Világgazdaság, 2010. június (42. évfolyam, 104/10367-125/10388. szám)

2010-06-01 / 104. (10367.) szám

21 VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN Versenyképességről kell beszélgetni Mitől függ egy ország ver­senyképessége, hogyan mérjük azt, és mennyire be­folyásolhatók ezek a ténye­zők, hogyan alakult Magyar­­ország versenyképessége az elmúlt években? Ezekre a kérdésekre keresi a vá­laszt a Magyar Közgazdasá­gi Társaság Beszélgetni kell! című interaktív, internet­televíziós vitafórum-sorozatá­nak tizedik, záró adása, amelyet 2010. június 2-án, szerdán délután 15 órától lehet követni a www.beszel­­getnikell.hu honlapon.­­ VG Fejlesztés a Debreceni Egészség Központban Az Új Magyarország fejlesz­tési terv eddigi legnagyobb egészségügyi beruházása az a 85 milliárd forintos program, melynek kereté­ben 8 póluskórház fejleszté­se valósulhat meg. Ezek egyike a Debreceni Egész­ség Központ, amelynek pro­jektjét több mint 10 milliárd forinttal támogatta az unió. A fejlesztés összköltsége 11,7 milliárd forint, i VG Megbírságolták a Hit Gyülekezetét Részben a saját tulajdoná­ban lévő céget hirdetett ki nyertesnek egy debreceni iskolabővítésnél a Hit Gyüle­kezete, amelyet ezért 3 mil­lió forintra bírságolt a köz­­beszerzési döntőbizottság (KDB). A KDB szerint sú­lyosbító körülmény volt, hogy­ a jogsértést már nem lehetett orvosolni, enyhítő körülmény volt ugyanakkor, hogy a Hit Gyülekezete ed­dig nem sértette meg a köz­­beszerzési szabályokat, í VG kiváló logisztikai projekteket keresnek kiemelkedő logisztikai pro­jekteket keres a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság. A társaság 2005 óta hirdet pályázatot a Logisztikai Ki­válóság Díj elnyerésére vál­lalkozások, közintézmények és kisebb munkacsoportok számára. A díj odaítélésé­nek célja az innovatív, ere­deti logisztikai ötletek, meg­oldások, koncepciók elisme­rése és bemutatása a szé­les szakmai nyilvánosság előtt. A pályázat győztese jelölhető az Európai Logisz­tikai Szövetség évente meghirdetett The European Award for Logistics Excellence díjára is. I­VG I MAPI MAKROADATOK GDP (2009, Mrd Ft) 26 095 GDP (I. név)1 0,2 GDP (I. név)2 0,9 Ipari termelés (márc.)1 2,8 Beruházások (IV. negyedév)1 -11 Beruházások (IV. negyedév)2-1,3 Kisker. forgalom (febr.)1 -4,3 Fogyasztói árak (ápr.)1 5,7 Jegybanki irányadó kamat (%) 5,25 Finansz. képesség (IV. név, millió euró) 655 Áht-egyenleg (jan.-ápr., Mrd Ft)­637 Külkereskedelmi egyenleg (jan.-márc., millió euró) 1 316,7 Munkanélk. (jan.-márc., %) 11,8 Reálkeresetek (jan.-márc.)1­5,7 1 Éves változás (%): 2 Negyedéves változás (%): (8)IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wap­­portálján http://wap.t-zones.hu Forrás: VG-gyűjtés BELFÖLD Változások korára várva Százmilliárd forintra számíthat az egészségügyi ágazat szükség van az átalakuló kórházakra NÓGRÁDI TÓTH ERZSÉBET „A korábbi évek elhibázott gaz­daságpolitikájának oltárán felál­dozták az ágazatot, GDP-ará­­nyosan egy százalékkal, közel 300 milliárddal kevesebb jut az egészségügyre, mint a szomszé­dos országokban. A közvetlen betegellátásból közel 250 milliárdot, az Egész­ségbiztosítási Alapból 400 mil­liárdot vettek el.” A többi között ez olvasható az Orbán-kormány programjában, amely - s a Fi­desz szakpolitikusainak korábbi megszólalásai is - komoly vál­toztatásokat vetít előre az ágazat­ban. Ám kérdés, mire és mikor lesz erre lehetőség. A jelenlegi gazdasági körül­mények miatt a korábban kivont forrásokat ugyanis csak fokoza­tosan lehet visszapótolni. Úgy tudni, első lépésben 100 milliárd forintot kaphat az ágazat, bár ar­ról nem szólnak az értesülések, mikor. Remélhetőleg - tanulva a korábbi évek feltételekhez nem kötött konszolidációs programja­inak hatástalanságából - az egészségügy átalakítását követő­en pumpálnak nagyobb pénzt az ágazatba. Az Equilor Befektetési Zrt. na­pokban megjelent tanulmánya mindenesetre arra utal, hogy a konszolidáció részeként a kórhá­zi adósság rendezése fejében el­kérnék az önkormányzatoktól az intézmények tulajdonjogát, így a most állami tulajdonban lévő né­hány országos intézet és egyete­mi klinika mellé fokozatosan fel­sorakoznának és köztulajdonú társaságként működnének a je­lenlegi önkormányzati kórhá­zak, s egységes nemzeti egész­ségügyi szolgálat alakulna ki. Így érnék el, hogy az egyes régi­ók szükségleteire építenék ki a progresszív intézményi struktú­rát, s a finanszírozással ösztö­nöznék az optimális betegutak megválasztását. A finanszírozás továbbra is a szolidaritáselvű, nemzeti kockázaton alapuló, egységes biztosítási rendszer szerint történne, megerősítve a tb ellenőrző szerepét. „Az új kormánynak vállalnia kell, hogy javítja a családorvosi praxisok finanszírozását, megőr­zi azok reálértékét, s támogatja a fiatal orvosok praxishoz jutását” - olvasható a kormányprogram­ban. Ez azért is fontos, mert a há­ziorvosok egyharmada megköze­lítette vagy túl is lépte már a nyugdíjkorhatárt, s nincs után­pótlás. Az alapellátással kapcso­latban Réthelyi Miklós még kije­lölt miniszterként lapunknak úgy fogalmazott: első lépésként csökkentik a háziorvosokra zúdí­tott adminisztrációt - jelenleg 173 jogszabály szabályozza a te­vékenységüket. Ezzel értékes időt szabadítanának föl a pácien­sekkel való törődéshez, a bete­gek definitív ellátásához. Ugyan­csak frontvonalba kerül a járóbe­teg-szakellátás. Ugyanis miköz­ben 2007-től 16 ezerrel csökken­tették az aktív kórházi ágyak szá­mát, nem fejlesztették párhuza­mosan a szakrendelőket. Mára egyértelművé vált, hogy a meg­maradt 44 376 ágy a jelenlegi szervezetlenség mellett nem elég a betegek ellátására. A kormány a szakrendelőkbe telepítendő csúcstechnológiákkal és a finan­szírozás javításával kívánja meg­erősíteni a járóbeteg-szakellá­tást, amelyek tehermentesíthetik a kórházakat. A Fidesz-kormány szerint „nem igaz az az állítás, hogy Ma­gyarországon sok a kórház, sok a kórházi ágy. Az ötmilliós Norvé­giában 80, a nyolcmilliós Auszt­riában 212 kórház működik, ná­lunk 160.” Fekvőbeteg-kapacitá­sunk ugyan 4-6 százalékkal ma­gasabb, a lakosság egészségi ál­lapota azonban lényegesen rosz­­szabb az uniós átlagnál, így elen­gedhetetlen a kórházi konszoli­dáció, amely egyben stabilizálja a beszállítói háttéripart, s meg­menti az abban dolgozók és járu­lékot fizetők munkahelyeit. JELLEMZŐ PROBLÉMÁK A szűkös források mellett 2006 óta 2500 orvos és 4000 szakdol­gozó távozott az egészségügyből, többségük a hazai bérek 6-10- szereséért kapott munkát a fej­lett európai országokban. Nem segített a kritikus hely­zeten, hogy a most leköszönt kor­mány januárban kétszer utalta­tott egy-egy havi működési apa­názst az intézményeknek, hi­szen az éves gyógyító-megelőző büdzsé a két évvel ezelőttivel azonos, 757,6 milliárd forint ma­rad. A januári kétszeri finanszí­rozás csupán a hatalmas adós­ságállomány csökkentésére, a le­járt beszállítói számlák kiegyen­lítésére volt elég. A Magyar Kórházszövetség felmérése szerint január végén 65 milliárd, másfél havi működé­si forrás hiányzott a kasszából. Tetézi a gondot, hogy az eszköz­­állomány 80 százaléka is cserére szorul. Egyre hosszabbak a várólisták, már nemcsak a kórházakban, ha­nem számos szakrendelésen, sok helyen a kardiológiákon is. egységes állami egészségügy kiépítése az egységes állami biztosító fenntartása­az egészségügy konszolidálása Új finanszírozás, a tb-források növelése az adminisztráció csökkentése az egészségügyiek bérének növelése a rezidensképzés átalakítása az alapellátás megerősítése a gyógyszertörvény módosítása az ÁNTSZ és a népegészségügy megerősítése ATSZABAS. Óhatatlan, hogy az új kormány többé-kevésbé átszabja a mai egészségügyi rendszert. Ez­­ a választási ígéretek betartá­sa mellett - azért is szükséges, mert az egész­ségügy mai struktúrája a je­lenlegi finanszíro­zás mellett mű­ködésképtelenné válik A GYÓGYSZERGAZDÁLKODÁS IS MÓDOSULHAT A két éve elfogadott gyógyszer-gazdaságossági törvény átszabására is ké­szül a kormány, amely nö­velte a gyógyszerpiac sze­replői és a betegek kiadá­sát. Több évre szóló megál­lapodásokat kötnének a gyógyszergyártókkal, és támogatják az olcsóbb ge­nerikus és biosimiler (lejárt szabadalmi védettségű ké­miai és biológiai szereket tartalmazó) orvosságok tb­­támogatását. Nemzetpolitikai célként jelölte meg a kormány a kis patikák megmentését, mert ezáltal segíthetnének a nagykereskedőkön is, hi­szen milliárdokra tehető a patikáknál lévő kinnlevő­ségük. Gyorsabban jön már a pénz Mától közjegyzők intézik a fizetési meghagyásos eljárásokat VÁLTOZÁS: Mától a közjegy­zők folytatják le a fizetési meg­hagyásos eljárásokat, és így lé­nyegében változatlan költségek­kel, gyorsabban szerezhetnek érvényt lejárt pénzköveteléseik­nek az érdekeltek. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elektronikus rendszere révén az e-úton benyújtott ké­relmekre a jelenlegi átlagosan fél év helyett három nap alatt kibocsátják a fizetési megha­gyást. A papíralapú ügyintézés is megmarad, de jóval rövidebb lesz, mindössze két hétbe telik majd a fizetési meghagyás kibo­csátása. A bíróságokon folyó el­járásokat a bíróságok fejezik be, de miután ledolgozzák e hátralé­kot, fellélegezhetnek, hiszen a továbbiakban évi 600 ezer ügy­től mentesülnek. Egymillió fo­rint alatt csak a fizetési megha­gyásos eljárással lehet élni. A jogi személyeknek, vala­mint az ügyvédeknek, jogtaná­csosoknak kötelező lesz az elektronikus út - hívta fel a fi­gyelmet Szécsényi-Nagy Kristóf, a MOKK jogi irodájának vezető­je. A kérelmek a MOKK honlap­ján keresztül nyújthatók be. A nem jogi személyiségű gazdasá­gi társaságok, szervezetek tü­relmi időt kapnak, várhatóan jö­vő júliusig. Az elektronikus beadványo­kat a kamarai központi rendszer szignálja automatikusan, azo­nos ügyelosztást biztosítva or­szágszerte a közjegyzőknek. A természetes személyek, illetve a nem jogi személyiségű szerve­zetek, például a társasházak, választhatnak az elektronikus és a hagyományos, papíralapú beadvány között. Az utóbbihoz szükséges űrla­pot bármelyik közjegyzői irodá­ban megkaphatják. Arra is van mód, hogy az ügyfél - ugyan­csak bármelyik közjegyzőnél -szóban előadja a kérelmét. A bí­róságokon fizetési meghagyá­sos eljárási illetéket kell leróni, ez az ügyérték három százalé­ka, legkevesebb háromezer, maximum 450 ezer forint. A közjegyzői eljárásban szintén háromszázalékos a kulcs, a díj ötezer forinttól 300 ezerig ter­jed. Elektronikus beadványnál internetes fizetéssel, papíralapú kérelemnél csekken rendezhe­tik a költséget. A díj fele a köz­jegyzőket illeti meg, akik ponto­zás alapján részesülnek belőle; ha például hibáznak, kevesebb pontot, kisebb fizetséget kap­nak. A befizetések másik fele a kamarához folyik be a rendszer fenntartására, működtetésére - mondta Szécsényi-Nagy Kristóf. ELUTASÍTÁS Előfordulhat, hogy június elseje után is a bíróságot keresik meg a fizetési meghagyás iránti kére­lemmel. Ilyenkor a bíróságnak - a polgári perrendtartás alapján­­ el kell utasítania a beadványt. Csak ebben az esetben kapja vissza illetékként befizetett pén­zét az ügyfél. Ha a bíróság „átteszi” ügyét a közjegyzőhöz, az utóbbinál a dí­jat ki kell fizetnie. VG SZÉCSÉNYI-NAGY KRISTÓF: A jogi személyeknek, valamint az ügyvédeknek, jogtanácso­soknak kötelező lesz az elektro­nikus út A választási rendszerről is született döntés SZAVAZÁS. Határozott az Or­szággyűlés a helyi önkormány­zati képviselők és polgármeste­rek választásáról szóló törvény­­javaslathoz benyújtott módosító indítványokról, a zárószavazást a mai napon tartják. Ha a Ház megszavazza az indítványt, a jö­vőben csak az önkormányzati képviselő-testület kétharmada kerül be egyéni körzetekből, míg csak egyharmadát alkotják a kompenzációs listán megvá­lasztott képviselők. A kompen­zációs listára továbbra is csak a képviselői helyet nem szerzett képviselőkre leadott szavazatok kerülhetnek. Egyszerűsítené az oktatási in­tézmények átszervezését, illetve fenntartói jogainak átadását az államnak vagy egy egyháznak egy törvényjavaslat, amelyet teg­nap kezdett tárgyalni a parla­ment. Az előterjesztés szerint a helyi önkormányzat a közoktatá­si intézményét akkor szüntethe­ti meg, illetve szervezheti át, ha az adott szolgáltatásról továbbra is gondoskodik, és annak igény­­bevétele a gyereknek és a szülő­nek „nem jelent aránytalan ter­het”. A Pedagógusok Demokrati­kus Szakszervezete szerint a módosítás elhamarkodott intéz­ménybezárásokhoz vezethet. VG 2010. Június 1., kedd Több államilag támogatott helyet akarnak OKTATÁS. Biztató számban vá­lasztják a jövendő hallgatók az együttműködő karok szakjait, nem volt csökkenés. Sőt, a mes­terszakoknál nőttek a jelentke­zési létszámok - állapították meg a mesterszakos felvételi je­lentkezési adatokat áttekintve a hazai egyetemek bölcsészettudo­mányi karainak dékánjai egyez­tető megbeszélésükön. S kijelen­tették, felül kellene vizsgálni az oktatási kormányzat döntését, amely a mesterszakok esetében a tavalyi első felvételi létszámok alapján szabta meg az idei álla­milag támogatott helyeket. Az első alkalommal 2009- ben indult bölcsész mestersza­kokra tavaly azért volt a 2010- es évhez képest kevesebb a je­lentkezők száma, mert a 2006- ban indult alapszakos képzés erőltetett bevezetése miatt a kezdő évfolyam jelentős hánya­da nem végzett 2009-ben, így nem volt megfelelő merítési bá­zis a mesterszakos felvételi eljá­rásban. Az idén azonban nagy­mértékben javult a helyzet, így javasolják az új felsőoktatási kormányzatnak az államilag tá­mogatott létszámok jelentkezé­si arányok szerinti növelését a bölcsész- és társadalomtudomá­nyi képzési területeken. VG

Next