Világgazdaság, 2001. szeptember (33. évfolyam, 168/8183-187/8202. szám)

2001-09-24 / 183. (8198.) szám

2001. SZEPTEMBER 24. A kereskedők és a vendéglősök ismét veszteségesek A tanuló vállalkozók dupláztak Veszteséggel zárták az évet a kereskedő és vendéglátó vállalkozók. Körükben nagyobb volt a veszteség összege és a veszteségesek száma, mint a nyereségeseké. A bevételeknél a legje­lentősebb fejlődést a tanulás mellett vállalkozók könyvelték el: 2,2 milliójuk alig marad el a taxisok eredményeitől. Tavaly ismét jelentős volt a mozgás az egyéni vállalkozók­nál — derül ki az adóhivatal legfrissebb elemzéséből. A 480 ezres adózói kör több mint 52 ezer új taggal bővült, míg 43 ezren adták vissza a vállalkozói igazolványt. A fluktuáció mel­lett tovább folytatódott az el­múlt években tapasztalt “belső vándorlás” is, változott a mun­kavégzés jellege szerinti össze­tétel. Az egyéni gazdálkodók tel­jesítményének alakulását az a 345 ezer vállalkozó határozza meg, akik a tételes költségelszá­molást választották. E kör átla­gos árbevétele 4,9 millió forint volt tavaly. Ám a 12,3 százalé­kos átlagos árbevétel-növeke­dési ütem alig haladta meg az infláció dinamikáját. Az átlag­hoz képest valamivel jobban növekedett a főállásúak bevé­tele, ami 6,1 millió forint volt. Kiemelkedő volt a nyugdíjasok teljesítménye, bevételük 18,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ugyanakkor a legjelen­tősebb növekedést a nappali ta­gozatos hallgatók könyvelhet­ték el: ők megduplázták 1999- es eredményüket, bevételük — átlagosan—2,2 millióra rúgott. Mindez azért is jelentős, mert eredményük a taxisok 2,3 mil­lió forintos bevételétől alig ma­radt el. Tavaly is veszteséggel zárt a mezőgazdaság és a kereskede­lem. Sőt, az utóbbiban és a ven­déglátásban a veszteség össze­ge s a veszteséges vállalkozók száma is több volt a nyeresége­sekénél. Az építőiparban vállal­kozók a növekvő bevételek el­lenére sem zárták a tavalyi évet jó eredményekkel, felére csök­kent a kimutatott jövedelem. A feldolgozóiparban dolgozók viszont növelték pozitív ered­ményüket. M.R.M. Az egyéni vállalkozások adatai Megnevezés 1999 (ezer fő) Megoszlás % 2000 (ezer fő) Megoszlás % Főállású 227,8 62,0 227,2 60,4 Kiegészítő tevékenység I. 94,4 25,7 94,4 25,4 Kiegészítő tevékenység II. 1,0 0,3 1,5 0,4 Nyugdíj mellett 43,1 11,7 50,6 13,5 Okt. int. nappali tag. hallgató 0,9 0,2 1,3 0,4 Összesen 367,2 100,0 376,0 100,0 Forrás: APEH M­ódosuló közbeszerzés Az idő rövidsége miatt az Or­szággyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottsága már nem tudja önálló bizottsági indít­ványként benyújtani törvény­­módosítási ja­vaslatát. A tes­tület önkor­mányzatok és nagy cégek ta­­pasztalatai alapján, szak­értők közreműködésével készí­tette el önálló bizottsági indít­ványát. Ennek tervezetét a tes­tület egyhangúlag fogadta el, de kodifikációjára már nincs idő. Ugyanis a pénzügyi törvény­­csomaghoz — melynek része az Igazságügyi Minisztérium által kidolgozott 13 pontos köz­­beszerzési törvénymódosítás — a házszabály szerint legké­sőbb az e heti plenáris ülés vé­géig lehet benyújtani módosí­tó indítványokat. Ezért a hét elején a bizottság megtárgyal­ja, milyen módon tudnának kapcsolódni az övékénél keve­sebb változtatást tartalmazó ja­vaslathoz. (VG) VILÁGGAZDA­SÁG Kiegészítő kamatszubvencióra fordít többet az állam Elfogy a lakáskeret A lakáscélú előirányzatból elköltött 32,4 milliárd forint tíz százalékát lakáshitelek kamat­­támogatására költötte az állam. Míg a kiegészítő kamattámogatásra szánt éves összeget már túllépte a pénzügyi tárca, a jelzáloglevelek kamattámogatására elkülönített keret alig egy­negyede fogyott még csak el. BOROS KRISZTINA Nyolc hónap alatt alig vala­mivel több mint a fele fogyott el a Pénzügyminisztérium (PM) kezelésében lévő lakáscélú elő­irányzatnak. Az idén összesen 58,6 milliárd forint áll a tárca rendelkezésére, amelyből au­gusztus végéig 32,4 milliárdot költöttek el. Bár az időarányos felhasználás kevésnek tűnik, a PM szerint elfogy a teljes keret. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a második fél évben 60-70 százalékkal több támogatást kell kifizetni, mint az esztendő első hat hónapjá­ban. Tavaly például, míg az első fél évben 18 milliárd forint fo­gyott a keretből, a másodikban már 31 milliárdot folyósított a tárca. Az eddig elköltött 32,4 milli­árdnak csaknem tíz százalékát lakáshitelek kamattámogatá­saira fizette ki az állam. Az új lakás vásárlásához és építéséhez felvehető kedvezményes köl­csön kamatkiegészítése augusz­tus végéig mintegy hárommil­­liárd forint kiadást jelentett a tár­cának. Az igénybevétel már 22 százalékkal meghaladta az erre a célra elkülönített éves keretet (2,4 milliárd forintot). Nem úgy a másik kedvezményes lakás­hitelfajtánál, ahol az állam a jel­­záloglevelekhez nyújt kamattá­mogatást. Az erre szánt 1,2 mil­liárdos előirányzatnak nyolc hónap alatt mindössze a 23 szá­zalékát (276 milliót) folyósította az állam. A pénzügyi tárcánál azt várják, hogy ezt a keretet is kimerítik az év végére, mivel a kormány augusztustól 4,5-ről 6 százalékpontra emelte a támo­gatás mértékét, így a költségve­tés kötelezettségvállalása meg­nőtt. Másrészt várható, hogy a nagyobb kedvezmény hatására többen választják majd ezt a hi­­telfajtát. Augusztus végéig ugyanis ebből a forrásoldali tá­mogatott hitelből hétmilliárd forintnyit igényeltek a lakásvá­sárlók, szemben a kiegészítő ka­mattámogatásos kölcsönnel, amelyből nyolc hónap alatt 41,3 milliárd forintot folyósítottak a bankok. Pályázat önkormányzati utak támogatására Engedélyre vár a sztrádakapuk bontása Benyújtották a sztrádakapuk bontási engedélykérelmét — mondta Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter. A tárca 1,55 milliárd forintos összkerettel pályázatokat ír ki önkor­mányzati utak építésének támogatására. MUNKATÁRSUNKTÓL Az állami autópályákon lévő ellenőrző kapukat (mint arról korábban beszámoltunk) a kor­mány döntése értelmében leg­később 2001. december 31-ig kell megszüntetni. Fónagy Já­nos elmondta, hogy minden kaput lebontanak, a bontási en­gedélykérelmet már be is nyúj­tották. A koncessziós M5-ösről folynak a tárgyalások. Cél, hogy ez a sztráda is része legyen az egységes díjrendszernek — közölte tájékoztatóján. A szaktárca vezetője aláírta a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) szétválasz­tása kapcsán szükségessé váló pilot szervezet létrehozásáról szóló dokumentumot. A társa­ság 20 millió forinttal alakul meg. Az LRI vagyon- és lét­számfelosztása is megkezdő­dött, november 15-ig technikai­lag készen kell lenni a szétvá­lasztásra, így januártól már kü­lön működhet az LRI-ből ala­kuló gazdasági társaság, vala­mint a légtér-irányítási felada­tokat végző Hungarocontroll. A Közlekedési és Vízügyi Mi­nisztérium (Kövim) szeptem­berben írja ki az újabb pályáza­tokat az önkormányzati köz-, kerékpárút és járda, valamint az összekötő és bekötőút, illetve a turisztikai célú kerékpárút épí­tésének támogatására. Ennek kerete 1,55 milliárd forint, amit a társminisztériumok—a gaz­dasági és a földművelésügyi tárca — további 350 millióval egészítenek ki. A három mi­nisztérium további pályázatok­ról egyeztet. Az 1992-ben indult pályázati rendszer keretében 1993 és 2001 között 2553 pályázat összesen 18 milliárd forint tá­mogatást nyert. Ezek eredmé­nyeként 31,3 milliárd forint ér­tékű beruházás valósult meg, az átlagos támogatási arány 57,6 százalék volt. A dotációk révén 471 kilométer belterületi helyi közút, 48 híd, 110 csomópont, illetve autóbusz-forduló, 519 kilométer járda, 858 kilométer kerékpárút, 551 kilométer összekötő út épült. M.K. BELFÖLD ÜZLETI NAPILAP Magyarország lépett Varsóval szemben Nem a román felvetésre Aláírt, ratifikált, az adott gazdasági egyensúlyt tükröző nem­zetközi megállapodásokat nem lehet egyoldalúan megbon­tani — reagált Budapest arra a román felvetésre, hogy Bu­karest a CEFTA keretében nyújtott agrárkereskedelmi ked­vezmények egy részét meg kívánja vonni Magyarországtól. MUNKATÁRSUNKTÓL Budapest nem kívánja újra­tárgyalni a CEFTA keretében kötött agrárkereskedelmi meg­állapodásokat — közölte la­punkkal Balás Péter, a Külügy­minisztérium helyettes állam­titkára annak kapcsán, hogy Bukarest a napokban jelezte: a CEFTA októberi agrárminisz­teri találkozóján fel kívánja vet­ni egyes agrárkereskedelmi ked­vezmények újratárgyalását. Minden ilyen lépés megbonta­ná az adott egyensúlyt—mond­ta Balás, példaként hozva fel: számunkra egyebek között a ro­mán kohászati termékek okoz­nak problémákat. Ám a javas­lat elfogadása visszalépés len­ne a mai helyzethez képest. A bukaresti indítvány meg­osztotta a tagokat: a lengyel ál­láspont ugyan hasonlít a román­hoz, de a csehek és a szlovákok­­— hozzánk hasonlóan — elve­tik azt, s Szlovénia és Bulgária is jelezte: inkább az előbbi há­rom ország egymás közötti, az agrárkereskedelmi akadályok lebontását tartalmazó megálla­podást választja. A fórum sem megfelelő a kér­dés eldöntésére, fűzte hozzá Balás. Miután ugyanis a keres­kedelmi folyamatok oszthatat­lanok, ezért annak felelősei a tagországok külgazdasági és nem agrárminiszterei.­­ Magyarország azonnali el­lenintézkedést vezet be Len­gyelországgal szemben. A Kül­ügyminisztérium azt követően adta ki az ezt tartalmazó közle­ményt, hogy Varsó szeptember 6-i hatállyal visszavonta az ez év márciusában a magyar búzá­ra 200 ezer tonnában meghatá­rozott 15 százalékos kedvez­ményes CEFTA-vám érvé­nyességét. A lengyel intézke­dés megalapozatlansága miatt, valamint a jogok és a kötelezett­ségek egyensúlyának biztosítá­sa érdekében Magyarország néhány, hasonló forgalmi szin­tet képviselő lengyel termék esetében a kedvezményes CEFTA-vámokat azonnali ha­tállyal visszavonja. Az érintett lengyel importtermékeket a rö­videsen megjelenő KüM—PM együttes rendelet tartalmazza. 3­ A­g A GAZDASÁGSAM_____ Lassulás mindenütt Visszatekintés A gaz­dasági közélet szereplői között megindult a szakmai vita a világ­­gazdasági kilátásokról. A bizto­sító- és légitársaságok vesztesé­gei mellett továbbra is megosz­lanak a vélemények arról, mi­lyen közvetett hatásai lesznek a terrorcselekményeknek. A világ tőzsdéin tapasztalható árfolyamzuhanás—részben — akár az új bizonytalansági té­nyezők “beárazását” is jelenthe­ti, a látványos kamatcsökkenté­sek azonban arra utalnak, hogy a gazdaságpolitika irányítói is félnek a globális recessziótól. Egyre határozottabb a véle­mény: az amerikai gazdaság a tragédiától függetlenül is “lejt­­menetben” van. Ezt erősítette meg a Fed bézs könyve: súlyos megállapításai miatt gazdaság­élénkítő csomagtervet tervez az amerikai kormányzat. Alan Greenspan Fed-elnök szerint csak rövid távon ható károkat okozott az amerikai gazdaságnak a terrortámadás. Az Economist Intelligence Unit (EIU) úgy véli, a lassulás az idén az egész világra kiterjed. Amennyiben a 2,4 százalékos növekedési prognózis teljesül, az 1974-es válság óta nem ta­pasztalt lassulás valósul meg. Más téma is foglalkoztatja a szakembereket: a gazdasági döntéshozók a korábbinál na­gyobb elszántságot mutatnak a Tobin-adó bevezetésével kap­csolatban. A héten több EU-s pénzügyminiszter is jelezte, ké­szüljön megvalósíthatósági ta­nulmány a spekulatív tőke hek­tikus mozgását lassítani kívánó adó bevezetéséről. A magyar gazdasággal fog­lalkozó elemzők szintén a gaz­dasági lendület csökkenésének kérdésével vannak elfoglalva. A Reuters által megkérdezett szakértők jelentősen mérsékel­ték a GDP-növekedésre vonat­kozó várakozásaikat. (A rész- összefoglaló adatok­ letes Reuters-prognózis holna­pi számunkban lesz olvasható.) A héten megjelent adatok mindenesetre csupa jó hírről számoltak be. A júliusi folyó fizetési mérleghiány mértéke alulmúlja a tavalyi időarányost. 2000-ben 1,6 milliárd eurós volt az egész éves deficit, az idén azonban 2 milliárd körüli negatív szaldót vár a piac. Eh­hez jelentős romlásra lenne szükség, amit a szakértők a vi­lággazdasági környezet romlá­sa, illetve az expanzív költség­­vetési politika miatt tartanak valószínűnek. Úgy tűnik, hogy az építőipart elkerüli a lassulás, hiszen má­jus óta kimagasló dinamikát produkál. A lakásépítések által húzott ágazat éppen akkor gyorsult látványosan, amikor jó néhány ipari területen gyakor­latilag megállt a növekedés. Folyó fizetési mérleg hiánya (jan.—júl., millió euró)......624 Építőipari termelés (korrigált adat) (július, 12 havi volumenindex)..................12,3 A Fed irányadó kamatlába........................3,0 Az ECB irányadó kamatlába.......................3,75 Forrás: MNB, KSH, Bloomberg Eligazító események sora Előrejelzés Több olyan külföldi esemény i­s lesz a hé­ten, amely eligazíthatja a gaz­dasági szereplőket abban, hogy milyen világgazdasági környe­zetre számíthatnak a közelj­ö­vő­ben. Különösen a szerdai nap lesz zsúfolt. Ekkorra várható például az Európai Központi Bank esetleges kamatdöntése. A heti adatokról Forrás: MNB, KSH A múlt heti csökkentés után— ismerve az ECB óvatos kamat­­politikáját — nem valószínű, hogy újabb vágásra kerül sor. Ugyancsak szerdán születik döntés az OPEC bécsi megbe­szélésén. Az olajárakra jelentős hatást gyakorló szervezet mi­niszterei kibocsátási politikáju­kat egyeztetik majd. A Nemzet­közi Valutaalap (IMF) szintén a hét közepén jelenteti meg a vi­lággazdasági kilátásokat érté­kelő World Economic Outlook kiadványát. Az elmúlt időszak kamat­­csökkentései Magyarországon is fokozták a várakozásokat. Az irányadó kamatláb mérséklésé­re elvileg akár már ma is sor ke­rülhet, amikor összeül a jegy­bank monetáris tanácsa. Elem­zői vélemények megoszlanak azzal kapcsolatban, hogy vajon már most sor kerül-e egy kamat­vágásra, a többség inkább októ­berben vár ilyen lépést. A szerdán megjelenő kiske­reskedelmi forgalom adatai a júliusi fejleményekről számol­nak be. A számokra talán a szo­kásosnál is nagyobb figyelem fordítódik majd,, tekintettel a magyar gazdaságban lezajló változásokra. Úgy tűnik ugyan­is, hogy az ipari teljesítmény a harmadik negyedévben már nem számít a növekedés húzó­erejének. Ezért a bővülés üte­mét a szakértőknek a szolgál­tatási szektor teljesítményén keresztül kell megítélniük. A háztartási fogyasztás az idén gyorsabban nő, mint tavaly, de éven belül eddig inkább csök­kenő trend volt megfigyelhető. A közelmúltban megjelent adatok arra utalnak, hogy meg­állt a foglalkoztatottak számá­nak növekedése. Csütörtökön eldől majd, hogy a legfontosabb mutatók — a Központi Statisz­tikai Hivatal által közölt mink A héten várható Szeptember 24. Az MNB , monetáris tanácsának ülése Szeptember 26. Kiskereskedelmi forgalom (július) Az IMF-jelentés megjelenése OPEC-döntés az olajkibocsátásról ECB-kamatdöntés Szeptember 27. Foglalkoztatottság és munkanélküli­ség (jún.—aug.) Forrás: VG-gyűjtés kanélküliségi ráta, illetve fog­lalkoztatottsági adatok — szin­tén ezt jelzik-e. Az év eleje óta egyébként folyamatosan csök­kent a munkanélküliségi ráta, és mostanra már stabilan 6 száza­lék alatt van a mutató. Az MNB irányadó kamatlába......................11,0 Kiskereskedelmi forgalom (12 havi volumenindex, június)...........................4,2 Munkanélküliségi ráta (május—július)................5,6 Foglalkoztatottak száma (május—július, ezer fő).... 3863

Next