Világgazdaság, 2001. február (33. évfolyam, 23/8038-42/8057. szám)

2001-02-21 / 37. (8052.) szám

2001. FEBRUÁR 21. Kötelező lesz a bérgarancia igénybevétele Az átfogó módosításra várni kell Várhatóan márciusban kerül a parlament elé a bérgarancia-alapról szóló törvény módosí­tása, amely kötelezővé tenné, hogy a felszámoló igénybe vegye az alap nyújtotta támogatást. Ha ezt nem teszi meg a felszámoló, akkor — igaz, csekély — bírsággal sújtható. Az idei évtől a bérgarancia-juttatás maximális összege személyenként 308 748 forint. LÁZÁR ILDIKÓ A tervek szerint márciusban kerül a parlament elé és május­ban fogadják el a bérgarancia­alapról szóló törvény módosítá­sát a honatyák. Ennek legjelen­tősebb változása lesz, hogy — a jelenlegi szabályozással szem­ben — a felszámolónak, va­gyonfelügyelőnek, elszámolá­si bizottságnak és pénzügyi gondnoknak kötelezővé tennék a bérgarancia-alap támogatásá­nak igénybevételét az elmaradt bérek kifizetéséhez. Mint a Gaz­dasági Minisztérium illetékese elmondta: e módosításra a mun­kavállalók érdekeinek védelmé­ben van szükség. Eddig ugyan­is a felszámolók, bár lehetősé­gük lett volna, nem éltek ezzel az eszközzel, így gyakorta egy­­egy csődhelyzetbe került cég munkavállalói emiatt nem jutot­­tak hozzá a több hónapnyi bé­rükhöz. A felszámolók e maga­tartása azért is érthetetlen, mert a bérgarancia-támogatás elnye­rése csupán adminisztrációs fel­adat. A magyarázat az lehet — tartalmazza egy az Országos Munkaügyi Tanács számára készített tanulmány —, hogy jogosulatlan igénylés vagy jog­szerűtlen felhasználás esetén a támogatást büntetőkamatokkal együtt kell visszafizetni. Ezért a GM-ben úgy vélték— és ezzel az érintett munkaadói és munkavállalói szervezetek is egyetértettek — e lehetőség igénybevételét szükséges tör­vénybe foglalni. Ez kötelező lenne a felszámolók mellett a vagyonfelügyelőnek, elszámo­lási bizottságnak és pénzügyi gondnoknak is. A módosítás hatálybalépését követően, aki nem él ezzel a lehetőséggel, az bírságra számíthat. Igaz, ennek mértéke jelképes, mindössze maximum 50 ezer forint. Ebben az esetben ugyanis nem a bün­tetés, hanem az ösztönzés a cél — közölte a minisztériumi szakember. A Gazdasági Minisztérium szorgalmazza a bérgarancia­alapról szóló törvény átfogó módosítását is, ami már kiter­jedne az összes munkáltatóra, így az egyéni vállalkozókra is. Ám ez utóbbi esetben a fizetés­­képtelenség fogalma jelenleg jogilag nem határozható meg. Ennek kidolgozása az egyik legnagyobb feladata az érintett tárcáknak. Nehezíti a munkát az is, hogy az Európai Unióban— ugyan elvárják a bérgarancia működését — nincs egységes gyakorlat azzal kapcsolatban, hogy milyen munkáltatói kör­re terjed ki a bérgarancia rend­szere. Az idei évtől jelentősen meg­emelkedett a bérgarancia-tá­mogatás mértéke, hiszen míg tavaly egy dolgozóra maximum 127,5 ezer forintot lehetett igénybe venni, addig ez az idén 308 748-ra emelkedett. Igaz, megduplázódott a munkaerő­piaci alapban a bérgarancia-ki­fizetésekre biztosított összeg is. Ez 2000-ben 600 millió forint volt, az idén már 1,2 milliárd, jövőre 1,6 milliárd forint lesz. Drága fővárosi műemlékek Vissza az államnak? Várhatóan lemond a Király fürdő ingyenes használati jo­gáról a fővárosi önkormány­zat és visszaadja azt az állam­nak, mert a Kincstári Vagyo­ni Igazgatóság nem támogat­ja az ingatlan fenntartását, illetve felújítását. Felmerült hasonló lehetőség nyolc má­sik műemlék esetében is. MUNKATÁRSUNKTÓL Biztosítani tudja-e saját költ­ségvetéséből a fővárosi önkor­mányzat az ingyenes használa­tában lévő, ám állami tulajdo­nú műemlékek üzemeltetését, fenntartását és felújítását, vagy lemond ezekről­­ a kérdésről a tervek szerint holnap dönt a fővárosi közgyűlés. Az előter­jesztés kilenc ingatlanról szól: a Király és a Rudas fürdőről, a Kerepesi temetőről, az Aquin­cumi Múzeumról, a Gül Baba türbéről, a Mária Terézia lak­tanyáról, a Contra Aquincum és a Hercules villa romparkokról, valamint a pilisi Beleznay-Nyá­­ry kastélyról. A műemlékek tulajdonosa a magyar állam, kezelője a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI), de a fővárosi önkor­mányzat ingyenes használatá­ban vannak. A KVI jogi állás­pontja szerint az ingyenes hasz­náló saját költségén köteles gon­doskodni az ingatlanok fenntar­tásáról és felújításáról. Ha a for­ráshiány miatt a főváros nem tudj­a vállalni a költségeket, nyi­latkoznia kellene arról, hogy le­mond a használati jogról. A felsorolt kilenc műemlék közül a Király fürdő helyzete a legkétségesebb. Az intézmény folyamatosan veszteséges — tavaly az első háromnegyed évet 7,2 millió forint mínusszal zárta —, a legszükségesebb fel­újítások viszont 154 millió fo­rintba kerülnének. A Rudas ese­te nem ilyen egyértelmű, mert a fürdő 1999 óta nyereséges, s a legszükségesebb felújítások 28 millió forintból megoldha­tók. A város vezetése ezért a Király fürdő esetében minden­képpen azt javasolja, hogy ad­ják vissza az államnak. K.Á. VILÁGGAZDASÁG BELFÖLD ÜZLETI NAPILAP • •Üzletrészügy: véleményeket kér az Ab (Folytatás az 1. oldalról) Szakértők a jelenlegi előké­születekből kiindulva úgy íté­lik meg: van realitása annak, hogy az Ab az ügyben még áp­rilis 15-e előtt határozzon. E dátumnak azért van jelentősé­ge, mert az üzletrésztörvényhez készített végrehajtási kormány­­rendelet (vhr) szerint a külső tu­lajdonosoknak addig kellene bejelenteniük pénzigényüket a megyei FVM-hivatalokhoz. A törvény végrehajtása ezután gyorsulna fel. A vhr-t tegnapi ülésén elfo­gadta a kormány. Boros Imre megbízott agrárminiszter sze­rint az ügy 300-400 ezer kívül­álló tulajdonost érint, akik tíz­ezer forinttól néhány százezer forintig terjedő összeget kapná­nak. Megállapodás született ar­ról is, ki viseli az üzletrész-el­számolások korábban 2 milli­­árdra taksált lebonyolítási költ­ségét. Borókai Gábor kor­mányszóvivő lapunknak el­mondta: mégsem az FVM bü­dzséjéből, hanem—15 napon­kénti tétezeles elszámolás mel­lett — a költségvetési tartalék­ból kell finanszírozni a kiadá­sokat. A kabinet tegnap jóváhagy­ta az agrártámogatásokról szóló kormányrendelet módosítását is. E jogszabályba az idén elő­ször beépülnek az úgynevezett részletes szubvenciós jogcí­mek. Az FVM csak ezekre ad­hat támogatásokat. Boros beje­lentette, hogy az agrártárca a PM-mel mindenben megálla­podott az idei mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatban. Elképzelhető, hogy az FVM ideiglenes vezetője a miniszté­rium átfogó támogatási rende­letét még ma aláírja. A PM kimutatásai szerint ugyanakkor januárban már csaknem 25 milliárd forint el­fogyott az agrártárca három ki­emelt idei támogatási kasszájá­ból, vagyis a piacra jutási, az agrártermelési és a beruházási szubvenciókból. Az FVM e há­rom meghatározó keretre együttesen 173,2 milliárd forin­tot költhet 2001-ben. A 25 milliárds kifizetés azt jelenti, hogy az első hónapban az összeg 14,4 százalékát vették igénybe az ágazati szereplők. Szakértői várakozások sze­rint az APEH és a kincstár feb­ruárban további 15-20 milliárd forintot fizet ki. Mire tehát az idei agrárszabályozás megjele­nik, és az új pénzek felhaszná­lása megkezdődik, összességé­ben 40-45 milliárd forint elfogy az ez évi agrárbüdzséből. A mostani pénzköltést a tavalyról áthúzódó fizetési kötelezettsé­gek okozzák. Ezek nagysága az FVM korábbi kimutatásai sze­rint eléri az 50 milliárd forintot. Már most veszélyesnek látszik a helyzet a 37 milliárdos piac­ra jutási támogatásoknál, mi­vel e kassza 22 százaléka fo­gyott el januárban. Valószínű, hogy a piaci szubvencióknál a pénzügyi feszültség oldásához rövid időn belül agrárbüdzsén belüli átcsoportosításokra lesz szükség. A 25 milliárdos januári kifi­zetés egyébként 4,5 milliárddal több az egy évvel korábbinál. A 2000 januárjában kiutalt 20,3 milliárdnyi támogatás viszont nagyobb hányadát, 16,3 száza­lékát tette ki a 125 milliárdos akkori keretnek, szemben a mostani 14,4 százalékkal. En­nek oka, hogy a három kiemelt kassza az idén jelentősen, 173 milliárdra bővült. A javulást azonban szakértők csak látszó­lagosnak tartják, mivel az FVM feladatai is nőttek, így például ez évtől a tárcának kell állnia az állami garanciális agrárhitelek költségvetési beváltásából adó­dó terheket. Ennek összege vár­hatóan méri majd a 20 milliárd forintot 2001-ben. Februárban döntés a vízterületek haszonbérlőiről A Tisza-tó lesz a „nagy fogás” Értesüléseink szerint még ebben a hónapban döntés születhet arról, hogy kik lesznek az ál­lami vízterületek, köztük a közel hatezer hektáros Tisza-tó haszonbérlői a következő tizen­öt esztendőben. Jelenleg még a régi kezelők, a horgászegyesületek hatáskö­rébe tartozik a horgász­vizek en­gedélyeinek kiadása. A kilenc nagy állami vízterület halászati j­ogának hasznosítására tizenkét jelentkező nyúj­tott be az elmúlt esztendőben pályázatot—tud­tuk meg. Országos viszonylat­ban az a tapasztalat e jelentke­zések alapján, hogy a pályázók fele eddig ilyen tevékenységet nem végzett, ám vállalták a hoz­záértő szakemberek alkalmazá­sát. Szakértők egyébként úgy tartják, hogy az állami vízterü­letek közül a Tisza-tó lesz a leg­nagyobb “fogás”. A közel hatezer hektáros víz­területre a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz), illetve a tavaly alapított Tisza Vízgyűjtő Programrégió Ön­­kormányzati Társulás közhasz­nú szervezete nyújtott be hasz­nosítási koncepciót, bár a fel­adat nagysága miatt sokáig úgy tűnt, hogy a Balaton után a leg­nagyobb összefüggő vízfelü­letű tó halászati jogának meg­szerzése csak a Mohosznak si­kerülhet. A múlt esztendő nyarán azon­ban a hét Tisza menti megye részvételével létrehozott ön­­kormányzati társulás komplex programmal jelentkezett. A gondot a társulás számára az okozhatja esetleges győzelem esetén, hogy a korábbi kezelő­­nek tetemes kártalanítási össze­get kell majd fizetnie. Akárho­gyan is, a tavaly 15 éves hasz­nosításra meghirdetett pályázat elbírálása immár hónapok óta húzódik. Eredetileg arról volt ugyanis szó, hogy legkésőbb tavaly december végére eldől, lesznek-e új gazdái az évtizedek óta horgászegyesületek kezelé­sében lévő tározóknak, vagy a megváltozott jogszabály alap­ján magánszemélyek és gazda­sági társaságok kapják meg a halászati jogot. A beérkezett pályázatokat a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium bírálja­, míg a megyei FVM-hivatalok pusztán szakértői véleménye­ket fogalmazhattak meg. Úgy tudjuk, február végén születhet döntés: kik is lesznek a haszon­bérlők. NAPRÓL NAPRA Ingatlan-nyilvántartás számítógépen Befejeződött 14 budapesti kerületben az ingatlan-nyilvántartás számítógépes adatfeldolgozása, március 15-étől a tulajdoni lap hiteles másolata a számítógéprendszer segítségével megtekinthető, illetve ki­adható. a II., m„ tv., x„ xi„ xii., XV., XVI., XVII., XVIII., XX., XXI., XXII. és XXIII. kerületben az ügyvitel a számítógépes nyilvántartás alapján történik. A tulajdoni lap hiteles máso­latát a jogosultak ennek segítségével megtekinthetik, vagy kívánságukra a kerületi földhivatalok kötelesek azt olvasható formában kiadni. A nyilvántartott adatok helyességének ellen­őrzése céljából a Fővárosi Kerületek Földhivatala a Budapest, XI. kerület Budafoki út 59. szám alatt a jogosultaknak biztosítja a korábbi adatokkal történő összehasonlítás lehetőségét. (MTI) Veszélyben a Margit-szigeti vízbázis Veszélybe kerülhet a Margit-szigeti, stratégiailag fontos vízbá­zis amiatt, hogy a Fővárosi Bíróság magántulajdonba adta a sziget egy részét, a Casino alatti területet — nyilatkozta Varga Péter, a Főpolgármesteri Hivatal vállalkozási ügyosztályának vezetője. Elmondta, hogy a bíróság írásos ítéletét hetek óta nem kapták meg. Úgy véli: a Belügyminisztérium nem kellő körül­tekintéssel járt el, amikor a főváros kiemelt fontosságú zöldterületének egy részét magántulajdonba adta. A Fővárosi Vízművek Rt. levélben jelezte a fővárosnak, hogy alapvető szolgáltatási, üzemeltetési érdekeiket sértik a Casinóval kap­csolatban történtek. Ha ugyanis a sziget magánkézbe kerülése folytatódik, akkor veszélybe kerülhetnek az ott lévő fontos vízbeszerzési területek. (MTI) A küldő piacok felmérése a cél A Magyar Turizmus (MT) Rt. kutatási főosztálya a következő hónapokban is folytatja a már megkezdett munkát, a küldő piacok felmérését. Rövidesen elkészül a spanyol piacról ké­szült elemzés, amely segítséget nyújt a lehetőségek jobb ki­használásához. Az idén egyébként a kutatási feladatokra jóval több pénzt tudnak fordítani, mint tavaly, hiszen a tervek szerint — szemben a 2000. év 90 millió forintjával — ebben az évben 160 milliót kap e terület. A kutatási feladatok mellett az idei évtől nagyobb hangsúlyt fektetnek a marketingmunka haté­konyságának mérésére is — mondta Árva László, a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója egy tegnapi sajtóbeszélgetésen. Az idei tervek szerint csaknem 500 millió forintot fordít az MT Rt. informatikai fejlesztésre, így meglesz az anyagi forrása annak, hogy megoldják a Tourinform-irodák korszerű össze­köttetését, emellett megújítják a turisztikai adatbank program­jait és frissítik az adatbank állományát. (VG) Környezetvédelmi kormánytámogatás Nógrádnak Környezetvédelmi programok megvalósítására 1,8 milliárd forintot nyert Nógrád megye a környezetvédelmi alap célelő­irányzat (kac) fejlesztési célú pályázatok támogatási alapjából. A díjazott pályamunkák csaknem mindegyike a felszíni, illetve a felszín alatti vizek védelmét szolgálja. Igen például a Bánki­­tó rehabilitációja, melyhez 180,61 millió forinttal (73,5 millió forint visszatérítési kötelezettség mellett) járult hozzá a környe­zetvédelmi tárca. Ezzel évtizedes gond megoldására nyílik esély, kiemelhetik és elszállíthatják a tófenékre lerakodott iszapot. (MTI) BUSINESS (KIDD) a VILÁGGAZDASÁG-ban! A VILÁGGAZDASÁG, valamint az Ingatlan és Befektetés havonta jelentkező közös kiadványa az ingatlanpiac, az értékpapírok, a tőzsde, illetve a műkincs-kereskedelem területéről közöl befektetési információkat. következő szám: A VILÁGGAZDASÁG-ban március 21. az Ingatlan és Befektetésben március 22. Hirdetésfelvétel: VILAGGAZDASAG Tel: 212-3856 BEFEKTETÉS Tel: 342-6581 HOLNAP 5

Next