Világgazdaság, 2014. február (46. évfolyam, 23/11283-42/11302. szám)

2014-02-03 / 23. (11283.) szám

2 2014. FEBRUÁR 3., HÉTFŐ MEZŐGAZDASÁG - ÉLELMISZERIPAR Tanyafejlesztésre további 300 millió forint jut PÁLYÁZAT ISMÉT megnyitják a Tanyafejlesztési Program for­rásait, így a következő néhány hétben 300 millió forint többlet­­forrásra pályázhatnak a tanyán élők - jelentette be Budai Gyu­la pénteken Budapesten sajtó­­tájékoztatón. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára közölte: pénteken Fazekas Sán­dor aláírja azt a miniszteri ren­deletet, amely meghatározza a pályázati feltételeket, és ennek alapján február 7-én reggel nyí­lik meg a pályázati lehetőség. A tanyán élő gazdálkodók két jogcímre pályázhatnak: a tanyagazdaságok fejlesztésére és az egyéni tanyavillamosítás­ra. A fejlesztéshez tartozik töb­bek között a gépek beszerzése, az állatállomány növelése, va­lamint a lakó vagy a gazdálko­dási épület felújítása. A tanya­gazdaságok fejlesztésére 200 millió, míg az egyéni tanya­villamosítás támogatására 100 millió forint áll rendelkezésre. Pályázni március 10-ig, illetve a forrás kimerüléséig lehet. Az államtitkár jelezte: a ta­nyagazdaságok fejlesztésére fordítható pályázati pénz ma­ximális összege a de minimis - a kisösszegű támogatás - fel­ső határa 7500 euró, mintegy 2,2 millió forint. A támogatás mértéke 75, a fiatal gazdálko­dók esetében 90 százalékos. Az egyéni tanyavillamosítás tá­mogatási keretösszegének felső határa 5 millió forint lehet, a támogatás mértéke pedig 100 százalék. Budai Gyula hozzáfűzte: azért ezen a két területen lesz lehetőség újra forrásokra pá­lyázni, mert ezek iránt volt ko­rábban a legnagyobb az érdek­lődés. Elmondta, hogy az igény­be vehető előleg mértéke a múlt évi 25 százalékról az idén 50 százalékra emelkedett. A mos­tani pályázat esetében nincs hiánypótlásra lehetőség - hívta fel a figyelmet az államtitkár. Megjegyezte: szakemberek szá­mításai szerint mintegy 150-en nyerhetnek majd támogatást. Budai Gyula ugyanakkor ki-­­ jelentette: a tárca az idén a múlt évihez hasonló összegű forrást, mintegy 3,5 milliárd forintot kíván biztosítani a Tanyafej­lesztési Program finanszírozá­sára. ■ MTI ) Mi lesz a kvóta után? cukor A korlátozás megszűnéséig nem érné meg növelni a termelést Magyarország, és Európa nagy cukortermelő tagál­lamai is azt számolgatják, mennyire érné meg a ter­melés felfuttatása a cukor­kvóta 2017-es kivezetése után. Az ország adottságait tekintve biztosabbnak tűn­het a répacukor helyett a kukoricaalapú izoglükóz gyártásába való beruházás. Braunmüller Lajos Az EU cukorpiaci kvótaszabá­lyozása a 2016/ 2017 cukorgaz­dasági év végéig fennmarad, így a kvóta­rendszer megszű­nésére 2017 októberében kerül sor. A Közös Agrárpolitika re­formja, a cukorrépa-termelés, valamint a cukorgyártás szabá­lyozási kereteit, támogatási le­hetőségeit döntően befolyásoló alaprendeletek véglegesítése és elfogadása 2013 decemberében történt meg. A cukorkvóta kivezetése után megnyílik az elvi lehe­tősége annak, hogy a hazai cukoripar ismét bővüljön, el­méletileg nem lesz akadálya sem annak, hogy a kaposvá­ri gyár bővítse kapacitását, ahogy annak sem, hogy más cukorgyárak induljanak be ismét. Az iparág egyik nagy kérdése azonban a nyersanyag­­ellátás lesz. „Magyarország szempontjá­ból a cukoripar jövőjét döntően az határozza meg, hogy lesz-e elegendő nyersanyag, amely rentábilis áron feldolozható. Látnunk kell azonban, hogy a cukorrépa termesztéséhez Ma­gyarország éghajlati adottságai nem a legjobbak” - jelentette ki a Világgazdaságnak Fischer Béla. A Cukor Terméktanács alelnöke lapunknak hozzátet­te: a kvóta kivezetésével való­színűleg az uniós versenytár­sak is bővíteni kívánják majd a termelésüket, a magyar sze­replőknek ezt is figyelembe kell venniük. Fischer Béla úgy látja, a hazai természeti és éghajlati adott­ságok inkább az izoglükóz, vagyis a glükóz-fruktóz szi­rup gyártásának kedveznek, amelyet döntően kukoricából állítanak elő, ám búzából is gyártható. A jellemzően az élelmiszeripar által használt izoglükóz előállítása jelenleg is zajlik, a Hungrana idehaza működteti Európa legnagyobb ilyen üzemét. Azt a tényt, hogy Magyarország 220 ezer tonnás éves izocukor termelési kvótá­ja jelentősen, 250 ezer tonnára nő, Fazekas Sándor jelentette be tavaly októberben, éppen a szabadegyházai Hungrana Kft. gyáravató ünnepségén. A vidékfejlesztési miniszter ak­kori közlése szerint a kvóta­növekedés mintegy ötmilliárd forintnyi exportbevételt jelent és hatmilliárd forint az éves értéke a termelésben. A Magyarországon minden évben, még az aszályos esz­tendőkben is nagy tömegben előállított kukorica komoly nyersanyagforrást jelentene az izoglükóz előállítás további nö­vekedéséhez. A répacukor ese­tében ráadásul nem csupán a nyersanyag megléte kérdéses, hanem az is, hogy a jövőben milyen áron érhető az el. A cukor ágazat fejlesztése, és az EU-s jogszabályi keretek által biztosított lehetőségek­hez képest történő támogatása kiemelt célunk, annak érdeké­ben, hogy a Magyarország szá­mára biztosított termelési lehe­tőséget maximálisan ki tudjuk használni - közölte lapunkkal a Vidékfejlesztési Miniszté­rium. A tárca ugyanakkor hozzátette: az Európai Unió ha­tályos cukorpiaci szabályozása jelenleg nem teszi lehetővé kvó­tán kívüli cukor belső piacra történő rentábilis termelését a kvótarendszer fenntartási idő­szakában. Magyarország 105,4 ezer tonna cukorkvótáját a ka­posvári cukorgyár teljes mér­tékben kihasználja. A Vidékfej­lesztési Minisztérium szerint ezért a hazai cukorgyártási kapacitás bővítésére illetve új gyár beindítására reális esély a kvótarendszer megszűnését követően, 2017 októbere után mutatkozik. A szaktárca sze­rint az akkori nyersanyag- és késztermékárak ismeretében lehet csak felelősen dönteni az egyes beruházásokról. A cuk­orrépa termesztés alakulása az elmúlt évtizedekben (ezertonna) 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010 819 2012 882 4743 FORRÁS: KSH Dolgoznak Kaposváron a cukorgyárban. Az iparág jövőjét döntően az határozza majd meg, hogy lesz-e elég nyersanyag VÉDETT PIAC az európai Unió a világ ve­zető répacukor-előállítója, a teljes világtermelés hozzáve­tőleg felét a közösség tagálla­mai adják. A répacukor azonban mindössze 20 szá­zalékát adja a világ teljes cu­kortermelésének, a többit ja­varészt cukornádból állítják elő. Az Európai Unió teljes kvótája 13,3 millió tonna cu­kor, amely 19 tagállam kö­zött oszlik meg. A hatályos WTO-egyezmények révén az uniós piac vámokkal és egyéb korlátozásokkal vé­dett, várhatóan ez a védelem a jövőben is fennmarad. A külső hatásoktól védett piac alól csak egyes karibi álla­mok, és a Legkevésbé Fejlett Országok jelentenek kivételt. Három újabb megállapodást kötött az Agrárkamará­ nak újabb három szervezettel kötött együttműködési megál­lapodást a Nemzeti Agrárgaz­dasági Kamara (NAK) pénte­ken a fővárosban az AGROmas­­hEXPO mezőgazdasági szakki­állításon. A NAK a megalakulá­sa óta eltelt közel egy évben a mostaniakkal együtt összesen 36 szakmai szervezettel, vál­lalattal, érdekképviselettel és más szervezettel kötött együtt­működési megállapodást - mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke az aláírást követően. Hozzátette: a Magyar Gabona­feldolgozók, Takarmánygyár­tók és Kereskedők Szövetségé­vel, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségével (MEGFOSZ), va­lamint a Deloitte cégcsoporttal kötött mostani megállapodás azt célozza, hogy tovább bővül­jön a NAK partnereinek száma, és a mind szélesebb körű kap­csolatrendszer segítse a kama­rai tagokat munkájukban. A Gabonaszövetséggel és a MEGFOSZ-szal aláírt megálla­podás a NAK és a két szakmai szervezet közös tevékenységé­nek kiszélesítését célozta an­nak érdekében, hogy a mostani uniós költségvetési időszakban a Magyarország rendelkezé­sére álló mezőgazdasági és vidékfejlesztési forrásokat a lehető leghatékonyabban és a lehető legnagyobb mértékben fel lehessen használni. A De­loitte cégcsoporttal megkötött együttműködés célja egy javas­lat kidolgozása a magyar agrár­­gazdaság adózási rendszerének hosszú távú átalakítására, an­nak érdekében, hogy javuljon az ágazatban tevékenykedők versenyképessége. Az elnök jelezte: a NAK és a kormány együttműködési megállapodá­sa rögzíti, hogy az agrárgazda­sággal kapcsolatos szabályokat felül kell vizsgálni. A NAK-kal korábban tíz szakmai szervezet írta alá a kö­zös tevékenység alapelveit rög­zítő dokumentumokat, egyebek mellett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a Ma­gyar Állattenyésztők Szövetsé­ge, az Agrárgazdasági Kutató Intézet, valamint a Magyar Bio­kultúra Szövetség. Az együtt­működési megállapodásokat tavaly ősszel az OMÉK-on írták alá. H VG Sokat módosult a Közös Agrárpolitika, bővültek a források csomag Kedvezőbb feltételekkel váltható ki az ökológiai célterület a jövőben Mentesülnek egyes üzemtípusok bár az Európai Unió teljes költségvetése 3, a Közös Agrár­­politika büdzséje pedig 11 szá­zalékkal csökkent, a Magyaror­szágnak a 2014 és 2020 között jutó összes KAP-forrás 18 szá­zalékkal bővül az előző hétéves ciklushoz képest. A növekedés hátterében döntően a területa­lapú támogatások kiegyenlítő­dése áll - fejtette ki egy a Vas megyei Sárváron a napokban tartott szakmai konferencián Szentirmay Zoltán. A Vidék­­fejlesztési Minisztérium Agrár­közgazdasági Főosztályának főosztályvezetője ismertette: miután a politikai megállapo­dás uniós szinten megszületett decemberben, a végrehajtási rendeletek megjelenése idén áprilisra várható. A sok vitát kiváltott zöldí­­tést illetően a tárgyalások al­kalmával sikerült a termelők számára kedvezőbb feltétele­ket elérni. Eszerint a tárgy­évben termesztett növények diverzifikálásában 10 hektár szántó felett 2 növény, míg 30 hektár szántó felett 3 növény termesztése a feltétel. Az ere­deti bizottsági javaslat szerint 3 hektár felett 3 különböző növényt kellett volna termesz­teni. Ez alól mentesülnek azok az üzemtípusok, ahol egy vagy több követelményt automa­tikusan teljesítenek, így pél­dául biogazdaságok, döntően gyepgazdálkodással foglalko­zók, egyes tanúsítási rendsze­rekben résztvevő gazdaságok valamint az állandó gyepterü­letek. A Brüsszel által eredetileg ja­vasolt csomag szigorúbban ér­telmezte az ökológiai fókuszte­rület fogalmát is. Az intézkedés szerint a termelőknek a teljes összegű támogatás érdekében 2014-től ki kellett volna von­niuk a művelésből teljes gazda­ságuk hét százalékát. A végső megállapodás szerint ugyan­akkor az ökológiai fókuszterü­let nagysága hét helyett csak öt százalék lenne, legalábbis kez­detben, 2014-ben. Ezt később, 2017-ben felülvizsgálják, és ennek eredményétől függően ekkor felemelhetik 7 százalék­ra. Az ökológiai célterület fenn­tartásának egyéb szabályaiban is több változást értek el a tag­államok a kezdetekhez képest. A fókuszterület fenntartása állandó kultúrával fedett terü­leten felüli jogosult területen csak 15 hektár szántó felett kö­telező. Ráadásul elismerik ezen a címen a nitrogénmegkötő nö­vények termesztését is, így pél­dául kiváltható a fókuszterület lucerna termesztésével is. Ezen a ponton számba vehetők egyes tájelemek, teraszok, kemikáli­ák használata nélkül termesz­tett növények is. ■ B. L. p F-a z X F-l­c 1 _1 'C s Brüsszel eredetileg sok kérdésben szigorúbb volt

Next