Világgazdaság, 2009. szeptember (41. évfolyam, 167/10179-188/10200. szám)

2009-09-28 / 186. (10198.) szám

fo I VILÁGGAZDASÁG TÉRKÉP - BÉKÉS MEGYE 2009. szeptember 28., hétfő A megyei kórház a létéért küzd A működőképességét szigorú, napi gazdálkodás mellett és a megyei önkormányzat pénzügyi segítségével tudja megőrizni . ---------­ EGÉSZSÉGÜGY. A megyei súlyponti kórházak lehetőségei­ből a szükségesnél sokkal keve­sebb fejlesztésre futotta az EU- csatlakozás óta. Ezért a póluskór­házaktól távoli megyei kórházak abban bíznak, a következő idő­szakban sor kerül azokra a beru­házásokra, amelyek segítségével a betegeik klinikaihoz hasonló szolgáltatásokat tudnak igénybe venni - mondja Kovács József, a Békés megyei Pándy Kálmán kórház főigazgatója. A gyulai in­tézményt is súlyosan érintette a kórházi teljesítményvolumen­­korlátozás (tvk) bevezetése. A kórház a működőképességét na­gyon szigorú, napi pénzügyi gaz­dálkodás mellett és a tulajdonos megyei önkormányzat közvetlen pénzügyi segítségével tudja meg­őrizni. Békés megye közgyűlése 2006 óta csoportosít át forráso­kat az ellátási színvonal megőr­zése és az elodázhatatlan fejlesz­tések megvalósítása érdekében. Az EU-csatlakozás után a be­ruházások jelentős része a pólus­városok kórházaiban és a klini­kákon valósult meg, a súlyponti megyei kórházak rovására - mondja a főigazgató. Sajnos a Dél-Alföld régión belül a legki­sebb összegű fejlesztésre a leg­rosszabb gazdasági körülmé­nyek között működő Pándy Kál­mán kórházban került sor. Az in­tézmény beruházási terveit is fe­lülírta az a folyamatos forráski­vonás, amely 2004-07 között a teljes egészségügyi ellátórend­szert anyagilag megrendítette. A tvk bevezetése éppen azokat sújtja, amelyeknél száz kilométe­res körzetben a betegek hasonló színvonalú szolgáltatáshoz nem juthatnak. A volumenkorlát azt KOVÁCS JÓZSEF. Az új finan­szírozási rendszer a vártnál is nagyobb bizonytalanságot ho­zott a kórházak életébe FOTYIAS bünteti, aki sokat teljesít. A Pándy éppen ebbe a helyzetbe került. A 2007-ben elfogadott egészségügyi törvény újabb problémákat hozott. Csődbe jutott a tüdőkórház, ame­lyet a megyének - ellátási kötele­zettsége miatt - jelentős anyagi ráfordítással kellett integrálni a gyulai kórházba. Ez év április el­sején a kormány visszavonta a tvk-t, holott a bevezetésekor arról volt szó, ez a szabályozás hosszú távon fennmarad. Az új finanszírozási rendszer a vártnál is nagyobb bizonytalansá­got hozott. Az OEP a teljesítmé­nyek 70 százalékát fizeti ki némi­leg emelt áron, viszont kiszámít­hatatlan, mennyi jut egy-egy kór­háznak az országosan fennmara­dó harminc százalékból. A Pándy esetében a visszaosztás nulla és harminc százalék között alakul, vagyis az OEP lebegteti a 30 szá­zalék kifizetését. Pedig az új rend­szer bevezetésekor az egészség­ügyben dolgozók bíztak abban, hogy ismét korlátlanul tudnak majd betegeket fogadni. Sajnos csalódtak, mert a jelenlegi rend­szer durvább elvonást jelent a ko­rábbinál. A Pándy Kálmán kórház összehasonlító adatai szerint öt évvel ezelőtt több pénzt kapott egy beteg ellátásáért, mint jelen­leg. 2004 augusztusában egy be­teg ellátásáért az OEP 128 ezer fo­rintot fizetett, öt évvel később, 2009 augusztusában 117 ezret ka­pott az intézmény. A kórházaknak csak akkor van esélyük a túlélés­re, ha a tulajdonos valamilyen módon segítséget nyújt. Kovács József főigazgató-főorvos szerint a megyétől minden erőfeszítése és segítő szándéka ellenére sem vár­ható az áldatlan helyzet megoldá­sa, mert az önkormányzatok gaz­dálkodását éppen most akarják országosan 120 milliárd forinttal megcsonkítani. A kórházak mű­ködőképességük határán állnak, az egészségügyi kormányzatnak újra kell gondolni a rendszer fi­nanszírozását, és átmenetileg visz­­sza kell állni egy bázisszemlélet­re, azaz a meglévő keretből fizetni a teljesítmények valós értékét. A főigazgató szerint sürgős megoldásra vár a területen kívü­li ellátás is. Az új jogszabály sze­rint ugyanis a területen kívüli beteget a kórháznak el kell kül­deni, ha nem igényel sürgősségi ellátást, ellenkező esetben az in­tézmény fizeti a költségeket. Sok­szor az átirányítások miatt hal meg a beteg, mert a kórházak nem tudják vállalni a többletkölt­ségeket. A törvény ellentmond az Alkotmánynak, hiszen azt dekla­rálja, mindenkit kötelező ellátni, területi hovatartozástól függetle­nül. De a betegek ragaszkodnak a rövid idő alatt elérhető megyei kórházakhoz. A súlyponti me­gyei kórházaknak valóban súly­ponti szerepkört kellene betölte­niük, az ellátási színvonalat kö­zelíteni a póluskórházakéhoz, amelyek egyébként sem tudják a betegeket korlátlan számban fo­gadni. Ha nagy lesz a szakadék a klinikák és a súlyponti kórházak szolgáltatásai között, nagymér­tékben romlanak a pólusoktól tá­vol élő emberek gyógyulási és életben maradási esélyei. VG 1951-ben született Jász­­szentlászlón. A Szegedi Or­vostudományi Egyetemen 1975-ben végzett, orvosi pá­lyáját a Pándy Kálmán Me­gyei Kórházban kezdte Gyu­lán. Belgyógyászi és gasztro­­enterológiai szakképesítése van. A kórház főigazgató­helyettese 1988-90 között, majd helyettes orvosigazgató 1990-től 2000-ig, főigazga­tó 2001 -től. Tagja Gyula vá­ros képviselő-testületének, szakértőként dolgozik a me­gyei közgyűlés egészség­­ügyi bizottságában. Jelenleg a Magyar Vörös­­kereszt alelnöke és elnöke a Békés megyei szervezet­nek. Nős, három fiúgyerme­ke van és három unokája. ■mirrniw Az egészségügyi pá­lyázati rendszer az EU- csatlakozás óta lelassult. Hasonlóan más megyei kórházakhoz, Gyulán is számos fejlesztési pályá­zatot dolgoztak ki az el­múlt öt évben, mégis csak egy nyertes fejlesz­tési projektje van. Több mint ötszázmillió forintból kiépülhet a sürgősségi el­látás a városban. A pályázatot 2007-ben adta be, a kivitelezési ten­dert azonban csak 2009- ben írták ki, így a tényle­ges munkálatok 2010-ben indulhatnak. A kórház bí­zik abban, hogy az egész­ségügyi pólusprogramokat követően a súlyponti kór­házak fejlesztése is fel­gyorsul. Gyulának szüksé­ge van hemodinamikai la­borra, szívkatéterezésre, hiszen az itt élők csak száz kilométeres körzeten kívül érhetik el ezt a szol­gáltatást. A kórháznak ma vala­mennyi osztálya megfelel a minimumelvárásoknak, kivéve a patológiát. A rég­óta tervezett beruházással tovább nem lehet várni, pályázati lehetőségek sem voltak az utóbbi években, ezért a kórház - a tulajdo­nos megyei önkormány­zattal fele-fele arányban - ez évben modernizálja az osztályt, összesen 600 millió forintból. Kiváló új lehetőségek az informatikában A Tudásház projekt felgyorsítása érdekében informatikai klaszter alakult, amelynek célja új termékeket létrehozni ÖSSZEFOGÁS. Informatikával és információval foglalkozó cé­gek integrációját tűzte ki célul a Békés Megyei Önkormányzat a Tudásház nevű projektjével, amely országosan is egyedülálló kezdeményezés. - Mi a célja a helyi ágazati szereplők összefogásának - kérdeztük Hack Istvánt, a Prakticomp Számítástechni­kai Kft. tulajdonosát, a prog­ram szakmai koordinátorát. Integrálni szeretnénk a megyé­ben működő, informatikával és információval foglalkozó cégeket, vállalkozókat, létrehozni egy erős fejlesztői bázist, olyan „szellemi műhelyt” teremteni, ahol kon­centrálni lehet a térségi tudást, és jól hasznosítani az információ­szolgáltatás és az innováció érde­kében. Ha egy ernyő alá kerülnek az ágazat szereplői, a békéscsabai Tudásházban komoly fejlesztési potenciál jöhet létre, amely képes hazai és nemzetközi szinten is el­adható fejlesztési megoldásokat kidolgozni, termékeket előállíta­ni. A megyében több kis cég is foglalkozik fejlesztéssel, amelyek egy jól szervezett inkubációs kö­zegben önmaguknál sokkal na­gyobb teljesítményre képesek, s közben másokat is erősítenek az egymás közötti piaci verseny mel­lőzésével. A szinergiahatásokra építve tudnak a kicsik a piacokon maradni, közösen kitalálni új ter­mékeket, és sikeresen szerepelni. A Tudásház projekt felgyorsítása érdekében informatikai klaszter alakult, amelynek célja az infor­matika vezetésével új szolgáltatá­sokat, termékeket létrehozni a szakmák széles körének bevoná­sával. Velük összefogva közös projekteket készítünk majd, olyan szellemi produktumokat, ame­lyek itthon és külföldön is eladha­tók. Az informatikai fejlesztések előnye, hogy az előállított termék­ből származó bevétel csaknem tel­jes egészében ott realizálódik, ahol előállítják, és nem vándorol ki a Távol-Keletre.­­ Békés megyében az informa­tika idővel betölthet-e egyfajta alternatív ágazati szerepkört? HACK ISTVÁN: Számos Prakti­­comp-fejlesztésű érintőképer­nyős terminál működik a turiz­musban, az egészségügyben és a kereskedelemben FOTÓ: VG A megye gazdaságfejlesztésében az informatika eddig soha nem kapott megfelelő hangsúlyt. Pe­dig a szoftverfejlesztés éppen az a terület, ahol azok az országok vagy régiók is versenyképesek le­hetnek, amelyek más infrastruk­túra területén fejletlenek. Jó pél­da erre India, ahol az informatika alacsony teljesítményű gazdasági környezetben is képes kiugró tel­jesítményre. Húsz évvel ezelőtt Békés megyében az elsők között alapítottam informatikai céget, a Prakticomp Kft.-t. Sokáig lobbiz­tam azért, hogy az informatiká­ban rejlő lehetőségeket a külön­böző szintű döntéshozók felis­merjék. Szerencsére az ágazat bi­zonyos területein - amelyeken a Prakticomp is dolgozik - vannak még piaci lehetőségek. A Tudás­ház projekt új lehetőséget kínál a fiatal fejlesztőmérnökök számá­ra, visszatérhetnek dolgozni a szülőföldjükre, friss diplomával itthon is találhatnak majd mun­kahelyet. Tőkejuttatás mellett, erős fejlesztőgárdával, kiváló üz­leti csapattal az ágazat néhány év alatt fejlődési pályára állítható.­­ Az informatikán belül a fej­lesztőmunka milyen területre specializálódna? A Prakticomp fejlesztési területe­in vannak kihasználatlan piaci le­hetőségek az érintőképernyős ter­minálok és az internetalapú szol­gáltatások bővítésében. Itthon és a szomszédos országokban a kö­vetkező években dinamikusan bő­vülő kereslettel lehet számolni ezeken a piacokon. Ezek még nyi­tottak, nem lefedettek, ahol a jó terméket könnyebben el lehet ad­ni. Társaságunk több nagy céghez szállít be jelenleg is, például a McDonald’s­hoz. Számos Prakti­­comp-fejlesztésű érintőképernyős terminál működik a turizmusban, az egészségügyben és a kereske­delemben. Berendezéseink elő­nye, hogy nagy hálózatok építhe­tők belőlük, a terminálokról elér­hető szolgáltatásokat a közönség szintén az általunk fejlesztett szoftverrendszer segítségével ve­heti igénybe. Esélyünk van arra, hogy Magyarországon meghatá­rozó résztvevői legyünk az érintő­­képernyős nyilvános terminálok és a hozzájuk kapcsolódó online médiafelületek üzemeltetési pia­cának. A médiák közül ma még mindenki csak weblapot üzemel­tet, mi viszont az információt olyan helyekre tudjuk kivinni, ahol sok ember megfordul. A ban­ki automaták elterjedéséhez ha­sonló robbanás várható az inter­netalapú nyilvános elérésű szol­gáltatásokban, csak ezekből nem pénzt, hanem információt lehet kivenni. A Tudásház projekttel, a Békés megyei szereplők összefo­gásával és a klaszterépítéssel eze­ket a lehetőségeket szeretnénk ki­használni. VG NÉVJEGY A CÉG A Prakticompot 1989- ben magánszemélyek ala­pították. Hack István, a cég ügyvezetője ma is többségi tulajdonos. A tár­saság néhány évvel ezelőtt cégcsoporttá alakult. Az árbevétel 2008-ban csoportszinten 380 millió forint volt. Az alkalmazotti létszám 11 fő, és számos alvállalkozó szállít be a céghez. HACK ISTVÁN 1956-ban született Gyu­lán. A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főis­kola Számítógépek Intéze­tében szoftverszakterüle­ten szerzett diplomát. Békéscsabán kezdett dolgozni irodagép-techni­kai területen, majd öt évig PC-kkel foglalkozott. Ma­gánszemélyekkel céget alapított 1989-ben, Prakti­comp Kft. néven. Nős, két gyermeke egyetemista.

Next