Világgazdaság, 2011. május (43. évfolyam, 83/10598-104/10619. szám)
2011-05-02 / 083. (10598.) szám
A A Z IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wapportálján http://wap.t-zones.hu 21 VILÁGGAZDASÁG BELFÖLD Szociális párbeszéd a jó teljesítmény kulcsa MAJÁLIS. Rugalmas és biztonságos foglalkoztatás, az emberi munkaerőbe történő befektetés, erős szociális párbeszéd, valamint a nyugdíjba vonulás kitolása, a korhatár felemelése, amely csakis támogatással, az egészségvédelem és a képzés erősítésével együtt képzelhető el - ezeket jelölte meg Andor László, az Európai Bizottság biztosa az unió foglalkoztatáspolitikájának kulcselemeiként. A foglalkoztatási ügyek és a társadalmi összetartozás felelőse óvatosan, de azért jelezte Budapesten, a szakszervezeti sátorban május elsején tartott összejövetelen: a szociális párbeszéd az újonnan csatlakozó tagországokban lényegesen gyengébb, miközben ott, ahol a munkanélküliség mutatói folyamatosan javulnak, erős a párbeszéd. Ezt kellene minél előbb nálunk is uniós szintre emelni. A biztos ezzel reagált arra a szakszervezeti felvetésre is, miszerint a magyar miniszterelnök volt az egyetlen uniós kormányfő, aki nem értett egyet a terület erősítésének az elképzelésével. Pataky Péter MSZOSZ-elnök felvetésére, miszerint kínálhat-e jogorvoslatot az EU, ha egy olyan nagy horderejű kérdés, mint a konvergenciaprogram, mindenféle hazai egyeztetés nélkül kerül ki Brüsszelbe, Andor László azt mondta: ebben az unió nem gyakorolhat nyomást a tagállamokra. Hozzátette: az azonban biztos, hogy az unió kötelezővé teszi a szociális hatásvizsgálatot minden ilyen jellegű program elfogadása esetében, enélkül kérdéses annak teljesíthetősége is. Az ügyben egyébként tegnap, áttételesen ugyan, de a miniszterelnök is válaszolt. Orbán Viktor a Facebookon közzétett üzenetében, a párbeszédet sajátosan értelmezve, újabb kérdőívbam ANDOR LÁSZLÓ. „Az unió ugyan megfogalmazta, hogy a foglalkoztatás 2020-ra eléri a 75 százalékot, és húszmillió alá csökken a szegénységben élők száma, ebben azonban az elmúlt egy évben nem sikerült semmilyen eredményt felmutatni” iányt jelentett be: szociális konzultáció indul, szociális ügyekben kérik ki az emberek véleményét a következő hetekben. A biztos a városligeti sátortalálkozón egyébként leginkább a fiatalok munkaesélyét látta drámainak, mint mondta: az ő helyzetük aggasztóan, bizonyos országokban egészen drámaian romlott, van, ahol minden harmadik állás nélkül tengődik. Ez a tény pedig nemcsak a gazdaság, de politikai és szociális veszteséget is jelent. ■ Kun J. Viktória MKIK: jelképes lesz a tagdíj Az új kamarai törvény kereteket ad, amelyekbe bele lehet illeszteni minden új feladatot, jogot Közigazgatási egyeztetésen van már a kötelező kamarai tagságot is tartalmazó új kamarai törvény. Úgy tudjuk, jelképes összegért, egységesen évi ötezer forintért lenne minden magyarországi vállalkozás a kamara tagja. A cégek továbbra sem támogatják a tagság kötelezővé tételét. N. Vadász Zsuzsa Ha minden igaz, tényleg lesz új kamarai törvénye Magyarországnak, amely valóban tartalmazza majd a kötelező kamarai tagságot a vállalkozások számára; igaz, a törvény nem az eredetileg tervezett - 2011. július 1- jei - határidőre lép hatályba, hanem csak 2012. január 1- jén. Ugyanakkor még igen sok a nyitott kérdés, nem egy közülük sarkalatosnak mondható. A törvény tervezete jelenleg közigazgatási egyeztetésen van - tudtuk meg Parragh Lászlótól, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökétől. „A dokumentum gyakorlatilag egy kerettörvény: rögzíti a legfontosabb jogosítványokat, de sok részletet nyitva hagy, azzal a szándékkal, hogy amikor a politika át akar adni egy-egy jogosítványt, feladatot, hatáskört a kamarának, akkor azt be lehessen illeszteni a jogszabályba” - mondta el az elnök, hozzátéve: a tervezet alapelve, hogy amit kell, azt a törvény által leszabályozzák, ám amit nem feltétlenül szükséges, annak a szabályozását meghagyják a gazdasági önkormányzatnak, azaz a kamarai közgyűlésnek, küldöttgyűlésnek. Habár nem feltétlenül a legfontosabb, ám a közvéleményt és a hazai vállalkozások zömét is a leginkább érdeklő kérdésről, a kötelező kamarai tagságról azonban intézkedik a majdani törvény. Igaz, a korábbi félelmekre rácáfolva (hogy újabb terheket ró majd az amúgy is nehéz helyzetben lévő vállalkozásokra) a tervezet majdhogynem jelképes tagdíjjal számol, azzal, hogy évi ötezer forintot kellene csupán leróniuk a tagoknak. Ezzel a kötelező tagságot, s ezt már az ügyben inkább közvetetten érintett Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára mondja, a magyar vállalkozások többsége majd tudomásul veszi, kiváltképpen, ha még szolgáltatást is kap cserébe. Ha tényleg így lesz, akkor várhatóan változik majd a kötelező kamarai tagságról a vállalkozások többségében meglévő elutasító vélemény. A GKI áprilisi közvélemény-kutatása szerint ugyanis a cégek összességében nem értenek egyet a kamarai tagság kötelezővé tételével. A jelenleg is kamarai tagok 27 százaléka ellenzi a tagság kötelezővé tételét, miközben 26 százalék ért VÉLEMÉNY. Habár formálisan nem szavaztak, de a vállalkozások mégiscsak letették a voksukat a kötelező kamarai tagság ügyében. Kérdés, ez mennyire változik az elkövetkező hónapokban csak egyet vele. A tagsággal nem rendelkezőknél az ellenzők aránya még nagyobb, 42 százalék, s mindössze 7 százalék az egyetértőké. A közepes cégek jobban ellenzik a tagság kötelezővé tételét, mint a nagyvállalatok. Parragh szerint azonban a helyzet már jobb, mint korábban volt. Egyfajta elmozdulást lát az elutasítás terén. A kötelező kamarai tagságnak van még egy igencsak vitás vetülete, amely már a feladatokkal függ össze. Dávid Ferenc szerint elfogadhatatlan lenne, ha a kamara érdek-képviseleti feladatokra törne, s akár az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, akár egyéb béralkukban szerepet akarna vállalni. A kamarának és a klasszikus munkaadói szervezeteknek partnereknek kell lenniük s nem riválisoknak. „Ha ezeket a mezsgyehatárokat betartják, a feladatokat jól osztják fel, továbbá ha a kötelező tagdíj fejében a vállalkozások szolgáltatásokat kapnak; ha a kamara nem hatóságként, hanem partnerként működik; s ha a működtetéséhez az állami költségvetéstől a feladatokhoz rendelten kap támogatást, akkor a gazdasági és kereskedelmi kamara az állam megnyújtott kezeként mint köztestület jó szolgálja a gazdaság érdekeit és a verseny tisztaságát” - sommázta az elvárásokat a főtitkár. Parragh mindezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy az európai országokban akkor működik jól a gazdaság, ha van egy erős kamara és egy erős munkaadói szervezet; mind a kettő a tőketulajdonosokat képviseli, s ilyen módon valahol versenytársak, de egyben szövetségesek is, hiszen azonos érdekeket képviselnek. Emlékeztetett arra, hogy a VOSZ és az MKIK tíz éve nagyon szorosan együttműködik, bár elismerte, hogy vannak határvillongások a két szervezet között. Szerettük volna megismerni a kormányzat álláspontját az ügyben, ám részletes kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ. Ami a kamarai törvény tervezetének egyéb pontjait illeti, vannak olyan sarokpontjai a törvény tervezetének, amelyek még pontosításra, kibontásra szorulnak - ismerte el Parragh. Pontosítani kell a választási rendszert, illetve el kell dönteni, hogy mi legyen a városi vagy éppen a szakmai kamarákkal (mint a mérnökkamara) - mondott példákat. Ez utóbbi kapcsán Parragh határozottan leszögezte: a kettős tagság nem járható út. Ennek a fényében is nagy komoly problémákat vet fel különböző kamarák és MKIK határterületeinek a tisztázása, amelyre égetően szükség van. Példaként említette Parragh az agrárkamarát, amely - legalábbis a társadalmi vitára került agrárkamarai törvénytervezet szerint - sokkal tágabb körű tagságot céloz meg, mint ami a nevéből következne, hiszen lefedné a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-feldogozás és a kereskedelem területeinek a javát. Parragh szerint szakmailag ez értelmezhetetlen, s Európában egyedülálló elképzelés; tisztább lenne a képlet, ha egy egységes magyar gazdasági kamara lenne, s azon belül egy alelnök felügyelné az agráriumot. I • Alig drágítanak a termelők Az ipari termelői árak havi összevetésben már nem nőttek INFLÁCIÓ. Kedvező jelek érkeznek az ipar felől, és nemcsak a termelés, hanem az árak tekintetében is. Az alapanyagárak drágulása miatt már közel egy éve viszonylag magas a szektor árindexe, ám jó eséllyel csökkenhet a következő hónapokban. Márciusban az egy esztendővel korábbihoz képest még 6,6 százalékos áremelkedést mért a Központi Statisztikai Hivatal, ám februárhoz viszonyítva stagnáltak az árak. Az éves mutató még a tavaly tavaszi drágulási hullámot tükrözi, ha nem jön újabb külső sokk, akkor nyár elejére akár a mostani ütem harmadát sem éri el a drágulás. Emiatt látszólag sokkal roszszabbul járnak az ipari termelők, hiszen az energia és a nyersanyagok árának növekedése még mindig két számjegyű, azonban a felvevőpiacok bővülése jócskán kompenzálja ezt. Ugyanez viszont kockázatot is hordoz magában; lehetséges, hogy az árak emelésével reagálnak majd a gyártók arra, ha leáll a mostani kedvező konjunktúra, és erre a szakértők szerint már nem sokat kell várni. Eddig azonban úgy tűnik, hogy a drágulás nem terjedt szét a teljes ágazatban, hanem az alapanyagárak növelése által közvetlenül érintett szegmensekre koncentrálódott, mint a kőolaj- és a fémfeldolgozás, illetve az élelmiszeripar. A fogyasztói árakra pedig még korlátozottabb volt a tovagyűrűzés, habár a belföldi értékesítés árindexe az utóbbi hónapokban 2-3 százalékponttal még magasabb is volt az átlagos drágulásnál. Ennek zöme is inkább a további feldolgozásra szánt termékeknél jelentkezett, a fogyasztókat egyedül az energiaszektor áremelése érte el. ■ B. D. Ipari termelői árak (változás az előző év azonos hónapjához képest, százalék) 10 2007. jan.-2011. márc. VG-GRAFIKA Forrás: KSH VEGYES GYAKORLAT EURÓPÁBAN Az Európai Unió 27 országában a kamarák 70 százalékban önkéntes tagságúak - derül ki az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambres) tanulmányából. A magánjogi szervezetként működő kamarák lényege az önkéntesség, de a közjogi szervezetként működők között sem mind ír elő kötelező tagságot. Utóbbira példa az Európai Unión belül hazánk mellett Csehország, Lengyelország és Románia. Ugyanakkor legjelentősebb gazdasági partnerországainkban - Ausztria, Németország, Franciaország, Hollandia, Olaszország - kötelező a tagság. A kamarák működését összeurópai szinten 76 százalékban a tagvállalatok finanszírozzák. 2011. május 2., hétfő TAGSÁGCSÖKKENÉS Egészen 2000-ig kötelező volt a tagság az MKIK-ban. Addig 463 ezres volt a létszám, ma alig több mint 40 ezres. Ráadásul javarészt nagyvállalatok a tagjaik, miközben az MKIK a kis- és középvállalkozások érdekvédelmét tűzte zászlajára a lobbizás és a tőkekivitel elősegítése mellett. Az EU-ban a kamarák tagvállalatainak 97 százaléka kis-, két százaléka közép- és mindössze egy százaléka a nagyvállalkozás. GKI: kisebbek lesznek a strukturális változások prognózis. Az idén a magyar gazdaság növekedése és egyensúlya látszólag jelentősen javul a GKI havi prognózisa szerint Az EU- nak átadott konvergenciaprogram ennek tartósságát ígéri, és a program pénzpiaci fogadtatása egyelőre kedvező - jegyzi meg a kutatóintézet friss kiadványa. A tervezett államháztartási konszolidáció így 2012-ben megvalósulhat, de ennek elérésében a strukturális változások a most deklaráltnál várhatóan sokkal kisebb szerepet játszanak majd - teszik hozzá. Erre a piacok és a nemzetközi szervezetek valószínűleg kedvezőtlenül reagálnak, ennek a hatásai már az idén is jelentkezhetnek - jósolják a szakértők. A magyar gazdaság 2011-ben 2,5 százalék körüli ütemben növekszik a prognózis szerint. A bővülés bázisa az agráriumon kívül csak kissé szélesedik, a húzóerő az ipari export marad. A belföldi kereslet zuhanása véget ér, de érdemi bővülés még nem lesz. Az építőiparban az idén hatodik évébe lépő visszaesés csak a második fél évben vált minimális növekedésbe, a kereskedelemben az első hónapok stagnálása után némi bővülés lehet, leginkább az autóértékesítésben és a tartós cikkeknél. A szolgáltató ágazatok nagyon szerényen fejlődnek, eközben a beruházási és fogyasztói kereslet alig emelkedik - állapítja meg az elemzés. ■ VG A tervezett államháztartási konszolidáció 2012-ben megvalósulhat.