Világgazdaság, 2011. január (43. évfolyam, 1/10516-21/10536. szám)

2011-01-03 / 1. (10516.) szám

21 VILÁGGAZDASÁG BELFÖLD Egészségpolitika a 24. órában Feltételekhez kötött többletpénz­­ Folytatódik a szakmai vita az ágazat megmentéséről szóló Semmelweis-tervről NÓGRÁDI TÓTH ERZSÉBET Mozgalmas év vár az egészség­­ügyi ágazatra, ha a kormány vég­rehajtja a szakmával már java­részt egyeztetett változtatásokat. Ugyan január vége felé várható csak az egészségügy megmenté­sére készült Semmelweis-vita­­irathoz érkezett javaslatok ösz­­szegzése, de a 2011-es költségve­tés és a következő évekre prog­nosztizált gazdasági növekedés ismeretében a fő csapásvonal csaknem bizonyos. Lényegesen több közpénz nem jut a gyógyí­tóknak, ám a meglévőből a jelen­legi intézményrendszert nem le­het működtetni, ahogy az is való­színű, hogy újrafogalmazzák a tb-járulék fejében járó egészség­­ügyi szolgáltatásokat. Szakmai szervezetek ugyan évek óta erre biztatják az éppen hatalmon lévő egészségpolitiku­sokat, ám mindeddig kevés si­kert értek el. Többször hozzáfog­tak az egészségügy reformjához is, ám a toldozgatás semmit sem segített. A 2007-ben sebtében be­vezetett, a társadalommal, a gyó­gyító szakmával nem egyeztetett változások eleve kudarcra voltak ítélve. Nem ott csökkent az ágy­szám, ahol kellett volna, nem vet­ték figyelembe a progresszivitási szinteket, s a betegek nem sze­rették a pár száz forintos vizitdí­jat. Aztán a gazdasági világvál­ság, majd az ágazatból kivont milliárdok hagytak súlyos nyo­mot az egészségügyi intézmény­­rendszeren. A gyógyító-megelő­ző ellátásokra fordított kiadások reálértéken számolva 250 milli­árd forinttal maradnak el a 20 évvel ezelőtti, 1990-es szinttől. A 2009-es kassza nominálértéken számolva 50 milliárddal volt ke­vesebb a megelőző évinél. Leron­gyolódott az intézményrendszer, orvosok és szakdolgozók százai, ezrei hagyták el az egészség­ügyet. A májusban kormányra került Fidesz-KDNP-kormány­­nak ezzel is számolni kellett, mi­közben lényeges változtatások után - a korábbi önálló tárca he­lyett a Nemzeti Erőforrás Minisz­térium részeként­­ kezdte meg munkáját. Szócska Miklós egészségügy­ért felelős államtitkár a kineve­zését követően nem sokat késle­kedett. Már június 10-én, éppen a Világgazdaság egészségügyi szakkonferenciáján jelentette be azokat az azonnali döntéseket, amelyekkel korrigálni­ kívánta az előző évek egészségügyi intézke­déseit. Megszüntette az Egészségbiz­tosítási Felügyeletet, mondván: azt a korábban tervezett több-biz­tosítós modell miatt alapították. Felfüggesztette a gyógyítási mini­mumfeltételeket is, mondván, azok nem voltak reálisak. Az elő­írt tárgyi és személyi feltételek hi­ánya miatt kórházi osztályok munkáját kellett volna szünetel­tetni. Eltörölte a rezidensrendele­­tet is, amely a végzős orvostan­hallgatók számára taszítóvá tette a szakképzési rendszerbe való be­lépést, mert a szakvizsga meg­szerzését követően négy évig a gyakorlati képzőhelyen kellett volna maradniuk. Jelenleg folyik az egészségügyi életpályamodell kidolgozása. Szócska Miklósnak szembesülnie kellett a gyógyítóin­tézmények pénztelenségével is. Kiderült, hogy 72 milliárd forint volt az intézmények fél évkor fel­halmozódott adóssága, ebből 36,5 milliárd volt a lejárt számla. Októberben, döntött a parla­ment arról, hogy 27,5 milliárd fo­rint többletforrást juttat a gyó­gyítóágazatnak, a pénzt decem­berben utalta át az OEP a kórhá­zaknak. Az Egészségbiztosítási Alap 2007. évi megtakarításából származó összeg az első lépés az ellátórendszer konszolidációjá­ban és a kialakult torz, igazságta­lan rendszer felszámolásában - fogalmazott lapunknak az állam­­titkárság. Az átutalt összeg tíz százalékát az ellátáshoz való hoz­záférés minőségének javítására, a várólisták csökkentésére hasz­nálhatják fel az intézmények. A pénz nagyobb részét a beszállítói tartozások kiegyenlítésére kell fordítaniuk. A többletpénz elnye­résének feltétele volt, hogy vállal­ták az adósságjelentési rendszer­ben és a struktúraátalakításban való részvételüket és azt, hogy konszolidációs tervet készítenek. Az államtitkárságra hárult an­nak a pernek a rendezése is, amelyet négy kórház kezdemé­nyezett az előző minisztérium­mal a kapacitásaik csökkentésé­ből fakadó OEP-bevétel kiesése miatt. Az ágazat vezetője peren kívüli megállapodást kötött, és visszatérítési kötelezettség nél­kül 3 milliárd forintot utalt át az OEP a Békés megyei, a hódmező­vásárhelyi, a Hajdú-Bihar me­gyei és a keszthelyi kórháznak. Rehabilitálták a négy egyházi fenntartású kórházat is, mivel ők korábban nem kaptak normatív támogatást az önkormányzatok­tól, nem kapták meg a kötelező béremelés fedezetét sem. A Nemzeti Erőforrás Miniszté­rium rendeletmódosítást tervez, amely szerint a jövőben az egy­házi kórházak más gyógyin­­tézmények ellátási területéről is fogadhatnak betegeket, s rende­zik a finanszírozásukat is. Ezzel egy időben a 146 ezer forintos or­szágos gyógyítási alapdíj össze­ge 150 ezerre nő. A konszolidá­ció része az alapellátás megerő­sítése. Ennek első lépéseként a kormány 1,730 milliárd forintot csoportosított át e területre. A fel­nőtt-, gyermek- és vegyes praxi­sok 200-200 ezer forintot kap­nak, az alapellátást végző fogá­szatok pedig legfeljebb 150 ezer forintra számíthatnak. A tárca kiemelten kezeli a sürgősségi el­látás, a mentőszolgálat, az ügye­leti ellátás és a betegszállítás egységének megvalósítását. Az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) centralizált, egységes diszpécseri rendszer lesz, ahhoz kapcsolják az orvosi ügyeleti rendszert, és minden aktív ellá­tást végző kórházban sürgősségi osztályt alakítanak ki. A kórhá­zon kívüli és a kórházi sürgőssé­gi ellátásban az „egykapus” mo­dellt építik ki, ahol a sürgősségi szakorvosok a gyors diagnózis felállítását követően utalják a be­teget az állapotának megfelelő osztályra. Hamarosan lecserélik az OMSZ elhasználódott mentő­autóit. SZÓCSKA MIKLÓS. Az egészségügyért felelős államtitkár ígérete szerint jövőre változik az ellátórendszer FOTÓ: DARNAY KATALIN . VÁLTOZÓ GYÓGYSZER-FINANSZÍROZÁS Döntött a T. Ház a gyógy­szerpiaci liberalizáció meg­állításáról. 2017-ig a gyógy­szertárakban a gyógyszeré­szeké lesz a többségi tulaj­don, és csak betegellátási érdekből létesíthetők új pa­tikák. Hátravan még a kötelező orvosi és gyógyszerészi ka­marai tagság visszaállítása, a gyógyszer- és­ gyógyásza­ti segédeszköz (gyse) ártá­mogatási rendszerének rendbetétele, ez az egész­ségügyi intézmények struk­turális átalakításához hason­lóan nagy falat. A 2011-es gyógyszer- és gyse-kassza kevesebb az ideinél. Betarthatósága vagy a támogatott termékek kö­rének szűkítésével és a be­­tegterhek növelésével, vagy a gyógyszercégek terheinek növelésével old­ható meg, ám szakembe­rek szerint egyikben sincs tartalék. A Semmelweis-vitairat készítői az intézményrend­szer átalakítására, a prog­resszív ellátórendszer­ visz­­szaállítására, a betegbe­­utalási rendszer átalakításá­ra, a gyógyszer-támogatási rendszer megváltoztatására dolgoztak ki ajánlásokat, az erről szóló szakmai vita ja­nuárban fejeződik be 2011. január 3., hétfő PÉNZVILÁG hogy Ön tavaly is a VILÁGGAZDASÁG­ot választotta! A VILAGGAZDASÁG idén is a legfrissebb gazdasági híreket, az aktuális üzleti információkat közvetíti döntéshozók részére. VILÁGGAZDASÁG irányt mutat , ÉDAS DASA YG-PAHOLY biztosítás zatot lat DASAi?!“ VÁLASZTA­SDASA Gyogyha JFGKREMPIAC lezd talpra F; 'XU-- '.Z7-.Z ila kasszáki# az építők rtfoliok i Ipar: lassul a I 4 A VILÁGGAZDASÁG kiadójának üzleti portfoliója: VILÁGGAZDASÁG manager VALUE VG.HU KÖSZÖNTÜK k

Next