Világgazdaság, 2001. január (33. évfolyam, 1/8016-22/8037. szám)

2001-01-31 / 22. (8037.) szám

TURISZTIKAI HÍREK Világszerte konjunktúra Az idegenforgalom tavaly világszerte rekordokat döntött: amint azt az Idegenforgalmi Világszervezet tegnap Madridban közöl­te, 2000-ben a külföldre utazó turisták száma 2,4 százalékkal, közel 700 millióra nőtt. Ez a növekedési ütem tíz éve a legma­gasabb és kétszerese az 1999. évinek. A szervezet szerint a konjunktúra mindenekelőtt a kedvező gazdasági helyzetre ve­zethető vissza, s olyan egyszeri események, mint a sydneyi nyári olimpia, a labdarúgó Eb vagy a Hannoveri Expo is hozzájárultak a növekedéshez. (MTI) Megállapodás a BRFK és az MT Rt. között­ ­­­ A BRFK és a Magyar Turizmus Rt. (MT Rt.) a jövőben ,v­el továbbra is közösen működteti azt a főváros V. kerületé­ben működő Tourinform irodát, ahol a turisták bejelentést tehetnek a sérelmükre elkövetett bűncselekményekről. Erről a közelmúltban állapodott meg a BRFK és az MT Rt. A nonstop nyitvatartású Vörösmarty téri irodához tavaly október eleji működése óta 121 bejelentés érkezett, csak­nem kizárólag külföldi személyektől. A bejelentések legnagyobb százaléka zseblopással kapcsolatos volt. (MTI) Ifjúsági turistaszállások ISM- és GM-támogatással Ifjúsági turistaszállások felújítását, valamint újak létesítését tá­mogatja az ifjúsági és a gazdasági tárca a közelmúltban megjelent közös pályázatával. A 35 millió forintos keretösszegű projekt kiíróinak célja, hogy az idegenforgalmat és természetjárást szol­gáló nem kereskedelmi szálláshelyek — kulcsos és turistaházak, vándortábori és menedékhelyek — fejlesztésével megerősödjön a magyarországi ifjúsági turizmus. A pályázaton a többi közt azok a társadalmi szervezetek, egyesületek, egyházak, oktatási és nevelési intézmények, önkormányzatok kérhetnek segítséget, melyek vállalják, hogy szolgáltatásaikat legalább öt évig fenn­tartják, és áraikat ez idő alatt legfeljebb az infláció mértékével emelik. (MTI) A Balatontourist a Velencei-tónál is A Balatontourist Rt. Alsóörs térségében mintegy 2500 személyes új kempinget alakít ki az idei nyári szezonra. A 16 hektáros területen a tereprendezést már megkezdték, a mintegy 1,5 milliárd forintos beruházást 3-4 év alatt fejezik be. Az uszodával is ellátott kem­pingben 120,4­6 ágyas bungalót, valamint hol­land sátrakat állítanak majd fel. A Balatontourist átvette az Albatours velencei kempingjének üzemeltetését, amely bővítésére, fejlesztésére az idén 25 millió forintot költ. Tizennégy saját kempingjének fejlesztésére pedig a szezon kezdetéig 175 millió forintot fordít. (MTI) Beruházások Szabolcsban A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács 57 idegenforgalmi beruházás megvalósítását segíti az idén. A befek­tetők mintegy 600 millió forint összegű fejlesztést terveznek, amelyhez 159,3 millió forint támogatást biztosít a tanács. A szervezet által kezelt turisztikai célelőirányzati alapból 37 beru­házást támogatnak, 92 millió 290 ezer forinttal. A területfej­lesztési célelőirányzati alapból 12 befektetőt, a vidékfejlesztési célelőirányzati alapból nyolcat segítenek, 38 millió, illetve 28 millió forinttal. A tervezett beruházások között a meglévő vendégfogadók korszerűsítése, újak építése szerepel. (MTI) Fellendülőben az idegenforgalom Győrött A győri idegenforgalom fellendülését jelzi, hogy a Tourinform­­irodát tavaly 70 százalékkal többen keresték fel, mint egy évvel korábban. Ez a Magyar Turizmus Rt. által működtetett Tourin­­form-irodák átlagos látogatottságának négyszerese. Tavaly a Rába-parti várost felkereső vendégek összetétele eltért az or­szágostól: országosan a belföldi turizmus erősödött, Győrött pedig a külföldi vendégek száma emelkedett. A legtöbb turista Ausztriából érkezik. Újabban egyre többen érdeklődnek a város iránt Észak-Olaszországból. Az idei újdonsága lesz az a múzeumi katalógus, amely a város közgyűjteményeiről, kiállí­tóhelyeiről ad áttekintést. (MTI) Új helyen, régi szerepben A Hunguest Hotels Rt. több­ségi tulajdonában lévő, berlini székhelyű Donau Travel Service ügyvezető igazgatója február 1-jétől Róna Iván lesz. Az idegenforgalmi szakember — aki több évig irányította a Budapest Tourist munkáját — a Magyar Turizmus Rt. varsói képviseletének vezetését váltja fel új, berlini megbízatásával. Az utazási iroda feladata lesz a klasszikus utaztató tevékeny­ségek mellett—amelynek dön­tő részét a Hunguest Hotels aj­ánlatainak értékesítése jelenti —, hogy tovább erősítse, illet­ve növelje német céges partne­reinek számát, illetve élénkítse a német beutaztatást. A klasszi­kus utazási irodai tevékenysé­gek közül a cég foglalkozik majd—egyebek mellett—uta­zásszervezéssel, repülőjegy-el­adással és egyéb, utazással kap­csolatos szolgáltatások értéke­sítésével. A mai kor elvárásai­hoz igazodva egyik legfonto­sabb fejlesztendő terület lesz a cégnél az internetes értékesítés feltételeinek megteremtése. Mint Róna Iván mondta, a vál­tást azért érezte szükségesnek, mert nem tartja jónak a Magyar Turizmus Rt. külképviseleti há­lózatának átszervezésével kap­csolatos eredeti koncepciót. Ezért nem is indult az MT Rt. tu­risztikai referensi pályázatán. L.I. Az oldalt szerkeszti: Lázár Ildikó VILAGGAZDASAG ÜZLETI NAPILAP TURIZMUS 2001. JANUÁR 31. Vita az idegenforgalmi kollektív szerződés körül A Kisosz nem támogatja a kiterjesztést A Gazdasági Minisztérium (GM) egyelőre vizsgálja, hogy kiterjessze-e az Országos Idegen­­forgalmi Munkaadók Szövetsége és a Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet által megkötött kollektív szerződést (ksz). Amennyiben ezt a kérést a GM indokoltnak tartja, úgy a ksz az ágazat minden vállalkozására érvényes lesz. Az egyik érintett szervezet, a Kisosz nem támogatja a kérést. LÁZÁR ILDIKÓ Egyelőre még nem született döntés a Gazdasági Minisztéri­umban arról: a miniszter kiter­jessze-e az egész idegenforgal­mi szakmára az Országos Ide­genforgalmi Munkaadók Szö­vetsége és a Vendéglátó és Ide­genforgalmi Szakszervezet ál­tal megkötött, középszintű kol­lektív szerződést. A munka tör­vénykönyve ugyanis felhatal­mazást ad a területért felelős mindenkori miniszternek arra, hogy egy kollektív szerződést — amelyet reprezentatívnak te­kinthető munkaadói és munka­­vállalói szervezet kötött meg— az aláírók kérésére kiterjessze az egész ágazatra. A végső szó kimondását meg­előzően a törvény szerint ki kell kérni az érintett munkaadói és­­ vállalói szervezetek véleményét. Ebben az esetben ez meg is tör­tént, hiszen az Országos Munka­ügyi Tanács (OMT) bér- és kol­lektív megállapodások bizottsá­ga megtárgyalta az idegenfor­galmi ksz kiterjesztését. Itt a munkaadói oldal nem támogat­ta a javaslatot, mivel az egyik szervezet, a Kisosz nem tartot­ta azt elfogadható megoldásnak. Az egyetlen nem miatt nem ala­kult ki egységes oldalálláspont. A Kisosz—amelynek tagj­ai közül mintegy 10 ezer kisvál­lalkozást érintene a lépés—ál­talában nem tartja jónak a javas­latot, így a kiterjesztést sem tá­mogatja. Antalffy Gábor, a Kisosz ügyvezetője szerint e ki­­terjesztés felesleges lenne, hi­szen az Mtk. és az egyéb, e te­rületet szabályozó jogszabá­lyok elegendőek. Egyébként— Antalffy Gábor szerint — az EU-ban sem gyakorlat a kollek­tív szerződések kiterjesztése a kisvállalkozói körre, hiszen bi­zonyos szabályokat, amelyek megfelelnek a közepes és nagy cégeknek, nem lehet a mikro- és kisvállalkozói körben is ér­vényesíttetni. A Kisosz azt ter­vezi, ha a gazdasági miniszter kiterjeszti a ksz-t az egész ága­zatra, akkor alkotmányossági vizsgálatot kér. A GM-ben egyelőre vizsgál­ják a Kisosz kifogásait — kö­zölte Madár Gyula, a társadal­mi kapcsolatok főosztályának osztályvezetője—, s megnézik azt is, hogy mekkora a szerve­zet ágazaton belüli támogatott­sága. Mint az osztályvezető mondta, a Kisosznak részben igaza van, hiszen például a csa­ládi vállalkozásokra, egy-két fős cégekre nem lehet e szabá­lyokat kiterjeszteni. Ám a szer­vezet akkor hibázott nagyot, amikor — bár lehetősége lett volna rá—nem vett részt a do­kumentum kidolgozásában. Elsősorban ugyanis ekkor kel­lett volna képviselnie tagjai ér­dekeit. Még mindig sok a panasz az utazási irodákra Szakmai fórum a szezon előtt A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) az idei idegenforgalmi szezonban is kiemelt fi­gyelmet fordít az ágazat vállalkozóinak vizsgálatára. Arra azonban nincs kapacitásuk, hogy az utazási irodákat az eddiginél alaposabban ellenőrizzék. Az Utazás 2001. kiállításon az idén ismét jelen lesznek a felügyelők. FAZEKAS EDINA Bár még mindig sok a panasz az utazási irodákra, a Fogyasz­tóvédelmi Főfelügyelőségnek (FVF) nincs arra lehetősége, hogy az eddiginél alaposabban ellenőrizze ezeket a vállalkozá­sokat — közölte lapunk érdek­lődésére Dienes Katalin, az FVF főtanácsosa. E munkában vi­szont a közös fellépés az ö­nkor­­mányzatokkal, az APEH-hel, a közlekedési felügyelőséggel, valamint a rendőri és vámszer­vekkel erősíti tevékenységük hatékonyságát. A korlátozott le­hetőségek miatt az együttműkö­dés fontos az FVF számára. A főfelügyelőség idei prog­ramját a napokban hagyja jóvá a Gazdasági Minisztérium (GM). A terv szerint ebben az évben is átfogó vizsgálatot tar­tanak az idegenforgalmi fősze­zonban, júliustól októberig. Emellett számos helyi vizsgála­tot is elvégeznek a területi fel­ügyelőségek. A társszervekkel együtt ellenőrzik a vendéglátó­­egységeket, szálláshely-szolgál­tatókat, taxisokat, utazási irodá­kat, idegenvezetőket. Az elmúlt évet összegezve Dienes Katalin elmondta: az uta­soktól érkező bejelentések álta­lában az egyes irodák megbízha­tóságát, szakmai színvonalát kérdőjelezik meg, gyakran a sze­mélyzet magatartását, illetve a szerződésben vállaltak és a tel­jesített szolgáltatások közötti eltéréseket kifogásolják. Általá­ban nem megfelelő az utazási irodák panaszügyintézése, prob­léma van a jegyzőkönyvek fel­vételével is. Sokszor szakkép­zetlenek a kitelepített idegenve­zetők, előfordul, hogy nem be­szélik megfelelő színvonalon az adott ország nyelvét. Arra is volt példa, hogy a cég vezetője nem elérhető a főszezonban. Az utazási irodák anyagi hely­zetének, illetve elmaradt tarto­zásainak vizsgálata nem a főfel­ügyelőség hatásköre, így adott esetben az ilyen jellegű követe­lések kielégítésében nem tudnak segíteni. A szerződésben foglal­tak hibás teljesítésekor pedig az utasoknak bíróságon vagy a bé­kéltető testületeknél van lehető­sége a kártérítési igény rendezé­sére. Érdemes alaposan áttanul­mányozni az utazási irodák pros­pektusait, hiszen ezek jogi szem­pontból ajánlatnak minősülnek, és a létrejött szerződések részét képezik—javasolja Dienes Ka­talin. Azt sem árt tudni, hogy ki­vel kerül szerződéses jogvi­szonyba az utas, hiszen nem mindig azzal az irodával, ahol befizette az utat. A tavalyi rossz tapasztalatok­ból okulva a főfelügyelőség még a turisztikai főszezon kezdete előtt szakmai fórumot rendez az idegenforgalmi dolgozóknak abból a célból, hogy felhívják a figyelmet a kötelezettségekre, illetve a jogszabályokra — kö­zölte érdeklődésünkre Huszay Gábor, az FVF főigazgatója. NAPI ÜGYEINK - MOLNÁR GABRIELLA AZ IDEGENFORGALOMRÓL Ellentmondó kormányzati lépések Bár a kormányzat szavakban aktívan támogatja a turisztikát, ez a tettekben még nem látha­tó eléggé. Az idei évre biztosított jelentős támogatás ugyan fontos a kínálat fejlesztése szem­pontjából, ugyanakkor az egyes adótörvények módosításakor az ágazat érdekeit nem vették figyelembe — összegzi véleményét Molnár Gabriella, a Magyar Utazási Irodák Szövetségé­nek (MUISZ) elnöke. A HTC Utazásszervező Kft. felszámolása és a Jorgos Travel bezárása, illetve az ezeket az ese­ményeket megelőző problémák némiképp feldúlták az utazási szakmát tavaly, s e felháborodás mind a mai napig tart. E tisztes­ségtelen piaci magatartás ugyan­is az utazási vállalkozások több­sége számára indokolatlan szi­gorításokat eredményezhet. Ezeknek az eseményeknek a ha­tására a Gazdasági Minisztérium (GM) kidolgozott egy javaslatot a jelenlegi biztosítási rendszer megújítására, amelyet a MUISZ túl szigorúnak tart. A javasolt inszolvenciabiztosítás—bár az utasok számára teljes körű vé­delmet biztosítana és EU- konform is lenne — a minded­dig becsületesen dolgozó kis- és középvállalkozások számára túl nagy anyagi terhet jelentene, s emiatt számos cég gazdasági­lag ellehetetlenülne. E javaslat elfogadása esetén ugyanis a kis cégeknek is több millió forin­tot kellene áldozni a biztonsá­gért, amit ezek a cégek becsü­letes munkájukkal amúgy is­­megadnak. Ennek az ellentmondásnak a feloldása érdekében a MUISZ tanulmányozta a külföldi gya­korlatot, és ennek megfelelően törekszik a GM-mel közösen egy olyan megoldást kidolgoz­ni, amely mind az utazók, mind pedig az utazási irodák számá­ra megnyugtatóan rendezi a ka­ució kérdését. A szezon közeledtével borzol­ja a kiutaztatók kedélyét az is, hogy elterjedt egy hír, mely sze­rint más néven, de újjáéled egy olyan cég, amely tavaly tisztes­ségtelen piaci magatartása miatt csődbe ment. Ennek megakadá­lyozására azonban nincs jogi le­hetőség. Emiatt a MUISZ azt próbálja elérni, hogy ha az inszolvenciabiztosítás miatt amúgy is módosítani kell az uta­zásszervezésről szóló kormány­rendeletet, akkor ennek kapcsán módosítsák az utazásszervezői tevékenység végzésének feltéte­leit is. Itt elsősorban az utazási iroda nyitásának és a tevékeny­ségi kör módosításának szigorí­tására lenne szükség. Jó lenne azt is elfogadtatni, hogy az inszol­venciabiztosítás, illetve a bank­­garancia ne az előző év árbevé­teléhez, hanem az adott eszten­dő tervezett forgalmához legyen kötve, így ugyanis az alakuló cégek sem a minimumot fizet­nék. Ezzel egy kiskaput be lehet­ne zárni. Emellett az ágazatot több ne­gatív kormányzati döntés is hát­rányosan érinti. Ilyen lenne a Magyar Turizmus (MT) Rt. kül­képviseleti hálózatának átszer­vezése. Ezt a szakma nem tarta­ná jó döntésnek. Örömmel érte­sültünk azonban arról —jegy­zi meg Molnár Gabriella —, hogy az MT Rt. új vezérigazga­­tója azzal kezdi működését, hogy átgondolja e korábbi ter­vet, és szükség esetén változtat is az MT Rt. és az ITDH-kép­­viseletek összevonásával kap­csolatos elképzeléseken. E ked­vező lépés első jele, hogy az igazgatóság a döntés végrehaj­­ tását felfüggesztette. De az idei adótörvény-válto­zásokat tekintve is találni a szak­ma számára hátrányos módosí­tást. Ilyen például, hogy a rep­rezentáció adó- és tb-köteles lett. Ez éves szinten komoly kiadást jelent a kis utazási irodáinak. Az ugyanis elkerülhetetlen, hogy indokolt esetben külföldi partne­reket meghívjanak, hogy bemu­tassák a hazai kínálatot. Ez a gya­korlatban azt jelenti, hogy adott esetben egy a kínálatban megje­lölt étterembe hivatalos ebédre, vacsorára kell hívni a külföldi partnert. A rendezvényszerve­zéssel is foglalkozó utazási iro­dák esetében pedig ez jelentősen megdrágítja szolgáltatásaikat, s így félő, hogy forgalmuk vissza­esik. Nagy segítséget jelentene a cégeknek, ha—mivel ez az or­szág érdeke is — anyagi segít­séget kaphatnának ahhoz, hogy beutaztató partnereiket study tourokra meghívják. Korábban a Budapesti Turisztikai Hivatal tudott adni ilyen támogatást a vendéglátáshoz, ami nagyon népszerű volt. Hiányolják az utazási irodák azt is, hogy bár a Pénzügymi­nisztérium korábban ígéretet tett arra, hogy az idén januártól már lehetőségük lesz az utazási iro­dáknak arra, hogy devizaszám­lát nyissanak, mindeddig ez terv maradt. Pedig fontos lenne, hi­­szen nem kevés az az árfolyam­­veszteség, amit éves szinten a devizaszámla hiánya miatt el­szenvednek a cégek.

Next