Világgazdaság, 2001. szeptember (33. évfolyam, 168/8183-187/8202. szám)
2001-09-04 / 169. (8184.) szám
RÖVIDEN Német gazdaság: már látszik az alagút vége? Tavaly június óta első ízben emelkedett Németországban a beszerzési menedzserek várakozásait tükröző PMI index: a mutatószám a júliusi 46,3-ről 46,4 pontra változott. A feldolgozóipar kibocsátásának, foglalkoztatottságának és megrendeléseinek szintje ugyanakkor tovább zsugorodott. A hallei gazdaságkutató intézet (IWH) ezzel egy időben 1,5-ről 1 százalékra csökkentette a német gazdaság idén várható növekedési ütemére szóló előrejelzését. (Reuters, MTI) Egyeztet a megszorításokról a lengyel kormány A lengyel kormány mai ülésén — amelyen Aleksander Kwasniewski államfő is részt vesz — megvitatja az államháztartás válságos helyzetének rendezését célzó elképzeléseket, amelyekhez szeretné az ellenzék támogatását is megnyerni. Holnap azután a törvényhozás alsóháza elé terjeszti a jövő évi büdzsé tervét. A szeptember 23-i választásokon vesztésre ítélt jobbközép kormány — pontosabban annak utódja —jelentős megszorításokat lesz kénytelen végrehajtani a deficit kézbentartása érdekében. (Reuters) Esély az újabb WTO-fordulóra Az EU készen áll arra, hogy tárgyalásokat kezdjen az agrárkereskedelem liberalizációjáról —jelezte Pascal Lamy, az Európai Bizottság illetékes tagja a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) következő tárgyalási fordulóját előkészíteni hivatott hét végi nem hivatalos megbeszélésen. Az újabb fordulót a tervek szerint novemberben nyitnák meg a WTO katari miniszteri értekezletén. (Financial Times Deutschland) Uniós helyett nemzeti versenyfelügyelet Az Európai Parlamentben e héten készülnek megvitatni az unió bizottságának azt a tervét, amelynek értelmében a versenypolitika érvényesítését Brüsszel “visszaosztaná” a tagállamoknak. Jogászok arra figyelmeztetnek, hogy a tapasztalatlan nemzeti versenyhatóságok következetlenül fogják alkalmazni a szabályokat. A Mario Monti versenybiztos illetékességi körébe tartozó javaslatcsomag szerint a vállalati áralkukra—és minden más versenytorzító magatartásra— vonatkozó EU-szabályok rutinalkalmazásának java részét áthárítják a nemzeti illetékesekre és bíróságokra. A 2003-ban bevezetendő új szabályok szerint a vállalatok ezentúl nem lesznek kötelesek az EU ellenőrző szervét tájékoztatni egymás közötti megállapodásaikról , kivéve az összeolvadásokat és kivásárlásokat, írja a Financial Times. A nemzeti versenyhatóságok fognak őrködni a szabályok betartásán, tehát ezek bírálják majd el a versenytársaktól érkező panaszokat. Hatáskörét a bizottság arra hivatkozva kívánja leadni, hogy túl sok az ügy, amihez túl kicsi az apparátusa; a jövőben csak a legfontosabb eseteket tartaná meg magának. Jogászok viszont szóvá teszik, hogy nem lehet tudni, milyen nemzeti hatóság lesz illetékes, döntéseik mennyire lesznek következetesek, hogyan biztosítják majd a tisztességes elbánást, mennyire tartják tiszteletben az üzleti titkokat. A bizottságnál úgy vélik, hogy versenyhatósági “hálózat” megteremtésével lenne biztosítható az egységes gyakorlat. SVÁBHEGY, NORMAFA ÚTON ÖSFÁS VILLA ELADÓ, IRÁNYÁR: IVÓ MILLIÓ FORINT INFORMÁCIÓ! 215-0212 Ma este 23 órakor ENNYI! Fiala János műsora Kamerák munkahelyeken és iskolákban Az adás vendégei: Fodor Gábor, Majtényi László és a hallgatók (a szeptember 3-i Keljfeljancsi szerkesztett változata) Telefonszámunk: 223-4881 Az FM 88.1-en és a 91.9-en! A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Főszerkesztő: Bánki András Felelős szerkesztő: Baronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Gaál Csaba Kamasz Melinda, Kovács András István Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György BELFÖLD Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Nagy Ildikó, N. Vadász Zuzsa (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Boros Krisztina, Hazafi László, Kecskés Ágnes, Kende Katalin, Lázár Ildikó, Madár István, Magos Katalin, Molnár Mari, Nógrádi Tóth Erzsébet, Oláh Gábor ♦ KÜLFÖLD: Urkud György (rovatvezető), Takács Gábor (rovatszerkesztő), Fóris György (brüsszeli tudósító), Horváth Gábor, Kozma Géza, Mádl József, Szalay Hanna ♦ PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC: B. Varga Judit (rovatvezető), Ács Gábor, Oszlay Péter (rovatszerkesztők) Binder István, Fortolóczki István, Koncz Andrea, Lovas Judit, Lukács Ádám, Nagy László Nándor ♦ TÁRSADALOM: Lambert Gábor (rovatvezető) Gazda Albert (rovatszerkesztő) Bak Mihály, Bartus László, Dudás Gergely, F. Tóth Benedek, Németh I. Gergely, Simon Krisztián, Ternyák Edit, Tüske Erika ♦ VÁLLALKOZÁS, ÁRUPIAC: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők) Acsay Judit, B. Sebestyén Stella, Demeter Kálmán, Fazekas Edina, Fehér István, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Hlavay Richárd, Kvassinger Klára, Mráz Dániel, Torontáll Zoltán ♦ FÓRUM: Kovács András István ♦ KULTÚRA: Eszéki Erzsébet ♦ WIRTSCHAFTSLETTER: Nemes Bettina ♦ REGIONÁLIS TUDÓSÍTÓK: Ballai József (Duna-Tisza köze), Delphin Sajtóügynökség (Északkelet- Magyarország és Közép-Dunántúl), Lehócz Rudolf (Északnyugat-Magyarország), Rákóczi Gabriella (Délkelet-Magyarország) ♦ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: Horváth László Béla ♦ TÖRDELŐSZERKESZTŐK Csermák Katalin, Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Kati, Tóth Brigitta ♦ GRAFIKUS Vizy Balázs ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐ: Sas László (vezető), Friedrich Csaba, Friedrich Zoltán, Lehotka Gábor, Tatai Miklós ♦ DOKUMENTÁCIÓ Fabók Margit, Szita Anna (Tel: 375-6722/2039) ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA: FEGA Informatika Kft. ♦ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ:1016 Budapesti, Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp., Pf. 331. Tel.: 375-6722 (MTI) Telefax: 375-4191 ♦ MÉDIAIGAZGATÓ: Baráth Maya ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest„ Naphegy tér 8. Tel/fax: 202-4199, tel.: 375-6722/1145. 2003 Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hítlapkézbesítőknél, Budapesten az LHI ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (375-6722/20-47) ♦ Előfizetési díj: egy évre 48 000,fél évre 24 000, negyedévre 12 000 Ft. ♦Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ISSN 0042-6148 Nyomdai előállítás: Szikra Lapnyomda Rt., Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató interneteim: www.szikralapnyomda.hu e-mail: szikra.keringh@szikralapnyomda.hu A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. Zugló kereskedelmi központjában 640 m2-es üzlethelyiség bérleti joga átadó (kft.-vel együtt is), a Tescóval szemben, határozatlan időre. Telefon: 06/30-9316-409 VILÁGGAZDASÁG rv 0- V- JJS KÜLFÖLD ÜZLETI NAPILAP 2001. SZEPTEMBER 4. Decemberig a közös pénz és az unió jövője áll az EU érdeklődésének középpontjában Bővítési „nagyhét” az EP-ben Bővítési vitával nyitja ma az őszi politikai szezont az Európai Parlament: a strasbourgi képviselő-testületnek e héten kell jóváhagynia a jelölt országokról készült szokásos éves jelentését. Az Európai Bizottság a maga részéről az idén még várhatóan két részletes dokumentumban foglalkozik a csatlakozási folyamat alakulásával. Az őszi tárgyalási napirendből amúgy Magyarországot összesen négy fejezet érinti majd. ■T:Tfn.THNllMiH».iltait. Jelentős részben a bővítési folyamatnak szenteli a nyári szünet utáni nyitó ülésszakát a strasbourgi Európai Parlament. Az eurohonatyák a tagjelöltekről készült parlamenti országjelentések mai általános vitája és holnap esedékes megszavazása mellett különböző bizottsági, valamint pártfrakcióülések keretében is e témával foglalkoznak, így tavalyi kezdeményezésüket megismételve az idén is külön bővítési konferenciát tartanak a liberális, valamint példájukat követve az idén már a szocialista pártok is, mindegyik esetben honatyákat híva meg a jelöltektől is. A parlamenti országjelentés egyik alapvető célja amúgy, hogy még a tíz hét múlva esedékes bizottsági országjelentés előtt, lehetőleg arra is hatást gyakorolva tegye egyértelművé a képviselők álláspontját. A korábbi viták és tervezetek alapján valószínűsíthető, hogy a dokumentum ezúttal is alapvetően pozitív lesz, az immár “hagyományos” kritikai megjegyzésekkel (TG, 2001. augusztus 31., 1. oldal). Brüsszeli diplomáciai és bizottsági körökben amúgy hangsúlyozzák, hogy összességében a második fél évben a bővítés kérdése nem annyira a politikai viták és állásfoglalások, hanem a konkrét napi munkák középpontjában áll majd. A fél év legtöbb figyelmet követelő EU-témája minden bizonnyal az euró jövő évi bevezetése, valamint az unió jövőjéről esedékes vita további előkészítése, a decemberi laekeni csúcs ezzel kapcsolatos nyilatkozatának kimunkálása lesz majd. A csatlakozási folyamat kapcsán visszatérő vélemény, hogy a tavalyi nizzai és az idei göteborgi EU-csúcsok a lehetséges határokig mindent tisztáztak. Immár adott egy kívánatosnak tekintett munkahipotézis, az élenjárókkal 2002. végi tárgyalászárást és legkésőbb 2004 júniusáig taggá válást feltételezve. Miként Eneko Landaburu bővítési főigazgató a nyári szünet előtt a Világgazdaságnak kifejtette, a tárgyalások jelen szakaszában ennél több reálisan nem várható, minden egyéb a maradék fejezeteknél elért haladástól is függ (VG, 2001. július 30., 16. oldal). Ennyiből az idei két bizottsági jelentés is inkább kínál majd helyzetfelmérést, mint új kezdeményezést. A brüsszeli testület először október 19-én tesz majd asztalra egy általános értékelést a csatlakozási tárgyalások addigi menetéről, míg a november 13-i hagyományos országjelentésekben ezúttal főként a végrehajtási kapacitások, a vállalásteljesítések számbavételére fognak összpontosítani. F.Gy. A féléves tárgyalási menetrend szerint a jelölt országokkal kilenc újabb fejezet is napirendre kerül majd, ezek közül azonban a magyar delegáció ötöt már korábban ideiglenesen lezárt (energiapolitika, adózás, vámjog, halászat és pénzügyi ellenőrzés). A maradék négy (bel- és igazságügy, versenyjog, közlekedéspolitika, állat- és növény-egészségügy) mellé bármikor feliratkozhat a legrégebben nyitva álló fejezet, a kultúra és audiovizuális politika, aminek kapcsán EU-vélemény, hogy mihelyt Magyarország hatályba lépteti új médiatörvényét, ez is bármelyik forduló asztalára kerülhet, jó eséllyel az azonnali lezárásra is. Magyar részről arra számítanak, hogy a bel- és igazságügyi, illetve az állat- és növény-egészségügyi témakör még az idén kipipálható lesz. Kérdésesebb a hét fajsúlyosabb területen is átmeneti mentességre váró közlekedési fejezet sorsa, miközben — tekintettel az állami támogatások körül mindmáig nyitott vitákra — csak minimális az esély az idei fejezetzárásra a versenyjog esetében. Az őszi második főtárgyalói forduló amúgy november 27-én, míg a külügyminiszteri találkozó december 11-én valószínű. Brit iskolaprivatizáció A brit kormány tervei szerint magánosítással kellene javítani a legrosszabb iskolák helyzetén. A magánvállalatok számára kezdetben a krónikus problémákkal küzdő, körülbelül 30 legrosszabb középiskola szolgálhat piacul, de később ez a szám akár tízszeresére is nőhet. A londoni kormány közoktatási reformról szóló fehér könyve értelmében a magánszektor lehetőséget kapna arra, hogy segítse az állami iskolák igazgatását, és a mostaninál több szolgáltatást nyújtson a pedagógusoknak. A magánvállalat semmi esetre sem lépne az iskolaszék helyébe az iskoláért végső felelősséget viselő testületként, és a pedagógusoknak sem lenne kötelező kilépniük az állami szolgálatból. A jó iskolák egyes szaktárgyai oktatásának adminisztrálásában azonban részt vehetnének külső partnerek— így magánvállalkozók is —, de, szakértők szerint, kezdetben főleg a szomszédos állami iskolák fognak érdeklődést mutatni. Iskolák közötti együttműködésről is szól a tervezet. A kormány tervével kockáztatja, hogy összeütközésbe kerül a szakszervezetekkel, akik ellenzik a közoktatás és a közegészségügy fokozódó privatizálását — figyelmeztet a Financial Times. Az euróinfláció ellen Gyakori árellenőrzésekre szólította fel az eurózóna tagországainak kormányait az Európai Bizottság az egységes valuta bankjegyeinek és érméinek jövő januári bevezetését megelőzően az indokolatlan áremelések elleni harc jegyében — jelenti a Reuters. Az Európai Központi Bank (ECB) továbbra is kitart azon véleménye mellett, hogy a nemzeti valutában kifejezett árak “eurósítása” során a vevők számára pszichikailag kedvező számok kialakítása érdekében a kereskedők éppúgy fognak lefelé kerekíteni, mint felfelé. A bizottság közvélemény-kutatása szerint azonban a polgárok 64 százaléka úgy véli, az árak inkább emelkedni fognak az átállás miatt. Ennek egyébként már vannak kézzelfogható jelei is: a francia fogyasztóvédelmi hivatal 2900 szupermarketre és több mint 20 ezer termékre kiterjedő árfigyelése szerint júliusban átlagosan 0,5, augusztusban pedig további 0,4 százalékkal emelkedtek a kiválasztott fogyasztói kosár termékeinek árai. Ez éves szinten több mint 5 százalékos (Franciaországban hosszú évek óta nem látott) drágulásnak felel meg, s szakértők szerint főként az “eurósítás” számlájára írható—számol be az AFP. Olcsóbb és gyorsabb ellátást kínálnak a kontinentális kórházak Angol beteg „exportra” Az EU kontinentális tagállamaiban is kezeltethetik magukat a britek a jövőben, ha az otthoni gyógyászati kapacitások továbbra is elégtelenek maradnak. A szigetországi sorban állásokkal szembeni alternatívát az unió luxembourgi törvényszéke nyitotta meg határozatával, amelynek végrehajtásához azonban Alan Milburn egészségügyi miniszter szerint még szükség lesz néhány törvénymódosításra. MUNKATÁRSAINKTÓL A munkáspárti kormány beavatkozásai és reformjai dacára is tart az áldatlan állapot a brit állami egészségügyben (NHS — National Health Service). Mivel valamilyen magánbiztosítási formában csak a lakosság 11 százaléka vesz részt, ezért hosszú hónapokat — esetenként több évet is — kell várni egy-egy műtét vagy más beavatkozás végrehajtására. A Die Welt egymillió, operációt igénylő esetről tud, amelyek közül — kapacitáshiány miatt — sokat már hosszabb ideje halogatnak. Az igénybe vehető gyógyászati kapacitások minőségét összevetve a The Times megállapítja, hogy az utóbbi években jelentős konvergencia ment végbe, sőt több helyütt túl is szárnyalták a korábban irigyelt szigetországi felszereltséget és ismereteket. A lap külön is méltatja a kelet-európai államokban elért látványos eredményeket. Mindezek alapján több jelentés is arra utal, hogy sok ezer—főleg jómódú középosztálybeli — brit szánhatja rá magát külföldi, de az állami egészségbiztosító által fizetett gyógykezelésre. Német források szerint ottani gyógyintézmények már el is kezdték meglévő szabad kapacitásaik számbavételét és a nem várt pénzesőre való felkészülést. Jó eséllyel pályáznak a szolgáltatásaik britek általi igénybevételére még francia, skandináv és Benelux államokbeli klinikák. Közgazdászok arra is felhívják a figyelmet, hogy néhány helyen kezdenek előjönni az egyébként sokat csepült kontinentális szociális modell előnyei. Az egészség megóvása, illetve a gyógykezelés ügyében az angolszász világban inkább az adók alacsony szintje és a magánerőre való támaszkodás volt a meghatározó, ami Nagy- Britannia esetében a kapacitások elégtelenségéhez vezetett. Az elmúlt négy évben hazánkban megduplázódott a nyitott szívműtétek száma, az idén közel nyolcezerre kerül sor — tájékoztatott Papp Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Szívgyógyászati Klinikájának igazgatója. A professzor azt is elmondta a Világgazdaság munkatársának: a műtőkapacitások bővülésének köszönhetően a krónikus betegeknek ma már csak 2-3 hónapot kell várni az operációra. Az akut műtéteket 24, a sürgőseket 48 órán belül elvégzik, így az európai középmezőnyben vagyunk, az ellátás minősége is eléri a nyugat-európai átlagot. Papp Lajos szerint elegendő a műtőkapacitás és a szívsebész, de kevés a nővér és az altatóorvos, ami akadályozza a továbblépést. Megtudtuk azt is, hogy a biztosító átlagosan 1,15 millió forintot fizet egy szívműtétért, ezen felül téríti a szükséges implantátumok árát. N. T. E.