Világgazdaság, 2011. április (43. évfolyam, 63/10578-82/10597. szám)

2011-04-01 / 63. (10578.) szám

2 | VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN A termelőknek nem tetszik az agrártörvény Elfogadhatatlannak nevezte tegnap a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Or­szágos Szövetségének el­nöksége azt, hogy az agrár­­kamarai törvénytervezet sze­rint a kormány a kötelező ka­marai tagság visszaállítását tervezi. Közleményük emlé­keztet: korábban éppen a Fi­­desz-kormány szüntette meg a kötelező kamarai tagságot. Sérelmezik azt is, hogy az agrárkamara választási sza­bályának tervezetében kizá­rólag az egy tag, egy szava­zat elvét érvényesíti. i V. Magyartermék-tervek: még nem véglegesek Még nem te­kinthető vég­legesnek a magyar ter­mékek jelölé­séről szóló rendeletter­vezet - közölte tegnap Kardeván Endre, a Vidékfej­lesztési Minisztérium élelmi­szerlánc-biztonságért és ag­rárigazgatásért felelős ál­lamtitkára. Hozzátette: a március közepén befejező­dött szakmai vitának egyik sarkalatos eleme volt az, hogy a magyar termékek­ben a külföldi alap- és ada­lékanyagok aránya milyen mértékű legyen. A tervezet elsődlegesen 95 százalékos Magyarországon előállított alapanyag-mennyiséget, il­letve 100 százalékos ma­gyar munkát feltételez a ma­gyar terméknél, i VG Mától könnyebb lesz­­ a területrendezés Április elsejétől használható az az új online informatikai rendszer, amely a környezeti és a területrendezési adato­kat együtt, egy térképen jele­níti meg, ezzel átláthatóbbá és gyorsabbá válik az ügyin­tézés és a döntés-előkészí­tés a környezeti és terület­­rendezési területeken, i­VG Eladnának, de nincs kinek Mindenüket értékesítésre bocsátanák a bajban lévő önkormányzatok, de nem találnak vevőt Egyre több önkormányzat ke­rül csődközeli helyzetbe Ma­gyarországon. A bajba jutott települések közül több szinte a teljes vagyonát eladásra kí­nálja, ám vevőt találni ezek­re nehezebb, mint elsőre gondolnák. Sztojcsev Iván Szigetvár volt az első nagyobb település, amely tavaly fizetés­­képtelenséget jelentett be, ám vi­szonylag gyorsan sikerült ren­dezni a hitelezőkkel a vitákat. A kisebb városok, falvak ritkán ke­rülnek a figyelem középpontjá­ba. Pedig nem egy önkormány­zatnak minden vagyontárgyát és ingatlanát ki kell árusítania, másképp nem kerülheti el a fize­tésképtelenséget. Azonban sok helyen új problémával szembe­sülnek a vezetők: nincs vevő a felkínált javakra. Ilyen például Jásztelek, amely 2007 óta működésképtelen beso­rolásban szerepel. A település önkormányzata az összes forga­lomképes ingó és ingatlan vagyo­nát felajánlotta hitelezőinek. „Önkormányzatunk alapvető cél­ja nem az, hogy adósságait ingat­lanai eladásából finanszírozza, de a hivatalos eljárás keretében nem volt más választásunk” - mutatott rá Tóth Nóra, a jászsági kistelepülés polgármestere. A fel­értékelt ingatlanokból - amelyek között ott volt a polgármesteri hi­vatalnak korábban helyet adó épület is - egy legelő és egy épü­let talált gazdára. Az egykori hi­vatal épülete a mai napig kihasz­nálatlan, nincs pénz a felújításá­ra. Amennyiben megfelelő aján­latot kapna az önkormányzat, a képviselő-testület itt hajlana a bérbeadásra, vagy épp az ingat­lan eladására - jegyezte meg a polgármester. Nem feltétlen jó, hogy 31 milli­­árddal segítik az önhikis önkor­mányzatok hitelkonszolidációját, le kell zárni azt a rossz gyakorla­tot, hogy az állam minden gaz­dálkodási hibát rendbe hoz - véli Wekler Ferenc, a Községek, Kis­települések és Kistérségek Or­szágos Önkormányzati Szövetsé­gének (KÖSZ) elnöke. Állami se­gítség híján fel kell vállalni olyan lépéseket is, amelyek valóban fáj­hatnak: néhány munkahely meg­szüntetése vagy a közalkalmazot­ti státus elvétele nem könnyű, de gyakran elkerülhetetlen lépés Wekler szerint. A KÖSZ-elnök ar­ra is felhívta a figyelmet: minden önkormányzatnak meg kell ta­nulnia, hogy működési célra nem szabad hitelt felvenni, mert kép­telenek lesznek azt visszafizetni. Wekler a nehézségek okairól elmondta: az állami támogatás 1993 óta folyamatosan csökken, a tartalékok kimerültek. Másfelől az EU-s források közül is kevés jutott a kistelepüléseknek, s az ezekből megvalósított projekte­ket a legtöbb esetben előre kellett finanszírozni, a pénzek beérke­zése viszont a bürokrácia tempó­ja miatt hónapokig, rosszabb esetben évekig is eltarthat. Nehéz a probléma rendezése az önkormányzati rendszeren be­lül; az olyan települések vezetői, ahol nem dúskálnak a javakban, de nincs hiány, igazságtalannak tarthatják, hogy korábban sza­bálytalanul gazdálkodó önkor­mányzatokat ment meg az állam - mondta el Zongor Gábor, a Tele­pülési Önkormányzatok Orszá­gos Szövetségének (TÖOSZ) főtit­kára. Azt támogathatónak tartja, hogy a kormány tiszta lapot adna a helyhatóságoknak a mostani krízis rendezése után, de kiemel­te: rendkívül fontos, hogy a 31 milliárdos támogatást hatéko­nyan osszák el. A TÖOSZ felajánlotta a kor­mánynak, hogy segítenek a tá­mogatás elosztásának szakmai körülményeit meghatározni, de reakció még nem érkezett. A leg­főbb problémának Zongor azt tartja, hogy a kötelező feladatok­ra adott normatív támogatások értéke csökken, s hogy a helyi be­vételek a gazdasági válság kezde­te óta egyre bizonytalanabbak. Mégis, túl sokáig már nem lehet feszíteni a húrt, az önkormány­zatok döntő többsége legalább egy évtizede folyamatosan pró­bálkozik a racionalizálással. PÉNZSZÍVÓK: Gelsén, az egyik legeladósodottabb településen a csődveszély részben az uszodaberuházás rovására írható SZÜKSÉG VAN TÖBB MINT 3000 ÖNKORMÁNYZATRA? A kormányzati tervek közül több is arról szólt, hogy nem elképzelhetetlen a kisebb önkormányzatok összevonása. Zongor Gá­bor szerint ez kötelező mikrotársulások létrehozá­sával oldható meg, s ha er­re megadnák a lehetősé­get, az jóval „önkor­mányzatbarátabb” lenne, mint ha pénzügyi eszközök­kel kényszerítenék a hely­hatóságokat a társulásra. Utóbbi esetben hosszabb időre meg is maradhatna a települések befolyása a fel­adatellátás alakításában. Wekler Ferenc szerint maga a felvetés is komoly károkat okozhat, akár anya­giakban mérve is. Ha a kis­települések vezetői folya­matosan azt hallják, hogy nincs szükség rájuk, meg­fordulhat a fejükben, mi ér­telme is van annak, hogy felelősen dolgozzanak, s ennek nagy hátrányai lehet­nek - emelte ki. Újabb cégfoglalás Pécsett Páva Zsolt polgármester szerint elakadtak a tárgyalások BUSZBOTRÁNY. Cégfoglalás zajlott a Pécsi Közlekedési (PK) Zrt.-nél. Az eljárás a Pécsi Vízmű székházának elfoglalására emlé­keztetett: a székház bejáratait egy külső cég biztonsági emberei őrizték csütörtök déltől, az épü­letbe senkit nem engedtek be. Páva Zsolt polgármester sajtó­­tájékoztatóján arról beszélt: a vá­rosvezetés szeretett volna tár­gyalni a közlekedési társaság ki­sebbségi tulajdonosával, de nem jutottak el érdemi előrelépésig. Az utolsó csepp a pohárban az volt a polgármester szerint, hogy kiderült: a PK százmillió forinttal tartozik a Pannon Volánnak. Pá­va Zsolt szerint úgy látták, nem tudnak együttműködni a Mecsekbusszal, ez volt a draszti­kus lépés előzménye. A polgármester szavai szerint a cégben a Pécs Holding, amely 51 százalékos tulajdonrészt birto­kol a közlekedési társaságban, ta­valy októberben kezdeményezte a kisebbségi részvénycsomag megvásárlását a Mecsekbusztól. Az önkormányzat a részvények kétharmadát szerette volna meg­szerezni, vagyis még 15 százalé­kos részesedésnövelésre lett vol­na szükség, ez 560 millió forint­ba került volna. Az új vezérigaz­gató Bata László lett, ő korábban forgalmi és kereskedelmi igazga­tóként dolgozott a cégnél. ■ VG PÉCS: A közlekedési társaságot „megszállta” a városvezetés ­ MÁR TAVALY SZÓBA KERÜLT A SZERZŐDÉSBONTÁS A busztársaság „elfogla­lása” váratlan volt, de nem előzmény nélküli. Páva Zsolt már tavaly szeptem­berben arról beszélt az Új Dunántúli Naplónak, hogy szerződés felbontását sem tartja kizártnak, ha a Mecsekbusz nem oszlatja el az önkormányzatnak az új buszok beszerzésével kapcsolatos kételyeit. A Mecsekbusz napokkal ezután felmondta a városi vagyonkezelővel kötött szindikátusi szerződést (a közszolgáltatási életben maradt). Az önkormányzat jelezte, hogy tervezik a köz­lekedés saját kézbe vételét. A tömegközlekedés kér­déseivel ekkortól polgár­­mesteri biztos is foglalko­zott. Páva Zsolt pol­gármester akkor arról be­szélt: a megoldás valószínű­leg egy önkormányzati vál­lalat alapítása lesz, ennek az előkészítésén szakem­berek dolgoznak. BELFÖLD 2011. április 1., péntek BŐSÉGES FORRÁSOK Az Európai Uniótól ér­kező források tovább növe­kedtek, negyedéves szin­ten már közelítik az egymil­­liárd eurót (kiigazítatlanul már meg is haladják). A 2009-es 2,7 milliárdról 3,4 milliárdra nőtt éves szin­ten a Magyarországra érke­ző EU-források nagysága. 411i Csúcson a külső többlet A robogó export és az alacsony import jellemezte 2010-et EGYENSÚLY. Tovább javult a magyar gazdaság külső egyensú­lya tavaly, uniós forrásból is re­kordszintű beáramlás volt. A ta­valyi negyedik negyedévi 875 millió eurós finanszírozási több­lettel (amely a fizetési és a tőke­mérleg együttes egyenlege) az éves aktívum 3,8 milliárd euró fölé emelkedett - derült ki a Ma­gyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikájából. Ez 2,4 milliárd eurós javulást jelent 2009-hez képest, de a szezonálisan kiigazí­tott adatokból kitűnik, hogy éven belül is erőteljes előrelépés volt. A tendencia mögött egyik ol­dalról a reálgazdasági tranzak­ciók, vagyis a külkereskedelmi egyenleg nagymértékű javulása áll. A szolgáltatásokat is figye­lembe véve az előző évi 4,7 mil­liárd eurós többlet 2010-re 7 mil­liárd euró fölé nőtt. A szolgálta­tások egyenlegének megduplá­zódása példátlan egyenlegjavu­lást jelent, ez a korábbi években látott trend folytatásának tekint­hető. Az áruk egyenlegében be­következett előretörést elsősor­ban az okozta, hogy a belső ke­reslet nem tudott kimozdulni a holtpontról, miközben a 2009 végén élénkülésnek indult nyu­gat-európai konjunktúra húzta magával az exportunkat. Eközben a jövedelemkiáram­lás is gyorsult, de sokkal vissza­fogottabb mértékben. Míg 2009- ben még a külkereskedelem többletéhez hasonló mértékű, 4,7 milliárd eurós volt ezen a so­ron a hiány, addig 2010-re ez 5,4 milliárd euróra növekedett. Nem meglepő mindez, mivel a külföl­diek itteni jövedelmei sem tud­tak növekedni a válság utóhatá­sai, illetve az év második felé­ben kivetett különadók miatt. A jövedelmek egyenlege azonban várhatóan romlik a következő években, ahogy helyreáll a cé­gek profittermelő képessége, il­letve kivezetik az ideiglenesnek szánt közterheket. A külső többlet hozadéka, hogy csökkenti a magyar gaz­daság pénzügyi sebezhetősé­gét, és erősíti a forintot is hosz­,­szabb távon. Év végén már a gazdasági növekedés is kezdett beindulni, így van rá remény, hogy nem csak recessziós kö­rülmények között őrzi meg a gazdaság a fenntartható finan­szírozási szerkezetét. A válság idején végbement gyors alkal­mazkodás ugyanis főként külső kényszerre, a magyar gazdasá­got nem voltak hajlandók to­vább finanszírozni a külföldi befektetők. ■ B. D. A folyó fizetési és tőkemérleg (egyenleg, milliárd euró) 1,5 ........................ VízGRAFIKA Forrás: MNB

Next