Világgazdaság, 2001. február (33. évfolyam, 23/8038-42/8057. szám)
2001-02-21 / 37. (8052.) szám
2001. FEBRUÁR 21. Kötelező lesz a bérgarancia igénybevétele Az átfogó módosításra várni kell Várhatóan márciusban kerül a parlament elé a bérgarancia-alapról szóló törvény módosítása, amely kötelezővé tenné, hogy a felszámoló igénybe vegye az alap nyújtotta támogatást. Ha ezt nem teszi meg a felszámoló, akkor — igaz, csekély — bírsággal sújtható. Az idei évtől a bérgarancia-juttatás maximális összege személyenként 308 748 forint. LÁZÁR ILDIKÓ A tervek szerint márciusban kerül a parlament elé és májusban fogadják el a bérgaranciaalapról szóló törvény módosítását a honatyák. Ennek legjelentősebb változása lesz, hogy — a jelenlegi szabályozással szemben — a felszámolónak, vagyonfelügyelőnek, elszámolási bizottságnak és pénzügyi gondnoknak kötelezővé tennék a bérgarancia-alap támogatásának igénybevételét az elmaradt bérek kifizetéséhez. Mint a Gazdasági Minisztérium illetékese elmondta: e módosításra a munkavállalók érdekeinek védelmében van szükség. Eddig ugyanis a felszámolók, bár lehetőségük lett volna, nem éltek ezzel az eszközzel, így gyakorta egyegy csődhelyzetbe került cég munkavállalói emiatt nem jutottak hozzá a több hónapnyi bérükhöz. A felszámolók e magatartása azért is érthetetlen, mert a bérgarancia-támogatás elnyerése csupán adminisztrációs feladat. A magyarázat az lehet — tartalmazza egy az Országos Munkaügyi Tanács számára készített tanulmány —, hogy jogosulatlan igénylés vagy jogszerűtlen felhasználás esetén a támogatást büntetőkamatokkal együtt kell visszafizetni. Ezért a GM-ben úgy vélték— és ezzel az érintett munkaadói és munkavállalói szervezetek is egyetértettek — e lehetőség igénybevételét szükséges törvénybe foglalni. Ez kötelező lenne a felszámolók mellett a vagyonfelügyelőnek, elszámolási bizottságnak és pénzügyi gondnoknak is. A módosítás hatálybalépését követően, aki nem él ezzel a lehetőséggel, az bírságra számíthat. Igaz, ennek mértéke jelképes, mindössze maximum 50 ezer forint. Ebben az esetben ugyanis nem a büntetés, hanem az ösztönzés a cél — közölte a minisztériumi szakember. A Gazdasági Minisztérium szorgalmazza a bérgaranciaalapról szóló törvény átfogó módosítását is, ami már kiterjedne az összes munkáltatóra, így az egyéni vállalkozókra is. Ám ez utóbbi esetben a fizetésképtelenség fogalma jelenleg jogilag nem határozható meg. Ennek kidolgozása az egyik legnagyobb feladata az érintett tárcáknak. Nehezíti a munkát az is, hogy az Európai Unióban— ugyan elvárják a bérgarancia működését — nincs egységes gyakorlat azzal kapcsolatban, hogy milyen munkáltatói körre terjed ki a bérgarancia rendszere. Az idei évtől jelentősen megemelkedett a bérgarancia-támogatás mértéke, hiszen míg tavaly egy dolgozóra maximum 127,5 ezer forintot lehetett igénybe venni, addig ez az idén 308 748-ra emelkedett. Igaz, megduplázódott a munkaerőpiaci alapban a bérgarancia-kifizetésekre biztosított összeg is. Ez 2000-ben 600 millió forint volt, az idén már 1,2 milliárd, jövőre 1,6 milliárd forint lesz. Drága fővárosi műemlékek Vissza az államnak? Várhatóan lemond a Király fürdő ingyenes használati jogáról a fővárosi önkormányzat és visszaadja azt az államnak, mert a Kincstári Vagyoni Igazgatóság nem támogatja az ingatlan fenntartását, illetve felújítását. Felmerült hasonló lehetőség nyolc másik műemlék esetében is. MUNKATÁRSUNKTÓL Biztosítani tudja-e saját költségvetéséből a fővárosi önkormányzat az ingyenes használatában lévő, ám állami tulajdonú műemlékek üzemeltetését, fenntartását és felújítását, vagy lemond ezekről a kérdésről a tervek szerint holnap dönt a fővárosi közgyűlés. Az előterjesztés kilenc ingatlanról szól: a Király és a Rudas fürdőről, a Kerepesi temetőről, az Aquincumi Múzeumról, a Gül Baba türbéről, a Mária Terézia laktanyáról, a Contra Aquincum és a Hercules villa romparkokról, valamint a pilisi Beleznay-Nyáry kastélyról. A műemlékek tulajdonosa a magyar állam, kezelője a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI), de a fővárosi önkormányzat ingyenes használatában vannak. A KVI jogi álláspontja szerint az ingyenes használó saját költségén köteles gondoskodni az ingatlanok fenntartásáról és felújításáról. Ha a forráshiány miatt a főváros nem tudja vállalni a költségeket, nyilatkoznia kellene arról, hogy lemond a használati jogról. A felsorolt kilenc műemlék közül a Király fürdő helyzete a legkétségesebb. Az intézmény folyamatosan veszteséges — tavaly az első háromnegyed évet 7,2 millió forint mínusszal zárta —, a legszükségesebb felújítások viszont 154 millió forintba kerülnének. A Rudas esete nem ilyen egyértelmű, mert a fürdő 1999 óta nyereséges, s a legszükségesebb felújítások 28 millió forintból megoldhatók. A város vezetése ezért a Király fürdő esetében mindenképpen azt javasolja, hogy adják vissza az államnak. K.Á. VILÁGGAZDASÁG BELFÖLD ÜZLETI NAPILAP • •Üzletrészügy: véleményeket kér az Ab (Folytatás az 1. oldalról) Szakértők a jelenlegi előkészületekből kiindulva úgy ítélik meg: van realitása annak, hogy az Ab az ügyben még április 15-e előtt határozzon. E dátumnak azért van jelentősége, mert az üzletrésztörvényhez készített végrehajtási kormányrendelet (vhr) szerint a külső tulajdonosoknak addig kellene bejelenteniük pénzigényüket a megyei FVM-hivatalokhoz. A törvény végrehajtása ezután gyorsulna fel. A vhr-t tegnapi ülésén elfogadta a kormány. Boros Imre megbízott agrárminiszter szerint az ügy 300-400 ezer kívülálló tulajdonost érint, akik tízezer forinttól néhány százezer forintig terjedő összeget kapnának. Megállapodás született arról is, ki viseli az üzletrész-elszámolások korábban 2 milliárdra taksált lebonyolítási költségét. Borókai Gábor kormányszóvivő lapunknak elmondta: mégsem az FVM büdzséjéből, hanem—15 naponkénti tétezeles elszámolás mellett — a költségvetési tartalékból kell finanszírozni a kiadásokat. A kabinet tegnap jóváhagyta az agrártámogatásokról szóló kormányrendelet módosítását is. E jogszabályba az idén először beépülnek az úgynevezett részletes szubvenciós jogcímek. Az FVM csak ezekre adhat támogatásokat. Boros bejelentette, hogy az agrártárca a PM-mel mindenben megállapodott az idei mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatban. Elképzelhető, hogy az FVM ideiglenes vezetője a minisztérium átfogó támogatási rendeletét még ma aláírja. A PM kimutatásai szerint ugyanakkor januárban már csaknem 25 milliárd forint elfogyott az agrártárca három kiemelt idei támogatási kasszájából, vagyis a piacra jutási, az agrártermelési és a beruházási szubvenciókból. Az FVM e három meghatározó keretre együttesen 173,2 milliárd forintot költhet 2001-ben. A 25 milliárds kifizetés azt jelenti, hogy az első hónapban az összeg 14,4 százalékát vették igénybe az ágazati szereplők. Szakértői várakozások szerint az APEH és a kincstár februárban további 15-20 milliárd forintot fizet ki. Mire tehát az idei agrárszabályozás megjelenik, és az új pénzek felhasználása megkezdődik, összességében 40-45 milliárd forint elfogy az ez évi agrárbüdzséből. A mostani pénzköltést a tavalyról áthúzódó fizetési kötelezettségek okozzák. Ezek nagysága az FVM korábbi kimutatásai szerint eléri az 50 milliárd forintot. Már most veszélyesnek látszik a helyzet a 37 milliárdos piacra jutási támogatásoknál, mivel e kassza 22 százaléka fogyott el januárban. Valószínű, hogy a piaci szubvencióknál a pénzügyi feszültség oldásához rövid időn belül agrárbüdzsén belüli átcsoportosításokra lesz szükség. A 25 milliárdos januári kifizetés egyébként 4,5 milliárddal több az egy évvel korábbinál. A 2000 januárjában kiutalt 20,3 milliárdnyi támogatás viszont nagyobb hányadát, 16,3 százalékát tette ki a 125 milliárdos akkori keretnek, szemben a mostani 14,4 százalékkal. Ennek oka, hogy a három kiemelt kassza az idén jelentősen, 173 milliárdra bővült. A javulást azonban szakértők csak látszólagosnak tartják, mivel az FVM feladatai is nőttek, így például ez évtől a tárcának kell állnia az állami garanciális agrárhitelek költségvetési beváltásából adódó terheket. Ennek összege várhatóan méri majd a 20 milliárd forintot 2001-ben. Februárban döntés a vízterületek haszonbérlőiről A Tisza-tó lesz a „nagy fogás” Értesüléseink szerint még ebben a hónapban döntés születhet arról, hogy kik lesznek az állami vízterületek, köztük a közel hatezer hektáros Tisza-tó haszonbérlői a következő tizenöt esztendőben. Jelenleg még a régi kezelők, a horgászegyesületek hatáskörébe tartozik a horgászvizek engedélyeinek kiadása. A kilenc nagy állami vízterület halászati jogának hasznosítására tizenkét jelentkező nyújtott be az elmúlt esztendőben pályázatot—tudtuk meg. Országos viszonylatban az a tapasztalat e jelentkezések alapján, hogy a pályázók fele eddig ilyen tevékenységet nem végzett, ám vállalták a hozzáértő szakemberek alkalmazását. Szakértők egyébként úgy tartják, hogy az állami vízterületek közül a Tisza-tó lesz a legnagyobb “fogás”. A közel hatezer hektáros vízterületre a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz), illetve a tavaly alapított Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás közhasznú szervezete nyújtott be hasznosítási koncepciót, bár a feladat nagysága miatt sokáig úgy tűnt, hogy a Balaton után a legnagyobb összefüggő vízfelületű tó halászati jogának megszerzése csak a Mohosznak sikerülhet. A múlt esztendő nyarán azonban a hét Tisza menti megye részvételével létrehozott önkormányzati társulás komplex programmal jelentkezett. A gondot a társulás számára az okozhatja esetleges győzelem esetén, hogy a korábbi kezelőnek tetemes kártalanítási összeget kell majd fizetnie. Akárhogyan is, a tavaly 15 éves hasznosításra meghirdetett pályázat elbírálása immár hónapok óta húzódik. Eredetileg arról volt ugyanis szó, hogy legkésőbb tavaly december végére eldől, lesznek-e új gazdái az évtizedek óta horgászegyesületek kezelésében lévő tározóknak, vagy a megváltozott jogszabály alapján magánszemélyek és gazdasági társaságok kapják meg a halászati jogot. A beérkezett pályázatokat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium bírálja, míg a megyei FVM-hivatalok pusztán szakértői véleményeket fogalmazhattak meg. Úgy tudjuk, február végén születhet döntés: kik is lesznek a haszonbérlők. NAPRÓL NAPRA Ingatlan-nyilvántartás számítógépen Befejeződött 14 budapesti kerületben az ingatlan-nyilvántartás számítógépes adatfeldolgozása, március 15-étől a tulajdoni lap hiteles másolata a számítógéprendszer segítségével megtekinthető, illetve kiadható. a II., m„ tv., x„ xi„ xii., XV., XVI., XVII., XVIII., XX., XXI., XXII. és XXIII. kerületben az ügyvitel a számítógépes nyilvántartás alapján történik. A tulajdoni lap hiteles másolatát a jogosultak ennek segítségével megtekinthetik, vagy kívánságukra a kerületi földhivatalok kötelesek azt olvasható formában kiadni. A nyilvántartott adatok helyességének ellenőrzése céljából a Fővárosi Kerületek Földhivatala a Budapest, XI. kerület Budafoki út 59. szám alatt a jogosultaknak biztosítja a korábbi adatokkal történő összehasonlítás lehetőségét. (MTI) Veszélyben a Margit-szigeti vízbázis Veszélybe kerülhet a Margit-szigeti, stratégiailag fontos vízbázis amiatt, hogy a Fővárosi Bíróság magántulajdonba adta a sziget egy részét, a Casino alatti területet — nyilatkozta Varga Péter, a Főpolgármesteri Hivatal vállalkozási ügyosztályának vezetője. Elmondta, hogy a bíróság írásos ítéletét hetek óta nem kapták meg. Úgy véli: a Belügyminisztérium nem kellő körültekintéssel járt el, amikor a főváros kiemelt fontosságú zöldterületének egy részét magántulajdonba adta. A Fővárosi Vízművek Rt. levélben jelezte a fővárosnak, hogy alapvető szolgáltatási, üzemeltetési érdekeiket sértik a Casinóval kapcsolatban történtek. Ha ugyanis a sziget magánkézbe kerülése folytatódik, akkor veszélybe kerülhetnek az ott lévő fontos vízbeszerzési területek. (MTI) A küldő piacok felmérése a cél A Magyar Turizmus (MT) Rt. kutatási főosztálya a következő hónapokban is folytatja a már megkezdett munkát, a küldő piacok felmérését. Rövidesen elkészül a spanyol piacról készült elemzés, amely segítséget nyújt a lehetőségek jobb kihasználásához. Az idén egyébként a kutatási feladatokra jóval több pénzt tudnak fordítani, mint tavaly, hiszen a tervek szerint — szemben a 2000. év 90 millió forintjával — ebben az évben 160 milliót kap e terület. A kutatási feladatok mellett az idei évtől nagyobb hangsúlyt fektetnek a marketingmunka hatékonyságának mérésére is — mondta Árva László, a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója egy tegnapi sajtóbeszélgetésen. Az idei tervek szerint csaknem 500 millió forintot fordít az MT Rt. informatikai fejlesztésre, így meglesz az anyagi forrása annak, hogy megoldják a Tourinform-irodák korszerű összeköttetését, emellett megújítják a turisztikai adatbank programjait és frissítik az adatbank állományát. (VG) Környezetvédelmi kormánytámogatás Nógrádnak Környezetvédelmi programok megvalósítására 1,8 milliárd forintot nyert Nógrád megye a környezetvédelmi alap célelőirányzat (kac) fejlesztési célú pályázatok támogatási alapjából. A díjazott pályamunkák csaknem mindegyike a felszíni, illetve a felszín alatti vizek védelmét szolgálja. Igen például a Bánkitó rehabilitációja, melyhez 180,61 millió forinttal (73,5 millió forint visszatérítési kötelezettség mellett) járult hozzá a környezetvédelmi tárca. Ezzel évtizedes gond megoldására nyílik esély, kiemelhetik és elszállíthatják a tófenékre lerakodott iszapot. (MTI) BUSINESS (KIDD) a VILÁGGAZDASÁG-ban! A VILÁGGAZDASÁG, valamint az Ingatlan és Befektetés havonta jelentkező közös kiadványa az ingatlanpiac, az értékpapírok, a tőzsde, illetve a műkincs-kereskedelem területéről közöl befektetési információkat. következő szám: A VILÁGGAZDASÁG-ban március 21. az Ingatlan és Befektetésben március 22. Hirdetésfelvétel: VILAGGAZDASAG Tel: 212-3856 BEFEKTETÉS Tel: 342-6581 HOLNAP 5