Világgazdaság, 2011. április (43. évfolyam, 63/10578-82/10597. szám)
2011-04-01 / 63. (10578.) szám
2 | VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN A termelőknek nem tetszik az agrártörvény Elfogadhatatlannak nevezte tegnap a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöksége azt, hogy az agrárkamarai törvénytervezet szerint a kormány a kötelező kamarai tagság visszaállítását tervezi. Közleményük emlékeztet: korábban éppen a Fidesz-kormány szüntette meg a kötelező kamarai tagságot. Sérelmezik azt is, hogy az agrárkamara választási szabályának tervezetében kizárólag az egy tag, egy szavazat elvét érvényesíti. i V. Magyartermék-tervek: még nem véglegesek Még nem tekinthető véglegesnek a magyar termékek jelöléséről szóló rendelettervezet - közölte tegnap Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős államtitkára. Hozzátette: a március közepén befejeződött szakmai vitának egyik sarkalatos eleme volt az, hogy a magyar termékekben a külföldi alap- és adalékanyagok aránya milyen mértékű legyen. A tervezet elsődlegesen 95 százalékos Magyarországon előállított alapanyag-mennyiséget, illetve 100 százalékos magyar munkát feltételez a magyar terméknél, i VG Mától könnyebb lesz a területrendezés Április elsejétől használható az az új online informatikai rendszer, amely a környezeti és a területrendezési adatokat együtt, egy térképen jeleníti meg, ezzel átláthatóbbá és gyorsabbá válik az ügyintézés és a döntés-előkészítés a környezeti és területrendezési területeken, iVG Eladnának, de nincs kinek Mindenüket értékesítésre bocsátanák a bajban lévő önkormányzatok, de nem találnak vevőt Egyre több önkormányzat kerül csődközeli helyzetbe Magyarországon. A bajba jutott települések közül több szinte a teljes vagyonát eladásra kínálja, ám vevőt találni ezekre nehezebb, mint elsőre gondolnák. Sztojcsev Iván Szigetvár volt az első nagyobb település, amely tavaly fizetésképtelenséget jelentett be, ám viszonylag gyorsan sikerült rendezni a hitelezőkkel a vitákat. A kisebb városok, falvak ritkán kerülnek a figyelem középpontjába. Pedig nem egy önkormányzatnak minden vagyontárgyát és ingatlanát ki kell árusítania, másképp nem kerülheti el a fizetésképtelenséget. Azonban sok helyen új problémával szembesülnek a vezetők: nincs vevő a felkínált javakra. Ilyen például Jásztelek, amely 2007 óta működésképtelen besorolásban szerepel. A település önkormányzata az összes forgalomképes ingó és ingatlan vagyonát felajánlotta hitelezőinek. „Önkormányzatunk alapvető célja nem az, hogy adósságait ingatlanai eladásából finanszírozza, de a hivatalos eljárás keretében nem volt más választásunk” - mutatott rá Tóth Nóra, a jászsági kistelepülés polgármestere. A felértékelt ingatlanokból - amelyek között ott volt a polgármesteri hivatalnak korábban helyet adó épület is - egy legelő és egy épület talált gazdára. Az egykori hivatal épülete a mai napig kihasználatlan, nincs pénz a felújítására. Amennyiben megfelelő ajánlatot kapna az önkormányzat, a képviselő-testület itt hajlana a bérbeadásra, vagy épp az ingatlan eladására - jegyezte meg a polgármester. Nem feltétlen jó, hogy 31 milliárddal segítik az önhikis önkormányzatok hitelkonszolidációját, le kell zárni azt a rossz gyakorlatot, hogy az állam minden gazdálkodási hibát rendbe hoz - véli Wekler Ferenc, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének (KÖSZ) elnöke. Állami segítség híján fel kell vállalni olyan lépéseket is, amelyek valóban fájhatnak: néhány munkahely megszüntetése vagy a közalkalmazotti státus elvétele nem könnyű, de gyakran elkerülhetetlen lépés Wekler szerint. A KÖSZ-elnök arra is felhívta a figyelmet: minden önkormányzatnak meg kell tanulnia, hogy működési célra nem szabad hitelt felvenni, mert képtelenek lesznek azt visszafizetni. Wekler a nehézségek okairól elmondta: az állami támogatás 1993 óta folyamatosan csökken, a tartalékok kimerültek. Másfelől az EU-s források közül is kevés jutott a kistelepüléseknek, s az ezekből megvalósított projekteket a legtöbb esetben előre kellett finanszírozni, a pénzek beérkezése viszont a bürokrácia tempója miatt hónapokig, rosszabb esetben évekig is eltarthat. Nehéz a probléma rendezése az önkormányzati rendszeren belül; az olyan települések vezetői, ahol nem dúskálnak a javakban, de nincs hiány, igazságtalannak tarthatják, hogy korábban szabálytalanul gazdálkodó önkormányzatokat ment meg az állam - mondta el Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. Azt támogathatónak tartja, hogy a kormány tiszta lapot adna a helyhatóságoknak a mostani krízis rendezése után, de kiemelte: rendkívül fontos, hogy a 31 milliárdos támogatást hatékonyan osszák el. A TÖOSZ felajánlotta a kormánynak, hogy segítenek a támogatás elosztásának szakmai körülményeit meghatározni, de reakció még nem érkezett. A legfőbb problémának Zongor azt tartja, hogy a kötelező feladatokra adott normatív támogatások értéke csökken, s hogy a helyi bevételek a gazdasági válság kezdete óta egyre bizonytalanabbak. Mégis, túl sokáig már nem lehet feszíteni a húrt, az önkormányzatok döntő többsége legalább egy évtizede folyamatosan próbálkozik a racionalizálással. PÉNZSZÍVÓK: Gelsén, az egyik legeladósodottabb településen a csődveszély részben az uszodaberuházás rovására írható SZÜKSÉG VAN TÖBB MINT 3000 ÖNKORMÁNYZATRA? A kormányzati tervek közül több is arról szólt, hogy nem elképzelhetetlen a kisebb önkormányzatok összevonása. Zongor Gábor szerint ez kötelező mikrotársulások létrehozásával oldható meg, s ha erre megadnák a lehetőséget, az jóval „önkormányzatbarátabb” lenne, mint ha pénzügyi eszközökkel kényszerítenék a helyhatóságokat a társulásra. Utóbbi esetben hosszabb időre meg is maradhatna a települések befolyása a feladatellátás alakításában. Wekler Ferenc szerint maga a felvetés is komoly károkat okozhat, akár anyagiakban mérve is. Ha a kistelepülések vezetői folyamatosan azt hallják, hogy nincs szükség rájuk, megfordulhat a fejükben, mi értelme is van annak, hogy felelősen dolgozzanak, s ennek nagy hátrányai lehetnek - emelte ki. Újabb cégfoglalás Pécsett Páva Zsolt polgármester szerint elakadtak a tárgyalások BUSZBOTRÁNY. Cégfoglalás zajlott a Pécsi Közlekedési (PK) Zrt.-nél. Az eljárás a Pécsi Vízmű székházának elfoglalására emlékeztetett: a székház bejáratait egy külső cég biztonsági emberei őrizték csütörtök déltől, az épületbe senkit nem engedtek be. Páva Zsolt polgármester sajtótájékoztatóján arról beszélt: a városvezetés szeretett volna tárgyalni a közlekedési társaság kisebbségi tulajdonosával, de nem jutottak el érdemi előrelépésig. Az utolsó csepp a pohárban az volt a polgármester szerint, hogy kiderült: a PK százmillió forinttal tartozik a Pannon Volánnak. Páva Zsolt szerint úgy látták, nem tudnak együttműködni a Mecsekbusszal, ez volt a drasztikus lépés előzménye. A polgármester szavai szerint a cégben a Pécs Holding, amely 51 százalékos tulajdonrészt birtokol a közlekedési társaságban, tavaly októberben kezdeményezte a kisebbségi részvénycsomag megvásárlását a Mecsekbusztól. Az önkormányzat a részvények kétharmadát szerette volna megszerezni, vagyis még 15 százalékos részesedésnövelésre lett volna szükség, ez 560 millió forintba került volna. Az új vezérigazgató Bata László lett, ő korábban forgalmi és kereskedelmi igazgatóként dolgozott a cégnél. ■ VG PÉCS: A közlekedési társaságot „megszállta” a városvezetés MÁR TAVALY SZÓBA KERÜLT A SZERZŐDÉSBONTÁS A busztársaság „elfoglalása” váratlan volt, de nem előzmény nélküli. Páva Zsolt már tavaly szeptemberben arról beszélt az Új Dunántúli Naplónak, hogy szerződés felbontását sem tartja kizártnak, ha a Mecsekbusz nem oszlatja el az önkormányzatnak az új buszok beszerzésével kapcsolatos kételyeit. A Mecsekbusz napokkal ezután felmondta a városi vagyonkezelővel kötött szindikátusi szerződést (a közszolgáltatási életben maradt). Az önkormányzat jelezte, hogy tervezik a közlekedés saját kézbe vételét. A tömegközlekedés kérdéseivel ekkortól polgármesteri biztos is foglalkozott. Páva Zsolt polgármester akkor arról beszélt: a megoldás valószínűleg egy önkormányzati vállalat alapítása lesz, ennek az előkészítésén szakemberek dolgoznak. BELFÖLD 2011. április 1., péntek BŐSÉGES FORRÁSOK Az Európai Uniótól érkező források tovább növekedtek, negyedéves szinten már közelítik az egymilliárd eurót (kiigazítatlanul már meg is haladják). A 2009-es 2,7 milliárdról 3,4 milliárdra nőtt éves szinten a Magyarországra érkező EU-források nagysága. 411i Csúcson a külső többlet A robogó export és az alacsony import jellemezte 2010-et EGYENSÚLY. Tovább javult a magyar gazdaság külső egyensúlya tavaly, uniós forrásból is rekordszintű beáramlás volt. A tavalyi negyedik negyedévi 875 millió eurós finanszírozási többlettel (amely a fizetési és a tőkemérleg együttes egyenlege) az éves aktívum 3,8 milliárd euró fölé emelkedett - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikájából. Ez 2,4 milliárd eurós javulást jelent 2009-hez képest, de a szezonálisan kiigazított adatokból kitűnik, hogy éven belül is erőteljes előrelépés volt. A tendencia mögött egyik oldalról a reálgazdasági tranzakciók, vagyis a külkereskedelmi egyenleg nagymértékű javulása áll. A szolgáltatásokat is figyelembe véve az előző évi 4,7 milliárd eurós többlet 2010-re 7 milliárd euró fölé nőtt. A szolgáltatások egyenlegének megduplázódása példátlan egyenlegjavulást jelent, ez a korábbi években látott trend folytatásának tekinthető. Az áruk egyenlegében bekövetkezett előretörést elsősorban az okozta, hogy a belső kereslet nem tudott kimozdulni a holtpontról, miközben a 2009 végén élénkülésnek indult nyugat-európai konjunktúra húzta magával az exportunkat. Eközben a jövedelemkiáramlás is gyorsult, de sokkal visszafogottabb mértékben. Míg 2009- ben még a külkereskedelem többletéhez hasonló mértékű, 4,7 milliárd eurós volt ezen a soron a hiány, addig 2010-re ez 5,4 milliárd euróra növekedett. Nem meglepő mindez, mivel a külföldiek itteni jövedelmei sem tudtak növekedni a válság utóhatásai, illetve az év második felében kivetett különadók miatt. A jövedelmek egyenlege azonban várhatóan romlik a következő években, ahogy helyreáll a cégek profittermelő képessége, illetve kivezetik az ideiglenesnek szánt közterheket. A külső többlet hozadéka, hogy csökkenti a magyar gazdaság pénzügyi sebezhetőségét, és erősíti a forintot is hosz,szabb távon. Év végén már a gazdasági növekedés is kezdett beindulni, így van rá remény, hogy nem csak recessziós körülmények között őrzi meg a gazdaság a fenntartható finanszírozási szerkezetét. A válság idején végbement gyors alkalmazkodás ugyanis főként külső kényszerre, a magyar gazdaságot nem voltak hajlandók tovább finanszírozni a külföldi befektetők. ■ B. D. A folyó fizetési és tőkemérleg (egyenleg, milliárd euró) 1,5 ........................ VízGRAFIKA Forrás: MNB