Világgazdaság, 2014. február (46. évfolyam, 23/11283-42/11302. szám)
2014-02-03 / 23. (11283.) szám
2 2014. FEBRUÁR 3., HÉTFŐ MEZŐGAZDASÁG - ÉLELMISZERIPAR Tanyafejlesztésre további 300 millió forint jut PÁLYÁZAT ISMÉT megnyitják a Tanyafejlesztési Program forrásait, így a következő néhány hétben 300 millió forint többletforrásra pályázhatnak a tanyán élők - jelentette be Budai Gyula pénteken Budapesten sajtótájékoztatón. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára közölte: pénteken Fazekas Sándor aláírja azt a miniszteri rendeletet, amely meghatározza a pályázati feltételeket, és ennek alapján február 7-én reggel nyílik meg a pályázati lehetőség. A tanyán élő gazdálkodók két jogcímre pályázhatnak: a tanyagazdaságok fejlesztésére és az egyéni tanyavillamosításra. A fejlesztéshez tartozik többek között a gépek beszerzése, az állatállomány növelése, valamint a lakó vagy a gazdálkodási épület felújítása. A tanyagazdaságok fejlesztésére 200 millió, míg az egyéni tanyavillamosítás támogatására 100 millió forint áll rendelkezésre. Pályázni március 10-ig, illetve a forrás kimerüléséig lehet. Az államtitkár jelezte: a tanyagazdaságok fejlesztésére fordítható pályázati pénz maximális összege a de minimis - a kisösszegű támogatás - felső határa 7500 euró, mintegy 2,2 millió forint. A támogatás mértéke 75, a fiatal gazdálkodók esetében 90 százalékos. Az egyéni tanyavillamosítás támogatási keretösszegének felső határa 5 millió forint lehet, a támogatás mértéke pedig 100 százalék. Budai Gyula hozzáfűzte: azért ezen a két területen lesz lehetőség újra forrásokra pályázni, mert ezek iránt volt korábban a legnagyobb az érdeklődés. Elmondta, hogy az igénybe vehető előleg mértéke a múlt évi 25 százalékról az idén 50 százalékra emelkedett. A mostani pályázat esetében nincs hiánypótlásra lehetőség - hívta fel a figyelmet az államtitkár. Megjegyezte: szakemberek számításai szerint mintegy 150-en nyerhetnek majd támogatást. Budai Gyula ugyanakkor ki- jelentette: a tárca az idén a múlt évihez hasonló összegű forrást, mintegy 3,5 milliárd forintot kíván biztosítani a Tanyafejlesztési Program finanszírozására. ■ MTI ) Mi lesz a kvóta után? cukor A korlátozás megszűnéséig nem érné meg növelni a termelést Magyarország, és Európa nagy cukortermelő tagállamai is azt számolgatják, mennyire érné meg a termelés felfuttatása a cukorkvóta 2017-es kivezetése után. Az ország adottságait tekintve biztosabbnak tűnhet a répacukor helyett a kukoricaalapú izoglükóz gyártásába való beruházás. Braunmüller Lajos Az EU cukorpiaci kvótaszabályozása a 2016/ 2017 cukorgazdasági év végéig fennmarad, így a kvótarendszer megszűnésére 2017 októberében kerül sor. A Közös Agrárpolitika reformja, a cukorrépa-termelés, valamint a cukorgyártás szabályozási kereteit, támogatási lehetőségeit döntően befolyásoló alaprendeletek véglegesítése és elfogadása 2013 decemberében történt meg. A cukorkvóta kivezetése után megnyílik az elvi lehetősége annak, hogy a hazai cukoripar ismét bővüljön, elméletileg nem lesz akadálya sem annak, hogy a kaposvári gyár bővítse kapacitását, ahogy annak sem, hogy más cukorgyárak induljanak be ismét. Az iparág egyik nagy kérdése azonban a nyersanyagellátás lesz. „Magyarország szempontjából a cukoripar jövőjét döntően az határozza meg, hogy lesz-e elegendő nyersanyag, amely rentábilis áron feldolozható. Látnunk kell azonban, hogy a cukorrépa termesztéséhez Magyarország éghajlati adottságai nem a legjobbak” - jelentette ki a Világgazdaságnak Fischer Béla. A Cukor Terméktanács alelnöke lapunknak hozzátette: a kvóta kivezetésével valószínűleg az uniós versenytársak is bővíteni kívánják majd a termelésüket, a magyar szereplőknek ezt is figyelembe kell venniük. Fischer Béla úgy látja, a hazai természeti és éghajlati adottságok inkább az izoglükóz, vagyis a glükóz-fruktóz szirup gyártásának kedveznek, amelyet döntően kukoricából állítanak elő, ám búzából is gyártható. A jellemzően az élelmiszeripar által használt izoglükóz előállítása jelenleg is zajlik, a Hungrana idehaza működteti Európa legnagyobb ilyen üzemét. Azt a tényt, hogy Magyarország 220 ezer tonnás éves izocukor termelési kvótája jelentősen, 250 ezer tonnára nő, Fazekas Sándor jelentette be tavaly októberben, éppen a szabadegyházai Hungrana Kft. gyáravató ünnepségén. A vidékfejlesztési miniszter akkori közlése szerint a kvótanövekedés mintegy ötmilliárd forintnyi exportbevételt jelent és hatmilliárd forint az éves értéke a termelésben. A Magyarországon minden évben, még az aszályos esztendőkben is nagy tömegben előállított kukorica komoly nyersanyagforrást jelentene az izoglükóz előállítás további növekedéséhez. A répacukor esetében ráadásul nem csupán a nyersanyag megléte kérdéses, hanem az is, hogy a jövőben milyen áron érhető az el. A cukor ágazat fejlesztése, és az EU-s jogszabályi keretek által biztosított lehetőségekhez képest történő támogatása kiemelt célunk, annak érdekében, hogy a Magyarország számára biztosított termelési lehetőséget maximálisan ki tudjuk használni - közölte lapunkkal a Vidékfejlesztési Minisztérium. A tárca ugyanakkor hozzátette: az Európai Unió hatályos cukorpiaci szabályozása jelenleg nem teszi lehetővé kvótán kívüli cukor belső piacra történő rentábilis termelését a kvótarendszer fenntartási időszakában. Magyarország 105,4 ezer tonna cukorkvótáját a kaposvári cukorgyár teljes mértékben kihasználja. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint ezért a hazai cukorgyártási kapacitás bővítésére illetve új gyár beindítására reális esély a kvótarendszer megszűnését követően, 2017 októbere után mutatkozik. A szaktárca szerint az akkori nyersanyag- és késztermékárak ismeretében lehet csak felelősen dönteni az egyes beruházásokról. A cukorrépa termesztés alakulása az elmúlt évtizedekben (ezertonna) 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010 819 2012 882 4743 FORRÁS: KSH Dolgoznak Kaposváron a cukorgyárban. Az iparág jövőjét döntően az határozza majd meg, hogy lesz-e elég nyersanyag VÉDETT PIAC az európai Unió a világ vezető répacukor-előállítója, a teljes világtermelés hozzávetőleg felét a közösség tagállamai adják. A répacukor azonban mindössze 20 százalékát adja a világ teljes cukortermelésének, a többit javarészt cukornádból állítják elő. Az Európai Unió teljes kvótája 13,3 millió tonna cukor, amely 19 tagállam között oszlik meg. A hatályos WTO-egyezmények révén az uniós piac vámokkal és egyéb korlátozásokkal védett, várhatóan ez a védelem a jövőben is fennmarad. A külső hatásoktól védett piac alól csak egyes karibi államok, és a Legkevésbé Fejlett Országok jelentenek kivételt. Három újabb megállapodást kötött az Agrárkamará nak újabb három szervezettel kötött együttműködési megállapodást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) pénteken a fővárosban az AGROmashEXPO mezőgazdasági szakkiállításon. A NAK a megalakulása óta eltelt közel egy évben a mostaniakkal együtt összesen 36 szakmai szervezettel, vállalattal, érdekképviselettel és más szervezettel kötött együttműködési megállapodást - mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke az aláírást követően. Hozzátette: a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségével, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségével (MEGFOSZ), valamint a Deloitte cégcsoporttal kötött mostani megállapodás azt célozza, hogy tovább bővüljön a NAK partnereinek száma, és a mind szélesebb körű kapcsolatrendszer segítse a kamarai tagokat munkájukban. A Gabonaszövetséggel és a MEGFOSZ-szal aláírt megállapodás a NAK és a két szakmai szervezet közös tevékenységének kiszélesítését célozta annak érdekében, hogy a mostani uniós költségvetési időszakban a Magyarország rendelkezésére álló mezőgazdasági és vidékfejlesztési forrásokat a lehető leghatékonyabban és a lehető legnagyobb mértékben fel lehessen használni. A Deloitte cégcsoporttal megkötött együttműködés célja egy javaslat kidolgozása a magyar agrárgazdaság adózási rendszerének hosszú távú átalakítására, annak érdekében, hogy javuljon az ágazatban tevékenykedők versenyképessége. Az elnök jelezte: a NAK és a kormány együttműködési megállapodása rögzíti, hogy az agrárgazdasággal kapcsolatos szabályokat felül kell vizsgálni. A NAK-kal korábban tíz szakmai szervezet írta alá a közös tevékenység alapelveit rögzítő dokumentumokat, egyebek mellett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, az Agrárgazdasági Kutató Intézet, valamint a Magyar Biokultúra Szövetség. Az együttműködési megállapodásokat tavaly ősszel az OMÉK-on írták alá. H VG Sokat módosult a Közös Agrárpolitika, bővültek a források csomag Kedvezőbb feltételekkel váltható ki az ökológiai célterület a jövőben Mentesülnek egyes üzemtípusok bár az Európai Unió teljes költségvetése 3, a Közös Agrárpolitika büdzséje pedig 11 százalékkal csökkent, a Magyarországnak a 2014 és 2020 között jutó összes KAP-forrás 18 százalékkal bővül az előző hétéves ciklushoz képest. A növekedés hátterében döntően a területalapú támogatások kiegyenlítődése áll - fejtette ki egy a Vas megyei Sárváron a napokban tartott szakmai konferencián Szentirmay Zoltán. A Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárközgazdasági Főosztályának főosztályvezetője ismertette: miután a politikai megállapodás uniós szinten megszületett decemberben, a végrehajtási rendeletek megjelenése idén áprilisra várható. A sok vitát kiváltott zöldítést illetően a tárgyalások alkalmával sikerült a termelők számára kedvezőbb feltételeket elérni. Eszerint a tárgyévben termesztett növények diverzifikálásában 10 hektár szántó felett 2 növény, míg 30 hektár szántó felett 3 növény termesztése a feltétel. Az eredeti bizottsági javaslat szerint 3 hektár felett 3 különböző növényt kellett volna termeszteni. Ez alól mentesülnek azok az üzemtípusok, ahol egy vagy több követelményt automatikusan teljesítenek, így például biogazdaságok, döntően gyepgazdálkodással foglalkozók, egyes tanúsítási rendszerekben résztvevő gazdaságok valamint az állandó gyepterületek. A Brüsszel által eredetileg javasolt csomag szigorúbban értelmezte az ökológiai fókuszterület fogalmát is. Az intézkedés szerint a termelőknek a teljes összegű támogatás érdekében 2014-től ki kellett volna vonniuk a művelésből teljes gazdaságuk hét százalékát. A végső megállapodás szerint ugyanakkor az ökológiai fókuszterület nagysága hét helyett csak öt százalék lenne, legalábbis kezdetben, 2014-ben. Ezt később, 2017-ben felülvizsgálják, és ennek eredményétől függően ekkor felemelhetik 7 százalékra. Az ökológiai célterület fenntartásának egyéb szabályaiban is több változást értek el a tagállamok a kezdetekhez képest. A fókuszterület fenntartása állandó kultúrával fedett területen felüli jogosult területen csak 15 hektár szántó felett kötelező. Ráadásul elismerik ezen a címen a nitrogénmegkötő növények termesztését is, így például kiváltható a fókuszterület lucerna termesztésével is. Ezen a ponton számba vehetők egyes tájelemek, teraszok, kemikáliák használata nélkül termesztett növények is. ■ B. L. p F-a z X F-lc 1 _1 'C s Brüsszel eredetileg sok kérdésben szigorúbb volt