Világgazdaság, 2001. szeptember (33. évfolyam, 168/8183-187/8202. szám)
2001-09-24 / 183. (8198.) szám
2 RÖVIDEN EU-pénzügyminiszterek: bizonyos lassulás várható Az EU-pénzügyminiszterek szombati liege-i nem hivatalos tanácsülésén—amelyen részt vettek a központi bankok vezetői is — értékelték az USA elleni terrortámadásokat követően kialakult helyzetben várható gazdasági kilátásokat is. Elismerték, hogy a gazdasági növekedésben bizonyos lassulás várható, ám a piacok megnyugtatására továbbra is hitet tettek az euróra történő átállás töretlensége, valamint az euró stabilitását célzó gazdasági paktum sérthetetlensége mellett. (VG) A szlovén kormány elfogadta a 2002-es büdzsé tervét A szlovén kormány a hét végén olyan költségvetési tervet fogadott el a jövő évre, amely 125,7 milliárd tolar összegű (a GDP 1 százalékának megfelelő) deficitet irányoz elő. A bevételi előirányzat 1216 milliárd tolar, a kiadási oldalra pedig 1341,7 milliárd tolart írtak. (MTI) Bővítés: 2002 telén meg kell nevezni az első kört Legkésőbb a német parlamenti választások után, 2002 telén közölni kell, mely országok lesznek benne az Európai Unió első bővítési körében — hangoztatta Berlinben az Európai Parlament néppárti frakciójának elnöke. Hans-Gert Pöttering kifejtette: aki halogatni próbálja az EU bővítését, az azoknak a köröknek a malmára hajtja a vizet, amelyek a tagjelölt országokban áskálódnak hazájuk belépése ellen. (MTI) Mentőakciók a légitársaságoknak (Folytatás az 1. oldalról) Ma 24 órakor jár le a Malév szerződése is a biztosítókkal, amelyeket azonban lapunk érdeklődésére Danks Emese, a társaság szóvivője nem kívánt megnevezni. Mint elmondta, a légitársaság vezetői ma tárgyalnak a kormány, a biztosítók és a lízingcégek illetékeseivel. Az amerikai mentőakció 15 milliárd dollárjából “csupán” 5 milliárd jelent közvetlen segélyt, 10 milliárd pedig hitelgaranciát. Az európai légitársaságok szövetsége bejelentette, hogy tagvállalatai 2,5-3 milliárd dollár veszteségre számítanak a merényletek következtében. A szerződések felmondása miatt, illetve a kormányszavatosság hiányában a légitársaságoknak kellő biztosítási fedezet hiányában kellett volna gépeiket közlekedtetni, ami — többek között — a lízingszerződések súlyos megszegésének tényállását is kimerítette volna. Londonban a kormány — békeidőkben elképzelhetetlen módon—közvetlenül lépett fel a biztosítási piacon, és kötelezettséget vállalt a háború és terrorizmus miatti többletkárok esetleges megtérítésére. Ilyen kockázatokra eddig általában 36 millió font sterlingben maximált kártérítés volt kikötve, utóbb azonban a biztosítótársaságok ennek többszörösére akarnak felkészülni, mégpedig a korábbiak 10-15-szörösére emelt díjak ellenében. London egyelőre egy hónapig vállalja át a díjkülönbözetet, hogy légitársaságait valahogy a víz felett tudja tartani. A német kormány négy hétre vállalt hasonló kötelezettséget, itt azonban kikötötték, hogy az adott károkat maximum 20 milliárd dollár erejéig szavatolja. A megváltozott körülmények között közlekedtetett gépenként 1 milliárd dolláros kötelezettségvállalásra lenne szükség lapértékelések szerint. A brit és a német támogatási modellt az EU pénzügyminiszterek szombati liege-i — nem hivatalos — tanácsülésükön is irányadónak tekintették, és ideiglenes jelleggel jóváhagytak ilyen jellegű kormányzati akciókat. Általában irányadónak tekintik az egy hónapos garanciavállalást, elhangzott azonban, hogy az ilyen fedezetek hatálya szükség esetén meghosszabbítható. A belga pénzügyminiszter szerint a lehetséges támogatási akciók teljes összegéről jelenleg még nem alakítható ki teljes kép. A miniszterek külön felhívást intéztek az EU-s közlekedési miniszterek október 15-én esedékes üléséhez, szorgalmazva, hogy hozzanak hathatós intézkedéseket a légi közlekedés biztonságának fokozása érdekében. Ez utóbbi egyebek között ki kell terjedjen a csomagok ellenőrzésére, a pilótafülke fokozottabb védelmére, a tagországokban honos biztonsági intézkedések “minőségi kontrolljára”, a személyzet szakképzésére, valamint “fegyverfajták meghatározására”. Ma reggel 6 óra 55-től ! •rwpwww 9 óráig ÍmIíM®Keljfeljancsi! Fiala János műsora Az adás vendége Farkasházy Tivadar Telefonszámunk: 223-4881 Az FM 88.1 -en és a 91.9-en! HIRDETÉSFELVÉTEL 1016 Budapest Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199 A brüsszeli csúcs nyilatkozata csak általános megszorításokat tartalmaz Az unió szabad kezet ad Amerikának A vártnál határozottabb hangú közös nyilatkozatban állt ki az Európai Unió az Egyesült Államok kilátásba helyezett megtorló akciója és általában a terrorizmus elleni harc mellett. A nyilatkozat—amelyhez valamennyi tagjelölt állam, köztük hazánk is csatlakozott—hangsúlyozza ugyanakkor a terrorizmus és az iszlám világ közötti különbségtétel fontosságát is. A tizenötök terjedelmes közös nyilatkozatában az egyik legnagyobb meglepetést az a már-már fenntartás nélküli támogatás keltette, amellyel sokak szerint lényegében szabad kezet adtak a washingtoni vezetésnek katonai megtorló akciók megkezdésére. A behatároló tényezők felettébb általánosak: “Az ENSZ BT 1368. számú határozata alapján végrehajtott amerikai válaszlépés legitim” — szögezi le egyebek között a tizenötök nyilatkozata. A csúcson elnöklő Guy Verhofstadt belga kormányfő utóbb a záró sajtóértekezleten a Világgazdaság kérdésére magyarázatként még kifejtette: az ENSZ-határozat egyfelől, illetve annak kikötése másfelől, hogy minden katonai akciónak “célzottnak” kell lennie (tehát nem irányulhat általában polgári lakosság ellen), és csak olyan országot érinthet, amely terroristákat “bujtogat, támogat vagy bújtat”, kellően meghatározza, hogy mi mindenre terjedhet ki az előzőekben leszögezett legitimitás. Jack Straw brit külügyminiszter sajtóértekezletén leszögezte: egyfelől ugyan elfogadott elv, hogy a válaszlépésnek “arányosnak” kell lennie, ám úgymond tekintettel a szeptember 11-i terroristatámadás okozta veszteségekre, ez az “arány tekintélyes” lehet. Az amerikai megtorlás legitimitásáról beszélt Jacques Chirac francia elnök és Gerhard Schröder német kancellár is. A közös nyilatkozat több mint három sűrű oldalon taglalt, számos konkrét területet és intézkedést magában foglaló akciótervet is tartalmaz. Bel- és igazságügyi téren például nem csupán jóváhagyták az eddigi kiadatási gyakorlatot felváltani hivatott “európai körözés” leendő intézményét, hanem (december 7-ig) határidőt is szabtak a konkrét megvalósítási formák kidolgozására. A terrorizmus finanszírozásának is gátat kívánnak vetni, egyebek között a vonatkozó nemzetközi konvenciók elfogadásával, valamint a pénzmosással foglalkozó EU-irányelv hónapok óta húzódó módosítás mielőbbi szentesítésével. Fóris György VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Guy Verhofstadt belga kormányfő összességében úgy jellemezte az EU-csúcs határozatát, mint amely egyelőre politikai állásfoglalás kívánt lenni, ám amely alapján az október 19-én Gentben esedékes újabb EU-csúcson már a konkrét intézkedések formába öntését is meg kell majd kezdeni. Ez utóbbiak kiteljesítése és véglegesítése következhetne aztán a decemberi “rendes évi” EU-csúcson a belgiumi Laekenben — újabb lényeges napirenddel egészítve majd ki a leendő évzáró találkozót. Washington feloldotta a Pakisztánnal szembeni szankciók egy részét Bush széles koalícióra számít Az Egyesült Államok egyoldalúan feloldotta az Indiával és Pakisztánnal szemben 1998-ban az atomfegyver-kísérletek miatt elrendelt szankciókat. Ennek ellenére Pakisztán is csatlakozott az afganisztáni tálibok követeléséhez, miszerint Washington szolgáltasson bizonyítékot Oszama bin Laden bűnösségére. Az USA és Nagy-Britannia lapértesülés szerint egyedül is kész lebonyolítani a terroristaellenes hadműveletet. vg-összeállítás George Bush elnök az USA “nemzetbiztonsági érdekeivel” indokolta a szankciók feloldását. A Reuters szerint ez csak az első lépés azoknak a sorában, amelyek a washingtoni és New York-i középületekre mért szeptember 11-i terroristacsapások okozta válság megoldását célozzák. Legújabb adatok szerint a támadások összesen 6800 emberéletet követeltek, s tíz év óta a legnagyobb amerikai katonai mozgósítást váltották ki. A várakozások szerint Bush rövidesen elnöki rendeletet ad ki arról, hogy mely jól körülhatárolható csoportok és személyek tekintendők terroristáknak, betéteiket be fogják fagyasztani. Érvényben maradnak azonban egyelőre azok a szankciók, amelyeket az USA 1999-ben azért rendelt el Pakisztánnal szemben, mert Pervez Musarraf jelenlegi elnök puccsal szerezte meg a hatalmat. Kabulban a tálibok állítólag óvóhelyeket építenek, légvédelmi ütegeket állítanak fel, a határvidékeken felfegyverzik az embereket. A Pentagon újabb 5172 tartalékost mozgósított a honi védelem céljaira, s nyolc darab B-52-es bombázót irányított öbölbeli és indiai-óceáni támaszpontokra. Donald Rumsfeld védelmi miniszter újabb telepítési parancs kiadására készül —értesült a brit hírügynökség —, amely további 200-zal növelné a térségben tartózkodó 350 katonai gép számát. Bush és Tony Blair brit kormányfő — a Financial Times értesülése szerint — a múlt héten megállapodott, hogy ha kell, a két ország fegyveres erői közösen, egyedül is végrehajtják a Bin Laden ellen tervezett akciót. Az Öböl térségébe indult egy 13 egységből álló brit hadihajócsoport, állítólag egy korábban bejelentett ománi hadgyakorlatra; a hajók között ott van a Superb atommeghajtású tengeralattjáró is. A gyakorlatban hét Tornado repülő és 20 000 brit katona is részt vesz — a falklandi háború óta ez a brit haditengerészet legnagyobb felvonulása. Honi biztonsági hivatal néven új, minisztériumi rangú intézményt állított fel az amerikai elnök, élére Tom Ridge pennsylvaniai kormányzót nevezte ki. George Bush ezt abban a csütörtök éjszakai kongresszusi beszédében jelentette be, amelyben értékelések szerint tanúságot tett arról, hogy texasi seriffből államférfivá vált. Leghűségesebb szövetségesnek nevezve Nagy-Britanniát, hosszan fejtegette, hogy a terrorizmus elleni háború elnyúló és szokatlan lesz, nem államok és nemzetek, hanem a terroristák és támogatóik ellen irányul majd. Megismételte, hogy széles koalícióra számít, de nem említette meg az ENSZ-t. A terroristákat a XX. századi gyilkos ideológiák örököseinek, “a fasizmus, a nácizmus és a totalitarianizmus követőinek” nevezte. Az afganisztáni tálibokat ismételten felszólította, “azonnal” adják ki Oszama bin Ladent és társait. ♦ BA/CA-felmérés az EU-csatlakozás kilátásairól Bizakodó üzlet, óvatos lakosság A kelet-közép-európai tagjelölt országok közül Magyarország uniós csatlakozási esélyét tekintik legjobbnak a Bank Austria Creditanstalt felméréséből megkérdezett térségbeli vállalatvezetők. A lakosság ennél óvatosabb, ám szintén optimista a kilátásokat illetően. A megkérdezett magyar vállalati vezetők kivétel nélkül bíznak abban, hogy az ország 2010-re az unió tagjává válhat. Az egyöntetű bizakodásnak az ad jelentőséget, hogy a többi élenjáró tagjelölt ország mindegyikében vannak kétkedők (1—15 százalék közötti arányban) . A magyar kilátásokat nem csupán a hazai válaszadók értékelik a legjobbnak: a térség egészében Magyarország kapta a legmagasabb pontszámot (91 százalékot) a 2010-ig bekövetkező csatlakozás esélyeire vonatkozóan. Az osztrák bank megbízásából nyolc tagjelölt országban (a fentieken kívül Horvátországban, Romániában és Bulgáriában) elkészített felmérés az adott ország 500 legnagyobb cégéből véletlenszerűen kiválasztott 80 felső vezető véleményét tükrözi. A kutatás ezen túlmenően ezerfős lakossági minta megkérdezését is magában foglalta. Ennek alapján kiderül: az “utca embere” a menedzsereknél lényegesen pesszimistábban ítéli meg a csatlakozás kilátásait. A csatlakozás várható gazdasági hatásaira vonatkozóan a vállalatvezetők rendkívül kedvezően nyilatkoztak. Összességében 83 százalékuk számít kedvező hatásra saját országa számára, ennek ellenkezőjétől csupán minden tizedik megkérdezett tart. A bővítés a legtöbb térségbeli menedzser szerint az unió jelenlegi tagjai számára is előnyös lesz. A lakosság ezen a téren is borúlátóbb — húzta alá Ferdinand Lacina volt osztrák pénzügyminiszter. Magyarország Csehország Szlovénia Lengyelország Szlovákia Forrás: BA/CA R © VILÁGGAZDASÁG-GRAFIKA 2001. SZEPTEMBER 24. VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Főszerkesztő: Bánki András Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Gaál Csaba, Kamasz Melinda, Kovács András István Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György BELFÖLD: Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Nagy Ildikó, N. Vadász Zuzsa (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Boros Krisztina, Hazafi László, Kecskés Ágnes, Kende Katalin, Lázár Ildikó, Madár István, Magos Katalin, Molnár Mari, Nógrádi Tóth Erzsébet, Oláh Gábor ♦ KÜLFÖLD: Urkuti György (rovatvezető), Takács Gábor (rovatszerkesztő), Fóris György (brüsszeli tudósító), Horváth Gábor, Kozma Géza, Mádl József, Szalay Hanna ♦ PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC: B. Varga Judit (rovatvezető), Ács Gábor, Oszlay Péter (rovatszerkesztők), Binder István, Fortolóczki István, Koncz Andrea, Lovas Judit, Lukács Ádám, Nagy László Nándor ♦ TÁRSADALOM: Lambert Gábor (rovatvezető), Gazda Albert (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Bartus László, Dudás Gergely, F. Tóth Benedek, Németh I. Gergely, Simon Krisztián, Ternyák Edit, Tüske Erika ♦ VÁLLALKOZÁS, ÁRUPIAC: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők), Acsay Judit, B. Sebestyén Stella, Demeter Kálmán, Fazekas Edina, Fehér István, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Hlavay Richárd, Kvassinger Klára, Mráz Dániel, Torontáli Zoltán ♦ FÓRUM: Kovács András István ♦ KULTÚRA: Eszéki Erzsébet ♦ WIRTSCHAFTSLEITER: Nemes Bettina ♦ REGIONÁLIS TUDÓSÍTÓK: Ballai József (Duna-Tisza köze), Delphin Sajtóügynökség (Északkelet-Magyarország és Közép-Dunántúl), Lehőcz Rudolf (Északnyugat-Magyarország), Rákóczi Gabriella (Délkelet-Magyarország) ♦ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: Horváth László Béla ♦ TÖRDELŐSZERKESZTŐK: Csermák Katalin, Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Kati, Tóth Brigitta ♦ GRAFIKUS: Vizy Balázs ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK: Sas László (vezető), Friedrich Csaba, Friedrich Zoltán, Lehotka Gábor, Tatai Miklós ♦ DOKUMENTÁCIÓ: Fabók Margit, Szita Anna (Tel.: 375-6722/2039) ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA: FEGA Informatika Kft. ♦ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓI 016 Budapest„ Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp. Pf. 331. Tel.: 375-6722 (MTI) Telefax: 375-4191 ♦ MÉDIAIGAZGATÓ: Baráth Maya ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199, tel.: 375-6722/1145,2003 Előfizetéssel kapcsolatos információ/megrendelés: AXEL SPRINGER-BUDAPEST KIADÓI KFT. ÜGYFÉLSZOLGÁLAT Tel.: 488-5588 (munkanapokon 8-20 óra között), fax: 488-5580, postacím: 1525 Budapest, Pf. 110. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, Budapesten az LHI ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban ♦ Előfizetési díj: egy évre 48 000, fél évre 24 000, negyedévre 12 000 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt., regionális rt.-k. ISSN 0042-6148 Nyomdai előállítás: Szikra Lapnyomda Rt., F. v.: Lendvai Lászlóné vezérigazgató A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk.