124 dollárt hagytak ott naponta. Az ország a megnövekedett forgalom fogadására elsősorban a szálláshelyek számának bővítésével, minőségük javításával készült fel. A különböző kategóriájú szállodák száma az elmúlt hét évben közel megduplázódott, s így ma már meghaladja a 900-at, míg a szállodai szobák száma 35 ezerről 47,2 ezerre nőtt. Ezek döntő többsége közép- és alacsony kategóriájú hotelek. A jövő év elejétől átszervezik az idegenforgalom irányítását. Az ágazat átkerül a közlekedési minisztériumhoz, ahol miniszterhelyettes irányítja majd e terület munkáját. A marketingfeladatok ellátására létrehozzák a nemzeti idegenforgalmi szervezetet. Idetartozik majd a jelenleg 11 külföldi országban működő turisztikai képviselet is. Ezenkívül — a nemzeti idegenforgalmi szervezeten belül alakul egy belföldi turizmust irányító részleg s egy befektetési igazgatóság is. © VILÁGGAZDASÁG-GRAFKA Forrás: Lengyel Idegenforgalmi Képviselet