Világgazdaság, 2003. január (35. évfolyam, 1/8510-22/8531. szám)

2003-01-23 / 16. (8525.) szám

4 VILAGGAZDASAG Tizenötezer hektárral gyarapodott az erdőterület MUNKATÁRSUNKTÓL Az elmúlt évben több mint 15 ezer hektárral nőtt a hazai erdő­terület - közölte a Világgazdaság érdeklődésére Barátossy Gábor, az FVM Erdészeti Hivatalának elnöke. Elmondta: míg az előző években évente 8-10 ezer hektár új erdőt telepítettek, 2001-ben és 2002-ben azért nőtt jelentősen a terület, mert éreztette hatását a 2001-2010 közötti évekre kidol­gozott telepítési program. Ehhez az elmúlt két évben 6-6 milliárd forint támogatást nyújtottak. A tárca idei költségvetéséből 5,6-5,7 milliárdot, esetleg a tava­lyival azonos összegű támoga­tást tudnak adni, így kisebb te­rület telepítésére lesz lehetőség, ám az erdősítés költségeinek emelkedése miatt a normatív - az egy hektárra adható - támo­gatás összegét megemelik. En­nek mértékét később állapítják meg - mondta a hivatal elnöke. dott, és az előzetes becslés sze­rint jelenleg 330-335 millió köb­méter lehet. Az erdő a szántó után a má­sodik legnagyobb „kiterjedésű” művelési ág, amelynek tulajdoni megoszlása az elmúlt években alaposan megváltozott. Az állam kezében van az erdők 58 száza­léka. A magántulajdonú erdők 41 százalékot képviselnek, a többi úgynevezett közösségi. Az elmúlt években az állami és a közösségi erdőkre a terület sta­bilizálódása, a magánerdőkre pedig a határozott növekedés volt a jellemző. Az utóbbi első­sorban az új erdők telepítésének az eredménye. Barátossy Gábor megállapí­totta: miközben - jórészt a tulaj­donrendezés és az új telepítések következményeként - bekövet­kezett a magánerdők arányának növekedése, gondot jelent, hogy a magánszektor erdeinek csak­nem felén továbbra sem folyik ERDÉSZETI ADATOK Hazánk összes földterülete 9,303 millió hektár. Ebből 1,932 millió hektár az erdőgazdálko­dás alatt lévő terület, aminek 93 százaléka erdő. Ennek nagysága meghaladja az 1,813 millió hek­tárt. A hivatal adatai szerint a fa­­vagyon is jelentősen gyarapú­Forrás: FVM Erdészeti Hivatala okszerű gazdálkodás. Ennek több oka van: alapvető hiányos­ság a tulajdonviszonyok rende­zetlensége, a közös tulajdon fe­letti rendelkezési jog gyakorlá­sának nehézsége és a gazdálko­dáshoz szükséges gépek, eszkö­zök hiánya. (FI) 1997 1998 1999 2000 2001 2002 Fával borított terület (­ ha) 1756 1758 1767 1784 1 798 1­813 Az erdőterület gyarap. (ha) 8319 8204 8704 9791 15 408 15 176 Törvény a hivatásosokról Két héten belül a kormány elé kerül a szerződéses és hivatásos katonákból álló haderőre törté­nő áttérésről szóló előterjesztés - hozta nyilvánosságra a szak­tárca. A koncepciót már meg­küldték a témában érintett mi­nisztériumoknak véleménye­zésre. Az előterjesztés a jövő he­ti, vagy a rá következő heti kor­mányülés témája lesz. A Honvé­delmi Minisztérium korábban közölte: a koncepció szerint 2006 márciusáig kellene az ön­kéntes haderőre átállni, ám az is elképzelhető, hogy már koráb­ban sem lesz szükség sorkato­nák behívására. A dokumentum kitér arra, miként lehet elkerül­ni, hogy ne emelkedjen jelentő­sen azok száma, akik az áttérés közelsége miatt ki akarnak búj­ni a sorkatonai szolgálat alól. A tárca összesen 45 ezer - szerző­déses és hivatásos - katonából álló haderővel számol. (MTI) VILÁGGAZDASÁG heti melléklete MENEDZSER MAGAZIN A pénteken megjelenő Menedzser magazinban Novák István Zsolttal, az Elmű és az Émász operatív igazgatósági tagjával készült portréinterjút olvashatják. A magazinban Kádár Györgynek, a Bang and Olufsen­­vezérképviselet ügyvezető igazgatójának pályafutását is megismerhetik. www.vg.hu/menkal B­ELFÖLD 2003. január 23., csütörtök Élénkülést prognosztizálnak A Magyar Turizmus Rt. szerint fellendülést hozhat az idei esztendő A bel- és a külföldi vendégfor­galomban egyaránt növekedést prognosztizál 2003-ra szóló marketingtervében a Magyar Turizmus Rt. Az idén kiemelt szerepet kap az egészségturiz­mus népszerűsítése. A célcso­portok közül a nálunk élő és dolgozó külföldiek megnyerése kap nagyobb hangsúlyt. LÁZÁR ILDIKÓ ________ A Magyar Turizmus Rt.-nek (MT Rt.) az idén 9 milliárd forint jutott működésre, amelyből 2 milliárdot a szervezetre, 7 milliárdot pedig a marketingfeladatok finanszírozá­sára fordíthat. Ez utóbbi 30 száza­lékkal több, mint az előző évben e célokra felhasznált összeg. A fe­szült nemzetközi helyzetre tekin­tettel az MT Rt. vezetése szüksé­gesnek tartja a felkészülést a rend­kívüli helyzetekre. Az ezzel kap­csolatos cselekvési terv feladatai­nak finanszírozására - az úgyne­vezett intervenciós alapban - 300 millió forintot különítettek el. A marketingterv azzal számol, hogy az idén a kül- és a belföldi forgalom is növekszik majd. Bel­földön ennek alapját az üdülési csekk adómentes határának jelen­tős megemelése jelenti. Becslések szerint a tavalyi 1,5 milliárd forint értékben eladott csekkek értéké­nek összege háromszorosára emelkedhet. A terv kiemelt he­lyen kezeli a hazánkban élő kül­földieket, akik megnyerése jó ha­tással lehet a belföldi forgalomra. A kínálatból elsősorban az egész­ségturizmus, a wellnessturizmus kínálatának megismertetése és népszerűsítése jelenti a legna­gyobb feladatot. Az itt élő külföl­diek igényeit figyelembe véve elő­térbe kerülnek a golfturizmus kí­nálta lehetőségek. A külföldi küldő piacokon dif­ferenciáltan jelenik meg a magyar kínálat. Ausztriában és Németor­szágban minden turisztikai ter­mékünk keresett egy adott utazói körben, ezért a marketingmunkát erősíteni, egyes régiókban szinten tartani kell. A többi országban jel­lemzően a magyar főváros, az egészségturisztikai adottságok, a kulturális kínálat, illetve a hiva­tásturizmus lehetőségek kerülnek előtérbe. A hagyományos küldő piacokról szerény növekedéssel lehet számolni. Az újak esetében átlagosan 5-7 százalékos bővülés sem kizárt, de Lengyelországból 15 százalékos vendégszám-emel­­kedést prognosztizálnak. 2003-ban az MT Rt. 17 ország­ban 19 képviseletet működtet, és két információs iroda - Koppen­hágában és Dublinban - várja az AZ MT RT. MARKETING­­BÜDZSÉJÉNEK FŐBB SZÁMAI érdeklődőket. A külképviselői há­lózat által lefedett országokból ér­kező turisták adják a kereskedel­mi szálláshelyek vendégéjszakái­nak 86 százalékát. A külképvise­letek saját marketingterv alapján dolgoznak, s az adott piac igényei­hez igazodó kiadványokat jelen­tetnek meg. Ahol az MT Rt. nincs jelen önálló képviselettel, de a pi­ac fontos a turizmus számára, ott - a korábbi évekhez hasonlóan - az ITD Hungaryvel kötött együtt­működés keretében a kereskedel­mi szolgálat munkatársai látják el a turizmus képviseletét is. (2003. év, millió forint) MT Rt. központi 3942 - vásárok, kiállítások, konf. 1300 - hirdetések, film, ajándék 1100 - kiadvány, rendezvény, pr 780 - kutatás 180 - egyéb 282 - intervenciós alap 300 Külképviseletek 2360 Region, marketingigazgatóságok 368 Tourinform 330 Összesen 7000 Forrás: Magyar Turizmus Rt. A TAVALYI ÉS A VÁRHATÓ IDEI VENDÉGFORGALOM Megnevezés 2002 Változás 2003 Változás 2002/2001 várható 2003/2002 Külföldi látogatók (ezer fő) 30 065 -2,0 30 366 +1,0 Turisztikai bevétel (millió euró) 3 500 -20,0 3 710 +6,0 Kereskedelmi szálláshelyek - belföldi vendégek száma (ezer fő) 3 035 +5,0 3 200 +5,0 - külföldi vendégek száma (ezer fő) 2 923 -3,0 2 967 +1,5 - belföldi vendégéjsz. száma (ezer) 7 390 +1,0 7 833 +6,0 - külföldi vendégéjsz. száma (ezer) 10 022 -6,0 10 222 +2,0 Forrás: Magyar Turizmus Rt. A működőtőke bevonása a cél MUNKATÁRSUNKTÓL Megkapták a 3,5 milliárd forintos konszolidációs hitelt az egészség­­ügyi tárcától az adóssággal küsz­ködő kórházak és orvostudomá­nyi egyetemek. A pénzhez pályá­zattal juthattak hozzá. Az egész­ségügyi miniszter arról tájékozta­tott: az elbírálásnál fontos szem­pont volt, hogy a kórházak vállal­koznak-e a hiánypótló ellátások­ra, köztük a gondozásra, a súlyos betegek és az idősek ellátására. A harmincnál több nyertesnek a szakmai szerkezetátalakítás mel­lett szigorú gazdálkodási rend­szert is vállalnia kellett, az ezt cél­zó programok megvalósulásában számíthatnak a minisztérium szakembereire. A konszolidációt - immár az Európai Unióhoz való csatlako­záshoz igazodva - a regionális fej­lesztésekkel összhangban készí­tették elő. Három régióban fognak hozzá az egészségügyi intéz­ményrendszer korszerűsítéséhez, ami tartalmazza a hiányzó orvosi szakterületek kiépítését és a pár­huzamos ellátások megszünteté­sét. A régiók között lesz a buda­pesti és Pest megyei, egy olyan or­szágrész, ahol nincs orvostudo­mányi egyetem, s egy, ahol az egyetem köré épülhet ki a betegel­látó rendszer. Megtudtuk, hogy a szaktárca terve szerint az első fél évben kí­vánják benyújtani a parlament­nek az egészségügyi intézmények gazdasági társasággá alakításáról­­­ és az egészségügyi dolgozók jog­állásáról szóló törvényt. Ez utóbbi tartalmazza az ügyeleti díjak és bérpótlékok rendezését, valamint az ápolói hűségjutalmat. Mint Csehák Judit fogalmazott: nem a kórházak privatizációja az elsődleges cél, hanem működőtő­ke bevonása az ágazatba. Például, hogy az egészségpénztár bizo­nyos szolgáltatásokat vásárolna egy-egy nagyobb műszert, diag­nosztikai eszközt birtokló tulajdo­nostól, amivel jelentős korszerűsí­tés hajtható végre az ágazatban. Működőképessé kívánják tenni az intézményeket, befejezni a ko­rábbi években elkezdett beruhá­zásokat - fogalmazott. Példaként említette a pécsi traumatológiát, ahol 10 milliárd forint értékű mű­szer hiányzik az intézmény mű­ködéséhez. Azt is megtudtuk, hogy Csehák Judit szabad kezet kapott a kormánytól a tárca pénz­kereteinek évközi átcsoportosítá­sára, amit a pénzügyminiszterrel egyeztetve kormány-előterjesztés nélkül megtehet. (NTE) Csehák Judit ÉRTÉKESÍTÉSI HIRDETMÉNY A PR­ ECONO Kft. (1132 Bp., Alig u. 14. cégjegyzékszám: Cg. 01 09 680225), mint a Fővárosi Bíróság 13. FPK. 01-99-000813/6. sz. végzésével elrendelt PANNONBRÓKER Értékpapírforgalmazási Rt. f.a. (1134 Budapest, Lehel u. 12.) kijelölt felszámolója árverés keretében meghirdeti PANNONBRÓKER Értékpapírforgalmazási Rt. f.a. alábbi részvényeit: Budapesti Értéktőzsde részvényei: 44 554 db Az árverés helye: A PR­ECONO Kft. 1132 Budapest, Alig u. 14. V. em. 506. Az árverés ideje: 2003. február 6., 14 óra Az összes részvény becsértéke: 8 910 000 Ft A részvények adásvételével összefüggő iratokat, továbbá a társaság mérlegét az árverés előtt - előzetes egyeztetés szerint - 1132 Budapest, Alig u. 14. sz. alatt, munkanapokon 9-15 óráig lehet megtekinteni. Az árverési előleg összege: 200 000 Ft A részvényekre az árverezhet aki az árverési előleg összegét, előlegként az árverés megkezdése előtt a felszámolónál - a fent megjelölt címen - letét­be helyezi. A vevő köteles a teljes vételárat, az árverés időpontjától számított 15 napon belül megkötendő adásvételi szerződésben meghatározottak szerint meg­fizetni. Ha ezt a vevő elmulasztja az előleg összegét elveszti. Az előleg össze­ge a vételárba beszámít, a nem nyertes árverezőnek visszafizetésre került. Az elővásárlásra jogosult jogát a nyilvános értékesítésen gyakorolhatja oly módon, hogy a véglegesen kialakult vételár ismeretében nyilatkozik vételi szándékáról. A tulajdonjogot szerző fél az árverésen az adóssal szemben beszámítással nem élhet. A felszámoló fenntartja a jogát, hogy megfelelő ajánlat hiányában az árverést sikertelennek nyilvánítsa. További felvilágosítást ad telefonon (06-30 224-2091) Csatlósné Kovács Hana felszámolóbiztos Díjemelés a fuvarozóknál? » Folytatás az 1. oldalról A megrendelők közül ugyanak­kor sokan tiltakoznak az ellen, hogy az autópályadíjat beépít­sék a fuvardíjba. Peredi Péter az erről időközben megkezdett tár­gyalásokra hivatkozva konkré­tumot nem árult el. A belföldi ámfuvarozó vállal­kozók számára kedvezőtlen ha­tásokkal bír az adótörvény mó­dosítása is, hiszen szolgáltatá­suk áfakulcsát 12 százalékról 25-re emelték. Problémát jelent, hogy a végfelhasználók egy ré­sze nem tudja visszaigényelni az áfát. Ez a fuvarozók költségét automatikusan 13 százalékkal növeli a korábbiakhoz képest, ami óhatatlanul megdrágítja a szolgáltatást. A Fuvosz főtitkára nehezmé­nyezi, hogy a kis- és középvál­lalkozói kategóriába tartozó közúti árufuvarozók járműbe­szerzési pályázatát - amelyet ta­valy májusban forráshiány mi­att függesztettek fel - az idén egy 2001. évi kormányhatáro­zatra hivatkozva nem indítja új­ra a gazdasági tárca. Az uniós jogharmonizáció jegyében szü­letett, több mint egyéves támo­gatásszabályozási rendelet - el­tekintve a kivételes esetektől - kizárja a fuvarozó vállalkozáso­kat az állami támogatásokból. Karmos Gábor, a NIT-Hun­gary szervezeti igazgatója a fen­tiek kapcsán kifejtette lapunk­nak: mivel tagjaik főleg nemzet­közi, illetve belföldön ipari és kereskedelmi forgalmat bonyo­lítanak le, egy év „haladékot” kaptak, így az idén még le tud­ják vonni az autópálya- és a par­kolási díjak áfáját. Kezdemé­nyezik, hogy ez a lehetőség a jö­vő évre vonatkozóan is megma­radjon. A szakember az idei net­tó sztrádadíjak kapcsán nem fo­galmazott meg kritikát. A NIT­­Hungary elve - mondta -, hogy a használó fizesse az üzemelte­tés és a fenntartás költségeit. Az építést pedig állami feladatnak tekintik, aminek költségeihez a fuvarozók - például az üzem­anyag adója révén - nagymér­tékben hozzájárulnak. Karmos Gábor szerint a díj­emelés „fájdalmas ugyan, de elvszerű”. A szakembernek az a véleménye, hogy egy jól dolgo­zó fuvarozó vállalkozónak a sztrádahasználat drágulása nem jelenthet elviselhetetlen terhet. A szervezeti igazgató ezzel el­lentétben ésszerűtlennek tartja a gépjárműadóban bekövetke­zett változást, amellyel meg­nyirbálták a korszerű gépjármű­vekre adott adókedvezménye­ket. Karmos Gábor leszögezte: igazságtalan azokat sújtani, akik korszerűsítettek.

Next