Világgazdaság, 2001. szeptember (33. évfolyam, 168/8183-187/8202. szám)

2001-09-24 / 183. (8198.) szám

2 RÖVIDEN EU-pénzügyminiszterek: bizonyos lassulás várható Az EU-pénzügyminiszterek szombati liege-i nem hivatalos tanácsülésén—amelyen részt vettek a központi bankok vezetői is — értékelték az USA elleni terrortámadásokat követően kialakult helyzetben várható gazdasági kilátásokat is. Elismer­ték, hogy a gazdasági növekedésben bizonyos lassulás várható, ám a piacok megnyugtatására továbbra is hitet tettek az euróra történő átállás töretlensége, valamint az euró stabilitását célzó gazdasági paktum sérthetetlensége mellett. (VG) A szlovén kormány elfogadta a 2002-es büdzsé tervét A szlovén kormány a hét végén olyan költségvetési tervet fogadott el a jövő évre, amely 125,7 milliárd tolar összegű (a GDP 1 százalékának megfelelő) deficitet irányoz elő. A bevé­teli előirányzat 1216 milliárd tolar, a kiadási oldalra pedig 1341,7 milliárd tolart írtak. (MTI) Bővítés: 2002 telén meg kell nevezni az első kört Legkésőbb a német parlamenti választások után, 2002 telén közölni kell, mely országok lesznek benne az Európai Unió első bővítési körében — hangoztatta Berlinben az Európai Parla­ment néppárti frakciójának elnöke. Hans-Gert Pöttering kifej­tette: aki halogatni próbálja az EU bővítését, az azoknak a köröknek a malmára hajtja a vizet, amelyek a tagjelölt orszá­gokban áskálódnak hazájuk belépése ellen. (MTI) Mentőakciók a légitársaságoknak (Folytatás az 1. oldalról) Ma 24 órakor jár le a Malév szerződése is a biztosítókkal, amelyeket azonban lapunk ér­deklődésére Danks Emese, a társaság szóvivője nem kívánt megnevezni. Mint elmondta, a légitársaság vezetői ma tárgyal­nak a kormány, a biztosítók és a lízingcégek illetékeseivel. Az amerikai mentőakció 15 milliárd dollárjából “csupán” 5 milliárd jelent közvetlen se­gélyt, 10 milliárd pedig hitelga­ranciát. Az európai légitársasá­gok szövetsége bejelentette, hogy tagvállalatai 2,5-3 milliárd dollár veszteségre számítanak a merényletek következtében. A szerződések felmondása miatt, illetve a kormányszava­­tosság hiányában a légitársasá­goknak kellő biztosítási fede­zet hiányában kellett volna gé­peiket közlekedtetni, ami — többek között — a lízingszer­ződések súlyos megszegésének tényállását is kimerítette volna. Londonban a kormány — békeidőkben elképzelhetetlen módon—közvetlenül lépett fel a biztosítási piacon, és kötele­zettséget vállalt a háború és ter­rorizmus miatti többletkárok esetleges megtérítésére. Ilyen kockázatokra eddig általában 36 millió font sterlingben ma­ximált kártérítés volt kikötve, utóbb azonban a biztosítótársa­ságok ennek többszörösére akarnak felkészülni, mégpedig a korábbiak 10-15-szörösére emelt díjak ellenében. London egyelőre egy hónapig vállalja át a díjkülönbözetet, hogy légi­társaságait valahogy a víz felett tudja tartani. A német kormány négy hét­re vállalt hasonló kötelezettsé­get, itt azonban kikötötték, hogy az adott károkat maxi­mum 20 milliárd dollár erejéig szavatolja. A megváltozott kö­rülmények között közleke­dtetett gépenként 1 milliárd dol­láros kötelezettségvállalásra lenne szükség lapértékelések szerint. A brit és a német támogatási modellt az EU pénzügyminisz­terek szombati liege-i — nem hivatalos — tanácsülésükön is irányadónak tekintették, és ide­iglenes jelleggel jóváhagytak ilyen jellegű kormányzati akci­ókat. Általában irányadónak tekintik az egy hónapos garan­ciavállalást, elhangzott azon­ban, hogy az ilyen fedezetek hatálya szükség esetén meg­hosszabbítható. A belga pénz­ügyminiszter szerint a lehetsé­ges támogatási akciók teljes összegéről jelenleg még nem alakítható ki teljes kép. A mi­niszterek külön felhívást intéz­tek az EU-s közlekedési minisz­terek október 15-én esedékes üléséhez, szorgalmazva, hogy hozzanak hathatós intézkedése­ket a légi közlekedés biztonsá­gának fokozása érdekében. Ez utóbbi egyebek között ki kell terjedjen a csomagok ellenőr­zésére, a pilótafülke fokozot­tabb védelmére, a tagországok­ban honos biztonsági intézke­dések “minőségi kontrolljára”, a személyzet szakképzésére, valamint “fegyverfajták meg­határozására”. Ma reggel 6 óra 55-től ! •rwpwww 9 óráig ÍmIíM®Keljfeljancsi! Fiala János műsora Az adás vendége Farkasházy Tivadar Telefonszámunk: 223-4881 Az FM 88.1 -en és a 91.9-en! HIRDETÉS­FELVÉTEL 1016 Budapest Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199 A brüsszeli csúcs nyilatkozata csak általános megszorításokat tartalmaz Az unió szabad kezet ad Amerikának A vártnál határozottabb hangú közös nyilatkozatban állt ki az Európai Unió az Egyesült Államok kilátásba helyezett megtorló akciója és általában a terrorizmus elleni harc mellett. A nyilatkozat—amelyhez valamennyi tagjelölt állam, köztük hazánk is csatlakozott—hang­súlyozza ugyanakkor a terrorizmus és az iszlám világ közötti különbségtétel fontosságát is. A tizenötök terjedelmes kö­zös nyilatkozatában az egyik legnagyobb meglepetést az a már-már fenntartás nélküli tá­mogatás keltette, amellyel so­kak szerint lényegében szabad kezet adtak a washingtoni ve­zetésnek katonai megtorló ak­ciók megkezdésére. A behatá­roló tényezők felettébb általá­nosak: “Az ENSZ BT 1368. számú határozata alapján vég­rehajtott amerikai válaszlépés legitim” — szögezi le egyebek között a tizenötök nyilatkozata. A csúcson elnöklő Guy Ver­­hofstadt belga kormányfő utóbb a záró sajtóértekezleten a Világgazdaság kérdésére ma­gyarázatként még kifejtette: az ENSZ-határozat egyfelől, illet­ve annak kikötése másfelől, hogy minden katonai akciónak “célzottnak” kell lennie (tehát nem irányulhat általában pol­gári lakosság ellen), és csak olyan országot érinthet, amely terroristákat “bujtogat, támogat vagy bújtat”, kellően meghatá­rozza, hogy mi mindenre ter­jedhet ki az előzőekben leszö­gezett legitimitás. Jack Straw brit külügymi­niszter sajtóértekezletén leszö­gezte: egyfelől ugyan elfoga­dott elv, hogy a válaszlépésnek “arányosnak” kell lennie, ám úgymond tekintettel a szeptem­ber 11-i terroristatámadás okozta veszteségekre, ez az “arány tekintélyes” lehet. Az amerikai megtorlás legitimitá­sáról beszélt Jacques Chirac francia elnök és Gerhard Schröder német kancellár is. A közös nyilatkozat több mint három sűrű oldalon taglalt, számos konkrét területet és in­tézkedést magában foglaló ak­ciótervet is tartalmaz. Bel- és igazságügyi téren például nem csupán jóváhagyták az eddigi kiadatási gyakorlatot felválta­ni hivatott “európai körözés” leendő intézményét, hanem (december 7-ig) határidőt is szabtak a konkrét megvalósítási formák kidolgozására. A terrorizmus finanszírozá­sának is gátat kívánnak vetni, egyebek között a vonatkozó nemzetközi konvenciók elfo­gadásával, valamint a pénzmo­sással foglalkozó EU-irányelv hónapok óta húzódó módosí­tás mielőbbi szentesítésével. Fóris György VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Guy Verhofstadt belga kormányfő összességében úgy jelle­mezte az EU-csúcs határozatát, mint amely egyelőre politikai állásfoglalás kívánt lenni, ám amely alapján az október 19-én Gentben esedékes újabb EU-csúcson már a konkrét intézkedé­sek formába öntését is meg kell majd kezdeni. Ez utóbbiak kiteljesítése és véglegesítése következhetne aztán a decemberi “rendes évi” EU-csúcson a belgiumi Laekenben — újabb lénye­ges napirenddel egészítve majd ki a leendő évzáró találkozót. Washington feloldotta a Pakisztánnal szembeni szankciók egy részét Bush széles koalícióra számít Az Egyesült Államok egyoldalúan feloldotta az Indiával és Pakisztánnal szemben 1998-ban az atomfegyver-kísérletek miatt elrendelt szankciókat. Ennek ellenére Pakisztán is csatla­kozott az afganisztáni tálibok követeléséhez, miszerint Washington szolgáltasson bizonyíté­kot Oszama bin Laden bűnösségére. Az USA és Nagy-Britannia lapértesülés szerint egyedül is kész lebonyolítani a terroristaellenes hadműveletet. vg-összeállítás George Bush elnök az USA “nemzetbiztonsági érdekeivel” indokolta a szankciók feloldá­sát. A Reuters szerint ez csak az első lépés azoknak a sorában, amelyek a washingtoni és New York-i középületekre mért szeptember 11-i terroris­tacsapások okozta válság meg­oldását célozzák. Legújabb adatok szerint a támadások összesen 6800 emberéletet kö­veteltek, s tíz év óta a legna­gyobb amerikai katonai moz­gósítást váltották ki. A várako­zások szerint Bush rövidesen elnöki rendeletet ad ki arról, hogy mely jól körülhatárolha­tó csoportok és személyek te­kintendők terroristáknak, beté­teiket be fogják fagyasztani. Érvényben maradnak azon­ban egyelőre azok a szankciók, amelyeket az USA 1999-ben azért rendelt el Pakisztánnal szemben, mert Pervez Musarraf jelenlegi elnök puccsal szerezte meg a hatal­mat. Kabulban a tálibok állító­lag óvóhelyeket építenek, lég­védelmi ütegeket állítanak fel, a határvidékeken felfegy­verzik az embereket. A Pentagon újabb 5172 tar­talékost mozgósított a honi vé­delem céljaira, s nyolc darab B-52-es bombázót irányított öböl­beli és indiai-óceáni tá­maszpontokra. Donald Rumsfeld védelmi miniszter újabb telepítési parancs kiadá­sára készül —értesült a brit hír­­ügynökség —, amely további 200-zal növelné a térségben tartózkodó 350 katonai gép szá­mát. Bush és Tony Blair brit kormányfő — a Financial Times értesülése szerint — a múlt héten megállapodott, hogy ha kell, a két ország fegyveres erői közösen, egyedül is vég­rehajtják a Bin Laden ellen ter­vezett akciót. Az Öböl térségébe indult egy 13 egységből álló brit hadihajó­csoport, állítólag egy korábban bejelentett ománi hadgyakorlat­ra; a hajók között ott van a Su­perb atommeghajtású tenger­alattjáró is. A gyakorlatban hét Tornado repülő és 20 000 brit ka­tona is részt vesz — a falklandi háború óta ez a brit haditenge­részet legnagyobb felvonulása. Honi biztonsági hivatal néven új, minisztériumi rangú intéz­ményt állított fel az amerikai elnök, élére Tom Ridge pennsylva­niai kormányzót nevezte ki. George Bush ezt abban a csütörtök éjszakai kongresszusi beszédében jelentette be, amelyben érté­kelések szerint tanúságot tett arról, hogy texasi seriffből állam­férfivá vált. Leghűségesebb szövetségesnek nevezve Nagy-Bri­­tanniát, hosszan fejtegette, hogy a terrorizmus elleni háború elnyúló és szokatlan lesz, nem államok és nemzetek, hanem a terroristák és támogatóik ellen irányul majd. Megismételte, hogy széles koalícióra számít, de nem említette meg az ENSZ-t. A terroristákat a XX. századi gyilkos ideológiák örököseinek, “a fasizmus, a nácizmus és a totalitarianizmus követőinek” nevez­te. Az afganisztáni tálibokat ismételten felszólította, “azonnal” adják ki Oszama bin Ladent és társait. ♦ BA/CA-felmérés az EU-csatlakozás kilátásairól Bizakodó üzlet, óvatos lakosság A kelet-közép-európai tagjelölt országok közül Magyarország uniós csatlakozási esélyét te­kintik legjobbnak a Bank Austria Creditanstalt felméréséből megkérdezett térségbeli vál­lalatvezetők. A lakosság ennél óvatosabb, ám szintén optimista a kilátásokat illetően. A megkérdezett magyar vál­lalati vezetők kivétel nélkül bíz­nak abban, hogy az ország 2010-re az unió tagjává válhat. Az egyöntetű bizakodásnak az ad jelentőséget, hogy a többi élenjáró tagjelölt ország mind­egyikében vannak kétkedők (1—15 százalék közötti arány­ban) . A magyar kilátásokat nem csupán a hazai válaszadók ér­tékelik a legjobbnak: a térség egészében Magyarország kapta a legmagasabb pontszámot (91 százalékot) a 2010-ig bekövet­kező csatlakozás esélyeire vo­natkozóan. Az osztrák bank megbízásából nyolc tagjelölt országban (a fen­tieken kívül Horvátországban, Romániában és Bulgáriában) el­készített felmérés az adott ország 500 legnagyobb cégéből vélet­lenszerűen kiválasztott 80 felső vezető véleményét tükrözi. A kutatás ez­en túlmenően ezerfős lakossági minta megkérdezését is magában foglalta. Ennek alap­­ján kiderül: az “utca embere” a menedzsereknél lényegesen pesszimistábban ítéli meg a csat­lakozás kilátásait. A csatlakozás várható gazda­sági hatásaira vonatkozóan a vállalatvezetők rendkívül ked­vezően nyilatkoztak. Összessé­gében 83 százalékuk számít kedvező hatásra saját országa számára, ennek ellenkezőjétől csupán minden tizedik megkér­dezett tart. A bővítés a legtöbb térségbeli menedzser szerint az unió jelenlegi tagjai számára is előnyös lesz. A lakosság ezen a téren is borúlátóbb — húzta alá Ferdinand Lac­ina volt oszt­rák pénzügyminiszter. Magyarország Csehország Szlovénia Lengyelország Szlovákia Forrás: BA/CA­ R © VILÁGGAZDASÁG-GRAFIKA 2001. SZEPTEMBER 24. VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Főszerkesztő: Bánki András Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Gaál Csaba, Kamasz Melinda, Kovács András István Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György BELFÖLD: Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Nagy Ildikó, N. Vadász Zuzsa (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Boros Krisztina, Hazafi László, Kecskés Ágnes, Kende Katalin, Lázár Ildikó, Madár István, Magos Katalin, Molnár Mari, Nógrádi Tóth Erzsébet, Oláh Gábor ♦ KÜLFÖLD: Urkuti György (rovatvezető), Takács Gábor (rovatszerkesztő), Fóris György (brüsszeli tudósító), Horváth Gábor, Kozma Géza, Mádl József, Szalay Hanna ♦ PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC: B. Varga Judit (rovatvezető), Ács Gábor, Oszlay Péter (rovatszerkesztők), Binder István, Fortolóczki István, Koncz Andrea, Lovas Judit, Lukács Ádám, Nagy László Nándor ♦ TÁRSADALOM: Lambert Gábor (rovatvezető), Gazda Albert (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Bartus László, Dudás Gergely, F. Tóth Benedek, Németh I. Gergely, Simon Krisztián, Ternyák Edit, Tüske Erika ♦ VÁLLALKOZÁS, ÁRUPIAC: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők), Acsay Judit, B. Sebestyén Stella, Demeter Kálmán, Fazekas Edina, Fehér István, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Hlavay Richárd, Kvassinger Klára, Mráz Dániel, Torontáli Zoltán ♦ FÓRUM: Kovács András István ♦ KULTÚRA: Eszéki Erzsébet ♦ WIRTSCHAFTSLEITER: Nemes Bettina ♦ REGIONÁLIS TUDÓSÍTÓK: Ballai József (Duna-Tisza köze), Delphin Sajtóügynökség (Északkelet-Magyarország és Közép-Dunántúl), Lehőcz Rudolf (Északnyugat-Magyarország), Rákóczi Gabriella (Délkelet-Magyarország) ♦ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: Horváth László Béla ♦ TÖRDELŐSZERKESZTŐK: Csermák Katalin, Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Kati, Tóth Brigitta ♦ GRAFIKUS: Vizy Balázs ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK: Sas László (vezető), Friedrich Csaba, Friedrich Zoltán, Lehotka Gábor, Tatai Miklós ♦ DOKUMENTÁCIÓ: Fabók Margit, Szita Anna (Tel.: 375-6722/2039) ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA: FEGA Informatika Kft. ♦ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓI 016 Budapest­­„ Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp. Pf. 331. Tel.: 375-6722 (MTI) Telefax: 375-4191 ♦ MÉDIAIGAZGATÓ: Baráth Maya ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199, tel.: 375-6722/1145,2003 Előfizetéssel kapcsolatos információ/megrendelés: AXEL SPRINGER-BUDAPEST KIADÓI KFT. ÜGYFÉLSZOLGÁLAT Tel.: 488-5588 (munkanapokon 8-20 óra között), fax: 488-5580, postacím: 1525 Budapest, Pf. 110. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlap­kézbesítőknél, Budapesten az LHI ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban ♦ Előfizetési díj: egy évre 48 000, fél évre 24 000, negyedévre 12 000 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt., regionális rt.-k. ISSN­ 0042-6148 Nyomdai előállítás: Szikra Lapnyomda Rt., F. v.: Lendvai Lászlóné vezérigazgató A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk.

Next