Világgazdaság, 2001. január (33. évfolyam, 1/8016-22/8037. szám)
2001-01-31 / 22. (8037.) szám
TURISZTIKAI HÍREK Világszerte konjunktúra Az idegenforgalom tavaly világszerte rekordokat döntött: amint azt az Idegenforgalmi Világszervezet tegnap Madridban közölte, 2000-ben a külföldre utazó turisták száma 2,4 százalékkal, közel 700 millióra nőtt. Ez a növekedési ütem tíz éve a legmagasabb és kétszerese az 1999. évinek. A szervezet szerint a konjunktúra mindenekelőtt a kedvező gazdasági helyzetre vezethető vissza, s olyan egyszeri események, mint a sydneyi nyári olimpia, a labdarúgó Eb vagy a Hannoveri Expo is hozzájárultak a növekedéshez. (MTI) Megállapodás a BRFK és az MT Rt. között A BRFK és a Magyar Turizmus Rt. (MT Rt.) a jövőben ,vel továbbra is közösen működteti azt a főváros V. kerületében működő Tourinform irodát, ahol a turisták bejelentést tehetnek a sérelmükre elkövetett bűncselekményekről. Erről a közelmúltban állapodott meg a BRFK és az MT Rt. A nonstop nyitvatartású Vörösmarty téri irodához tavaly október eleji működése óta 121 bejelentés érkezett, csaknem kizárólag külföldi személyektől. A bejelentések legnagyobb százaléka zseblopással kapcsolatos volt. (MTI) Ifjúsági turistaszállások ISM- és GM-támogatással Ifjúsági turistaszállások felújítását, valamint újak létesítését támogatja az ifjúsági és a gazdasági tárca a közelmúltban megjelent közös pályázatával. A 35 millió forintos keretösszegű projekt kiíróinak célja, hogy az idegenforgalmat és természetjárást szolgáló nem kereskedelmi szálláshelyek — kulcsos és turistaházak, vándortábori és menedékhelyek — fejlesztésével megerősödjön a magyarországi ifjúsági turizmus. A pályázaton a többi közt azok a társadalmi szervezetek, egyesületek, egyházak, oktatási és nevelési intézmények, önkormányzatok kérhetnek segítséget, melyek vállalják, hogy szolgáltatásaikat legalább öt évig fenntartják, és áraikat ez idő alatt legfeljebb az infláció mértékével emelik. (MTI) A Balatontourist a Velencei-tónál is A Balatontourist Rt. Alsóörs térségében mintegy 2500 személyes új kempinget alakít ki az idei nyári szezonra. A 16 hektáros területen a tereprendezést már megkezdték, a mintegy 1,5 milliárd forintos beruházást 3-4 év alatt fejezik be. Az uszodával is ellátott kempingben 120,46 ágyas bungalót, valamint holland sátrakat állítanak majd fel. A Balatontourist átvette az Albatours velencei kempingjének üzemeltetését, amely bővítésére, fejlesztésére az idén 25 millió forintot költ. Tizennégy saját kempingjének fejlesztésére pedig a szezon kezdetéig 175 millió forintot fordít. (MTI) Beruházások Szabolcsban A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács 57 idegenforgalmi beruházás megvalósítását segíti az idén. A befektetők mintegy 600 millió forint összegű fejlesztést terveznek, amelyhez 159,3 millió forint támogatást biztosít a tanács. A szervezet által kezelt turisztikai célelőirányzati alapból 37 beruházást támogatnak, 92 millió 290 ezer forinttal. A területfejlesztési célelőirányzati alapból 12 befektetőt, a vidékfejlesztési célelőirányzati alapból nyolcat segítenek, 38 millió, illetve 28 millió forinttal. A tervezett beruházások között a meglévő vendégfogadók korszerűsítése, újak építése szerepel. (MTI) Fellendülőben az idegenforgalom Győrött A győri idegenforgalom fellendülését jelzi, hogy a Tourinformirodát tavaly 70 százalékkal többen keresték fel, mint egy évvel korábban. Ez a Magyar Turizmus Rt. által működtetett Tourinform-irodák átlagos látogatottságának négyszerese. Tavaly a Rába-parti várost felkereső vendégek összetétele eltért az országostól: országosan a belföldi turizmus erősödött, Győrött pedig a külföldi vendégek száma emelkedett. A legtöbb turista Ausztriából érkezik. Újabban egyre többen érdeklődnek a város iránt Észak-Olaszországból. Az idei újdonsága lesz az a múzeumi katalógus, amely a város közgyűjteményeiről, kiállítóhelyeiről ad áttekintést. (MTI) Új helyen, régi szerepben A Hunguest Hotels Rt. többségi tulajdonában lévő, berlini székhelyű Donau Travel Service ügyvezető igazgatója február 1-jétől Róna Iván lesz. Az idegenforgalmi szakember — aki több évig irányította a Budapest Tourist munkáját — a Magyar Turizmus Rt. varsói képviseletének vezetését váltja fel új, berlini megbízatásával. Az utazási iroda feladata lesz a klasszikus utaztató tevékenységek mellett—amelynek döntő részét a Hunguest Hotels ajánlatainak értékesítése jelenti —, hogy tovább erősítse, illetve növelje német céges partnereinek számát, illetve élénkítse a német beutaztatást. A klasszikus utazási irodai tevékenységek közül a cég foglalkozik majd—egyebek mellett—utazásszervezéssel, repülőjegy-eladással és egyéb, utazással kapcsolatos szolgáltatások értékesítésével. A mai kor elvárásaihoz igazodva egyik legfontosabb fejlesztendő terület lesz a cégnél az internetes értékesítés feltételeinek megteremtése. Mint Róna Iván mondta, a váltást azért érezte szükségesnek, mert nem tartja jónak a Magyar Turizmus Rt. külképviseleti hálózatának átszervezésével kapcsolatos eredeti koncepciót. Ezért nem is indult az MT Rt. turisztikai referensi pályázatán. L.I. Az oldalt szerkeszti: Lázár Ildikó VILAGGAZDASAG ÜZLETI NAPILAP TURIZMUS 2001. JANUÁR 31. Vita az idegenforgalmi kollektív szerződés körül A Kisosz nem támogatja a kiterjesztést A Gazdasági Minisztérium (GM) egyelőre vizsgálja, hogy kiterjessze-e az Országos Idegenforgalmi Munkaadók Szövetsége és a Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet által megkötött kollektív szerződést (ksz). Amennyiben ezt a kérést a GM indokoltnak tartja, úgy a ksz az ágazat minden vállalkozására érvényes lesz. Az egyik érintett szervezet, a Kisosz nem támogatja a kérést. LÁZÁR ILDIKÓ Egyelőre még nem született döntés a Gazdasági Minisztériumban arról: a miniszter kiterjessze-e az egész idegenforgalmi szakmára az Országos Idegenforgalmi Munkaadók Szövetsége és a Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet által megkötött, középszintű kollektív szerződést. A munka törvénykönyve ugyanis felhatalmazást ad a területért felelős mindenkori miniszternek arra, hogy egy kollektív szerződést — amelyet reprezentatívnak tekinthető munkaadói és munkavállalói szervezet kötött meg— az aláírók kérésére kiterjessze az egész ágazatra. A végső szó kimondását megelőzően a törvény szerint ki kell kérni az érintett munkaadói és vállalói szervezetek véleményét. Ebben az esetben ez meg is történt, hiszen az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) bér- és kollektív megállapodások bizottsága megtárgyalta az idegenforgalmi ksz kiterjesztését. Itt a munkaadói oldal nem támogatta a javaslatot, mivel az egyik szervezet, a Kisosz nem tartotta azt elfogadható megoldásnak. Az egyetlen nem miatt nem alakult ki egységes oldalálláspont. A Kisosz—amelynek tagjai közül mintegy 10 ezer kisvállalkozást érintene a lépés—általában nem tartja jónak a javaslatot, így a kiterjesztést sem támogatja. Antalffy Gábor, a Kisosz ügyvezetője szerint e kiterjesztés felesleges lenne, hiszen az Mtk. és az egyéb, e területet szabályozó jogszabályok elegendőek. Egyébként— Antalffy Gábor szerint — az EU-ban sem gyakorlat a kollektív szerződések kiterjesztése a kisvállalkozói körre, hiszen bizonyos szabályokat, amelyek megfelelnek a közepes és nagy cégeknek, nem lehet a mikro- és kisvállalkozói körben is érvényesíttetni. A Kisosz azt tervezi, ha a gazdasági miniszter kiterjeszti a ksz-t az egész ágazatra, akkor alkotmányossági vizsgálatot kér. A GM-ben egyelőre vizsgálják a Kisosz kifogásait — közölte Madár Gyula, a társadalmi kapcsolatok főosztályának osztályvezetője—, s megnézik azt is, hogy mekkora a szervezet ágazaton belüli támogatottsága. Mint az osztályvezető mondta, a Kisosznak részben igaza van, hiszen például a családi vállalkozásokra, egy-két fős cégekre nem lehet e szabályokat kiterjeszteni. Ám a szervezet akkor hibázott nagyot, amikor — bár lehetősége lett volna rá—nem vett részt a dokumentum kidolgozásában. Elsősorban ugyanis ekkor kellett volna képviselnie tagjai érdekeit. Még mindig sok a panasz az utazási irodákra Szakmai fórum a szezon előtt A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) az idei idegenforgalmi szezonban is kiemelt figyelmet fordít az ágazat vállalkozóinak vizsgálatára. Arra azonban nincs kapacitásuk, hogy az utazási irodákat az eddiginél alaposabban ellenőrizzék. Az Utazás 2001. kiállításon az idén ismét jelen lesznek a felügyelők. FAZEKAS EDINA Bár még mindig sok a panasz az utazási irodákra, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek (FVF) nincs arra lehetősége, hogy az eddiginél alaposabban ellenőrizze ezeket a vállalkozásokat — közölte lapunk érdeklődésére Dienes Katalin, az FVF főtanácsosa. E munkában viszont a közös fellépés az önkormányzatokkal, az APEH-hel, a közlekedési felügyelőséggel, valamint a rendőri és vámszervekkel erősíti tevékenységük hatékonyságát. A korlátozott lehetőségek miatt az együttműködés fontos az FVF számára. A főfelügyelőség idei programját a napokban hagyja jóvá a Gazdasági Minisztérium (GM). A terv szerint ebben az évben is átfogó vizsgálatot tartanak az idegenforgalmi főszezonban, júliustól októberig. Emellett számos helyi vizsgálatot is elvégeznek a területi felügyelőségek. A társszervekkel együtt ellenőrzik a vendéglátóegységeket, szálláshely-szolgáltatókat, taxisokat, utazási irodákat, idegenvezetőket. Az elmúlt évet összegezve Dienes Katalin elmondta: az utasoktól érkező bejelentések általában az egyes irodák megbízhatóságát, szakmai színvonalát kérdőjelezik meg, gyakran a személyzet magatartását, illetve a szerződésben vállaltak és a teljesített szolgáltatások közötti eltéréseket kifogásolják. Általában nem megfelelő az utazási irodák panaszügyintézése, probléma van a jegyzőkönyvek felvételével is. Sokszor szakképzetlenek a kitelepített idegenvezetők, előfordul, hogy nem beszélik megfelelő színvonalon az adott ország nyelvét. Arra is volt példa, hogy a cég vezetője nem elérhető a főszezonban. Az utazási irodák anyagi helyzetének, illetve elmaradt tartozásainak vizsgálata nem a főfelügyelőség hatásköre, így adott esetben az ilyen jellegű követelések kielégítésében nem tudnak segíteni. A szerződésben foglaltak hibás teljesítésekor pedig az utasoknak bíróságon vagy a békéltető testületeknél van lehetősége a kártérítési igény rendezésére. Érdemes alaposan áttanulmányozni az utazási irodák prospektusait, hiszen ezek jogi szempontból ajánlatnak minősülnek, és a létrejött szerződések részét képezik—javasolja Dienes Katalin. Azt sem árt tudni, hogy kivel kerül szerződéses jogviszonyba az utas, hiszen nem mindig azzal az irodával, ahol befizette az utat. A tavalyi rossz tapasztalatokból okulva a főfelügyelőség még a turisztikai főszezon kezdete előtt szakmai fórumot rendez az idegenforgalmi dolgozóknak abból a célból, hogy felhívják a figyelmet a kötelezettségekre, illetve a jogszabályokra — közölte érdeklődésünkre Huszay Gábor, az FVF főigazgatója. NAPI ÜGYEINK - MOLNÁR GABRIELLA AZ IDEGENFORGALOMRÓL Ellentmondó kormányzati lépések Bár a kormányzat szavakban aktívan támogatja a turisztikát, ez a tettekben még nem látható eléggé. Az idei évre biztosított jelentős támogatás ugyan fontos a kínálat fejlesztése szempontjából, ugyanakkor az egyes adótörvények módosításakor az ágazat érdekeit nem vették figyelembe — összegzi véleményét Molnár Gabriella, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnöke. A HTC Utazásszervező Kft. felszámolása és a Jorgos Travel bezárása, illetve az ezeket az eseményeket megelőző problémák némiképp feldúlták az utazási szakmát tavaly, s e felháborodás mind a mai napig tart. E tisztességtelen piaci magatartás ugyanis az utazási vállalkozások többsége számára indokolatlan szigorításokat eredményezhet. Ezeknek az eseményeknek a hatására a Gazdasági Minisztérium (GM) kidolgozott egy javaslatot a jelenlegi biztosítási rendszer megújítására, amelyet a MUISZ túl szigorúnak tart. A javasolt inszolvenciabiztosítás—bár az utasok számára teljes körű védelmet biztosítana és EU- konform is lenne — a mindeddig becsületesen dolgozó kis- és középvállalkozások számára túl nagy anyagi terhet jelentene, s emiatt számos cég gazdaságilag ellehetetlenülne. E javaslat elfogadása esetén ugyanis a kis cégeknek is több millió forintot kellene áldozni a biztonságért, amit ezek a cégek becsületes munkájukkal amúgy ismegadnak. Ennek az ellentmondásnak a feloldása érdekében a MUISZ tanulmányozta a külföldi gyakorlatot, és ennek megfelelően törekszik a GM-mel közösen egy olyan megoldást kidolgozni, amely mind az utazók, mind pedig az utazási irodák számára megnyugtatóan rendezi a kaució kérdését. A szezon közeledtével borzolja a kiutaztatók kedélyét az is, hogy elterjedt egy hír, mely szerint más néven, de újjáéled egy olyan cég, amely tavaly tisztességtelen piaci magatartása miatt csődbe ment. Ennek megakadályozására azonban nincs jogi lehetőség. Emiatt a MUISZ azt próbálja elérni, hogy ha az inszolvenciabiztosítás miatt amúgy is módosítani kell az utazásszervezésről szóló kormányrendeletet, akkor ennek kapcsán módosítsák az utazásszervezői tevékenység végzésének feltételeit is. Itt elsősorban az utazási iroda nyitásának és a tevékenységi kör módosításának szigorítására lenne szükség. Jó lenne azt is elfogadtatni, hogy az inszolvenciabiztosítás, illetve a bankgarancia ne az előző év árbevételéhez, hanem az adott esztendő tervezett forgalmához legyen kötve, így ugyanis az alakuló cégek sem a minimumot fizetnék. Ezzel egy kiskaput be lehetne zárni. Emellett az ágazatot több negatív kormányzati döntés is hátrányosan érinti. Ilyen lenne a Magyar Turizmus (MT) Rt. külképviseleti hálózatának átszervezése. Ezt a szakma nem tartaná jó döntésnek. Örömmel értesültünk azonban arról —jegyzi meg Molnár Gabriella —, hogy az MT Rt. új vezérigazgatója azzal kezdi működését, hogy átgondolja e korábbi tervet, és szükség esetén változtat is az MT Rt. és az ITDH-képviseletek összevonásával kapcsolatos elképzeléseken. E kedvező lépés első jele, hogy az igazgatóság a döntés végrehaj tását felfüggesztette. De az idei adótörvény-változásokat tekintve is találni a szakma számára hátrányos módosítást. Ilyen például, hogy a reprezentáció adó- és tb-köteles lett. Ez éves szinten komoly kiadást jelent a kis utazási irodáinak. Az ugyanis elkerülhetetlen, hogy indokolt esetben külföldi partnereket meghívjanak, hogy bemutassák a hazai kínálatot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy adott esetben egy a kínálatban megjelölt étterembe hivatalos ebédre, vacsorára kell hívni a külföldi partnert. A rendezvényszervezéssel is foglalkozó utazási irodák esetében pedig ez jelentősen megdrágítja szolgáltatásaikat, s így félő, hogy forgalmuk visszaesik. Nagy segítséget jelentene a cégeknek, ha—mivel ez az ország érdeke is — anyagi segítséget kaphatnának ahhoz, hogy beutaztató partnereiket study tourokra meghívják. Korábban a Budapesti Turisztikai Hivatal tudott adni ilyen támogatást a vendéglátáshoz, ami nagyon népszerű volt. Hiányolják az utazási irodák azt is, hogy bár a Pénzügyminisztérium korábban ígéretet tett arra, hogy az idén januártól már lehetőségük lesz az utazási irodáknak arra, hogy devizaszámlát nyissanak, mindeddig ez terv maradt. Pedig fontos lenne, hiszen nem kevés az az árfolyamveszteség, amit éves szinten a devizaszámla hiánya miatt elszenvednek a cégek.