Világgazdaság, 2000. március (32. évfolyam, 42/7806-63/7827. szám)

2000-03-02 / 43. (7807.) szám

2000. MÁRCIUS 2. Százmilliós visszaélés a gépkocsiutalványokkal APEH-vizsgálatot kezdeményeznek Tavaly mintegy 100 millió forint értékben éltek vissza a súlyosan mozgáskorlátozottak gép­kocsi-vásárlási utalványával. Mivel a támogatásban részesülők több mint egyharmada ki­fogásolhatóan használta fel a keretet, a szociális tárca APEH-vizsgálatot kezdeményez. MOLNÁR MARI Tavaly a súlyosan mozgás­­korlátozottak gépkocsi-vásár­lási támogatását az 5277 igény­lő több mint harmada nem meg­felelően használta fel — derült ki a Szociális és Családügyi Mi­nisztérium tegnap ismertetett vizsgálati eredményeiből. A jogszabály értelmében az autó­­kereskedők legfeljebb 300 ezer forint értékben válthatják be a mozgáskorlátozottaktól kapott utalványokat a szociális tárcá­nál. Harrach Péter miniszter kijelentette: a — vélhetően — fiktív eladásokban közreműkö­dő autókereskedők ügyében a minisztérium APEH-vizsgála­­tot kezdeményez, továbbá a tá­mogatásról szóló kormányren­delet módosítását is tervezi. Mintegy 100 millió forintra becsüli a tárca a kifogásolható módon felvett támogatások ér­tékét —közölte a Világgazda­ság kérdésére a vizsgálatot ve­zető Braun Judit ellenőrzési fő­osztályvezető. Összesen 1452 igénylőnél a támogatásból vá­sárolt gépkocsi az ellenőrzés időpontjában nem a jogosult nevén szerepelt. A kifogásolha­tó igénylések között 200 eset­ben a gépkocsi a vásárlást kö­vetően 3-4 nap múlva gazdát cserélt — mondta Braun Judit. További 86 esetben pedig az igénylő saját autóját vette meg a támogatás segítségével még egyszer. Emiatt az ellenőrök fiktív vásárlásra gyanakodnak. Összesen 42 esetben pedig ugyanarra a rendszámra több­ször is benyújtották az igényt. Más esetben pedig a forgalom­ból már kivont gépkocsit vásá­rolták meg az igénylők. Akik nem megfelelően használták fel a támogatást, vissza kell fizet­niük az összeget. Az utalvá­nyokra kevés pénz jut a tárca büdzséjéből — tudtuk meg Forgó Györgynétől, a társadal­mi közkiadások főosztályának vezetőjétől. A hétévente adható támogatásra 30 ezren adtak be igénylést, de mindössze 6 ezer darabot oszthattak szét az igénylők között. A minisztéri­um szorgalmazza a jogszabá­lyok felülvizsgálatát s az ellen­őrzések ismétlését. A legtöbb kifogásolt felhasználás Megye Megoszlás (%) Békés............................15,3 Pest..............................14,6 Budapest.......................14,2 Bács-Kiskun ........................9 Szabolcs-Szatmár-Bereg....7,6 Forrás: SziSM VILAGGAZDASAG Közpénzes beruházás nem titkosítható (Folytatás az 1. oldalról) Patay Géza ügyvéd szerint az ott felsorolt lehetőségek közül az adott esetben az állam- és szolgálati titok miatt felmentést adó passzus jöhetne szóba. Ám —mint hangsúlyozta—kérdé­ses, hogy alkalmazása össz­hangban lenne-e az adatvédel­mi törvénnyel, illetve az idevá­gó ombudsmani ajánlásokkal, hiszen a közpénzekből megva­lósuló beruházásokat általában nem lehet titkosítani. Mivel a Közbeszerzések Ta­­nácsának titkársága nem ren­delkezik elegendő információ­val a beruházásról, a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. által kidol­gozott konstrukcióról, nem fog­lalhat állást abban, hogy a sztrá­daprogram megvalósítása nél­­külözheti-e vagy sem a köz­­beszerzési eljárást — mondta Fribiczer Gabriella, a jogi osz­tály vezetője lapunknak. A jogszabály megkerülése esetén—a törvényben arra fel­jogosított szerv, testület fellé­pésére — lehetőség van a jog­orvoslatra a döntőbizottság előtt — tette hozzá. Ugyanak­kor Vér Iván, az NA Rt. vezér­­igazgatój­a Patonaival ért egyet, bár egyértelmű választ ő sem tudott adni arra, miért nem igényli közbeszerzési tender kiírását a többmilliárdos állami beruházás. Közölte azonban, a beruházókra az NA Rt. tesz ja­vaslatot. Patonai üzleti titokra hivat­kozva nem tájékoztatott arról, mit jelent a finanszírozási hát­tér megléte. Csupán annyit kö­zölt: a finanszírozásban szere­pet kapnak hazai pénzintézetek, illetve szó van kötvénykibocsá­tásról is, de voltak érdemi tár­gyalások nemzetközi bankok­kal is. A kötvénykibocsátással akár 50 milliárd forintot is biz­tosítani tudnak majd — kö­zölte. Megerősített információnk szerint az autópálya-finanszíro­zási konstrukcióban az OTP Bank és az MKB — azaz tőke­erejét tekintve az ország két leg­nagyobb hitelintézete—is sze­repet kapna. A bankok például az MFB-kötvények lejegyzője­­ként, hitelnyújtóként, de akár számlavezetőként is szóba jö­hetnek. Úgy tudni azonban, a pénzintézetek — bár hónapok óta várják — még nem kaptak konkrét ajánlatot az MFB-től. Miklós Gábor, az MKB ve­zérigazgató-helyettese kérdé­sünkre annyit mondott: a társa­ság minden lehetséges módon szívesen részt vállalna a prog­ramban, azonban ennek részle­tei még kialakulóban vannak. Katonai megerősítette: a kor­mány azt várja, a mostani autó­pálya- és autóút-építés 5 száza­lékkal olcsóbb legyen, mint a korábbi építkezések. Ám nem kívánt az azzal kapcsolatos kér­désekre válaszolni, hogy jelen­leg mennyibe kerül az ilyen építkezés. Vér Iván azonban azt elmondta, hogy jelenleg 1,3 milliárd forintba kerül egy ki­lométer síkvidéki autópálya megépítése. Az idén 60 milli­­árdot fordítanának erre a célra. A központi költségvetésben autópálya-programra biztosí­tott 27 milliárd forintból a mos­tani tervekre nem használnak fel forrásokat. Ezt a korábban megépült szakaszok finanszíro­zásához felvett hitelek törlesz­tésére fordítják. A hazai útépítő-kapacitás éves szinten 120 kilométer út és két híd megépítésére alkalmas, így nem irreális, hogy a kor­mány az eredetileg tíz évre ter­vezett programot öt év alatt akarja megvalósítani — állítja Vér. Három projekt indulhat az idén: akár már áprilisban meg­kezdődhet a Füzesabony—Pol­gár közötti 60 kilométeres sza­kasz építése. A másik, a szek­szárdi mintegy 21 kilométeres szakasz (amellyel együtt egy Duna-híd is megépülne), a har­madik pedig a Balatonaliga— Zamárdi közötti rész kibővíté­se lenne egy új sávval. A tervek szerint mindhárom beruházás 2002 elejére elkészül. B.I.—L.I.—M.K.K. Forrás: Nemzeti Autópálya Rt. A Szerencsejáték Rt. drogellenes akcióba kezd Jelentős eredményjavulás Tudatos stratégiaváltás révén tavaly 70 százalékos eredményjavulást ért el a Szerencsejá­ték Rt. A társaság idei bevételi terve 63 milliárd, s 6,5-7 milliárd forint nyereséget várnak. Az idén a cég egyebek között a kábítószer-ellenes tevékenységet támogatja anyagilag. MUNKATÁRSUNKTÓL A Szerencsejáték Rt. tavaly közel 30 százalékos piacbővü­lést és 70 százalékos eredmény­­javulást ért el —jelentette be a tegnapi sajtótájékoztatón Han­­tosi Ferenc, a cég elnök-vezér­­igazgatója. A tavalyi forgalom 56,3 milliárd forint, az adózás előtti eredmény pedig 6 milli­árd volt. Az SzRt. 1999-ben 1,9 milliárd forint társasági adót és kétmilliárd forint osztalékot fi­zetett a költségvetésbe. Az idei bevételi terv 63 milliárd, az elő­irányzott nyereség pedig 6,5-7 milliárd forint. Ez utóbbi annyi­ban módosul, hogy ettől az év­től az SzRt.-nek is kell játékadót fizetnie, várhatóan mintegy 2- 2,5 milliárdot. A tavalyi eredményjavulást a tudatos stratégiaváltással — technológiai fejlesztéssel és a kereskedelmi szemlélet általá­nossá tételével — indokolta a cég vezetője. Amíg 1998-ban 837 off-line és 4300 on-line értékesítőhely volt, addig tavaly új­abb 500, ez évben pedig további 1340 on­line helyet alakítanak ki. Beve­zetnék a mobil értékesítési for­mát is, melynek lényege, hogy szinte házhoz vinnék a játékot, természetesen megfelelő szá­mítógépes háttérrel. Tavaly egyébként egymilliárd, az idén pedig kétmilliárd forintot köl­tenek a technológia fejlesztésé­re. Ezzel teljessé válik a tech­nológiaváltás, az év második felében ugyanis megszűnik a manuális játék. A társaság a szponzorálási gyakorlatát is folyamatosan átalakítja. Az ed­digieknél nagyobb figyelem­mel szándékoznak támogatni a családsegítő és karitatív szerve­zeteket. Jelenleg a kábítószer­ellenes tevékenység szponzo­rálását készítik elő. A szociális és a művelődési tárcával egyez­tetett program szerint — kari­tatív szervezeteken keresztül— a megelőzésben kívánnak je­lentős szerepet vállalni. Az év végén új játékkal je­lentkezik a társaság, melynek munkacíme: Szuper—jelentet­te be Hantosi Ferenc. Kérdésekre válaszolva el­mondta: jól járna az állam, ha tőzsdére vinné az SzRt.-t, nem elhanyagolható pótlólagos be­vételekhez jutna ugyanis. Az új kaszinót, a Tropicanát áprilisban nyitja meg a társaság a Vigadóban. Az üzemeltetést a Las Vegas Casinóval közösen végzik majd. N.L A játékok részesedése az összforgalomból sorsjegyek 4,9% joker _ 3,3% skandináv lottó —1 (12 hét) 3,8% hatos lottó •­ VIÁGGAZDASÁG-GRAFKA Forrás: Szerencsejáték Rt. BELFÖLD ÜZLETI NAPILAP NAPRÓL NAPRA Kinevezések a Pénzügyminisztériumban Helyettes államtitkárként az államháztartás pénzügyi rendsze­rének továbbfejlesztésével foglalkozik a jövőben Mohos And­rás. A pénzügyi tárca közleménye szerint Mohos András lesz a felelős továbbá a költségvetési, valamint az önkormányzati intézményrendszer finanszírozásáért, a társadalmi közkiadá­sok területéért. A minisztérium közleménye szerint Bathó Fe­renc — aki eddig főosztályvezető volt a minisztériumban — március 1 -jétől főcsoportfőnökként a központi költségvetéssel, annak tervezésével, a zárszámadás elkészítésével foglalkozik, amit kiegészít a főcsoportfőnökség keretében folyó pénzügy­politikai munka. (MTI) Japán tőke Magyarországon Az elmúlt 10 évben 1 milliárd dollárt fektettek be japán cégek Magyarországon. Bár Közép-Európában hazánkba érkezett a legtöbb japán tőke, ez ahhoz képest mégis kevés, hogy a szigetország csak 1999-ben ennek a hatvanszorosát, 60 mil­liárd dollárt fektetett be külföldön — hangzott el az ITDH japán—magyar befektetési szemináriumán. Ennek a tőkének a jelentős része Kínába és az Amerikai Egyesült Államok­ba áramlott. Magyarországon Japán a harmadik legnagyobb zöldmezős beruházó. Az autóipari és elektronikai invesztí­cióikkal több ezer munkahelyet teremtettek. Ez a folyamat még nem állt meg— mondta Kilián Csaba, az ITDH vezérigaz­gató-helyettese. Példaként említette, hogy három éven belül Európában elsőként Dorogon épül fel egy olyan modern elekt­ronikai elemeket gyártó üzem, amiben a legújabb technológiá­val dolgoznak majd. A beruházás 93 millió dollárba kerül. (VG) Készülnek a kamarai vagyonleltárak A tavaly decemberben módosított törvény alapján a gazdasági kamarák kötelesek vagyonleltárt készíteni, s azt 2000. március 23-ig kell eljuttatniuk az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ). Az ÁSZ vagyongazdálkodási igazgatója, Lóránth Zoltán tegnap tájékoztatta a területi kereskedelmi és iparkamarák, valamint a kézműveskamarák főtitkárait és igazgatóit az elkészítendő va­gyonleltár részleteiről. Szólt az országos és a területi kamarák április 20-tól várható számvevőszéki ellenőrzéséről is. Az ÁSZ-vizsgálatok előreláthatólag fennakadás nélkül zajlanak majd le — jelezte Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára. (VG) Ma döntés a fővárosi ingatlanadóról Nincs megállapodás a büdzséről Még nem született meg a megállapodás a főváros MSZP- és SZDSZ-frakciója között az idei költségvetésről, bár a büdzsé tervezete ma kerül a közgyűlés elé. Ma döntenek az egységes ingatlanadó bevezetéséről, és a főpolgármester megemelt il­letményéről is. miimum Lapzártakor még tartott az egyeztetés a fővárosi koalíció­ban kormányzó MSZP és SZDSZ között az idei költség­­vetés részleteiről. A 274 milli­árd forintos büdzsé tervezeté­ben már csak néhány kisebb, összességében 900 millió forin­tos tételnél van nézetkülönb­ség, a tárgyalások azonban a múlt hét végén holtpontra j­utot­­tak. A szocialisták a fejleszté­sek visszafogása árán is ragasz­kodnak a városüzemeltetés színvonalának megőrzéséhez, míg a szabad demokraták meg­engedhetetlennek tartják, hogy működésre költsék a beruházá­si forrásokat. Azóta egyik fél sem hajlandó többet engedni, pedig ma a fővárosi közgyűlés elé kerül a költségvetés. A büdzsé kapcsán már ko­moly ellentétek alakultak ki a városüzemeltetésért felelős szocialista főpolgármester-he­lyettes, Vajda Pál és a pénz­ügyeket irányító szabad de­mokrata vezető, Atkári János között. Az utolsó percig tartó koalíciós feszültség egyébként megszokottnak számít a fővá­rosban: tavaly a büdzsé elfoga­dása előtt még 3 milliárd forint­ról vitáztak, tavalyelőtt pedig két SZDSZ-es városatya nem szavazta meg a költségvetést, s közülük az egyik épp Atkári volt. A fővárosi Fidesz—MDF— MKDSZ-képviselőcsoport el­utasítja a radikális megszorítá­sokat tartalmazó költségvetési javaslatot —jelentette ki Per­laki Jenő frakcióvezető-helyet­tes. Álláspontjuk szerint van annyi bevétele, illetve tartalé­ka a városnak, hogy többet költ­sön működésre. A fejlesztések­nél az ellenzéki frakció az álta­luk túl költségesnek tartott 4-es metró helyett más közlekedési beruházásokra helyezné a hangsúlyt. Perlaki kifejtette: összességében 30 milliárd fo­rintos módosító indítványcso­magot nyújtottak be a költség­­vetéshez. Mivel javaslataik zöme hasonlít az MSZP elkép­zeléseihez, ezért—kölcsönös­ségi alapon—elképzelhetőnek tartják a szocialista indítványok támogatását. A pénzügyi bizottság tegna­pi ülésén támogatta az épít­­mény-és telekadó egységesíté­séről szóló javaslat közgyűlé­si tárgyalását. A kerületek ugyan tiltakoznak, de a főváros várhatóan úgy dönt, hogy 2001 - től magához vonja az adó be­szedésének jogát, s a városré­szek a forrásmegosztáson ke­resztül kapnának vissza a be­szedett pénzből. A mai közgyű­lés elé kerül a főpolgármester és helyetteseinek illetmény­emeléséről, illetve a képviselői tiszteletdíjak emeléséről szóló javaslat is. E szerint Demszky Gábor a január 1 -jétől meg­emelt miniszteri illetmények 100 százalékát kapná , s eh­hez igazodna a többiek díjazá­sa —, bár a főpolgármester ko­rábban úgy nyilatkozott, hogy az elkerülhetetlen megszorítá­sok miatt nem kíván fizetés­­emelést kapni, s ezt kéri képvi­selőtársaitól is. 5

Next