Világgazdaság, 2001. szeptember (33. évfolyam, 168/8183-187/8202. szám)
2001-09-20 / 181. (8196.) szám
2 RÖVIDEN Németország többet költene biztonságára Hárommilliárd márkával emelné a biztonságra fordított kiadásokat a német szövetségi kormányzat. A többletforrásokat egyebek mellett a hadsereg gyorsreagálású erői, a BND titkosszolgálat és a repülőterek védelmének megerősítésére használnák Hans Eichel pénzügyminiszter javaslata értelmében. A pluszkiadásokat teljes egészében pótlólagos bevételekkel fedezné a tervezet, ezek a cigarettaadó szálanként két eurócentes emeléséből és a biztosítók díjbevételére kivetett adó 15-ről 16 százalékra növeléséből származnának. (Reuters) Vízumszigorítások Ausztriában Ausztria 20 országgal szemben szigorítja vízumkiadási gyakorlatát, és a kérelmezőket alaposabb vizsgálatnak vetik alá — döntött a szövetségi kormány. Bár az érintett országok listáját nem tették közzé, sejtések szerint azon a “lator államokként” számon tartottak mellett más arab országok is szerepelnek, mivel az amerikai terrortámadások elkövetői azokban kiállított útleveleket birtokoltak. A szigorúbb vizsgálatban az osztrák szervek és a schengeni államok hatóságai is együttműködnek. (Die Presse) Amerikai stratégia a pénzmosás ellen Pénzmosás elleni stratégia 76 oldalas tervezetét hozta nyilvánosságra az USA kormányzata. A pénzügyi tárca által — az igazságügyi minisztériummal való konzultáció után — előterjesztett javaslat szerint szélesebb körben alkalmaznák az elkobzást lehetővé tevő törvényt és szigorúbban érvényesítenének más meglévő jogszabályokat is. Eközben Nagy-Britanniában a Barclays Bank bejelentette, hogy befagyasztott egy olyan számlát, amelyet gyaníthatóan terroristák használtak különféle ügyleteik finanszírozása során. (Reuters) Már októberben CEFTA-taggá válhat Horvátország Tonino Picula horvát külügyminiszter szerdán a nemzetgyűlésben bejelentette, hogy Ivica Racan miniszterelnök október 29-én írja alá Brüsszelben Horvátország EU-társulási megállapodását. Hozzáfűzte, hogy értesülései szerint október 11-én veszik fel országát a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) szervezetébe. (MTI) Visszaszoruló száj- és körömfájás Hollandiát, Francia- és Írországot hivatalosan is száj- és körömfájásmentes állammá nyilvánította a párizsi székhelyű állat-egészségügyi hivatal. A szabályok szerint ezt a státust három hónappal az utolsó eset és védőoltást kapott állat levágása után nyerheti vissza a fertőzött ország. Az Európai Bizottság sürgette a nem EU-tagállamokat, hogy mielőbb szüntessenek meg minden akadályt a három országból érkező importáru előtt. (Reuters) Ukrán privatizációs és adósságcsökkentési tervek A jövő évi költségvetésben tervezett 5,8 milliárd hrivnya (mintegy egymilliárd dollár) készpénzes privatizációs bevétel elérhető lesz az Ukrtelekom távközlési vállalat értékesítése révén — közölte Olekszandr Bondar, az állami vagyonalap elnöke. “Nem tudom, mi lesz az energiaipari vállalatokkal, sikerül-e eladnunk őket” — tette hozzá. A kormány költségvetési tervezete szerint Kijev jövőre 11 milliárd hrivnya államadósságot törleszt a költségvetésből, 4,1 milliárd belső és 6,9 milliárd hrivnya külső adósságot. (MTI) Tisztelettel meghívjuk az e-Üzlet magazin szeptemberi nyilvános e-klub találkozójára, melynek témája: Az amerikai terrortámadás hatásai az elektronikus üzleti világra 2001 szeptember 24. 16.30 Magyar Tudományos Akadémia, Zene Terme 1051 Budapest, Roosevelt tér 9. Meghívott előadóink: Dr. Bácskai Tamás professzor BKÁE, Lantos Csaba vezérigazgató helyettes OTP, Nemes Ervin kereskedelmi igazgató, KLM Magyarország. A résztvevőket egy büféfogadáson is vendégül látjuk. Jelentkezés: tel: 371-5555, jambor@azutazo.hu Holnap 16 óra 35-kor K . O. Neked annyi! Orosz József műsora Telefonszámunk: 223-4881 Az FM 88.1-en és a 91.9-en HIRDETÉSFELVÉTEL 1016 Budapest Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199 VILAGGAZDASAG KÜLFÖLD ÜZLETI NAPILAP 2001. SZEPTEMBER 20. Már az ENSZ BT is Oszama bin Laden kiadatását követeli Tovább húzzák az időt a tálibok Az ENSZ Biztonsági Tanácsa felszólította az Afganisztánban kormányzó tálibokat, hogy haladéktalanul adják ki az USA-beli merényletek értelmi szerzőjének tartott Oszama bin Ladent. A tálibok tanácskozás címén egyelőre kerülik az egyértelmű állásfoglalást. Közben a BBC szerint szaporodnak a jelei annak, hogy az Egyesült Államok nagyarányú csapatösszevonásokat hajt végre a délkelet-ázsiai térségben. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A Biztonsági Tanács tagjai zárt ajtók mögött egyhangúlag határoztak úgy, hogy “fölmelegítik” a testület tavaly december 19-i, 1333-as számú határozatát. Ez megszigorította a tálib rezsim ellen hozott szankciókat azután, hogy az USA- ban vádat emeltek Bin Laden ellen az ország afrikai nagykövetségei ellen elkövetett 1998- as merényletek miatt. A határozat arra szólította föl a tálibokat, hogy vessenek véget az ellenőrzésük alatt álló területen minden terroristatevékenységnek, zárják le a kiképzőtáborokat, és adják ki Bin Ladent. A BT-tagok most e határozat “haladéktalan és feltétel nélküli” teljesítésére szólítottak föl. Az a pakisztáni küldöttség, amely ugyanerről próbálta meggyőzni a tálib vezetőket, dolgavégezetlenül tért vissza Iszlámábádba. Mohammad Omar mollá, a tálibok szellemi vezetője azt közölte a közvetítőkkel, hogy a súra, a mohamedán papok nagytanácsa dönti majd el, kiadják-e Bin Ladent. A nagytanács egyelőre nem döntött, a több száz papi személy ma folytatja a tanácskozást. Ülésüket megnyitva Omar megismételte azt a követelést, hogy az USA szolgáltasson bizonyítékokat Bin Laden bűnösségéről. Állítása szerint a szaúdi nem állhatott az USA- ban múlt héten elkövetett merényletek hátterében, mert nem voltak sem kommunikációs kapcsolatai, sem forrásai a megszervezésükhöz. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter szerint a bizonyítékok kiszolgáltatása problémákat okozhat, minthogy meg kell védeni a hírszerzés forrásait. A George Bush amerikai elnök által meghirdetett “háború a terrorizmus ellen” egyelőre titokban alakul—írja a Reuters. Fel fogják benne használni a gazdasági és a diplomáciai stratégiát, nyitva tartják a katonai opciót is, ami a fedett műveletektől a szabályos hadjáratig mindenre kiterjedhet. A Theodore Roosevelt repülőgép-hordozó utasítást kapott, hogy csatlakozzék a Perzsa (Arab)-öbölben tartózkodó két másik anyahajóhoz. A brit hírügynökség úgy tudja, hogy Washington mindenképpen katonai támaszpontokat igényel Pakisztántól szárazföldi megtorló akciók lebonyolítása céljából; az iszlámábádi amerikai nagykövetség ellentételezésként átfogó segélyprogramot helyezett kilátásba. A titkos katonai terv részeként Washington pénzügyi forrásaiktól is el akarja vágni a terroristahálózatokat. Jacques Chirac francia államfő felajánlott francia csapatokat a várható hadműveletek céljára, de — közölte Washingtonban Bush elnökkel — csak a NATO-partnerekkel folytatott széles körű konzultáció és egyeztetés után tisztázni kell a beavatkozás pontos céljait és feltételeit — mondta. Míg a francia elnök szerint a “háború” alkalmatlan kifejezés, addig Joseph Ralston tábornok, a NATO főparancsnoka Bécsben arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs hadművelet halálos áldozatok nélkül. Európai meghatározás születik ma a terrorizmusra Nem cél az „uniós FBI” Bevezetik az EU-szintű körözést A terrorizmus közös meghatározásáról és az EU-szintű körözés intézményesítéséről is döntenek ma a tagországok bel- és igazságügy-miniszterei Brüsszelben. A soron kívüli tanácsülés célja, hogy új lendületet adjanak a terrorizmus elleni harcnak, amihez nem kizárt, hogy “társult részvételt” is ajánlhatnak a kelet-európai tagjelöltek számára. Első alkalommal készül az EU miniszteri tanácsa olyan javaslat felkarolására, ami igazságszolgáltatásuk intézkedéseinek kölcsönös elismerésén alapulva közvetlen bűnüldözési együttműködést tehet lehetővé a tagállamok között. Az Európai Bizottság által szerdán elfogadott javaslat magva részint a terrorizmus közös meghatározása, szankcionálásának egységesítése, részint a bűnelkövetők elfogását megkönnyítő EU- szintű körözés bevezetése. Antonio Vitorino bel- és igazságügyi biztos szóvivője ugyanakkor sietett azt is leszögezni, hogy nem valamiféle “uniós FBI” megteremtése a cél, hanem a szuverén nemzetállami eljárások optimális mértékű harmonizálása, a fogalmi alapok közös nevezőre hozása és az együttműködés egyszerűroristái, míg másutt az ilyen cselekedetek bűntettnek minősülnek, ennek megfelelő szankciókkal. A bizottsági javaslat ehhez képest ajánl közös definíciót a terrorizmusra, számba véve annak lehetséges megnyilvánulási formáit is (gyilkosság, emberrablás, súlyos testi sértés, “internetes terrorizmus”). Az ilyen cselekedetek szándékolt elkövetése egy vagy több ország — ezek intézményei vagy lakosságuk — ellen olyan célzattal, hogy általuk súlyos károkat okozzanak a politikai, gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi struktúrában, mindez kimerítheti a terrorizmus fogalmát. Büntetésük egységesen, az elkövetett tett súlyosságától függően kettőtől húsz évig terjedhet. A cselekedet és büntetésük közös értelmezése bizottsági megítélés szerint utat nyithat az előtt is, hogy az elkövető ellen az eddigi nehézkes kiadatási kérelem helyett EU-szintű körözést adjanak ki. Míg az előző nehézkes politikai megítélés alá esik, addig ez utóbbi tisztán jogi kategóriának fog minősülni, ami alapján az egyik ország igazságügyi hatóságainak megkeresésére az őrizetbe vevő ország illetékesei maximum három hónapos ellenőrzés után átadhatják a körözött személyt. Bár hivatalos döntés erről még nincs, brüsszeli értesülések szerint nem kizárt, hogy a tagországok az EU-tagságra váró kelet-európai jelölt államok minisztereinek egyfajta társult együttműködés lehetőségét is felvetik majd, midőn a hónap végén a tizenötök Brüsszelben találkoznak a térségből érkező kollégáikkalsítése. A terrorizmus eddig jórészt a tagországok közötti különbségeket is igyekeztek kihasználni: csak hat EU-tag — Franciaország, Nagy-Britannia, Német-, Olasz-, Spanyolország és Portugália—kodifikálta a terrorizmust vagy a térséget kell vetni azoknak a svájci bankszámlaügyleteknek és egyéb titkos pénzmozgásoknak, melyek keretében zavartalanul finanszírozzák font- és dollármilliókkal a terroristacsoportokat — válaszolta egy újságírói kérdésre a szerdán Budapesten tárgyalásokat folytatott Peter Hain, a brit külügyi tárca Európa- ügyi államminisztere. Teljes átláthatóságot akarunk a nemzetközi banki tranzakciókban, hogy senki ne tudjon titokban, határokon átnyúlva pénzelni ilyen barbár csoportokat—jelentette ki, megemlítvén, hogy egyebek mellett a pénzmosás megakadályozásáról is tárgyalt magyar partnerével, Martonyi János külügyminiszterrel. (VG) Erősödő recessziós félelmek (Folytatás az 1. oldalról) Mindezek alapján elemzők sora állítja, hogy a második negyedévben már amúgy is vérszegény amerikai növekedés negatívba vált a harmadik negyed során. A Financial Times Deutschland szerint többről is szó lehet, mint a recesszió fogalmi meghatározása szerinti — legalább két negyedéves, enyhe GDP-csökkenésről. Mint a lap állítja, akár nagyobb arányú visszaeséssel járó, hosszabb ideig tartó gazdasági depresszió sem kizárt, amelynek során az utóbbi évtizedekben oly rutinosan alkalmazott monetáris, illetve fiskális élénkítés is hatástalan marad. Ennek dacára George W. Bush elnök állítólag hajlik egy ösztönző program jóváhagyására, ennek mibenlétéről azonban szóvivője tegnap nem árult el részleteket. Kommentátorok szerint azonban szó lehet a — bérarányosan lerótt—társadalombiztosítási, illetve nyugdíjjárulékok csökkentéséről. Republikánus körökben felmerült a tőkeérték-növekmény utáni adók mérséklése, amitől főleg a részvények iránti kereslet és az árfolyamok növekedését remélték. Ezt az elgondolást azonban a demokraták nem támogatják, mert ez — mint hangoztatják — nem hat számottevően a fogyasztói keresletre. A néhány hónappal korábban elfogadott — tíz évre szólóan 1350 milliárd dollárban meghatározott —jövedelemadó-csökkentés rövid távon való “felturbózását” a demokraták azért vetik el, mert elviselhetetlenül megterhelné a szövetségi költségvetést, republikánusok pedig azt hangoztatják, hogy meg kell várni, az adóhivatal által most kipostázott csekkeket milyen mértékben fordítják vásárlásra (egy Feljelentés szerint a lakosság inkább félreteszi az amúgy is csak 300—600 dollár közötti adóvisszatérítést). A korábban sokszor említett, káprázatos amerikai költségvetési többletekről szinte már senki sem beszél, a Reuters szerint valószínűbb, hogy további szövetségi kötvényekkel árasztják el a piacokat, amit a hosszabb lejáratokra szóló hozamok emelkedése is igazolni látszik. Az élénkítés vagy a gazdálkodás stabilizálásának másik fontos eszközeként a légiforgalmi cégeknek nyújtandó szubvenció mellett az energiaipar, a biztosítási szektor — és esetleg a szállodaipar — megsegítéséről is szó van. VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Főszerkesztő: Bánki András Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Gaál Csaba, Kamasz Melinda, Kovács András István Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György BELFÖLD: Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Nagy Ildikó, N. Vadász Zuzsa (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Boros Krisztina, Hazafi László, Kecskés Ágnes, Kende Katalin, Lázár Ildikó, Madár István, Magos Katalin, Molnár Mari, Nógrádi Tóth Erzsébet, Oláh Gábor ♦ KÜLFÖLD: Urkuti György (rovatvezető), Takács Gábor (rovatszerkesztő), Fóris György (brüsszeli tudósító), Horváth Gábor, Kozma Géza, Módi József, Szalay Hanna ♦ PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC: B. Varga Judit (rovatvezető), Ács Gábor, Oszlay Páter (rovatszerkesztők), Binder István, Fortolóczki István, Koncz Andrea, Lovas Judit, Lukács Ádám, Nagy László Nándor ♦ TÁRSADALOM: Lambert Gábor (rovatvezető) Gazda Albert (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Bartus László, Dudás Gergely, F. Tóth Benedek, Németh I. Gergely, Simon Krisztián, Ternyák Edit, Tüske Erika ♦ VÁLLALKOZÁS, ÁRUPIAC: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők), Acsay Judit, B. Sebestyén Stella, Demeter Kálmán, Fazekas Edina, Fehér István, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Hlavay Richárd, Kvassinger Klára, Mráz Dániel, Torontáli Zoltán ♦ FÓRUM: Kovács András István ♦ KULTÚRA: Eszéki Erzsébet ♦ WIRTSCHARSLETTER: Nemes Bettina ♦ REGIONÁLIS TUDÓSÍTÓK: Ballai József (Duna-Tisza köze), Delphin Sajtóügynökség (Északkelet-Magyarország és Közép-Dunántúl), Lehócz Rudolf (Északnyugat-Magyarország) Rákóczi Gabriella (Délkelet-Magyarország) ♦ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: Horváth László Béla ♦ TÖRDELŐSZERKESZTŐK: Csermák Katalin, Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Kati, Tóth Brigitta ♦ GRAFIKUS: Vizy Balázs ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK: Sas László (vezető), Friedrich Csaba, Friedrich Zoltán, Lehotka Gábor, Tatai Miklós ♦ DOKUMENTÁCIÓ: Fabók Margit, Szita Anna (Tel.: 375-6722/2039) ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA: FEGA Informatika Kft. ♦ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ:1016 Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp. Pf. 331. Tel.: 375-6722 (MTI) Telefax: 375-4191 ♦ MÉDIAIGAZGATÓ: Baráth Maya ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapesti., Naphegy tér 8. Tel/fax: 202-4199, tel.: 375-6722/1145,2003 Előfizetéssel kapcsolatos információ/megrendelés: AXEL SPRINGER-BUDAPEST KIADÓI KFT. ÜGYFÉLSZOLGÁLAT Tel.: 488-5588 (munkanapokon 8-20 óra között), fax: 488-5580, postacím: 1525 Budapest, Pf. 110. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, Budapesten az LHI ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban ♦ Előfizetési díj: egy évre 48 000, fél évre 24 000, negyedévre 12 000 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt., regionális rt.-k. ISSN 0042-6148 Nyomdai előállítás: Szikra Lapnyomda Rt., F. v.: Lendvai Lászlóné vezérigazgató A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk.