Világgazdaság, 2005. október (37. évfolyam, 192/9204-211/9223. szám)
2005-10-10 / 197. (9209.) szám
2005. október 10., hétfő VILÁGGAZDASÁGI VÁLLALATOK ÉS PIACOK ADSL-piac: októberi akciószüret A lakosság 16 százalékának van otthoni internetkapcsolata Ingyenes ADSL-kapcsolat az év végéig, 50 százalékos kedvezmény - néhány példa a hazai internetszolgáltatók októberi ajánlataiból. Az elmúlt hónapok folyamatos akcióinak is nagy szerepük volt abban, hogy júniusra már a hazai lakosság 16 százalékának volt otthoni internetkapcsolata. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS Ingyenes ADSL- (telefonvonali szélessávú internetkapcsolat) hozzáférést kínál októberi akciójában több hazai internetszolgáltató is. A többek között az Enternet, a Vivanet és az Interware által is kínált konstrukciókban az új egyéni és üzleti előfizetők belépési díj és év végéig havidíj nélkül juthatnak gyors világhálós eléréshez. Januártól azonban már 6-8 ezer forintot kell fizetniük a kapcsolatért - derül ki az Isite internetes portál adataiból. Ötven százalékot jóval meghaladó kedvezményt kínál a GTSDatanet is a szerződéskötéstől számított négy hónapig. Az akciós időszakban a havidíjat felező szolgáltatók közé tartozik a piacvezető T-Online és a Drávanet. Úgy tűnik, hosszú év végi hajrába kezdtek a cégek, s erre szükség is lesz, hiszen a T-Com 2005 végére 350 ezer ADSL-előfizetővel számol saját területén. Az első fél év végén azonban még csak 291 ezer ADSL-ügyfél volt országszerte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, ráadásul közülük mintegy 40 ezer az Invitel területén, és nyilván a többi koncessziós telefontársaságnak is van néhány ezer előfizetője. Novemberben és decemberben ezért valószínűleg még több szolgáltató kínálatában jelenik meg a „dupla nullás” konstrukció, vagyis az új előfizetők belépési és néhány hónapig előfizetési díj nélkül kapcsolódhatnak széles sávon a világhálóra. Magyarországon az első fél évben az előző év hasonló időszakához képest ötödével nőtt az I A SZÉLESSÁVÚ INTERNET-HOZZÁFÉRÉST biztosító infrastruktúrák kiépítésére rendelkezésre álló pályázati források 3 milliárd forintos megemeléséről döntött a napokban a gazdasági versenyképességi operatív program (gvop) monitoringbizottsága. A gvop-4.4.2 pályázat keretében lehívható támogatás mértékét 10,5 milliárd forintra megemelő forrásátcsoportosítást a kevésbé fejlett régiók önkormányzatainak az előirányzott 4,6 milliárdos keretet jóval meghaladó igénye indokolta. A 2005 elejétől elérhető pályázat iránt az elmúlt hónapokban óriási érdeklődés mutatkozott, ez egyrészt a magas, 75 százalékos támogatási aránynak, másrészt a különleges konstrukciónak köszönhető. A Magyarországon újonnan kidolgozott modell értelmében a pályázat támogatja, hogy az önkormányzatok a szolgáltatókkal együtt egyfajta „partneri” viszonyban valósítsák meg a beruházást és biztosítsák a szolgáltatást. internet-előfizetők száma, megközelítve a 784 ezret a KSH adatai szerint. A leglátványosabb fejlődés a telefonvonali szélessávú internetkapcsolatok számában következett be, június végén 291 ezer ADSL-felhasználó volt, ez 75 százalékos növekedést jelent éves szinten. Az otthoni internetkapcsolattal rendelkezők aránya a 14-69 évesek körében a tavaly év végi 13- ról júniusra 16 százalékra nőtt, a TNS-NRC Interbus-kutatás adatai alapján. Ehhez nagymértékben hozzájárult az internet-hozzáférések árának csökkenése - tette hozzá az NRC vezetője. Az internetet hetente legalább egyszer használók tábora is a 2001-es 7-ről az első fél év végére 19 százalékra emelkedett a 14- 69 éves korosztály körében. ADSL-ajánlatok (lakossági és üzleti csomag, nettó havidíj, forint) Forrás: Isite • GTS-Datanet ■ T-Online Lakossági Akciós Teljes Üzleti Akciós Teljes 0 69000 8900 1192 5992 7110 7110 0 63920 7792 2796 5592 7900 7900 Elszakadt a cérna a Herukonnál Felszámolják a magyarországi ruhaipar egyik utolsó cégét MUNKATÁRSUNKTÓL A felszámolás sorsára jutott a hazai ruhagyártás egyik utolsó mohikánja, a Herukon Rt. A nyáron még 570 főt foglalkoztató sátoraljaújhelyi társaság kifizetéseket már nem teljesíthet, igaz, nem is nagyon lenne miből, hiszen tartozásai 250-300 millió forintra rúgnak. A pontos összeg egyelőre nem ismert a bíróság által kijelölt felszámoló, a Cash & Limes Rt. előtt, miután a hitelezői igények bejelentésére szabott törvényi határidő még nem járt le. Marjasné Endrédi Zsuzsanna felszámolóbiztos lapunknak elmondta, hogy az adós társaság kötelezettsége félmilliárd forintra is növekedhet, ha a felmondási időszakra járó bért és a végkielégítések összegét is hozzászámítjuk. A dolgozók számára némi gyógyírt jelentett, hogy több hónapja elmaradt bérüket megkapták a bérgarancia-alapból. A felszámolási eljárást a Herukon Rt. egyik beszállítója, egy egyéni vállalkozó kezdeményezte. Az 1954-ben alapított társaság összes tartozásának rendezésére Marjasné Endrédi Zsuzsanna jelenleg nem lát esélyt, mivel a gyáringatlanra a korábban meghirdetett 130 millió forintért sem tudott vevőt találni a Herukon vezetése, ráadásul a három másik varroda sem képvisel jelentős értéket. A sátoraljaújhelyi gyár egy részét a felszámoló bérbe adta egy hazai vállalkozásnak, amely nyolcvan fővel indítja újra a termelést, s még a közeljövőben ugyanennyi dolgozó felvételét ígérte. A konfekcióruháiról, öltönyeiről ismert Herukon Rt. korábbi elnök-vezérigazgatója május elején már bejelentette, hogy állami segítség nélkül nem tudnak talpon maradni, s munkahelymegtartó támogatást kért és kapott is, 48 millió forint értékben. Az összeg folyósítása azonban nem történt meg, mivel annak előfeltétele volt, hogy a cégnek ne legyen köztartozása. Pétervári Csaba akkor 80 milliós kinnlevőségről számolt be, amelynek behajtását eleve reménytelennek ítélte. Ehhez járult még a közüzemidíj-elmaradások és a köztartozások 70 millió forintra duzzadt összege. A végső döfést az adta meg a cégnek, hogy bankja bejelentette: nem ad több hitelt, így a gyártás megszűnt. (KB) Több pénz jutna borellenőrzésre Vitatják a forgalomba hozatali járulék elosztási tervét a piaci szereplők MUNKATÁRSUNKTÓL Az eddigi jövedéki adót forgalomba hozatali járulékká keresztelné és a befolyt összeget a jövő évtől 60-40 százalékban a borászati ellenőrzési feladatok és az ágazati marketingcélok között osztaná el az FVM. A piaci szereplők éppen fordított arányt képzelnek el. A jövő évtől csak akkor értékesíthetnék termékeiket a kereskedelemben a borászati cégek, ha literenként 8 forintos forgalomba hozatali járulékot fizetnek - derül ki a bortörvény módosításához készített minisztériumi tervekből. Az új kötelezettség az eddig szintén 8 forintos literenkénti jövedéki adót váltaná ki. A száz lépés elnevezésű programban szereplő, már korábban bejelentett kormánytervek lényege, hogy az évi 1,5-2,2 milliárd forintos befizetést ne a költségvetés nyelje le, hanem az ágazat vehesse igénybe marketing- és ellenőrzési célokra. A borászati cégek januártól nem kaphatnának boraikra sor-(a várható forgalomba hozatali járulékból) » EU-piacokat és harmadik országokat célzó marketingprogramok » származási bizonyítványok ellenőrzése » hatósági mintavételek »»minőségvizsgálatokgalomba hozatali engedélyt, ha a járulékot nem fizetnék meg. Az új névre keresztelt pénzügyi teher adók módjára behajtható lenne, és azt az e célra elkülönített FVM-számlára kellene utalni. Az agrártárca a befolyt összeg 40 százalékát borászati marketingre, 60 százalékát az Országos Borminősítő Intézet (OBI) ellenőrzési feladataira fordítaná. Ez egy liter borra vetítve 3,20- 4,80 forintos megosztási arányt jelente. A minisztérium azzal magyarázza álláspontját, hogy a jövedéki adó „nullakulcsossá” válásával a VPOP ellenőrzési tevékenysége is szűkül. Ezért a tárca szerint az lenne indokolt, hogy a forgalomba hozatali járulék nagyobb része az OBI-vizsgálatokra jusson. Az ágazati szereplőket tömörítő Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) ugyanakkor éppen fordított felhasználási arányt képzel el - közölte lapunkkal Kiss László, a szervezet elnöke, aki egyben a Tokaj Kereskedőház Rt. vezérigazgatója is. A HNT inkább a piacra jutást segítő marketingakciókra helyezné a hangsúlyt, és legrosszabb esetben is 50-50 százalékos pénzfelosztást tartana elfogadhatónak. A törvénymódosítási tervezetet az FVM „vitaindítónak” szánta, így a mostani elképzelések a szakmai egyeztetések során még változhatnak - tudtuk meg a tárca illetékeseitől. Értesüléseink szerint abban már most sincs nézeteltérés, hogy a marketingpénzekből az EU-piacokat vagy a harmadik országokat célzó reklám- és egyéb programok nemzeti társfinanszírozását kellene megoldani. Az ellenőrzésre szánt járulékbevételeket pedig a származási bizonyítványok kontrollálására, a hatósági mintavételekre és a minőségvizsgálatokra kellene fordítania az OBI-nak. E FINANSZÍROZANDÓ FELADATOK CÉGSOROK MÁV: közel kétmilliárdos energiaszámla-többlet A MÁV-TARIFAEMELÉSEK A MÁV Rt. az idén csak az infláció mértékével azonos áremelést hajtott végre. Ugyanakkor az elmúlt 15 év vasúti áremelései 42 százalékkal elmaradtak az 1990 óta mért inflációtól - hangsúlyozza közleményében a vasúttársaság. Az október 15-től hatályos újabb emelést főként az energiaárak többszöri idei emelkedése indokolja. A gázolaj literjéért most 50 forinttal kell többet fizetni, mint az év elején. Ezek miatt az idén közel 1,8 milliárd forint többletköltsége keletkezik a cégnek, miközben a mostani jegyáremeléstől csak mintegy 600 millió forint bevételnövekedést remél. Utasainak csak 11 százaléka fizet teljes árú jegyet. (VG) Privatizálnák a Swisscomot Megválhat 11,3 milliárd eurónyi Swisscom-részesedésétől a svájci állam. Az Antenna Hungáriát privatizáló távközlési vállalatnak az állami jelenlétből ugyanis számos hátránya fakadt, a többi között ezért nem sikerült a Swisscomnak megvenni tavaly a Telekom Austriát. Elemzők szerint a svájci cég szinte az összes nagyobb európai versenytársnak felkeltheti az érdeklődését. Az egyik vásárló az a Deutsche Telekom lehet, amely ismét fokozza külföldi terjeszkedését, és Svájcban még nincs érdekeltsége. (Handelsblatt) Olcsóbb repülőjegyárakra számít az ír Ryanair Európa legnagyobb fapadosa, az ír Ryanair szerint az utasokért vívott versenyben a hagyományos légitársaságok csökkenteni fogják jegyáraikat, ezt a pótdíjaik mérséklésével érhetik el. Ennek ellenére a dublini székhelyű vállalkozás továbbra is 269 millió eurós nyereségre számít az idei üzleti évben. Az írek ugyanis az előző hónapban is jól teljesítettek: 87 százalékos helykihasználtság mellett 2004 szeptemberéhez képest 27 százalékkal több, mintegy 3 millió utast szállítottak. Mivel a Ryanair bővítené útvonalhálózatát, félmilliárd dollárért (418 millió euróért) kilenc új gépet vásárol az amerikai Boeingtől, amelyek 2007- ben állhatnak üzembe. (The Associated Press) Perük a Wal-Martot Keresetet nyújtott be a manhatteni bírósághoz a Wal-Mart ellen az Anthropologie ruházati kiskereskedelmi lánc. A társaság állítása szerint a világ legnagyobb kiskereskedelmi üzletláncának számító Wal-Mart más cégek terveinek másolásával próbál meg teret nyerni az amerikai ruházati piacon, továbbá csak azért akartak üzletet nyitni New York belvárosában, hogy figyelemmel kísérjék az aktuális divatot. Az Anthropologie több, a sajátjaihoz hasonló terméket fedezett fel a Wal-Mart kínálatában, esetenként 90 százalékkal olcsóbban, mint amennyiért ők adják .(Financial Times) Dízelmotort fejlesztene a Ford és a Peugeot Több mint 330 millió eurós beruházással két újabb, 2,2 literes dízel erőforrást fejlesztene ki a francia PSA Peugeot Citroennel az amerikai Ford, újabb fejezetet nyitva ezzel a két cég 1998 óta tartó dízelmotor-fejlesztésre irányuló együttműködésében. A Ford az egyesült királyságbeli Dagenhamban évente 200 ezret, míg a PSA a francia Trémeryben ugyancsak 200 ezret készítene az új motorokból, ezeket jövőre szerelnék autóikba. A két társaság öt év alatt majdnem megkétszerezi így dízeltermelését, hiszen a terveik szerint a tavalyi kétmilliós össztermelés 2010-re 3,7 millióra változhat. (Reuters) Alrosza-De Beers: közös kutatás A nyersgyémánt világpiacát uraló dél-afrikai De Beers és a legtöbb gyémántot bányászó orosz Alrosza megállapodott, hogy közösen kutatnak lelőhelyek után Oroszország északnyugati részén, valamint Afrika középső területein. A De Beers emellett technológiai segítséget nyújt a jakutföldi Mirnijből irányított partnerének, amely kínálatának bővítése végett egyre inkább a mélyművelési bányászatra összpontosít. (Bloomberg) Forrás: MÁV Rt (átlagosan, százalékban) 2000 2001 2002 2003 2004 20058 6,0 6,0 5,0 7,0 3% áfa 4,5 KARRIERVONAL Új programigazgató a Danubius Rádiónál Vovesz Tibort (33) nevezte ki programigazgatónak a Danubius Rádió. A diplomás szakember tíz éve rádiós. Pályafutását a pécsi körzeti stúdióban kezdte. Dolgozott a Danubiusnál hírszerkesztőként, majd az adóhoz tartozó Roxy Rádió ügyvezető igazgatói posztját töltötte be. Tavaly februártól a Juventus Rádió programigazgatójaként folytatta. Októbertől ő felel a Danubius program- és zenei arculatáért. Eddig ezt a feladatot Búza Sándor látta el. (VG) Elnökváltás az OKSZ élén Az Országos Kereskedelmi Szövetség tisztújító közgyűlésén Feiner Pétert (38), a Spar Magyarország Kft. ügyvezető igazgatóját választotta elnökévé. A pénzügyi üzemgazdász szakembernek adó-tanácsadói képesítése is van. Először a Komárom-Esztergom megyei önkormányzatnál volt pénzügyi ellenőr, 1991-1994 között a Sztráda Skála Rt.nél közgazdasági osztályvezető, majd négy évig a Tobaccoland Magyarország Kft. gazdasági igazgatójaként dolgozott. A Spar Magyarország Kft.-hez 1998-ban csatlakozott, ahol tavaly január elsejétől tölti be az ügyvezető igazgatói posztot. (VG) Szerkeszti: Fabók Margit, margit.fabok@vg.hu