Világgazdaság, 2001. május (33. évfolyam, 82/8097-103/8118. szám)

2001-05-09 / 87. (8102.) szám

8 TURISZTIKAI HÍREK Készülnek a szezonra a Tourinform-irodák Háromnapos szakmai konferencián tekintik át a Tourinform­­irodák helyzetét, az idei feladataikat az országban működő irodák képviselői. A jelenleg 108 egységből álló hálózat folya­matosan bővül, hiszen a turisztikai főidény kezdetéig további tíz Tourinform-iroda nyílik az országban. Egy felmérés szerint a Magyarországra látogató turisták hatvan százaléka tájékozó­dott programja megtervezésekor az ország idegenforgalmi kí­nálatát megjelenítő kiadványokból, illetve a Tourinform-iro­­dákban, s már a tíz százalékot is eléri az interneten érdeklődők aránya. (MTI) Kerékpárút Sopron és Fertőrákos között Elkészült a Sopron és Fertőrákos között 128 millió forintos költséggel kiépített 8 kilométeres kerékpárút, amelyet a hét elején adtak át rendeltetésének. A beru­házási összeg 75 százalékát — csaknem 96 millió forintot—PHARE CBC-pályá­­zaton nyerték. Ugyancsak pályázat útján több mint 8 millió forintot kaptak a köz­lekedési tárcától. A fennmaradó 24 milli­ót a soproni önkormányzat saját forrásból biztosította. Az új út a fertőrákosi Bar­langszínháznál csatlakozik a Fertőrákost az ausztriai Mörbischsel összekötő kerékpárúthoz, így a Fertő tó osztrák oldaláról érkezők zavartalanul el tudnak jutni Sopronig. (MTI) Élményfürdő nyílt Kiskunmajsán A közelmúltban nyílt meg Kiskunmajsán a helyi Jonathermál Részvénytársaság gyógyfürdőjének legújabb létesítménye, a 800 négyzetméteren kialakított éleményfürdő. A 100 százalékban magyar tulajdonban lévő kiskunmajsai részvénytársaság több mint másfél évtizede hasznosítja gyógyfürdő céljára a térség alatt lévő termálvizet. A 25 hektáron lévő strandon eddig hét medence volt, ebből négy gyógyvizes. A most elkészült élményfürdő 200 millió forintba került, amiből 51 millió volt a GM-től elnyert támogatás. A motellel és kempinggel is bíró cégnek egyébként tavaly 170 millió forint volt a forgalma, a fürdőt negyedmillió vendég látogatta. Az idén 350 ezer fürdőzőt várnak, s együttesen 240 millió forint árbevételt terveznek. (MTI) Késik az üdülési csekk Gondok a előkészítésben Az elmúlt évben közel 18 ezer fiatal üdült a fonyódligeti gyer­mektáborban. Az idén ennél is több, összesen mintegy 19 ezer fiatalt várnak. Tavaly az elő- és utószezonban csaknem 4 ezer külföldi vendéget fogadtak, s hozzávetőleg ugyanennyi ma­gyar fiatal külföldi csereüdültetését oldották meg. FEHÉR ISTVÁN Az idén mintegy 19 ezer fia­tal üdülhet a Somogy megyei önkormányzat fonyódligeti gyermektáborában, illetve cse­reüdültetési rendszerén keresz­tül külföldön — mondta Tere­mi József táborparancsnok. A tavalyi évben 17,5 ezer fiatal tölthetett egy-egy turnusnyi időt, két hetet náluk. Az üdülési csekkek kiadásá­nak késlekedése miatt gondok­kal indult az idei szezon, hiszen a május 1-jei tábornyitást köve­tően egyre több helyről kérde­zik tőlük, mikor juthatnak a csekkekhez. A jelenlegi bi­zonytalanság a nyarat előkészí­tő munkát hátráltatj­a. A fennállásának harmadik évtizedét az idén kezdő tábor la­kóinak idejét nagyrészt a hely­beli programok — a balatoni vízi,elfoglaltságok, a sport- és kulturális vetélkedők—mellett a kirándulások, a környékbeli kulturális értékek meglátogatá­sa tölti ki. A magyarok mellett minden évben jelentős számú külföldi fiatalt is fogadnak, döntően cse­reüdültetés formájában. T­avaly közel 4 ezer határon túli gyerek táborozott Fonyódligeten, a legtöbben Németországból, Szlovákiából és Csehországból érkeztek. A fonyódligeti tábor egyéb­ként önálló gazdasági egység­ként működik. Az alap- és a vál­lalkozói tevékenységből szár­mazó összes bevétele a múlt évben 216 millió forint volt, és nyereségesen működött. Az eredményes gazdálkodás lehe­tővé tette, hogy tavaly 30 mil­lió forintot költhettek a tábor fejlesztésére. Irán felfedezésre vár Röviddel a magyar külügy­miniszter teheráni látogatása után (VG, 2001. április 18., 10. oldal) mintegy 20 prominens magyar utazási iroda vezető képviselőjét fogadta munka­­megbeszélésen az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykö­vetségén Rasoo Mohajev. A rendkívüli és meghatalma­zott nagykövet rövid előadásá­ban összefoglalta Irán termé­szeti szépségeit, háromezer éves történelmi múltjából faka­dó emlékeit és rejtett csodáit. Ezután figyelembe ajánlotta, hogy ezekért, valamint a közös történelmi kapcsolatok, a “ro­konság” miatt is érdemes len­ne minél több magyarnak ellá­togatni Iránba. A nagyszámú és igen gazdag iráni múzeum, a varázslatos városok, műemlé­kek s a kitűnő és meglepően ol­csó gyümölcstermékek csak fokozzák a csábítást. A megbeszélésen kiderült, hogy jelenleg csak néhány uta­zási iroda szervez Iránba társ­­utakat. Az érintettek egyetértet­tek abban: a jövőben bővítik együttműködésüket ezeken a területeken, s igyekeznek majd minél több szervezett turista­­utakat, csoportot indítani egy­más országaiba. (VG) Az oldalt szerkeszti: Lázár Ildikó E-mail: lazar@vilaggazdasag.hu VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP TURIZMUS Kihasználják a SAPARD-lehetőségeket Előrelépés a falusi vendéglátásban A hazai falusi turizmus fejlesztésében jelentős előrelépést hozhat a SAPARD-program tá­mogatási lehetősége. Az eddigi adatok szerint a mintegy 3200 kistérségi projekt közül közel 600 célja a falusi turizmus fejlesztése. A pályázati támogatásokhoz — a korábbi tervektől eltérően — várhatóan legkorábban 2002-ben lehet hozzájutni. T1H.W1 HU­0T­1 A hazai falusi turizmus fej­lesztésében jelenthet előrelé­pést a SAPARD-program nyúj­totta lehetőség, hiszen ennek célja — egyebek mellett — a falvak megújítása és fejleszté­se, a vidéki hagyományok és tárgyi értékek ápolása és védel­me, valamint az alternatív jöve­delemszerzési lehetőségek biz­tosítása. A hétéves program eredmé­nyeképpen szeretnék elérni, hogy a falvakban, tanyákon mintegy ezer vállalkozás ala­kuljon, illetve álljon át a falusi turizmusra, vendégfogadásra. Ezzel javulhat egyes térségek­ben a foglalkoztatás helyzete, növekedhetnek az érintett ön­­kormányzatok bevételei, élén­külhet a helyi és regionális ke­reskedelem, s nem utolsósor­ban csökkenhet az elvándorlás az egyes—ma még nehéz hely­zetben lévő—kistérségekből. A turizmus területén helyi termékek és szolgáltatások fej­lesztésére, a természeti és épí­tett örökség megőrzését szolgá­ló célokra lehet pályázni. Ebben az esetben—a tervek szerint— a támogatás mértéke a beruhá­zás költségének 50 százaléka lehet, ami azt jelenti, hogy egy­­egy projekthez maximum 5 millió forint nyerhető el. A fa­lufejlesztés és -felújítás téma­körökben a beruházás 75 szá­zalékáig, maximum 40 millió forintig lehet pályázni. Emellett lehetőség van e területen is szakképzési támogatás elnye­résére, illetve az új típusú isme­reteket tartalmazó tananyagok kidolgozására. Ebben az eset­ben az elnyerhető támogatás összege az összköltség 75 szá­zaléka, maximum 75 ezer forint lehet személyenként. Az elmúlt időszakban már jelentős érdeklődés volt e lehe­tőség iránt, hiszen a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztériumhoz eddig beérkezett adatok szerint a mintegy 3200 kistérségi programból majd­nem 600-nak, az összes projekt 18 százalékának célja a falusi turizmus fejlesztése. A pályá­zati pénzekre azonban még vár­ni kell, hiszen legkorábban 2002-ben lesz lehívható e kerek Az idei év feladata ugyanis a szükséges intézményrendszer akkreditációja. L.I. Új látványosság a Citadellában Fejlesztéseket terveznek A közelmúltban új látványossággal gazdagodott a főváros egyik kiemelkedő turisztikai cél­pontja, a Citadella, hiszen a belső udvarban hadtörténeti szabadtéri kiállítás nyílt. A mű­emléket az elmúlt évben mintegy 200 ezer hazai és külföldi turista kereste fel. n mram A főváros kiemelkedő turisz­tikai célpontja, a Citadella a közelmúltban új látványosság­gal gazdagodott: hadtörténeti szabadtéri kiállítás nyílt a bel­ső udvarban. Ezzel együtt már három szabadtéri tárlat tekint­hető meg a Citadellában, hiszen az elmúlt évben nyílt meg a Gel­lérthegy és a Citadella történe­tét, valamint a Gellért püspök életét és tevékenységét bemu­tató tárlat. Az elmúlt évben a Citadella fizetővendégeinek száma mint­egy 100 ezer volt, s közel ugyanennyi diák is felkereste a műemléket. Az épületegyüttest és környékét azonban ennél jó­val több hazai és külföldi turista keresi fel évente, hiszen becs­lések szerint ez a szám eléri a 10-15 milliót. Tavaly a kezelő Kincstári Va­gyoni Igazgatóság (KVI) és a magántulajdonban lévő Cita­della 4U Vagyonkezelő Kft. között megszületett a műemlék vagyonkezeléséről szóló meg­állapodás. A szerződés azt kö­vetően lép hatályba, hogy azt el­­lenjegyzi a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. A cég már tavaly mintegy 60- 70 millió forintot költött a mű­emlék karbantartására. Emel­lett a szabadtéri tárlatok létre­hozására 40 milliót fordítottak. A tervek szerint a Citadella 4U Vagyonkezelő Kft. az idén 100 millió forintot fordít a műem­lék állagmegóvására. Az idei év legfontosabb fejlesztési mun­kája a gázellátás korszerűsíté­se lesz. A vagyonkezelési szer­ződés ellenjegyzését követően rövidesen megkezdődik a je­lenlegi turistaszálló átépítése négycsillagos hotellé. Ezzel párhuzamosan a tetőszerkezet rekonstrukciójára is sor kerül. A Citadella hosszú távú fej­lesztési tervét a Mérnöki Ta­nácsadó Kft. készítette el. Alap­vető célkitűzés az épületegyüt­tes turisztikai hasznosítása, úgy, hogy ezzel párhuzamosan megmaradjanak a műemléki hagyományai is. A szálloda át­építése mellett a tervek között szerepel — egyebek mellett— fedett múzeumi kiállítótér, elő­adó- és konferencia-központ kialakítása is. NAPI ÜGYEINK — WOSSALA GYÖRGY AZ IDEGENFORGALOMRÓL Szükséges a szabályozók módosítása Az idegenforgalom az elmúlt évtizedben egyszer sem volt ilyen kedvező helyzetben, mint je­lenleg, hiszen az ágazat fejlesztésére fordítható összeg még nem volt ilyen magas. A forrá­sok biztosítása mellett nagy szükség lenne a közgazdasági környezeten is oly módon változ­tatni, hogy az segítse azokat a kis- és középvállalkozásokat, amelyek nem részesülhetnek a Széchenyi-terv forrásaiból. Az ágazat harmonikus fejlődése érdekében nagyobb figyelmet kellene fordítani az érintett tárcák közötti együttműködésre — vélekedik Wossala György, a fővárosi Hotel Normafa és a Balatonalmádiban található Hotel Auróra tulajdonosa. Az elmúlt időszakban kedve­ző fordulatot vett a turisztikai ágazat megítélése, hiszen a je­lenlegi kormányzat felismerte a turizmus jelentőségét, s így fejlesztésére is a korábbinál nagyobb összeget biztosít. Ez mindenképpen jó alap, amire a későbbiekben lehet építkezni — vélekedik Wossala György. E bővülés hatása ugyan nem lát­ható azonnal, ám középtávon a kedvező jelek már érzékelhetők lesznek. Ennek eredményekép­pen, az adóbevételek növeke­désével, a költségvetés is jól jár, s ez megteremtheti annak lehe­tőségét, hogy az ágazat fej­lődé­­sét biztosító források bővülje­nek, s így a turizmus pozíciója tovább erősödjék. Ám a Szé­­chenyi-terv ágazatra szánt ke­­retének jó felhasználása nagyon fontos, hiszen a célt csak így le­het elérni. Az elképzelések jók, ám a fel­­használáskor lehetnek minősé­gi különbségek. Például a ke­reskedelmi szálláshelyek fej­lesztésére nagy szükség len­ne, ám nincs olyan regionális vagy funkció szerint megfogal­mazott pályázat, amely — dif­ferenciáltan — az egyes hely­színeken támogatna különböző kategóriájú beruházásokat. Erre pedig nagy szükség lenne, hiszen a hazai szállodák koráb­ban ad hoc jelleggel épültek, nem pedig a turisztikai vonzerő megléte szerint. Emiatt egyes régiókban sem szerkezetében, sem mennyiségében nem ele­gendő a szálláshelykínálat, másutt pedig egyes kategóriák­ban több van, mint amire szük­ség lenne. A szállodai szakember sze­rint a fejlesztésre szánt állami támogatás mellett nagy szükség lenne a közgazdasági szabályo­zás módosítására oly módon, hogy az szintén a fejlődést ösz­tönözze, így például alapvető­en fontos lenne a devizaszám­la-nyitás lehetőségének bizto­sítása az ágazat vállalkozói szá­mára. Ezzel kapcsolatos ígéret már évek óta van, ám minded­dig e lehetőségre csak várnak a cégek. A devizaeladás és -vé­tel közötti 4-5 százalékos átvál­tási különbség akár különadó­nak is felfogható. De ugyanígy nehezíti a szállásadók helyze­tét az idegenforgalmi adó, amit elvileg a vendég fizet, gyakor­latilag azonban ez a szobaárat drágítja. Wossala György több helyütt gondot lát az ágazatot érintő te­rületek koordinációjában, így például jobb együttműködésre lenne szükség a gazdasági és oktatási tárca között a turizmus oktatásában, ugyanígy kívána­tos lenne az előrelépés a terü­letfejlesztés és a turizmus szer­vei között. Ami az önkormány­zatokat illeti, itt vannak már jó példák a harmonikus együttmű­ködésre, ám ez még nem jellem­­ző. Az önkormányzatok ma még nem látják az idegenforga­lomban rejlő üzleti lehetőséget, ami végül is sok esetben anya­gi gondjaik megoldásához is vezethetne. Az idegenforgalmi adót ma még sok helyütt a napi feladatok finanszírozására for­dítják, s nem forgatják vissza az ágazatba, így gazdasági nehéz­ségeik gyakorlatilag konzervá­lódnak. Közös feladat lenne e mentalitás megváltoztatása, a kedvező irányú elmozdulás. Az utóbbi hónapok örvende­tes eseménye, hogy a Gazdasá­gi Minisztérium módosított korábbi álláspontján, ami a Magyar Turizmus Rt. külkép­viseleti hálózatának átszerve­zését eredményezte volna. Jó, hogy a képviseletek önállósá­ga megmarad, még akkor is, ha az egyes kirendeltségek mun­­káj­a között tapasztalhatók elté­rések — véli Wossala György. A marketing területén a szak­ember két gondot lát. Egyrészt, hogy míg a beruházások forrá­sai bővültek, addig a marke­tingre fordítható keret nem. A másik pedig: társadalmi-szak­mai véleménycserére lenne szükség arról, hogy az ország­marketing milyen irányba moz­dulj­on el. Itt az elmúlt évtize­dekben többféle országkép is kialakult, így a vendégszerető Magyarország, a csikós-gulyás nemzet, a gasztronómiai érté­keket hordozó ország. Megérett az idő arra, hogy kialakuljon egy külföldön kommunikálha­tó kép hazánkról. E témával egyelőre érdemte­lenül keveset foglalkozik a szakma és az irányítás. Mind­ezek mellett hangsúlyosabban kellene foglalkozni a szakmai oktatás helyzetével, illetve az ágazati marketingben ma már hatékonyabban kellene élni a kommunikáció, illetve a mul­timédia nyújtotta lehetősé­gekkel. 2001. MÁJUS 9. Elismerés a turisztikában Az Utazó magazin—hagyo­mányainak megfelelően — az idén is megszavaztatta az ide­genforgalmi szakma meghatá­rozó cégeinek, szervezeteinek vezetőit, a legnagyobb turisz­tikai cégek utazással foglalko­zó szakembereit arról, az ága­zat egyes területein kik a meg­határozó személyiségek, me­lyek a legjelentősebb cégek. Ennek megfelelően az év üzleti szállodáj­a a Hotel Marriott, míg a középkategóriában a főváro­si Artotel lett a nyertes. A legnagyobb elismerést ed­digi eredményével a Vista Uta­­zási Vállalkozás vívta ki, amely az év utazási irodája lett. A lé­gitársaságok között a legtöbb szavazatot a Swissair kapta, míg az elmúlt év meghatározó idegenforgalmi személyisége Kraft Péter, a GM korábbi tu­rizmusért felelős helyettes ál­lamtitkára lett. (VG)

Next