Világgazdaság, 2009. szeptember (41. évfolyam, 167/10179-188/10200. szám)
2009-09-28 / 186. (10198.) szám
fo I VILÁGGAZDASÁG TÉRKÉP - BÉKÉS MEGYE 2009. szeptember 28., hétfő A megyei kórház a létéért küzd A működőképességét szigorú, napi gazdálkodás mellett és a megyei önkormányzat pénzügyi segítségével tudja megőrizni . --------- EGÉSZSÉGÜGY. A megyei súlyponti kórházak lehetőségeiből a szükségesnél sokkal kevesebb fejlesztésre futotta az EU- csatlakozás óta. Ezért a póluskórházaktól távoli megyei kórházak abban bíznak, a következő időszakban sor kerül azokra a beruházásokra, amelyek segítségével a betegeik klinikaihoz hasonló szolgáltatásokat tudnak igénybe venni - mondja Kovács József, a Békés megyei Pándy Kálmán kórház főigazgatója. A gyulai intézményt is súlyosan érintette a kórházi teljesítményvolumenkorlátozás (tvk) bevezetése. A kórház a működőképességét nagyon szigorú, napi pénzügyi gazdálkodás mellett és a tulajdonos megyei önkormányzat közvetlen pénzügyi segítségével tudja megőrizni. Békés megye közgyűlése 2006 óta csoportosít át forrásokat az ellátási színvonal megőrzése és az elodázhatatlan fejlesztések megvalósítása érdekében. Az EU-csatlakozás után a beruházások jelentős része a pólusvárosok kórházaiban és a klinikákon valósult meg, a súlyponti megyei kórházak rovására - mondja a főigazgató. Sajnos a Dél-Alföld régión belül a legkisebb összegű fejlesztésre a legrosszabb gazdasági körülmények között működő Pándy Kálmán kórházban került sor. Az intézmény beruházási terveit is felülírta az a folyamatos forráskivonás, amely 2004-07 között a teljes egészségügyi ellátórendszert anyagilag megrendítette. A tvk bevezetése éppen azokat sújtja, amelyeknél száz kilométeres körzetben a betegek hasonló színvonalú szolgáltatáshoz nem juthatnak. A volumenkorlát azt KOVÁCS JÓZSEF. Az új finanszírozási rendszer a vártnál is nagyobb bizonytalanságot hozott a kórházak életébe FOTYIAS bünteti, aki sokat teljesít. A Pándy éppen ebbe a helyzetbe került. A 2007-ben elfogadott egészségügyi törvény újabb problémákat hozott. Csődbe jutott a tüdőkórház, amelyet a megyének - ellátási kötelezettsége miatt - jelentős anyagi ráfordítással kellett integrálni a gyulai kórházba. Ez év április elsején a kormány visszavonta a tvk-t, holott a bevezetésekor arról volt szó, ez a szabályozás hosszú távon fennmarad. Az új finanszírozási rendszer a vártnál is nagyobb bizonytalanságot hozott. Az OEP a teljesítmények 70 százalékát fizeti ki némileg emelt áron, viszont kiszámíthatatlan, mennyi jut egy-egy kórháznak az országosan fennmaradó harminc százalékból. A Pándy esetében a visszaosztás nulla és harminc százalék között alakul, vagyis az OEP lebegteti a 30 százalék kifizetését. Pedig az új rendszer bevezetésekor az egészségügyben dolgozók bíztak abban, hogy ismét korlátlanul tudnak majd betegeket fogadni. Sajnos csalódtak, mert a jelenlegi rendszer durvább elvonást jelent a korábbinál. A Pándy Kálmán kórház összehasonlító adatai szerint öt évvel ezelőtt több pénzt kapott egy beteg ellátásáért, mint jelenleg. 2004 augusztusában egy beteg ellátásáért az OEP 128 ezer forintot fizetett, öt évvel később, 2009 augusztusában 117 ezret kapott az intézmény. A kórházaknak csak akkor van esélyük a túlélésre, ha a tulajdonos valamilyen módon segítséget nyújt. Kovács József főigazgató-főorvos szerint a megyétől minden erőfeszítése és segítő szándéka ellenére sem várható az áldatlan helyzet megoldása, mert az önkormányzatok gazdálkodását éppen most akarják országosan 120 milliárd forinttal megcsonkítani. A kórházak működőképességük határán állnak, az egészségügyi kormányzatnak újra kell gondolni a rendszer finanszírozását, és átmenetileg viszsza kell állni egy bázisszemléletre, azaz a meglévő keretből fizetni a teljesítmények valós értékét. A főigazgató szerint sürgős megoldásra vár a területen kívüli ellátás is. Az új jogszabály szerint ugyanis a területen kívüli beteget a kórháznak el kell küldeni, ha nem igényel sürgősségi ellátást, ellenkező esetben az intézmény fizeti a költségeket. Sokszor az átirányítások miatt hal meg a beteg, mert a kórházak nem tudják vállalni a többletköltségeket. A törvény ellentmond az Alkotmánynak, hiszen azt deklarálja, mindenkit kötelező ellátni, területi hovatartozástól függetlenül. De a betegek ragaszkodnak a rövid idő alatt elérhető megyei kórházakhoz. A súlyponti megyei kórházaknak valóban súlyponti szerepkört kellene betölteniük, az ellátási színvonalat közelíteni a póluskórházakéhoz, amelyek egyébként sem tudják a betegeket korlátlan számban fogadni. Ha nagy lesz a szakadék a klinikák és a súlyponti kórházak szolgáltatásai között, nagymértékben romlanak a pólusoktól távol élő emberek gyógyulási és életben maradási esélyei. VG 1951-ben született Jászszentlászlón. A Szegedi Orvostudományi Egyetemen 1975-ben végzett, orvosi pályáját a Pándy Kálmán Megyei Kórházban kezdte Gyulán. Belgyógyászi és gasztroenterológiai szakképesítése van. A kórház főigazgatóhelyettese 1988-90 között, majd helyettes orvosigazgató 1990-től 2000-ig, főigazgató 2001 -től. Tagja Gyula város képviselő-testületének, szakértőként dolgozik a megyei közgyűlés egészségügyi bizottságában. Jelenleg a Magyar Vöröskereszt alelnöke és elnöke a Békés megyei szervezetnek. Nős, három fiúgyermeke van és három unokája. ■mirrniw Az egészségügyi pályázati rendszer az EU- csatlakozás óta lelassult. Hasonlóan más megyei kórházakhoz, Gyulán is számos fejlesztési pályázatot dolgoztak ki az elmúlt öt évben, mégis csak egy nyertes fejlesztési projektje van. Több mint ötszázmillió forintból kiépülhet a sürgősségi ellátás a városban. A pályázatot 2007-ben adta be, a kivitelezési tendert azonban csak 2009- ben írták ki, így a tényleges munkálatok 2010-ben indulhatnak. A kórház bízik abban, hogy az egészségügyi pólusprogramokat követően a súlyponti kórházak fejlesztése is felgyorsul. Gyulának szüksége van hemodinamikai laborra, szívkatéterezésre, hiszen az itt élők csak száz kilométeres körzeten kívül érhetik el ezt a szolgáltatást. A kórháznak ma valamennyi osztálya megfelel a minimumelvárásoknak, kivéve a patológiát. A régóta tervezett beruházással tovább nem lehet várni, pályázati lehetőségek sem voltak az utóbbi években, ezért a kórház - a tulajdonos megyei önkormányzattal fele-fele arányban - ez évben modernizálja az osztályt, összesen 600 millió forintból. Kiváló új lehetőségek az informatikában A Tudásház projekt felgyorsítása érdekében informatikai klaszter alakult, amelynek célja új termékeket létrehozni ÖSSZEFOGÁS. Informatikával és információval foglalkozó cégek integrációját tűzte ki célul a Békés Megyei Önkormányzat a Tudásház nevű projektjével, amely országosan is egyedülálló kezdeményezés. - Mi a célja a helyi ágazati szereplők összefogásának - kérdeztük Hack Istvánt, a Prakticomp Számítástechnikai Kft. tulajdonosát, a program szakmai koordinátorát. Integrálni szeretnénk a megyében működő, informatikával és információval foglalkozó cégeket, vállalkozókat, létrehozni egy erős fejlesztői bázist, olyan „szellemi műhelyt” teremteni, ahol koncentrálni lehet a térségi tudást, és jól hasznosítani az információszolgáltatás és az innováció érdekében. Ha egy ernyő alá kerülnek az ágazat szereplői, a békéscsabai Tudásházban komoly fejlesztési potenciál jöhet létre, amely képes hazai és nemzetközi szinten is eladható fejlesztési megoldásokat kidolgozni, termékeket előállítani. A megyében több kis cég is foglalkozik fejlesztéssel, amelyek egy jól szervezett inkubációs közegben önmaguknál sokkal nagyobb teljesítményre képesek, s közben másokat is erősítenek az egymás közötti piaci verseny mellőzésével. A szinergiahatásokra építve tudnak a kicsik a piacokon maradni, közösen kitalálni új termékeket, és sikeresen szerepelni. A Tudásház projekt felgyorsítása érdekében informatikai klaszter alakult, amelynek célja az informatika vezetésével új szolgáltatásokat, termékeket létrehozni a szakmák széles körének bevonásával. Velük összefogva közös projekteket készítünk majd, olyan szellemi produktumokat, amelyek itthon és külföldön is eladhatók. Az informatikai fejlesztések előnye, hogy az előállított termékből származó bevétel csaknem teljes egészében ott realizálódik, ahol előállítják, és nem vándorol ki a Távol-Keletre. Békés megyében az informatika idővel betölthet-e egyfajta alternatív ágazati szerepkört? HACK ISTVÁN: Számos Prakticomp-fejlesztésű érintőképernyős terminál működik a turizmusban, az egészségügyben és a kereskedelemben FOTÓ: VG A megye gazdaságfejlesztésében az informatika eddig soha nem kapott megfelelő hangsúlyt. Pedig a szoftverfejlesztés éppen az a terület, ahol azok az országok vagy régiók is versenyképesek lehetnek, amelyek más infrastruktúra területén fejletlenek. Jó példa erre India, ahol az informatika alacsony teljesítményű gazdasági környezetben is képes kiugró teljesítményre. Húsz évvel ezelőtt Békés megyében az elsők között alapítottam informatikai céget, a Prakticomp Kft.-t. Sokáig lobbiztam azért, hogy az informatikában rejlő lehetőségeket a különböző szintű döntéshozók felismerjék. Szerencsére az ágazat bizonyos területein - amelyeken a Prakticomp is dolgozik - vannak még piaci lehetőségek. A Tudásház projekt új lehetőséget kínál a fiatal fejlesztőmérnökök számára, visszatérhetnek dolgozni a szülőföldjükre, friss diplomával itthon is találhatnak majd munkahelyet. Tőkejuttatás mellett, erős fejlesztőgárdával, kiváló üzleti csapattal az ágazat néhány év alatt fejlődési pályára állítható. Az informatikán belül a fejlesztőmunka milyen területre specializálódna? A Prakticomp fejlesztési területein vannak kihasználatlan piaci lehetőségek az érintőképernyős terminálok és az internetalapú szolgáltatások bővítésében. Itthon és a szomszédos országokban a következő években dinamikusan bővülő kereslettel lehet számolni ezeken a piacokon. Ezek még nyitottak, nem lefedettek, ahol a jó terméket könnyebben el lehet adni. Társaságunk több nagy céghez szállít be jelenleg is, például a McDonald’shoz. Számos Prakticomp-fejlesztésű érintőképernyős terminál működik a turizmusban, az egészségügyben és a kereskedelemben. Berendezéseink előnye, hogy nagy hálózatok építhetők belőlük, a terminálokról elérhető szolgáltatásokat a közönség szintén az általunk fejlesztett szoftverrendszer segítségével veheti igénybe. Esélyünk van arra, hogy Magyarországon meghatározó résztvevői legyünk az érintőképernyős nyilvános terminálok és a hozzájuk kapcsolódó online médiafelületek üzemeltetési piacának. A médiák közül ma még mindenki csak weblapot üzemeltet, mi viszont az információt olyan helyekre tudjuk kivinni, ahol sok ember megfordul. A banki automaták elterjedéséhez hasonló robbanás várható az internetalapú nyilvános elérésű szolgáltatásokban, csak ezekből nem pénzt, hanem információt lehet kivenni. A Tudásház projekttel, a Békés megyei szereplők összefogásával és a klaszterépítéssel ezeket a lehetőségeket szeretnénk kihasználni. VG NÉVJEGY A CÉG A Prakticompot 1989- ben magánszemélyek alapították. Hack István, a cég ügyvezetője ma is többségi tulajdonos. A társaság néhány évvel ezelőtt cégcsoporttá alakult. Az árbevétel 2008-ban csoportszinten 380 millió forint volt. Az alkalmazotti létszám 11 fő, és számos alvállalkozó szállít be a céghez. HACK ISTVÁN 1956-ban született Gyulán. A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola Számítógépek Intézetében szoftverszakterületen szerzett diplomát. Békéscsabán kezdett dolgozni irodagép-technikai területen, majd öt évig PC-kkel foglalkozott. Magánszemélyekkel céget alapított 1989-ben, Prakticomp Kft. néven. Nős, két gyermeke egyetemista.