Világgazdaság, 2001. szeptember (33. évfolyam, 168/8183-187/8202. szám)

2001-09-04 / 169. (8184.) szám

RÖVIDEN Német gazdaság: már látszik az alagút vége? Tavaly június óta első ízben emelkedett Németországban a beszerzési menedzserek várakozásait tükröző PMI index: a mutatószám a júliusi 46,3-ről 46,4 pontra változott. A feldolgo­zóipar kibocsátásának, foglalkoztatottságának és megrendelé­seinek szintje ugyanakkor tovább zsugorodott. A hallei gazda­ságkutató intézet (IWH) ezzel egy időben 1,5-ről 1 százalékra csökkentette a német gazdaság idén várható növekedési ütemé­re szóló előrejelzését. (Reuters, MTI) Egyeztet a megszorításokról a lengyel kormány A lengyel kormány mai ülésén — amelyen Aleksander Kwasniewski államfő is részt vesz — megvitatja az államház­tartás válságos helyzetének rendezését célzó elképzeléseket, amelyekhez szeretné az ellenzék támogatását is megnyerni. Holnap azután a törvényhozás alsóháza elé terjeszti a jövő évi büdzsé tervét. A szeptember 23-i választásokon vesztésre ítélt jobbközép kormány — pontosabban annak utódja —jelentős megszorításokat lesz kénytelen végrehajtani a deficit kézbentartása érdekében. (Reuters) Esély az újabb WTO-fordulóra Az EU készen áll arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az agrárke­reskedelem liberalizációjáról —jelezte Pascal Lamy, az Euró­pai Bizottság illetékes tagja a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) következő tárgyalási fordulóját előkészíteni hivatott hét végi nem hivatalos megbeszélésen. Az újabb fordulót a tervek szerint novemberben nyitnák meg a WTO katari minisz­teri értekezletén. (Financial Times Deutschland) Uniós helyett nemzeti versenyfelügyelet Az Európai Parlamentben e héten készülnek megvitatni az unió bizottságának azt a tervét, amelynek értelmében a ver­senypolitika érvényesítését Brüsszel “visszaosztaná” a tag­államoknak. Jogászok arra fi­gyelmeztetnek, hogy a tapasz­talatlan nemzeti versenyható­ságok következetlenül fogják alkalmazni a szabályokat. A Mario Monti versenybiz­tos illetékességi körébe tartozó javaslatcsomag szerint a válla­lati áralkukra—és minden más versenytorzító magatartásra— vonatkozó EU-szabályok rutin­alkalmazásának java részét át­hárítják a nemzeti illetékesek­re és bíróságokra. A 2003-ban bevezetendő új szabályok sze­rint a vállalatok ezentúl nem lesznek kötelesek az EU ellen­őrző szervét tájékoztatni egy­más közötti megállapodásaikról , kivéve az összeolvadásokat és kivásárlásokat, írja a Finan­cial Times. A nemzeti verseny­­hatóságok fognak őrködni a sza­bályok betartásán, tehát ezek bírálják majd el a versenytársak­tól érkező panaszokat. Hatáskörét a bizottság arra hi­vatkozva kívánj­a leadni, hogy túl sok az ügy, amihez túl kicsi az apparátusa; a jövőben csak a leg­fontosabb eseteket tartaná meg magának. Jogászok viszont szó­vá teszik, hogy nem lehet tudni, milyen nemzeti hatóság lesz il­letékes, döntéseik mennyire lesznek következetesek, hogyan biztosítják majd a tisztességes elbánást, mennyire tartják tisz­teletben az üzleti titkokat. A bi­zottságnál úgy vélik, hogy ver­senyhatósági “hálózat” megte­remtésével lenne biztosítható az egységes gyakorlat. SVÁBHEGY, NORMAFA ÚTON ÖSFÁS VILLA ELADÓ, IRÁNYÁR: IVÓ MILLIÓ FORINT INFORMÁCIÓ! 215-0212 Ma este 23 órakor ENNYI! Fiala János műsora Kamerák munkahelyeken és iskolákban Az adás vendégei: Fodor Gábor, Majtényi László és a hallgatók (a szeptember 3-i Keljfeljancsi szerkesztett változata) Telefonszámunk: 223-4881 Az FM 88.1-en és a 91.9-en! A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPI­LAP Főszerkesztő: Bánki András Felelős szerkesztő: Baronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Gaál Csaba Kamasz Melinda, Kovács András István Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György BELFÖLD Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Nagy Ildikó, N. Vadász Zuzsa (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Boros Krisztina, Hazafi László, Kecskés Ágnes, Kende Katalin, Lázár Ildikó, Madár István, Magos Katalin, Molnár Mari, Nógrádi Tóth Erzsébet, Oláh Gábor ♦ KÜLFÖLD: Urkud­ György (rovatvezető), Takács Gábor (rovatszerkesztő), Fóris György (brüsszeli tudósító), Horváth Gábor, Kozma Géza, Mádl József, Szalay Hanna ♦ PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC: B. Varga Judit (rovatvezető), Ács Gábor, Oszlay Péter (rovatszerkesztők) Binder István, Fortolóczki István, Koncz Andrea, Lovas Judit, Lukács Ádám, Nagy László Nándor ♦ TÁRSADALOM: Lambert Gábor (rovatvezető) Gazda Albert (rovatszerkesztő) Bak Mihály, Bartus László, Dudás Gergely, F. Tóth Benedek, Németh I. Gergely, Simon Krisztián, Ternyák Edit, Tüske Erika ♦ VÁLLALKOZÁS, ÁRUPIAC: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők) Acsay Judit, B. Sebestyén Stella, Demeter Kálmán, Fazekas Edina, Fehér István, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Hlavay Richárd, Kvassinger Klára, Mráz Dániel, Torontáll Zoltán ♦ FÓRUM: Kovács András István ♦ KULTÚRA: Eszéki Erzsébet ♦ WIRTSCHAFTSLETTER: Nemes Bettina ♦ REGIONÁLIS TUDÓSÍTÓK: Ballai József (Duna-Tisza köze), Delphin Sajtóügynökség (Északkelet- Magyarország és Közép-Dunántúl), Lehócz Rudolf (Északnyugat-Magyarország), Rákóczi Gabriella (Délkelet-Magyarország) ♦ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: Horváth László Béla ♦ TÖRDELŐSZERKESZTŐK Csermák Katalin, Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Kati, Tóth Brigitta ♦ GRAFIKUS Vizy Balázs ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐ: Sas László (vezető), Friedrich Csaba, Friedrich Zoltán, Lehotka Gábor, Tatai Miklós ♦ DOKUMENTÁCIÓ Fabók Margit, Szita Anna (Tel: 375-6722/2039) ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA: FEGA Informatika Kft. ♦ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ:1016 Budapesti, Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp., Pf. 331. Tel.: 375-6722 (MTI) Telefax: 375-4191 ♦ MÉDIAIGAZGATÓ: Baráth Maya ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest­­„ Naphegy tér 8. Tel/fax: 202-4199, tel.: 375-6722/1145. 2003 Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hítlapkézbesítőknél, Budapesten az LHI ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (375-6722/20-47) ♦ Előfizetési díj: egy évre 48 000,fél évre 24 000, negyedévre 12 000 Ft. ♦Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ISSN­ 0042-6148 Nyomdai előállítás: Szikra Lapnyomda Rt., Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató interneteim: www.szikralapnyomda.hu e-mail: szikra.keringh@szikralapnyomda.hu A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. Zugló kereskedelmi központjában 640 m2-es üzlethelyiség bérleti joga átadó (kft.-vel együtt is), a Tescóval szemben, határozatlan időre. Telefon: 06/30-9316-409 VILÁGGAZDASÁG rv ­0­- V-­­ JJS KÜLFÖLD ÜZLETI NAPILAP 2001. SZEPTEMBER 4. Decemberig a közös pénz és az unió jövője áll az EU érdeklődésének középpontjában Bővítési „nagyhét” az EP-ben Bővítési vitával nyitja ma az őszi politikai szezont az Európai Parlament: a strasbourgi kép­viselő-testületnek e héten kell jóváhagynia a jelölt országokról készült szokásos éves jelen­tését. Az Európai Bizottság a maga részéről az idén még várhatóan két részletes dokumen­tumban foglalkozik a csatlakozási folyamat alakulásával. Az őszi tárgyalási napirendből amúgy Magyarországot összesen négy fejezet érinti majd. ■T:Tfn.THN­llMiH».il­tait. Jelentős részben a bővítési folyamatnak szenteli a nyári szünet utáni nyitó ülésszakát a strasbourgi Európai Parlament. Az eurohonatyák a tagjelöltek­ről készült parlamenti ország­jelentések mai általános vitája és holnap esedékes megszava­zása mellett különböző bi­zottsági, valamint pártfrakció­ülések keretében is e témával foglalkoznak, így tavalyi kez­deményezésüket megismétel­ve az idén is külön bővítési konferenciát tartanak a liberá­lis, valamint példájukat követ­ve az idén már a szocialista pár­tok is, mindegyik esetben honatyákat híva meg a jelöltek­től is. A parlamenti országjelentés egyik alapvető célja amúgy, hogy még a tíz hét múlva ese­dékes bizottsági országjelentés előtt, lehetőleg arra is hatást gyakorolva tegye egyértelmű­vé a képviselők álláspontját. A korábbi viták és tervezetek alapján valószínűsíthető, hogy a dokumentum ezúttal is alap­vetően pozitív lesz, az immár “hagyományos” kritikai meg­jegyzésekkel (TG, 2001. au­gusztus 31., 1. oldal). Brüsszeli diplomáciai és bi­zottsági körökben amúgy hangsúlyozzák, hogy összessé­gében a második fél évben a bő­vítés kérdése nem annyira a po­litikai viták és állásfoglalások, hanem a konkrét napi munkák középpontjában áll majd. A fél év legtöbb figyelmet követelő EU-témája minden bizonnyal az euró jövő évi bevezetése, va­lamint az unió jövőjéről esedé­kes vita további előkészítése, a decemberi laekeni csúcs ezzel kapcsolatos nyilatkozatának kimunkálása lesz majd. A csatlakozási folyamat kap­csán visszatérő vélemény, hogy a tavalyi nizzai és az idei göte­­borgi EU-csúcsok a lehetséges határokig mindent tisztáztak. Immár adott egy kívánatosnak tekintett munkahipotézis, az élenjárókkal 2002. végi tárgya­lászárást és legkésőbb 2004 jú­niusáig taggá válást feltételez­ve. Miként Eneko Landaburu bővítési főigazgató a nyári szü­net előtt a Világgazdaságnak kifejtette, a tárgyalások jelen szakaszában ennél több reálisan nem várható, minden egyéb a maradék fejezeteknél elért ha­ladástól is függ (VG, 2001. jú­lius 30., 16. oldal). Ennyiből az idei két bizottsági jelentés is inkább kínál majd helyzetfelmérést, mint új kezde­ményezést. A brüsszeli testület először október 19-én tesz majd asztalra egy általános értékelést a csatlakozási tárgyalások addi­gi menetéről, míg a november 13-i hagyományos országjelen­tésekben ezúttal főként a végre­­hajtási kapacitások, a vállalás­teljesítések számbavételére fog­nak összpontosítani. F.Gy. A féléves tárgyalási menetrend szerint a jelölt országokkal kilenc újabb fejezet is napirendre kerül majd, ezek közül azon­ban a magyar delegáció ötöt már korábban ideiglenesen lezárt (energiapolitika, adózás, vámjog, halászat és pénzügyi ellenőr­zés). A maradék négy (bel- és igazságügy, versenyjog, közleke­déspolitika, állat- és növény-egészségügy) mellé bármikor fel­iratkozhat a legrégebben nyitva álló fejezet, a kultúra és audio­vizuális politika, aminek kapcsán EU-vélemény, hogy mihelyt Magyarország hatályba lépteti új médiatörvényét, ez is bárme­lyik forduló asztalára kerülhet, jó eséllyel az azonnali lezárásra is. Magyar részről arra számítanak, hogy a bel- és igazságügyi, illetve az állat- és növény-egészségügyi témakör még az idén kipipálható lesz. Kérdésesebb a hét fajsúlyosabb területen is átmeneti mentességre váró közlekedési fejezet sorsa, miközben — tekintettel az állami támogatások körül mindmáig nyitott vitákra — csak minimális az esély az idei fejezetzárásra a versenyjog esetében. Az őszi második főtárgyalói forduló amúgy november 27-én, míg a külügyminiszteri találkozó december 11-én valószínű. Brit iskolaprivatizáció A brit kormány tervei szerint magánosítással kellene javíta­ni a legrosszabb iskolák hely­zetén. A magánvállalatok szá­mára kezdetben a krónikus problémákkal küzdő, körülbe­lül 30 legrosszabb középisko­la szolgálhat piacul, de később ez a szám akár tízszeresére is nőhet. A londoni kormány köz­oktatási reformról szóló fehér könyve értelmében a magán­­szektor lehetőséget kapna arra, hogy segítse az állami iskolák igazgatását, és a mostaninál több szolgáltatást nyújtson a pedagógusoknak. A magánvállalat semmi eset­re sem lépne az iskolaszék he­lyébe az iskoláért végső felelős­séget viselő testületként, és a pedagógusoknak sem lenne kötelező kilépniük az állami szolgálatból. A jó iskolák egyes szaktárgyai oktatásának admi­nisztrálásában azonban részt vehetnének külső partnerek— így magánvállalkozók is —, de, szakértők szerint, kezdetben főleg a szomszédos állami is­kolák fognak érdeklődést mu­tatni. Iskolák közötti együttmű­ködésről is szól a tervezet. A kormány tervével kockáz­­tatj­a, hogy összeütközésbe ke­rül a szakszervezetekkel, akik ellenzik a közoktatás és a köz­­egészségügy fokozódó priva­tizálását — figyelmeztet a Financial Times. Az euróinfláció ellen Gyakori árellenőrzésekre szólította fel az eurózóna tag­országainak kormányait az Eu­rópai Bizottság az egységes va­luta bankjegyeinek és érméinek jövő januári bevezetését meg­előzően az indokolatlan áreme­lések elleni harc jegyében — jelenti a Reuters. Az Európai Központi Bank (ECB) továbbra is kitart azon véleménye mellett, hogy a nem­zeti valutában kifejezett árak “eurósítása” során a vevők szá­mára pszichikailag kedvező számok kialakítása érdekében a kereskedők éppúgy fognak lefelé kerekíteni, mint felfelé. A bizottság közvélemény-kuta­tása szerint azonban a polgárok 64 százaléka úgy véli, az árak inkább emelkedni fognak az át­állás miatt. Ennek egyébként már van­nak kézzelfogható jelei is: a francia fogyasztóvédelmi hiva­tal 2900 szupermarketre és több mint 20 ezer termékre kiterje­dő árfigyelése szerint júliusban átlagosan 0,5, augusztusban pedig további 0,4 százalékkal emelkedtek a kiválasztott fo­gyasztói kosár termékeinek árai. Ez éves szinten több mint 5 százalékos (Franciaország­ban hosszú évek óta nem látott) drágulásnak felel meg, s szak­értők szerint főként az “euró­­sítás” számlájára írható—szá­mol be az AFP. Olcsóbb és gyorsabb ellátást kínálnak a kontinentális kórházak Angol beteg „exportra” Az EU kontinentális tagállamaiban is kezeltethetik magukat a britek a jövőben, ha az ott­honi gyógyászati kapacitások továbbra is elégtelenek maradnak. A szigetországi sorban ál­lásokkal szembeni alternatívát az unió luxembourgi törvényszéke nyitotta meg határoza­tával, amelynek végrehajtásához azonban Alan Milburn egészségügyi miniszter szerint még szükség lesz néhány törvénymódosításra. MUNKATÁRSAINKTÓL A munkáspárti kormány beavatkozásai és reformjai da­cára is tart az áldatlan állapot a brit állami egészségügyben (NHS — National Health Service). Mivel valamilyen magánbiztosítási formában csak a lakosság 11 százaléka vesz részt, ezért hosszú hóna­pokat — esetenként több évet is — kell várni egy-egy műtét vagy más beavatkozás végre­hajtására. A Die Welt egymil­lió, operációt igénylő esetről tud, amelyek közül — kapaci­táshiány miatt — sokat már hosszabb ideje halogatnak. Az igénybe vehető gyógyá­szati kapacitások minőségét összevetve a The Times meg­állapítja, hogy az utóbbi évek­ben jelentős konvergencia ment végbe, sőt több helyütt túl is szárnyalták a korábban iri­gyelt szigetországi felszerelt­séget és ismereteket. A lap kü­lön is méltatja a kelet-európai államokban elért látványos eredményeket. Mindezek alap­ján több jelentés is arra utal, hogy sok ezer—főleg jómódú középosztálybeli — brit szán­hatja rá magát külföldi, de az állami egészségbiztosító által fizetett gyógykezelésre. Német források szerint ottani gyógy­­intézmények már el is kezdték meglévő szabad kapacitásaik számbavételét és a nem várt pénzesőre való felkészülést. Jó eséllyel pályáznak a szolgálta­tásaik britek általi igénybevé­telére még francia, skandináv és Benelux államokbeli klinikák. Közgazdászok arra is felhív­ják a figyelmet, hogy néhány helyen kezdenek előjönni az egyébként sokat csepült konti­nentális szociális modell elő­nyei. Az egészség megóvása, illetve a gyógykezelés ügyében az angolszász világban inkább az adók alacsony szintje és a magánerőre való támaszkodás volt a meghatározó, ami Nagy- Britannia esetében a kapacitá­sok elégtelenségéhez vezetett. Az elmúlt négy évben hazánkban megduplázódott a nyitott szívműtétek száma, az idén közel nyolcezerre kerül sor — tájékoztatott Papp Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Szívgyó­gyászati Klinikájának igazgatója. A professzor azt is elmondta a Világgazdaság munkatársának: a műtőkapacitások bővülésé­nek köszönhetően a krónikus betegeknek ma már csak 2-3 hónapot kell várni az operációra. Az akut műtéteket 24, a sürgőseket 48 órán belül elvégzik, így az európai középmezőny­ben vagyunk, az ellátás minősége is eléri a nyugat-európai átlagot. Papp Lajos szerint elegendő a műtőkapacitás és a szív­sebész, de kevés a nővér és az altatóorvos, ami akadályozza a továbblépést. Megtudtuk azt is, hogy a biztosító átlagosan 1,15 millió forintot fizet egy szívműtétért, ezen felül téríti a szükséges implantátumok árát. N. T. E.

Next