Világgazdaság, 2002. szeptember (34. évfolyam, 168/8429-188/8449. szám)

2002-09-09 / 173. (8434.) szám

2002. szeptember 9., hétfő VILÁGGAZDASÁG­I VÁLLALATOK ÉS PIACOK Nem adják el az atomerőművet A közgyűlésen menesztették a paksi létesítmény egész vezérkarát Magyarország energetikai jövő­je szempontjából fontos az atomerőmű élettartamának meghosszabbítása, a kapacitás növelése - jelentette ki megvá­lasztása után Molnár Károly, a Paksi Atomerőmű Rt. új elnöke. A pénteki rendkívüli közgyűlé­sen Kocsis István, az ÁPV Rt. korábbi vezérigazgatója lett az új vezér. Menesztették az előző vezetést. HANGYÁL JÁNOS-RÁKOSI GUSZTÁV Paks A rendkívüli közgyűlésen az elő­zetes hírekhez képest csak az okozott meglepetést, hogy a fel­ügyelőbizottság elnökévé nem Cser Gyulát, hanem Pelle Gá­bort, a tulajdonosi jogokat gya­korló MVM Rt. minőségügyi osz­tályvezetőjét nevezte ki a tulaj­donos Magyar Villamos Művek Rt. (MVM). Az új vezérigazgató a várakozásoknak megfelelően Ko­csis István. Elődje, Baji Csaba munkaviszonyát közös meg­egyezéssel felbontották. Távozott Mészáros György, az igazgatóság elnöke is, helyét Molnár Károly, a BME rektorhelyettese tölti be. Az új vezér, Kocsis István rá­mutatott: az atomerőmű uniós mércével is a legkorszerűbbek egyike, szakembergárdája is eu­rópai színvonalú. Érdeklődé­sünkre elmondta: munkája során az erőmű biztonságát tartja a leg­fontosabb követelménynek. A négy paksi blokkból három a vi­lágon működő mintegy 440 reak­tor közül a harminc legbiztonsá­gosabb közé tartozik. A kérdés- A PAKSI ATOMERŐMŰ RT. VEZÉRIGAZGATÓI__________ » 1976-78: Szabó Benjámin (nyugdíjas)» 1978-92: Pónya József (nyugdíjas)» 1992-94: Petz Ernő (nyugdíjas)» 1994-98: Szabó József (országgyűlési képviselő, 2002 áprilisa óta az MSZP- frakcióban a parlament gaz­dasági bizottsága energetikai albizottságának elnöke)» 1998-2001: Nagy Sándor (egy saját tulajdonában lévő energetikai tanácsadó társaság vezetője) »2001-2002: Baji Csaba (közgazdász) re, miszerint az Egyesült Álla­mok elleni terrortámadások kö­zelgő egyéves évfordulója kap­csán várhatók-e különleges intéz­kedések, azt válaszolta: „az erő­mű rendelkezik a megfelelő sze­mélyi feltételekkel és háttérrel, hogy biztonsága ne kerüljön ve­szélybe”. A költségek alacsony szinten tartását is kiemelt fel­adatnak tartja. Ez a közüzemi piac árainak szinten tartása miatt fontos. Az atomerőműnek a jövő­ben is úgy kell a lehető legol­csóbb áramot előállítania, hogy mindig biztosítva legyen a fej­lesztésekhez, beruházásokhoz szükséges forrás. A korábbi vezetés a termelt áram egy részének szabadpiaci értékesítését tervezte, Kocsis Ist­ván szerint ha van szabad kapa­citás, az a tulajdonos MVM Rt.­­vel egyeztetve értékesíthető. Az új elnök, Molnár Károly szerint Magyarország energetikai jövője szempontjából fontos az atomerőmű élettartamának meg­hosszabbítása, továbbá a kapaci­tás növelése. Mint mondta, rövidesen elfogadják az élettar­tam meghosszabbítására vonat­kozó tanulmányokat, de a meg­valósításhoz még rengeteg mun­ka kell. Molnár Károly és Kocsis Zoltán egyaránt leszögezte: nem tudnak arról, hogy lennének az erőmű privatizációját célzó el­képzelések. A rendkívüli közgyűlésen le­cserélték a teljes igazgatóságot is: az új vezérigazgató és igazga­tósági elnök mellett a tizenegy tagú testületben helyet kapott Szántó István, az MVM Rt. erőművi főmérnöke, Gerse Lajos, az MVM Rt. osztályvezetője, Lo­vas Győző, az MVM Rt. kapaci­táslétesítési osztályvezetője, Szerdahelyi György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium energetikai főosztályvezetője. A tagok közé került Hetzmann Albert, a PA Rt. üzemviteli igaz­gatója, Baranyi Imre, a KPMG Consulting vezető menedzsere, Bergsmann György, a Zuglói Va­gyonkezelő Rt. igazgatósági el­nöke, Faller Dezső, a Renimpex- DC Kft. ügyvezető igazgatója, va­lamint Jobban Zoltán település- és területfejlesztési szakmérnök. Az ezentúl Pelle Gábornak, az MVM Rt. minőségügyi osztályve­zetőjének irányításával működő felügyelőbizottság új tagjai: Papp Katalin, az MVM Rt. vagyongáz-KOCSIS ISTVÁN, az új vezérigazgató szak­mai pályafutása az energetikához kötődik. Az 1952-ben született, gépészmérnök végzett­ségű szakember 1976-ban szerzett gépész­­mérnöki diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen, 1992-ben az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium helyettes államtitkára, 1993-tól 97-ig az ÁPV Rt.-ben töltött be ve­zető tisztségeket, volt a vagyonkezelő szer­vezet vezérigazgatója is, majd a német RWE Energie AG főosztályvezetője, 2000-től az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. általános igazgatója, 2001-től az RWE-EnBW Magyarország Kft. igazgatója volt tegnapig. Eötvös Loránd-díjas. MOLNÁR KÁROLY, az új igazgatósági el­nök a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudo­mányi Egyetem rektorhelyettese. Az 1944- ben született gépészmérnök atomipari tudo­mányos tapasztalatokkal rendelkezik, 1998-99-ben volt elnöke az atomerőmű igazgatóságának. 1991 óta egyetemi tanár. Az egyetemen az energetikai oktatásért és kutatásért felelős. Számos tudományos pub­likáció szerzője, Eötvös Loránd-díjas. PELLE GÁBOR, a felügyelőbizottság most megválasztott elnöke 1947-ben született, 1971-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát hőerőmű szakon, majd 1978-ban atomerőművi szak­mérnöki végzettséget ugyanott. 1980-83 között dolgozott a paksi atomerőműben üzembe helyező mérnökként, azóta az MVM Rt.-nél, illetve jogelődjénél töltött be külön­böző tisztségeket. dálkodási és portfólió-osztál­­­lyettese, Spéder Zoltán, az OTP vezetője, Vitézy András a MVM Bank Rt. vezérigazgató-helyettes Rt. beruházási főmérnöke, Rábai se, valamint Jean Nirina, a Mól Attila, a Környezetvédelmi Mi­ Rt. földgázüzletág-divízió marke­­nisztérium főosztályvezető-he­­tingvezetője. VEZETŐVÁLTÁSOK A SZEKTORBAN A KORMÁNYVÁLTÁS ÓTA » 2002. július 2. Az MVM Rt. rendkívüli közgyűlésén leváltják Katona Kálmán elnök-vezérigazgatót, aki az Orbán-kormány közlekedési miniszteri székéből került a villamos művek élére. Az új elnök Lengyel Gyula, a vezérigazgató Pál László. » 2002. július 12. Leváltják Takács Károlyt, az Vértesi Erőmű Rt. vezérigazgatóját. Utódja Vas László, aki 1997-98-ben már ült a vezérigazgatói székben. AZ ERŐMŰ IGAZGATÓSÁGI ELNÖKEI »Bakács István 1992-94 (az E.On Hungária Rt. igazgatóságának tagja, a Titász Rt. igazgatóságának tagja) » Maróthy László 1994-98 (a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság vezérigazgatója)» 1998 Molnár Károly (a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektorhelyettese, tegnaptól ismét a Paksi Atomerőmű Rt. igazgatóságának elnöke). 1999-2000 Fazekas Péter » 2000-2002 Mészáros György (a Semmelweis Egyetem docense)­­A cég 1992-ben alakult részvénytársasággá, előtte Paksi Atomerőmű Vállalat volt. Zárójelben a korábbi vezetők jelenlegi foglalkozása.) Elakadt a stadionok felújítása •Folytatás az 1. oldalról Mivel a 19,5 milliárd forintos be­ruházás első két évre tervezett ál­lami költségvetési kerete elfo­gyott, Székesfehérváron, Zala­egerszegen, Celldömölkön, Sop­ronban, Győrben, Dunaújváros­ban és Marcaliban a már meg­kezdett munka ellenére bizony­talanná válhat a pályákon kez­dett beruházások befejezése. A 2002 tavaszára ígért 12 sta­dion helyett - az átadott UTE­ AZ ELKÉSZÜLT PÁLYÁK Forrás: Si Kár­ pályával - eddig csak kilenc pá­lyát újítottak fel. Igaz, az A kate­góriásnak tervezett - valamelyest már az UEFA-normáknak is meg­felelő - több milliárd forintos aré­nákból még egyetlen sincs a kész pályák lajstromán. A kilenc sta­dionból négy a legkisebb beruhá­zási összeggel, azaz 66 millió fo­rinttal tervezett pálya. Igaz, rész­ben átadták az 535 millióba ke­rült kaposvári stadiont és a nyír­egyházi, valamint és pápai pályát is. A már felújított stadionokra együtt 2,6 milliárd forintot fordí­tottak, még épülőkre közel 1 mil­liárd forintért szerződött a Stadion-Invest Rt. - nyilatkozott lapunknak Dékány Imre. A Sí műszaki igazgatója nem cáfolta, de nem is erősítette meg értesülé­seinket, hogy nem tudják tovább finanszírozni a rekonstrukciót. Az eredeti tervek szerint 2001- ben és 2002-ben 4-4 milliárd fo­rint állami és 4 milliárd forint ön­­kormányzati pénzből újították volna fel a létesítményeket. Ám közben a beléptetőrendszer be­szerzési ára felértékelődött, és a Magyar Labdarúgóliga által java­solt 1,75 milliárd forintos rend­szerre szánt kiegészítették a tel­jes program 1,45 milliárdos tarta­lékkeretével, majd az így kapott 3,2 milliárd forintos keretet 5,1 milliárdra bővítették. Nyílt köz­­beszerzései eljárást írtak ki egy integrált beléptetőrendszerre. A pályázaton a Debis IT Dataware Kft. győzött. A 8 milliárd­ forintos állami részvállalásból így azonnal 5,1 milliárd forinttal kevesebb jutott a tényleges felújításra. A mara­dék összeg az St 400 millió forin­tos működési költségével, a 400 millió forintba került mátrixtáb­lákkal, valamint az eddigi beru­házásokkal lenullázódott, így csak akkor folytatódhatna a re­konstrukció, ha a következő évre költségvetési forrásból tervezett 4,7 milliárd forint az SM rendelke­zésére állna. Időközben azonban a Gyermek-, Ifjúsági és Sportmi­nisztérium szakemberei a sta­dionrekonstrukciós programnak újabb változatát, a sportlétesít­mény-fejlesztési programot ké­szítik elő. Ebben a kisebb pályaberuhá­zásoknál a futballstadion-felújí­­tás az atlétika és más szabadtéri sportok helyiségeivel, valamint fitnesztermek kialakításával is összekapcsolódna. (millió forint) A pályaberuházás összege BKV Előre 66 Monor 66 Dorog 66 Hévíz 66 Pápa 300 Nyíregyháza 535 Kecskemét 535 Kaposvár 500 Megyeri út (UTE) 500’ * A programon kívül további 1,6 milliárd fo­rinttal a teljes beruházás 2,1 milliárd forint. A FELÚJÍTÁSI TERVEK ÁLLAPOTA Átgondolás alatt álló tervek Engedélyezési terv Folyamatban lévő rekonstrukció Székesfehérvár FTC Székesfehérvár Győr Debrecen Zalaegerszeg Siófok Celldömölk Miskolc Dunaújváros Sopron Marcali Forrás: Sl Kát. Összefogott a Ringier és a Szikra Lapnyomda HARGITAI ÉVA A Szikra Lapnyomda Rt., a Ringier Kiadó Kft. és a Népsza­badság Rt. szándéknyilatkoza­tot írt alá hosszú távú együtt­működésről. Eszerint a kiadók megveszik a Szikrától a napila­pot nyomtató berendezések azon részét, melyek a cég Koz­ma utcai telephelyén található­ak. Bérlik a termeléshez szük­séges területeket, szolgáltatáso­kat vásárolnak a Szikrától, s változatlan feltételekkel állást kínálnak mintegy 200 nyomdai dolgozónak. A szándéknyilat­kozatot várhatóan az év vége előtt megállapodás követi. Érdeklődésünkre Balogh Ádám vezérigazgató elmondta: a Szikra középtávú stratégiájá­ba illeszkedik, hogy a cold-set (újságnyomtató technológia) gépek egy részét eladják, hogy csökkentsék a hitelállományt. A nyomda a megállapodás élet­belépése után a színes folyó­iratok, mellékletek és kereske­delmi nyomtatványok fejleszté­sére koncentrálhat, de fenntart­ja a Visegrádi utcában folyó új­sággyártást. Kínálata bővíté­seként például egy ír-magyar cégnek számítógépes és szóra­koztatóelektronikai termékek­hez készít nyomtatványt. A Szikra kapacitása évi 34-35 ezer tonna, a tavalyi nettó ter­melési árbevétele 12 milliárd fo­rint volt. A nyomdában nyolc napilap készül, átlagosan 20-300 ezres példányszámban. Ezek közül a Ringier-é a Blikk, a Nemzeti Sport és a Népsza­badság. Ez utóbbinak 49,9 szá­zalékban tulajdonosa a svájci médiabirodalom. A Ringier-hez tartozik még a Magyar Hírlap is, ez a Győri Pressprint Nyom­dában készül. Tavaly a Szikra nyom­dájának nagy része már átköl­tözött az Athenaeum X. kerületi épületébe. A Kozma utcában új csarnokot épített a cég, s közel hárommilliárd forint értékben gépeket vásárolt. A Magyar Pos­ta egyik lapfeldolgozó részlege is kiköltözött a nyomda terüle­tére, s ezzel a legrövidebb úton juthatnak el a terjesztőkhöz, előfizetőkhöz az újságok. A gyártási folyamat rövidítése, a minőség javítása érdekében a nyomda az úgynevezett CIP technológiát is megvalósította. MAGYARORSZÁGON mint­egy 3000 nyomda működik, az ágazat 16 ezer főt foglal­koztat. A nyomda- és papír­ipar a GDP 5,2 százalékát ál­lítja elő. A fejlesztések a mi­nőségjavulás mellett a nyom­dákban kapacitásbővítéssel jártak, s az ágazatban kapa­citásfölösleg van. Emiatt vár­ható, hogy lesznek olyan nyomdák, melyek a követke­ző években megszűnnek. Jellemző a kíméletlen árharc, az önköltség alatti áron való munkavállalás. Az ágazatban az 5-6 százalékos árbevétel­arányos nyereség 2-3 száza­lékra csökkenhet. Azok a cé­gek maradhatnak talpon, me­lyek követik a piaci változáso­kat, korszerűsítik gépparkju­kat, képesek extra szolgálta­tásokat nyújtani, s jó szakem­bergárdával rendelkeznek. A cégek több mint nyolcvan százaléka kis- és középvállal­kozás, s egy részüknek gyen­ge az ellenálló képessége. Az MVM Rt. küzd az elveszett 50 milliárdért Az MVM Rt. esetleg a kormány­főhöz fordul idei, mintegy öt­­venmilliárd forintos árbevétel kiesése kompenzálása érdeké­ben - erősítette meg érdeklődé­sünkre a Népszava értesülését a villamos művek sajtóirodájának vezetője. Müller Mihály hang­súlyozta ugyanakkor, hogy még nincs konkrét döntés, a cég egy­előre arra helyezi a hangsúlyt, hogy az­ illetékes fórumokon él­jen érdekérvényesítési lehetősé­geivel. Mint emlékeztetett, a gazdasági logika is az ellen szól, hogy egy társaság bevételei na­gyobbak legyenek a kiadásai­nál, márpedig az MVM áramke­reskedelmét ez jellemzi. Fontos, hogy - különös tekintettel a ha­zai árampiac 2003. január 1-i megnyitására - ne lehetetlenül­jön el az ország egyik legna­gyobb vállalata. (VG) Új szeletelő-csomagoló üzem a Kaiser Foodnál LEHÖCZ RUDOLF Önerőből 160 millió forintos új szeletelő-csomagoló üzemet lé­tesített Mosonmagyaróváron a Kaiser Food Élelmiszer-ipari Kft. A gépsor az eddigi alkalmazott vákuumtechnológiát védőgázas technológiával váltja ki a cég. A tavaly 4,7 milliárd forint forgalmat elért, 60 százalékban az osztrák Peter Meckovsky, va­lamint 37,33 százalékban a ma­gyar Réti Attila s 2,67 százalék­ban a dolgozók tulajdonában lé­vő élelmiszer-ipari cég termelé­sében a szárazáru aránya 30 százalék, s e termékek csaknem felét szeletelve, csomagolva for­galmazzák. A társaság ez évre 5 milliárdos forgalmat vár, saját tőkéje tavaly 809 millióra nőtt. Peter Meckovsky az üzem át­adásán elmondta, hogy a beru­házáshoz mind a Széchenyi­­terv biztosította keretre, mind pedig a földművelésügyi tárcá­nál eredménytelenül pályáztak. A mosonmagyaróvári köz­pontú, s Mosonmagyaróváron, valamint Abdán húsüzemmel rendelkező Kaiser Foodnál új megjelenést is kaptak a cég sze­letelt termékei. A most terme­lésbe állított gépsorral mód van a szeletelt áru praktikus, kisebb mennyiségekre osztva történő csomagolására is. A 245 fős Kaiser Food a sze­letelő-csomagoló üzemben a három műszakban eddig foglal­koztatott 62 mellett további 20 dolgozót alkalmaz. A FŐBB HÚSIPARI GYÁRTÓK PIACRÉSZESEDÉSE (százalék) Pick 12,9 Délhús 10,6 Kaiser Food 6,0 Zalahús 5,7 Gyula 5,4 Kometa 4,6 Pápa 3,9 Debrecen 3,3 Egyéb 47,6 Forrás: AC Nielsen

Next