Világgazdaság, 2001. szeptember (33. évfolyam, 168/8183-187/8202. szám)

2001-09-26 / 185. (8200.) szám

8. oldal - VILÁGGAZDASÁG OKTATÁS Szerkeszti: F Tóth Benedek 2001. SZEPTEMBER 26., SZERDA RÖVIDEN Még egyszer ingyenes felvételi nap A nagy érdeklődésre való tekintettel a hét végén (szeptember 29-én, szombaton) ismét ingyenes nyílt felvételi napot tart a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) az ELTE ÁJK épületében (Egyetem tér 1—3.). A múlt hét végi tájékoztatóra több mint 3000 fiatal jelentkezett, s mivel a termekbe csak 2000-en fértek be, a FISZ úgy döntött, szom­baton 10 órától megismétli a rendezvényt, ezúttal is két témában: az érdeklődők megismerhetik a felvételik eljárási rendjét — például hogyan töltsék ki a felvételi lapokat -, másrészt megtudhatják, hogyan néz ki egy átlagos felvételi tesztláp. A témakörök: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, közgazdasági ismeretek. A nyílt napon ismét jelen lesznek a Budapesti Kommunikációs Főiskola képviselői is. A tájékoztató napra a középiskolai 10-11. osztályos diákokat is várják a szervezők, valamint programot kínálnak a felvételizők szüleinek is. A nyílt napra jelentkezni lehet az ínfo@.fisz.hu e-mail-címen, vagy a 473-0769-es és 06-303-645-866-os mobilon. (VG) Ismét Tempus-hónapok Szeptembertől ismét indul a Tempus Közalapítvány regionális informá­ciós kampánya. Az érdeklődők hat .vidéki egyetemi városban (Veszprém, Sopron, Pécs, Miskolc, Debrecen, Szeged) és Budapesten tájékozódhatnak az összesen mintegy 3,5 millió eurós oktatási-képzési támogatási programok (Socrates, Leonardo da Vinci, Ceepus) felhasználásának lehetőségeiről. A tájékoztatók az idén kerekasztal-beszélgetésekkel egészülnek ki, melyeken szó esik a forrásteremtésről, az oktatás és gazdaság kapcsolatáról, az európai szociális alapra való felkészülésről, valamint az EU 5. keretprog­ramjának humán kutatási komponenséről. (VG) A BME-n az OMIKK szakkönyvtára Hosszú vitákat követően a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen megnyílt a BME-OMIKK megújult szakkönyvtára. Gál András Levente, az oktatási tárca közigazgatási államtitkára szerint a könyvtár nem csupán a műszaki felsőoktatásban részt vevő hallgatók tanulmányaihoz nyújt segítséget. Azzal, hogy a műszaki értelmiség, az oktatók és kutatók előtt is nyitott, közelebb hozza egymáshoz a kutatást, az oktatást és az ipart. Detrekői Ákos, a Műegyetem rektora újabb mérföldkőnek nevezte az átköltöztetést az egyetem életében. A könyvtár megbízott főigazgatója Bojtár Imre. (VG) Győrben is lesz egyetem Az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága támogatja a győri Széchenyi István Főiskola egyetemmé alakulását. A intézmény neve 2001. január elsejétől Széchenyi István Egyetem, Győr lehet, ameny- nyiben az Országgyűlés is így dönt. (VG) Az első Emeritus főiskolai tanár Pécsen A Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Karának (EFK) kari tanácsa 2001: szeptember elsejével Mészáros Lajosnak az Emeritus főiskola tanári címet adományozta, így ő az első az EFK oktatói közül, aki ezt az elismerést megkapta. Mészáros Lajos oktatási főigazgató­helyettes, az orvostudományok kandidátusa, címzetes egyetemi docens. Mészáros Lajos olyan módszereket dolgoz ki, amely az aller­giamentes időszakban is képes kimutatni az allergiás betegségeket, Magyarországon a hisztamin-acetil-kolin inhalációs tesztek is az ő nevéhez fűződnek. (Educatio Press) Idegen nyelvű képzés Veszprémben A 2000/2001-es tanévben a veszprémi egyetemi tanács jóváhagyta a vegyészmérnök, környezetmérnök, turizmus és idegenforgalom, valamint a növényorvos szakok angol nyelvű elindítását. A műszaki informatika és gazdálkodás szakokra máris huszonkét külföldi hall­gató (Egyiptomból és Kuvaitból) jelentkezett. (Educatio Press) Délkelet-európai Oktatási Központ Szegeden Az elkövetkező hónapokban Jugoszláviából, Macedóniából, Bosznia- Hercegovinából és Albániából érkeznek önkormányzati szakemberek a Délkelet-európai Oktatási Központ tanfolyamaira. A szegedi központ a magyar kormány támogatásával jött létre. Célja az; hogy átfogó ismereteket adjon a térség szakértőinek az önkormányzatiság elveiről, az önkormányzatok finanszírozásáról, az önkormányzatok és társadalmi szervezetek együttműködésének lehetőségeiről. (VG) Rektorok a professzorokról A Magyar Rektori Konferencia (MRK) ülésén több rektor kifogásolta az egyetemi, főiskolai tanári kinevezések rendszerét. Chikán Attila, a Bu­dapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem rekto­ra az akadémiai doktori cím előírását az említett poszt betöltéséhez az egyetemi autonómia megsértésének nevezte. Kiss Ádám, az okta­tási tárca helyettes államtitkára úgy látta, néhány évre még minden­képpen szükség lehet, hogy a rendszer olajozottan működjön. (MTI) Ez itt a legnagyobb buli... Több millió forintos gólyabálok Az egyetemi, főiskolai gólyabálok szervezői akár több millió forintot is hajlandóak elkölteni bálsz­ervezésre, annak ellenére, hogy csökken a bálok népszerűsége az elsőévesek szemében. A por- gramszervezők alig néhány héttel az egyetemi, főiskolai tanév megkezdése után a felsőfokú intézmények közel százezer elsőéves hallgatót hívnak táncba. SIMON KRISZTIÁN Október közepétől szinte minden pénteken és szombaton féktelen pezsgés veszi kezdetét az ország különböző egyetemein, főiskoláin: kezdődik az elsőéves hallgatók leg­nagyobb őszi ünnepe, a gólyabál. A bált, amelytől mindenki mást vár, különböző minőségi színvon­alon, hangulatban és formaságok közepette több millió forintból ren­dezik az intézmények program- szervezői, akiket egyébként az adott egyetemi karok hallgatói önkormányzata (hők) kéri fel az előkészületi feladatok ellátására és lebonyolítására. Igaz, évről évre csökken az érin­tett elsőéves hallgatók érdek­lődése, a résztvevők nagy száma miatt jó “buli” és nagy üzlet a gólyabál. Az intézmények hall­gatói önkormányzatai például több helyütt a saját diákjai által létreho­zott gazdasági társaságok között pályáztatják meg az italmérés jo­gát. A gólyabálok szervezési fela­datainak a megkönnyítésére a Hallgatói Önkormányzatok Orszá­gos Konferenciája (HÖOK) négy évvel ezelőtt saját közhasznú tár­saságot alapított. A HÖOK Kht. - amennyiben az egyetemek prog­ramszervezői igényt tartanak munkájukra — szponzori támo­gatást nyújt — nyilatkozta lapunknak Földvári Oláh Csaba. A projektvezető hangsúlyozta: az átlagosan 600 ezer forintos szpon­zori csomagra bőven akad kereslet, a társaság ugyanis jelenleg az ország 25 felsőfokú intézményével áll kapcsolatban. Közülük - a HÖOK adatai szerint - az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karának (btk) gólyabálja az egyik leg-nagy- obb a főváros ilyen típusú ren­dezvényeinek sorában. (Igaz, egy BTK-s bálon a részt vevő 2000 diák közül az elsőévesek száma alig éri el az 500 főt, a jelenlévők több­ségét a felsőévesek és a külsősök alkotják — a szerk.) A legnagyobb gólyabálokat szervező intézmények — a Budapesti Közgazdaság-tudo­mányi és Államigazgatási és a Semmelweis Egyetem — az iskola hírneve, a* bálok rangja miatt a 800-900 ezer forintos szponzori támogatást is igénybe vehetnek. A szponzori csomag egyébként pénzügyi és termékbeni támo­gatásból áll: utóbbiból egy sör­gyár veszi ki “kialkudott” részét. Ahhoz azonban, hogy a szervezők -jónak tartott zene­karokkal is emelni tudják az est hangulatát, a fent említett összeg csak ritkán elegendő. A magyar könnyűzenei élet képviselőinek invitálása, amennyiben a legjob- bakból kívánnak a rendezők válo­gatni, nem könnyű feladat. A ren­dezők ezért beérik a gazdag zenészi palettának - pénzügyileg is — a középmezőnyéhez tartozó együttesekkel. Závodszky Zoltán, az ELTE BTK ötödéves diákja és program- szervezője lapunknak elmondta: mivel a színvonalas előadók “ára” az utóbbi években duplájára emelkedett, nehezebb nívós bált rendezni. A zenekari invitációk általában a bál költségvetésének több mint felét teszik ki. Az ELTE BTK tavaly 1,8 millió forintot költött a szervezésre. Igaz, az összegből csak az Almássy Téri Szabadidő- központ bérleti jogdíja félmillió forintot tett ki. A Pécsi Tudományegyetemen természettudományi kara (ttk) és a btk közösen szervezi a gólyabált. Szél Norbert, a ttk hők elnöke lapunknak elmondta: 50-60 fős stáb dolgozik azért, hogy a bál minél színvonalasabbra sikerüljön. A helyszín egy nevelési központ, ahol két szinten két különböző stílust (bálit és diszkót) tudnak a “bálozóknak” nyújtani. A gólyabálok színvonalát azon­ban nemcsak a fellépő együttesek határozzák meg; hanem a résztvevők száma és megjelenési módja is. A szervezők egyöntetű véleménye szerint egyes karok más-más stílusú rendezvényt szerveznek: amíg ugyanis a jog- és közgazdászhallgatók - kö­telezően — több tízezer forintba kerülő öltönyben, illetve kisesté- lyiben jelennek meg a bálon és az azt megelőző vacsorán, addig a bölcsészkarosok és a ttk-sok általában visszafogottabb öltö­zékben ünnepük avatásukat. Az pedig, hogy a báli ruhára ki men­nyit költ, magánügy. Pedagógusbérek rendezése hosszú távon Átértékelt diplomák Jogtiszta szoftverek a felsőoktatásban A MeH Microsoft-szoftvert vesz minden diáknak MUNKATÁRSUNKTÓL Magyarországon minden második pedagógus már a diploma megszer­zése után elhagyja a katedrát. A pá­lyaelhagyás mértékére nincs egzakt felmérés, az ötvenszázalékos “le­morzsolódást” viszont szinte min­den, oktatással foglalkozó szakem­ber valósnak tartja. Varga László, a Pedagógusok Szakszervezetének ügyvezető titkára szerint a pályael­hagyás mértéke ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden második tanár-peda­HAVI BRUTTÓ ' hogy ma már elképesztően ala­csony pontszámmal be lehet kerül­ni az egyetemekre — az idén az ELTE TTK matematika—fizika sza­kára például már 61 ponttal, az Óvónőképző Főiskolára 64 ponttal. Az MKSZSZ elnöke úgy véli: nem érzelmi, hanem gazdasági szempontok alapján kell közelíteni a pedagógusokhoz, épp ezért 2003- ban bruttó 150-170 ezer forintra kellene emelni átlagbérüket. Varga László szintén elképzelhetőnek tar­tana egy 140 ezer forintos kezdő­Pedagógusi Nemzetgazdasági 1998 63 890 67 764 gógus hallga­tót eleve fe­leslegesen képeznék az i n t é z m é - nyék, inkább arról van szó, hogy a jobb megélhetésért és érvényesülé­sért más területen kamatoztatják tudásukat. Az Oktatási Minisztérium azt ter­vezi, hogy a jövőben a felére csök­kenti a pedagógusképzésben részt vevők számát, átalakítva ezzel a képzés szerkezetét is. Kajtárné Bo­tár Borbála, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) elnöke szerint ezt a “re­formot” már az egyetemi-főiskolai felvételiknél el kellene kezdeni, hi­szen a túlképzés egyik oka épp az, ÁTLAGKERESETEK (FT/HO/FO) 1999 75 647 77187 2000 83 229 87 645 2002 (tervi 117 610 105 100 Forrás: Oktatási Minisztérium, Pedagógusok Szakszervezete bért. Ez azonban egyelőre nem több, mint számolás a papíron, az ország kétéves költségvetése ennél többre nem ad lehetőséget. Mind az oktatási tárca, mind pe­dig a szakszervezetek egy a köz- tisztviselői programhoz hasonló pedagóguséletpálya-program meg­alkotásán munkálkodnak, ami nemcsak a kereseti viszony rende­zését foglalja magában, de megpró­bál megoldást találni a képzést-to- vábbképzést honoráló bér-előme- neteli rendszer kiépítésére is. MRÁZ DÁNIEL Az állami, egyházi és alapítványi felsőoktatási intézményekben ta­nuló minden hallgató, valamint ta­náraik ingyenesen juthatnak hoz­zá a legkorszerűbb, jogtiszta Mic- rosoft-szoftverekhez — állapodott meg a céggel a Miniszterelnöki Hi­vatal (MeH). A 350 ezer főt érintő lehetőség egymilliárd forintos költségét a hivatal fedezi. A napokban aláírt szándéknyi­latkozat értelmében minden akk­reditált állami, egyházi és magán­felsőoktatási intézmény vala­mennyi nappali, levelező és esti tagozatos hallgatója és minden fő­állású és szerződéses oktatója térí­tésmentesen hozzájuthat a Micro­soft termékeihez. A Windows ope­rációs rendszereket, Office-alka- lmazásokat, fejlesztőeszközöket, webszerkesztőket és BackOffice ügyfél-hozzáférési licenceket tar­talmazó csomagot azonban csak oktatási és bemutatói célokra használhatják a kedvezményezet­tek. A szoftverek minden lehetséges idegen nyelven igényelhetők, in­tézményi és otthoni felhasználá­suk egyaránt legális. A hardverfel­tételekhez igazodva a Microsoft a mindenkori legfrissebb verziók mellett a korábbi kiadásokat is el­érhetővé teszi. A szándéknyilatkozat alapján kötendő szerződéssel már néhány héten belül megérkezhet minden diákigazolvánnyal bíró felsőokta­tási hallgatóhoz az a levél, amely a szoftvercsomag átvételének mód­jairól tájékoztat — mondta a Világ­gazdaságnak Merényi Ádám, a Microsoft oktatási üzletágának fe­lelőse. Elmondása szerint a hallga­tók az iskolai könyvtárból köl­csönzött CD-kről, egy megjelölt központi szerverről és a feljogosí­tott viszonteladótól egyaránt be­szerezhetik a csomagot. A progra­mok üzleti célú felhasználását nem engedélyezik, ennek betartá­sa a fogyasztó felelőssége. A MeH minden hallgatói igény­lés után háromezer forintot fizet a szoftveróriásnak, aki ennek fejé­ben három évig biztosít legális szoftverhasználatot. Az ügylet fi­nanszírozására a hivatal az idén 1 milliárd forintot különített el, a jö­vőben azonban a forrásokat az Ok­tatási Minisztériummal közösen biztosítják - fogalmazott Stumpf István a megállapodás aláírásakor. A Microsoft ezen konstrukciója jelenleg már több nyugati ország­ban működik, lehetővé téve a gaz­daságos szoftverbeszerzést, a hall­gatók legális szoftverhasználathoz szoktatását és a korszerű progra­mok széles körű megismerését. Felemás körkép a tankönyvpiaci törvényről Csökken a kiadói vállalkozások száma? MUNKATÁRSUNKTÓL Szeptembertől új tankönyvpiaci törvény lépett életbe, ami egyfelől növeli a tankönyvvé nyilvánítás dí­ját — ennek költsége a tankönyvki­adókat terheli (az oktatási tárca erre 60 millió forintot fordított, a kiadók bírálati díjként 20 milliót fizettek be - forrás: Közoktatási tankönyv­szemle) -, másrészt előírja, hogy tankönyvkiadással és -forgalmazás­sal kizárólag az foglalkozhat, aki tagja a Tankönyves Vállalkozók Or­szágos Testületének. A szakmai köztestület működési költségeit pe­dig a kötelezően előírt tagsági díjból kell fedezni. Az Országgyűlés még májusban fogadta el az új, a kiadókat elsősor­ban anyagilag érintő tankönyvpiaci törvényt, a módosítások által pedig csökkenhet az e sajátos piacon jelen lévők száma. Sajátos, mert a fo­gyasztó — a szülő, a gyerek - nem döntheti el szabadon, kíván-e vevő lenni, tankönyv nélkül viszont nem lehet megkezdeni az iskolai tanul­mányokat, vagy folytatni azokat. A tankönyvpiac a teljes könyvpi­ac 28 százalékát, tehát jelentős há­nyadát teszi ki. Ezentúl viszont csak az foglalkozhat tankönyvkiadással és -forgalmazással, aki tagja a Tan­könyves Vállalkozók Országos Tes­tületének, amely köztesületté ala­kult. Ezt azért módosították így, mert a tankönyvek árának kéthar­madát az állam finanszírozza, ezért cserébe egy a vállalkozások által lét­rehozott szervezettel együttműköd­ve szabályozza a piacot. Eddig a tankönyvvé nyilvánítás költség jelentős részét az Oktatási Minisztérium fedezte, ezentúl a ki­adókat terheli a bírálati díj teljes összege. Az Oktatási Minisztérium vis­zont három éve nem emelte a maxi­mált árhatárt, miközben a papírár­emelés 40 százalékos volt, s a nyomdai költségek is 15-30 száza­lékkal emelkedtek. A törvény értel­mében az oktatási miniszter ellen­őrzi a tankönyv kiadását és forgal­mazását, valamint meghatározza a tankönyvek beszerzési árát, amely már három éve nem tartalmazza az általános forgalmi adót. Ma Magyarországon körülbelül KIADÓI RÉSZESEDÉS A KÖZOKTATÁSI TANKÖNYVPIACON Kiadók (1999) Ezer forintban %-ban Cimeik száma Nemzetei Tankönyvkiadó 2 430 36 1 218 Apáczai 1 281 19,1 157 Műszaki 740 11 357 Mozaik 518 7,7 340 Oxford 281 4,1 125 Forrás: www.oki.hu (Országos Közoktatási Intézet) 200 kiadó szerepel a tankönyvjegy­zékben, az Egyesült Államokban például csak 39. Ideje, hogy a kao­tikus állapotok megszűnjenek — mondta lapunknak Rózsa Gyula. A középiskolai tankönyvellátásban még mindig piacvezetőnek számí­tó Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. szó­vivője úgy vélekedik, a törvény azért kedvező, mert nagyon sok kalózkiadványt szorít vissza. A tankönyvpiaccal foglalkozó szakemberek szerint egy tanuló hozzávetőleg 2500 forint támoga­tásban részesülhet. Rózsa Gyula el­mondta: a Nemzeti Tankönyvkiadó által kiadott általános iskolai alsó ta­gozatos tankönyvcsomag átlagosan 4000, a felső tagozatos 6000, egy középiskolai tankönyvcsomag pe­dig 9000 forintba kerül. Az idei tan­évben a Nemzeti Tankönyvkiadó 4 milliárd forint bevételre számít. Az Apáczai Kiadótól az idén már 4 milliónál több könyvet rendeltek, eddig 1,5 milliárd forint értékben. Egy “apáczais” tankönyv idei átlag­ára közel 400-450 forint körül mo­zog - tájékoztatta lapunkat Eszter­gályos Jenő. Az igazgató úgy véli, hogy bár a törvény ugyan nagyobb terheket ró a kiadókra, mégis jobb, mert ésszerűbbé teszi a működé­süket. A tankönyvpiacról szóló tör­vényről lapunk több tankönyvki­adói szakembert megkérdezett, akik bár elmondták véleményüket, nyilatkozatukat végül mégis vissza­vonták.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék