Világgazdaság, 2001. szeptember (33. évfolyam, 168/8183-187/8202. szám)

2001-09-06 / 171. (8186.) szám

RÖVIDEN Brüsszel elutasítja a Tobin-adót Pascal Lamy, az Európai Bizottság kereskedelemért felelős tagja szerint nem válna be a gyakorlatban a nemzetközi speku­latív tőkemozgásokra esetleg kivetendő adó. Az eredetileg James Tobin professzor nevéhez kötődő felvetést nemrég Lionel Jospin francia kormányfő is megfontolandónak nevezte, a belga kormány pedig az uniós pénzügyminiszterek elé kívánja terjeszteni a fejlődő országok támogatását szolgáló lefölözés ügyét (VG, 2001. augusztus 30., 2. o.). (Reuters) Egyszeri bevételek a cseh büdzsétervben A cseh kormány elfogadta a jövő évi költségvetés tervét, mely a 3,8 százalékos növekedési jóslat alapján várható GDP 2,3 százalékának megfelelő hiánnyal számol. Miután azonban a büdzsé majdnem ugyanekkora összegben tartalmaz bizonyta­lan privatizációs bevételeket és orosz adósságtörlesztést, az ellenzék által uralt törvényhozás megfigyelők szerint aligha adja áldását az előterjesztésre. (Reuters) Az ECB ellenzi a tranzakciós díjak szabályozását Az Európai Központi Bank (ECB) ellenzi az Európai Bizottság azon tervét, miszerint szabályoznák a határon átnyúló tranzak­ciók után felszámított díjakat. Tommaso Padoa-Schioppa, az ECB tanácsának tagja ugyanakkor a kereskedelmi bankokat is támadta, amiért azok szerinte nem tesznek eleget a díjak egysé­gesítéséért és csökkentéséért. (Reuters) A forint is megérezheti a lengyel választásokat Varsó válságterv nélkül Jerzy Buzek lengyel kormányfő a parlament előtt tartott be­szédében vázolta az államháztartás nehéz helyzetét, és vala­mennyi politikai erő támogatását kérte az emiatt szükséges­sé váló megszorító intézkedésekhez. Elemzők szerint a válasz­tások körüli időszak nem tesz majd jót a zloty árfolyamának, amit a magyar forint is megérezhet. A jövő évi költségvetést nem ez a parlament fogja elfogadni, és nem ez a kormány végrehaj­tani —magyarázta az összefo­gás szükségességét Buzek, utalva a szeptember 23-án ese­dékes választásokra. Szavai A tavalyi 10,6 milliárddal szemben az idén várhatóan mindössze 6-8 milliárd dol­lárnyi működőtőke áramlik be a lengyel gazdaságba — jelezte a kormányzati beru­házási ügynökség (PAIZ) vezetője. A tavalyi év végéig összesen 49,4 milliárd dol­lárnyi működőtőke érkezett az országba. Aleksander Kwasniewski ál­lamfő összefogásra szólító nyi­latkozatával csengenek össze (VG, 2001. szeptember 5., 2. o.). A vereségre számító jobbkö­zép kabinet mindeddig vonako­dott elfogadni a népszerűtlen megszorító intézkedések tervét —emlékeztet a Reuters. Buzek most sem vázolt részletes el­képzeléseket, mindössze a ka­binet költségvetési irányelveire tért ki. A győzelemre esélyes lengyel baloldal—amely szin­tén hallgat a deficit lefaragásá­nak mikéntjéről — ezen irány­elveket túlságosan általánosnak minősítette. Elemzők szerint a zloty árfo­lyama igen hektikusan visel­kedhet a választások körüli idő­szakban. Ez pedig a forint ár­folyamára is ki fog hatni, hiszen a tapasztalatok szerint erős kap­csolat van a lengyel és a magyar fizetőeszköz piaci szereplése között. Szakértők szerint a hi­vatalba lépő új lengyel kabinet­nek mi­­hamarabb ki kell majd dolgoznia a megszorítások részleteit. Zugló kereskedelmi központjában 640 m2-es üzlethelyiség bérleti joga átadó (kft.-vel együtt is), a Tescóval szemben, határozatlan időre. Telefon: 06/30-9316-409 SVÁBHEGY, NORMAFA ÚTON ŐLFÁS VILLA ELADÓ, IRÁNYÁRA 190 MILLIÓ FORINT INFORMÁCIÓS 215-0212 Ma este 23 órakor ENNYI! Fiala János műsora Megfigyelőkamerák munkahelyeken? Az adás vendége: Dr Seereiner Imre, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára Telefonszámunk: 223-4881 Az FM 88.1-en és a 91.9-en! VILAGGAZDASAG KÜLFÖLD ÜZLETI NAPILAP Strasbourg a médiapatthelyzet feloldására szólít fel Vizsgálják a státustörvényt Vizsgálatot kezdeményezett az Európai Parlament a “státustörvény típusú” jogszabályok EU-konformitásáról, anélkül azonban, hogy ezt külön Magyarországra vonatkoztatta vol­na. Konkrétan Budapestnek szóló üzenetként szorgalmazták viszont, hogy a közszolgálati televíziót felügyelő kuratóriumban “megfelelő arányban” jelenjenek meg az ellenzéki pár­tok képviselői is. A strasbourgi képviselő-tes­tület nagy többséggel elfoga­dott éves országértékelése a vá­rakozásoknak megfelelően el­ismeréssel szólt a magyarorszá­gi demokratikus állapotokról, a jogállamiság és az emberi jo­gok szavatolásáról és a makro­gazdasági teljesítményről. Utóbbi esetben ugyanakkor to­vábbi erőfeszítéseket szorgal­maznak az infláció letörésére. “Riasztó szintűnek” minősí­tette viszont a korrupciót, és is­mét megerősítette a korábbi je­lentések azon üzenetét, misze­rint nagyobb erőfeszítésekre van szükség a romák társadal­mi integrálásának elősegítésé­re. Haladást szorgalmaztak a szociális párbeszéd, a társadal­mi megbékélés, továbbá az igazságszolgáltatás területén. A státustörvény kapcsán a jelentés tudomásul veszi a tör­vény megszületését, csakúgy, mint a román és a szlovák kor­mány által hangoztatott aggo­dalmat. Néppárti módosítás után elfogadott végső változat­ban enyhítettek viszont azon a felvetésen, amely bizottsági vizsgálat tárgyává kívánta ten­ni, vajon a törvény összhang­ban áll-e a “közösségi jog­anyaggal, valamint a jószom­szédság és a tagországok közöt­ti együttműködés szellemével”. A végső verzió szerint az Eu­rópai Bizottságnak nem konk­rétan a magyar státustörvényt, hanem azt kell majd a fenti szempontok szerint vélemé­nyeznie, hogy “általában az ilyen típusú törvények” EU- konformnak tekinthetők-e. To­vábbra is kizárólagosan “ma­gyar ügyként” került viszont— szocialista kezdeményezésre — a szövegbe az a mondat, amelyik felszólít, hogy a (ma­gyarországi) ellenzéki pártok legyenek megfelelő módon képviselve a közszolgálati mé­dium kuratóriumában. Érdekes magyar vonatkozá­sa az ugyancsak szerdán elfo­gadott szlovák országjelentés­nek az a kitétele, mely sajnála­tát fejezi ki, amiért a belső köz­­igazgatási határok átszabásáról intézkedő szlovák törvény ese­tében nem sikerült a magyar ki­sebbség igényeit is kifejező kompromisszumra jutni. A parlament kiáll a bővítési stratégia betartása mellett, szor­galmazva, hogy a csatlakozás után a magyar eurohonatyák száma a többi, azonos népessé­gű tagállamokhoz hasonlóan 22 legyen. F. Gy. A médiakuratóriumok kapcsán a strasbourgi parlament szo­cialista frakciójának meghívására jelen lévő Nagy Sándor úgy fogalmazott, hogy ha van konfliktus uniós vonatkozású kérdés­ben az ellenzék és a kormány között, akkor az a médiatörvény ügye. Ennél a jelen feltételek mellett pártja továbbra sem lát esélyt a kialakult patthelyzet feloldására — hangsúlyozta az MSZP frakcióvezetője. Vállalatátvételi szabályok egységesítése az unióban Újabb brüsszeli nekifutás Ismét megpróbál egységes uniós szabályokat kialakítani a vállalatátvételekre az Európai Bizottság. Az előző — tizenkét éven át “érlelt” — tervezetet alig két hónapja utasította el drámai körülmények között az Európai Parlament. Az Európai Bizottság már 1989-ben javasolta, hogy a tag­államok kezdjék meg a fúziók és a felvásárlások szabályainak harmonizálását. Az idén július­ban azonban a hosszú egyezte­tés során fokozatosan “felpu­hult” tervezet is megbukott vé­gül az Európai Parlament ellen­állásán (VG, 2001. július 5., 2. oldal), noha korábban a minisz­teri tanács már elfogadta. Elem­zők szerint az akkori kudarc — amely nagy csalódást okozott a multik és a befektetők köré­ben — főleg a német EP-kép­­viselőknek volt tulajdonítható, akik saját országuk cégeit fél­tették a külföldi felvásárlások­tól. Brüsszel most—a júliusi ku­darc tanulságait is levonva — igyekszik olyan szabályokat ki­alakítani, amelyek lehetővé te­szik a német aggályok leszere­lését is. Első lépésként Bolkestein szakértői bizottsá­got nevezett ki a lehetőségek feltérképezésére — jelenti a Dow Jones. A testület — a Reuters sze­rint —három területre koncent­rál: hogyan lehet garantálni a részvényesek közti egyenlő el­bánást a fúziók és a felvásárlá­sok során; hogyan lehet elérni, hogy a vállalatátvételek esetén a kisebbségi részvényesek mél­tányos árat kapjanak papírjai­kért, miként lehet a kisebbségi részvényesek sérelme nélkül biztosítani a többségi részvé­nyesek jogát előbbiek kivásár­lására. Frits Bolkestein versenyügyi biztos szerint a játékszabályok egységesítéséről­­ az EU ipa­rának versenyképessége érde­kében — minél előbb, lehető­leg már jövőre meg kellene ál­lapodni. A Financial Times ál­tal megszólaltatott versenyjogi szakértő azonban máris kéte­lyeit fejezte ki az új tervek kap­csán, mondván, szerinte csak olyan kompromisszumot lehet keresztülvinni, ami nem teremti meg a szükséges harmonizá­ciós fokot. Bolkestein Lazítanák a stabilitási paktumot Nyomás alatt az EU-Bizottság Olaszország a stabilitási paktum lazításáról szóló tárgyalásokat kezdeményez az uniós pénz­ügyminiszterek novemberi találkozóján—jelentette ki Gianfranco Fini miniszterelnök-he­lyettes. Az eurózónabeli költségvetési deficiteket korlátozó egyezmény felülvizsgálatát hir­detők egyre hangosabb táborához immár az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi bi­zottságának elnöke, Christa Randzio-Plath is csatlakozott. Az Európai Bizottság kitart az eredeti megállapodás mellett. utmm.Hh­­ll Tudjuk, hogy ez nemcsak Olaszország, hanem egész Eu­rópa problémája — visszhan­gozta Finn Hans Eichel német pénzügyminiszter tegnapi kije­lentését a Corriere della Sera című lapnak nyilatkozva (VG, 2001. szeptember 5., 2. o.). Giulio Tremonti olasz gazdasági miniszter attól tart, a gazdasági növekedés lassulása miatt nem tartható az idei évre kitűzött, 0,8 százalékos GDP-arányos költ­ségvetési deficit, ráadásul a má­jusi választásokon győztes ko­alíció nagyszabású adócsökken­tést ígért szavazóinak. Engedélyezni kellene a tag­országok számára, hogy korri­gálják korábban jóváhagyott költségvetési célszámaikat, ha a körülmények annyira meg­változtak, hogy irreálissá tették azokat—nyilatkozta Randzio- Plath a Financial Times Deutschlandnak. A német szo­cialista politikus állásfoglalá­sával az Európai Parlament ré­széről is frontot nyitott a pak­tumhoz ragaszkodó bizottság­gal szemben, miután Eichel né­hány héttel ezelőtti, a vélemé­nyeket szondázó nyilatkozata óta több európai kormány is fo­gadókészséget mutatott a fiská­lis szigor felülvizsgálatára (VG, 2001. augusztus 21., 2. o.). Né­met és francia illetékesek azóta igyekeztek tompítani nyilatko­zataik élét, hangsúlyozva elkö­telezettségüket a stabilitási pak­tum mellett. Néhány országnak problémá­ja van a deficitkritériummal, de ha nekik engedünk, holnap má­sok is fellépnek igényeikkel — mondta Romano Prodi bizott­sági elnök a Bildnek. A brüssze­li testület elzárkózik a paktum felülvizsgálatától, és Prodi nem feltételezi, hogy Eichel célja az egyezmény gyengítése lett vol­na akkor, mikor a deficitcélok helyett kiadási célszámok meg­­határozását javasolta. 2001. SZEPTEMBER 6. Kevesebb feltételt szab az IMF A Nemzetközi Valutaalap (IMF) újabban több szabad­ságot hagy adósainak gazda­ságpolitikájuk alakításában — derül ki a szervezet most közzétett értékeléséből. Az IMF a kritikák hatására a korábbinál kevesebb, csupán a valóban lényeges gazdasá­gi mutatókra szorítkozó kö­vetelményeket csatol hitel­­programjaihoz. VG-ÖSSZEFOGLALÓ A nemzetközi pénzügyi szer­vezet igazgatótanácsa az immár maj­dnem egy éve alkalmazott új megközelítés eredményeit érté­kelve megállapította: sokkal kevesebb feltételt támasztottak a szegény, főleg afrikai orszá­gokkal szemben. Az IMF köz­leménye szerint azonban ezután még jobban ki kell dolgozni an­nak a hitelpolitikának a módsze­reit, ami lehetővé teszi az adó­soknak, hogy saját gazdaságpo­litikájukat kövessék. Az igazgatóság egyes tagjai azt szeretnék, ha a hitelezők “válogatnának az országoknak nyújtott pénzbeli támogatásnál, különösen olyan esetekben, amikor a múltbeli tapasztalatok kedvezőtlenek, vagy kevés el­kötelezettség mutatkozik a program végrehajtásához”. Az IMF igazgatótanácsának e té­mával foglalkozó ülésén főleg az Egyesült Államok és Nagy- Britannia követelte, hogy adja­nak kevesebb kölcsönt az olyan országoknak, amelyek a múlt­beli hitelek után rossz teljesít­ményt mutattak. Példaként Ke­nyát és Zimbabwét említették. A feltételek számának csök­kentésével az IMF a Reuters sze­rint annak a bírálatnak tett ele­get, miszerint korábban túlzot­tan beavatkozott az adósok bel­­ügyeibe, és túl sokat követelt tő­lük. A fő panasz az IMF ellen az, hogy a pénzt adó gazdag orszá­gok alkalmatlan gazdaságpoli­tikát kényszerítenek a szegé­nyebb adósokra. A piacok vi­szont ezzel egy időben világo­sabban szeretnék látni, hogy az adósok mennyire érdemelték ki a hitel további folyósítását. A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Főszerkesztő: Bánki András Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettesek: Gaál Csaba Kamasz Melinda, Kovács András István Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György BELFÖLD Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Nagy Ildikó, N. Vadász Zuzsa (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Boros Krisztina, Hazafi László, Kecskés Ágnes, Kende Katalin, Lazár Ildikó, Madár István, Magos Katalin, Molnár Mari, Nógrádi Tóth Erzsébet, Oláh Gábor ♦ KÜLFÖLD: Urkud­ György (rovatvezető), Takács Gábor (rovatszerkesztő), Fóris György (brüsszeli tudósító), Horváth Gábor, Kozma Géza, Mádl József, Szalay Hanna ♦ PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC: B. Varga Judit (rovatvezető), Ács Gábor, Oszlay Péter (rovatszerkesztők), Binder István, Fortolóczki István, Koncz Andrea, Lovas Judit, Lukács Ádám, Nagy László Nándor ♦ TÁRSADALOM: Lambert Gábor (rovatvezető), Gazda Albert (rovatszerkesztő), Bak Mihály, Bartus László, Dudás Gergely, F. Tóth Benedek, Németh I. Gergely, Simon Krisztián, Ternyák Edit, Tüske Erika ♦ VÁLLALKOZÁS, ÁRUPIAC Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla, Mester Nándor (rovatszerkesztők) Acsay Judit, B. Sebestyén Stella, Demeter Kálmán, Fazekas Edina, Fehér István, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Hlavay Richárd, Kvassinger Klára, Mráz Dániel, Torontáli Zoltán ♦ FÓRUM: Kovács András István ♦ KULTÚRA: Eszéki Erzsébet ♦ WIRTSCHAFTSLETTER: Nemes Bettina ♦ REGIONÁLIS TUDÓSÍTÓK: Ballai József (Duna-Tisza köze), Delphin Sajtóügynökség (Északkelet- Magyarország és Közép-Dunántúl), Lehőcz Rudolf (Északnyugat-Magyarország), Rákóczi Gabriella (Délkelet-Magyarország) ♦ MŰVÉSZETI SZERKESZTŐ: Horváth László Béla ♦ TÖRDELŐSZERKESZTŐK: Csermák Katalin, Farkas Gabriella, Gazdag István, Jassó Kati, Tóth Brigitta ♦ GRAFIKUS: Vizy Balázs ♦ KÉZIRATSZERKESZTŐK: Sas László (vezető), Friedrich Csaba, Friedrich Zoltán, Lehotka Gábor, Tatai Miklós ♦ DOKUMENTÁCIÓ: Fabók Margit, Szita Anna (Tel.: 375-6722/2039) ♦ SZÁMÍTÁSTECHNIKA: FEGA Informatika Kft. ♦ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ:1016 Budapest­­„ Naphegy tér”. Postacím: 1537 Bp.,Pf. 331, Tel.: 375-6722 (MTI) Telefax: 375-4191 ♦ MÉDIAIGAZGATÓ: Baráth Maya ♦ HIRDETÉSEK FELVÉTELE: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 375-6722/1145.2003 Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, Budapesten az LHI ügyfélszolgálati irodáinál, vidéken a postahivatalokban, továbbá közvetlenül a kiadónál (375-6722/20-47) ♦ Előfizetési díj: egy évre 48 000, fél évre 24 000, negyedévre 12 000 Ft. ♦ Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ISSN­ 0042-6148 Nyomdai előállítás: Szikra Lapnyomda Rt., Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató interneteim: www.szikralapnyomda.hu e-mail: szikra.keringh@szikralapnyomda.hu A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra hivatkozva lehet. ♦ A lapban közölt táblázatok adatai tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk.

Next