Világgazdaság, 2012. május (44. évfolyam, 83/10851-103/10870. szám)
2012-05-02 / 83. (10851.) szám
2 FORDULÓPONT 2012. MÁJUS 2., SZERDA Húzd meg, ereszd meg a kormány, az EU és az IMF viharos két éve 2010. június 3. Öt nappal a második Orbán-kormány megalakulása után Orbán Viktor Brüsszelben tárgyal José Manuel Barroso európai bizottsági elnökkel. A kormánykommunikációból azonnal eltűnik a remény, hogy az EU engedné 7 százalék környékéig elszállni a költségvetési hiánycélt. Az új cél 3,8 százalék. 2010. június 5. A miniszterelnök háromnapos kormányülést hív öszsze, hogy kidolgozzák az új, az EU igényeinek is megfelelő gazdaságpolitika részleteit. 2010. június 30. Új, elővigyázatossági hitelmegállapodást kötne a kormány az IMF-fel - jelenti be Szapáry György főtanácsadó. 2010. július 6. A kormány hivatalba lépése után első alkalommal jár Budapesten az IMF tárgyalódelegációja. A legnagyobb vitát változatlanul a hiánycél jelenti. 2010. július 15. Orbán Viktor fogadja a tárgyalódelegációt. A kormányzati kommunikáció szerint nincs fennakadás a tárgyalásokon. 2010. július 18. Megszakadnak a tárgyalások, az IMF-delegáció azonnal elutazik Budapestről. Később az IMF és az Európai Bizottság is hosszasan sorolja kifogásait. A forint árfolyama zuhan, a magyar csődkockázat drasztikusan emelkedni kezd. 2010. július 20. A 3,8 százalékos hiánycélt Magyarország tartani fogja, ám nem az IMF, hanem saját érdekei miatt, minden más kérdésben pedig illetéktelen a tárgyalás az IMF és az ország közt - nyilatkozta Orbán Viktor. ► Szűcs Tamás: „A labda a levegőben van európai bizottság Nem egy átlagos jogsértési eljárás folyik jelenleg Magyarország ellen Maradtak nyitott kérdések azt követően is, hogy az Európai Bizottság beleegyezését adta Magyarországnak az EUIMF-hiteltárgyalások megkezdéséhez - nyilatkozta lapunknak Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője. Gyükori Mercédesz - Mi történt múlt kedden Brüszszelben? - Egy viszonylag rövid találkozó zajlott le Orbán Viktor és José Manuel Barroso bizottsági elnök között, ám ezt egy hoszszú előkészítő folyamat előzte meg több témában, több szálon. A szakértői egyeztetések mellett elemeztük az egyes vitatott jogszabályok esetében megküldött magyar válaszokat. Kedden Barroso bizottsági elnök ismertette ezek eredményeit a magyar miniszterelnökkel, aki a legmagasabb szintű elkötelezettséget tett arra, hogy a vitás kérdéseket a lehető leghamarabb megoldják. Ezzel az üzenettel ment Barroso másnap a bizottsági ülésre - mindennek a konklúziója az lett, hogy a bizottság hozzájárul a tárgyalások megindításához. Arról van szó, hogy a magyar válaszok kielégítették a bizottságot, vagy arról, hogy azok nem, hanem Orbán Viktor ígéretei? A magyar válaszok - és itt nem egy egyoldalas papírra kell gondolni, hanem egy részletes érvrendszerre - több szempontból kielégítőek voltak, két ügy azonban az Európai Bíróság elé került. Ezek szerint a jegybanktörvénynyel kapcsolatban kielégítő biztosítékokat kapott a bizottság, hiszen ebben az ügyben végül nem fordultak a bírósághoz. A bizottság közleménye szerint a mi részünkről nem látjuk akadályát a tárgyalások megindításának, feltéve, ha a parlament elfogadja az összes ehhez szükséges törvénymódosítást. - A jegybanktörvényel kapcsolatban két hete volt egy ötoldalú egyeztetés. Ez is fordulópontot hozott? - Frankfurtban egy szakértői egyeztetés zajlott, az első része egy folyamatnak. Amenynyire érzékelem, vannak még nyitott kérdések, ezeket ebben a körben kellene megoldani. Itt az IMF, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank a saját mandátumának megfelelően jár el és dönt. Bírálatként felmerült az Európai Bírósággal szemben, hogy az elmúlt hónapokban túlságosan politikai lépéseket hozott Magyarországgal kapcsolatban. Egyetért ezzel? - Nem látom ezt jogos bírálatnak. Persze hozzászoktunk: van, aki azért bírál minket, mert politikai indíttatást vélelmez, más úgy látja, a politikai helyett túlságosan jogi megközelítést választunk. A valóság az, hogy a bizottságnak van egy szigorúan kötött mandátuma: a szerződések őreként az uniós jog betartatása a feladatunk. Ez a szemlélet fog fennmaradni a jövőben is. Ezzel kapcsolatban a legmarkánsabban január 18-án az európai parlamenti vitában fejtette ki az Európai Bizottság elnöke és alelnöke, Viviane Reding, hogy az ügynek a jogi mellett nyilván van egy politikai dimenziója, amelyben minden intézménynek - így az Európa Tanácsnak vagy a Velencei Bizottságnak is - megvannak a maga kompetenciái. Álláspontjukat természetesen az Európai Bizottság is figyelemmel kíséri. A miniszterelnök arra is a legmagasabb szinten kötelezettséget vállalt, hogy az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásait és észrevételeit figyelembe fogja venni a magyar törvények módosításakor. Az azért tény, hogy szokatlanul markáns volt a bizottság fellépése Magyarországgal szemben. - Szokatlanul markáns? Korábban nem volt ilyen ügy, ezért nehéz mihez viszonyítani. Ez nyilván nem egy átlagos jogsértési eljárás. - Lehet olyan olvasata is az elmúlt héten történteknek, hogy Magyarországgal szemben a külső helyzet romlása miatt vált engedékenyebbé Brüsszel. Spanyolország gazdasági problémái erősödnek, a görögöknél a hét végén választások lesznek - nem az motiválta a bizottságot, hogy legalább egy gonddal kevesebb legyen? - Az, hogy a piacok és elemzők melyik országot tekintik éppen stabilnak vagy instabilnak, szinte naponta változik. Nekünk nyilván azt kell szem előtt tartani, hogy lehetőleg mindenhol stabil legyen a helyzet - ez igaz Magyarország esetében is. Az látható, hogy a piacok számára egy IMF-EU-megállapodás kiszámíthatóságot hozna a gazdaságpolitikában, de az általános gazdasági helyzet stabilitását is erősítené. - Az időzítés tekinthető véletlennek? - Annak nem mondanám, hiszen a kötelezettségszegési eljárás magyar válaszait március 30-án kaptuk meg, és mostanára érett be ezeknek a válaszoknak az elemzése. - Közben folyik egy másik eljárás is Magyarországgal szemben a túl magas deficit miatt. Ez hogyan befolyásolhatja a hiteltárgyalások kimenetelét? - Mi mindig hangsúlyoztuk, hogy elkülönülnek az eljárások. A túlzottdeficit-eljárás akkor is megindult volna, ha semmilyen más nincs. Abban az értelemben kapcsolódnak csak egymáshoz, hogy a jogsértési eljárások kimenetele is hatással lehet a gazdasági helyzetre. Most publikálta a kormány az új konvergenciaprogramot, amelynek még folyik az elemzése. Ha ez számunkra megfelelő garanciákat tartalmaz, az elvezethet a túlzottdeficit-eljárás folytatásának felfüggesztéséhez. - Innen úgy tűnhetett, a Széll Kálmán Terv 2.0 hétfői publikálásával mintha beelőzött volna a kormány. - A Széll Kálmán Terv 2.0-t a Barroso-Orbán-találkozót megelőző napon tették közzé, és egy ilyen volumenű anyag elemzésére egyetlen nap nyilván nem elegendő. - Egyelőre arra van garancia, hogy a tárgyalások megkezdésére jóváhagyását adta a bizottság. Mi akaszthatja meg még a tárgyalásokat? - Az első kérdés, hogy pontosan mikor kezdődhetnek meg - erről nem mi döntünk egyedül, hanem az összes partner közösen. Utána pedig tisztázni kell, milyen típusú hitel legyen, és a megállapodást milyen feltételekhez kell kötni, illetve milyen összegről szóljon? Tehát időpontokat sem érdemes kérdeznem még. Ha jól értem, innentől közösen kell döntéseket hozni, vagyis már a korábbi kérdés is elveszítette a jelentőségét, hogy kinél van a labda? A labda a levegőben van - egyrészt a magyar félnek végre kell hajtani a szükséges törvénymódosításokat, másrészt egy párbeszéd zajlik valamenynyi érintett fél részvételével. - Azzal kapcsolatban jóslásokba bocsátkozna, hogy egy hiteltárgyalás mennyi idő alatt zárulhat le? - Ez függ attól, hogy mennyire rugalmasak a tárgyalófelek, de attól is, milyen típusú hitelről tárgyalnak. - A magyar kormány a maga részéről hangsúlyozza, hogy nem hitelt, hanem egy elővigyázatossági keretet igényelne a valutaalaptól. A bizottság szerint mire van szüksége Magyarországnak? - Ez lesz az első kérdés a tárgyalásokon. Ez először tavaly novemberben merült fel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (EFC) ülésén. Akkor, a magyar kormány részvételével zajló ülésen az az előzetes állásfoglalás született, hogy egy erős feltételrendszerhez kötött hitelmegállapodás szükséges. A magyar miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatában jelezte, hogy szeretné meggyőzni a nemzetközi partnereket arról, hogy a magyar gazdaság kedvezőbb helyzetben van, mint ahogy azt ők megítélik, így valójában csak pénzügyi hálóra van szükség. Szűcs Tamás hangsúlyozta: vannak még nyitott kérdések a bizottság és a magyar kormány között Az IMF-hitel Magyarország közelebb került a hiteltárgyalásokhoz. A hitelkerettel csökkenne az adósság finanszírozási költsége, és kisebb megszorítást kellene végrehajtani. Nélküle adósságválság és recesszió vár hazánkra. Rovó Attila / Hornyák József „Százmilliárdokat tudnánk megspórolni azáltal, hogy kisebb kamatok mellett tud működni az ország”. Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár mondta ezt néhány hete a HírTV-nek az IMF-tárgyalások ügyéről. Az akkori nyilatkozat szerint „ha egy ilyen biztonsági háló van Magyarország mögött, akkor a mostani 7-9 százalék körüli kamataink vissza tudnak csökkenni legalább 5-7 százalékos szintre. A számításokat több helyről is megerősítették lapunknak. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a megállapodás önmagában 100-150 bázispontos esést jelenthetne az állampapírhozamokban. „Ha úgy számolunk, hogy hetente 100 milliárdnyi papírt bocsát ki az állam, akkor az egy százalékpont hetente egymilliárdot, havonta 4 milliárdot jelent” - magyarázta. Ez azonban nyers adat, az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy nehéz szétválasztani a befektetők árazásának elemeit, megjósolni, mekkora javulás lehet majd. „Az sem lenne mindegy, hogy milyen világpiaci hangulatban jelentjük be az esetleges szerződést, milyen a befektetői éhség” - mondta. „Összességében a kalkulációink szerint havi 6-10 milliárdos többletköltséget okoz, hogy nincs IMF-hitelkeret, ez az idő múlásával természetesen kumulálódik” - tette hozzá Suppan Gergely, aki szerint érdemes azt is figyelembe venni, hogy a hitelek átlagos kifutási ideje alapján körülbelül 4 év alatt árazódik át a kamatszint. Megkerestük az Államadósság-kezelő Központot (ÁKK) is, hogy van-e számításuk ebben a témában. Válaszukban azt írták, a mostani 7-9 százalék körüli kamatok a jelenlegi forintkibocsátások hozamait jellemzik, ugyanakkor a jelenleg fennálló forint állampapír-állomány átlagos kamata 6,77 százalék, azaz korábban alacsonyabb volt az értékesítés átlaghozamszintje. Az ÁKK szerint az IMF-megállapodás tényleges piaci hozamcsökkentő hatása nehezen becsülhető, de utaltak arra, hogy az MNB alapkamata 7 százalék, mely megfelel a jelenlegi állampapír-kamatsáv aljának. „Kérdés, hogy a független MNB mekkora kamatcsökkentésről határoz az IMF-megállapodást követően, mivel vélhetőleg az határozhatja meg a csökkenő kamatsáv alját” - magyarázta írásban az ÁKK. Hozzátették: az idei kamatkiadásokat nagyobb részben a már kibocsátott államadósság kamatai határozzák meg, az év hátralévő részében lebonyolítandó műveletek idei hatása kicsi. „Látható tehát, hogy a kamatmegtakarítás csak fokozatosan, elsősorban ► nélkül akár adósságválságba is sodródhatunk