Világgazdaság, 2015. május (47. évfolyam, 84/11593-102/11611. szám)

2015-05-04 / 84. (11593.) szám

2 GAZDASÁG 2015. MÁJUS 4., HÉTFŐ Adócsökkentés helyett új utak épülnek konvergenciaprogram Nem lesz közalkalmazotti béremelés, 1,6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak A jövő évi lesz a legnagyobb adócsökkentés, 2017-ben és 2018-ban a kormánynak már nem marad túlzottan nagy mozgástere, a legtöbb szabad forrást elviszi az új útépítési program - derül ki az Európai Bizottságnak leadott konvergenciaprog­ramból. A közalkalmazottak se számíthatnak általános béremelésre, a nyugdíjeme­lés pedig 1,6 százalékos lesz 2016-ban. Várkonyi Iván Marad a bérbefagyasztás a köz­szférában, az életpályamodell­­ben érintett ágazatokon (rend­védelmi szervek, pedagógusok, orvosok és a közigazgatási dol­gozók) kívül nem lehet számíta­ni béremelésre, mert erre nem jut pénz jövőre, és valószínűleg a következő­ két évben sem - de­rül ki a konvergencia program­ból, amelyet csütörtökön nyúj­tott be a kabinet az EU-nak. A kormány a programban a korábbiaknál gyorsabb hi­ány- és adósságcsökkentéssel számol, úgy gondolják, 2018- ra már a GDP 70 százaléka alá csökkenhet az adósság szintje, a deficit azonban ekkor is 1,6 százalékos marad. A tavalyi programban még 2,8 százalé­kos hiányt jelzett előre 2015-re a kabinet, ám ma már csak 2,4 százalékost jósol - és annak ellenére nem is módosított a költségvetésben meghatározott célon, hogy a tavaly őszi mak­rogazdasági pályát teljesen át­írta. A kormány most nagyobb növekedéssel és alacsonyabb inflációval számol, úgy gon­dolják, hogy a gazdaság ebben az évben is 3,1 százalékkal fog emelkedni (míg korábban csak 2,5 százalékos bővülést vártak), ám úgy gondolják, hogy éves átlagban nulla százalékos lesz a fogyasztói árindex. Az év ele­ji negatív tartományból ehhez persze az esztendő második részében már emelkedő inflá­ció szükséges, így a drágulási ütem középtávon visszatér a jegybanki célhoz: jövőre még 1,6 százalékos lesz, de aztán szépen lassan a 3 százalék kö­zelébe emelkedik. Ez egyébként annyit is jelent, hogy kiderült: a jövő évi bü­dzsében 1,6 százalékos infláci­óval számol a kormány, vagyis ennyivel emelkednek majd ja­nuár elsejétől a nyugdíjak (No­vemberi nyugdíj-kiegészítés pedig nem lesz, hiszen az idei 1,8 százalékos emelés bőven a várható infláció felett van) Mindeközben a növekedés ugyan jövőre visszaesik 2,5 százalékra, de ez csak átmene­ti lesz. A fogyasztás növekedé­se és az európai konjunktúra, no meg az alacsony olajárak is egyszerre segítik ugyanis a ma­gyar növekedést középtávon is, az átmeneti kis lassulást pedig csak az uniós ciklusváltás okoz­za: a beruházások emiatt egy picit visszaesnek majd 2016- ban, de aztán tovább fognak emelkedni. A jövő évi költségvetést a dokumentum konzervatív ter­vezésűnek nevezi, és hangsú­lyozza, hogy a kiszámíthatóság jegyében azt már most tervezi elfogadtatni a kabinet. Ennek részleteiről sokkal többet az EU-nak sem árulnak el, csak megerősítenek, néhány koráb­ban már sejtett intézkedést (például, hogy kiterjesztik az online pénztárgépeket, várha­tóan egyébként a szolgáltatói­parra), de közlik azt is, hogy jö­vőre is várnak az állami vagyon értékesítéséből bevételeket - eb­ből az idén 169 milliárd forint bevételt remél a kormány, de még mindig nem tudni, pon­tosan minek az értékesítését tervezik. Ezen kívül nagyrészt a már bejelentett intézkedé­seket sorolják fel: a bankadó mérséklését, az szja egy száza­lékos csökkentését, a sertés tő­kehúsokra az 5 százalékos áfa bevezetését, a tízmilliárdos il­letékcsökkentést és az új útépí­tési programot, amelyben a cél, hogy minden megyei jogú vá­rost a gyorsforgalmi hálózathoz kapcsoljanak 2018-ig. A közölt táblázatokból ugyanakkor az is kiderül, hogy a 600 milliár­dosnak mondott program csak jövőre a GDP 0,72 százalékát vi­szi el (250 milliárd forintot). Ez nagy összegnek tűnik, hiszen annyiba kerül, mint az összes többi intézkedés, vagy kétszer annyiba mint az szja csökken­tése a családi adókedvezmény kiterjesztésével együtt. Más­ként számolva: e nélkül 15 he­lyett 13 százalékosra volna levi­hető a személyi jövedelemadó, illetve mérsékelhető lett volna a társasági adó is. Ennél is rosszabb hír azon­ban, hogy a kormánynak másra már nem jut pénze. A korábbi költségvetési kitekintésben a kormány azzal számolt, hogy 2017-re és 2018-ra 320 illetve 600 milliárdos mozgástere ma­rad. A konvergenciaprogram szerint azonban az adócsökken­tésre és/vagy beruházásokra elkölthető keret a GDP 0,4, illet­ve 0,5 százalékára (140-150 mil­liárd forintra) csökken a két év­ben. Ez annyit jelent, hogy leg­feljebb még egy, a jövő évihez hasonló szja-csökkentés férhet bele a következő két évben, és, hogy továbbra sem lesz általá­nos közalkalmazotti béremelés. A kormány ezt egyébként meg is erősíti a programban, hangsúlyozva, hogy „a költség­­vetési keretek 2016-ban sem teszik lehetővé a közszférában az általános illetményemelést”. Az illetménytábla 2008 óta vál­tozatlan, a pedagógusokon, a fegyveres testületek tagjain kí­vül a kormánytisztviselőknél indítják el az életpályamodellt, de ez utóbbi is csak a közszféra létszámának 10 százalékát te­szi ki. A kormány éppe­­ azért az EU-nak azt írja, hogy „a fizetésekben több év alatt fel­halmozódott elmaradások rész­leges pótlására” van lehetőség. Más kérdés, hogy a jövedelem­­adó csökkentése mindenütt, így persze a béremeléssel nem érintett állami alkalmazottak­nál növeli a nettót, igaz csak egy százalékkal. iz IBN­ WH Orbán Viktor kormányfő Kriza Ákos, Miskolc polgármesterével a várost Kassával összekötő útról szóló megállapodás aláírásakor Főbb makrogazdasági mutatók (2014-2018) 2014 2015 2016 2017 2018 GDP (év/év %) 3,6 3,1 2,5 3,1 2,9 Háztartások fogyasztása (év/év %) 1,7 2,9 3,6 2,7 2,5 Beruházások (év/év %) 11,7 5,8­­0,9 6,4 5,1 Export (év/év %) 8,7 7,5 7,4 7,1 7,0 Import (év/év %) 10,0 7,7 7,1 7,5 7,1 Munkanélküliségi ráta (15-74, %) 7,7 6,9 6,1 5,8 5,5 Foglalkoztatási ráta (15-74, %) 54,1 55,6 57,1 58,4 59,7 Fogyasztóiár-index (év/év %) -0,2 0,0 1,6 2,5 3,0 Államháztartási hiány (GDP%) 2,6 2,4 2,0 1,7 1,6 Államháztartás adóssága (GDP%) 76,9 74,9 73,9 71,3 68,9 ­ Minden napra jut egy érdekesebb adat ezen a héten naptár A kedvezőtlen adatok élénkítési lépéseket hozhatnak a kínai gazdaságban A jövő hét valamennyi napjára jut friss hazai makrogazdasági adatközlés, közülük a legfonto­sabb a márciusi ipari termelé­si index és az áprilisi infláció lesz. Hétfőn a külkereskedelem februári részletes adatait közli a Központi Statisztikai Hivatal, kedden a lakásépítések idei el­ső negyedéves statisztikája je­lenik meg. A lakáspiac tavalyi bővülése több éves, folyamatos visszaesésnek vetett véget, bár az év során felépített lakások száma továbbra is alacsony ma­radt, a válságot megelőző 2008. évinek alig egyötöde­­ kérdés, hogy a trendforduló után mek­kora lesz idén az erősödés. Szerdán a kiskereskedelem márciusi alakulásáról közöl el­ső becslést a KSH­, míg csütör­tökön jelenik meg a márciusi ipari termelési adat. Február­ban az ipar kibocsátása 5,8 szá­zalékkal nőtt tavaly februárhoz képest, az előző hónaphoz vi­szonyítva azonban 0,3 száza­lékkal mérséklődött. A belföldi értékesítés 5,2 százalékkal, az export 7,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Csütörtököm közli az állam­­háztartás április végi egyen­legét is a Nemzetgazdasági Minisztérium. Március végén 536,7 milliárd forinton állt az államháztartás hiánya, ami kedvezőbb a tavalyinál, ugyan­akkor a tervezettnek bőven el­éri a felét - igaz, a bevételek és a kiadások eltérő dinamikája miatt ez várható is volt. Pénteken az áprilisi fogyasz­tói árindexet hozza nyilvános­ságra a KSH. Márciusban 0,6 százalékkal csökkentek a fo­gyasztói árak éves összevetés­ben, ám az előző hónaphoz ké­pest átlagosan 0,6 százalékkal emelkedtek az árak. Pénteken jelennek meg az áprilisi kínai külkereskedelmi adatok is. Legutóbb meglepe­tést okozott, hogy a naptári év elején a kínai újév változó időzí­tése miatt előforduló gyengébb év/év indexeket nem követte fellendülés. A behozatal éves dinamikája 2009 óta nem volt ilyen alacsony, a kivitele 2009- et követően egy ízben múlta alul a márciusi­­15 százalékot. Mindemellett az ipari terme­lés, a kiskereskedelmi forgat 2015. május 4-8. MÁRCIUS XI Külkereskedelmi mérleg (havi, milliárd dollár) a­­­ Kiskereskedelmi forgalom (év/év, %) Kamatdöntés (%) Kiskereskedelmi forgalom (hó/hó, %) Központi költségvetés egyenlege (havi, milliárd forint) Hó április­ ­om és az infrastrukturális beruházások éves növekedési üteme évtizedes mélypontra csökkent. Dunai Gábor, az OTP Bank elemzője szerint a befek­tetők most minden kedvezőtlen adatra optimistán reagálnak: valamilyen monetáris és/vagy költségvetési élénkítésre szá­mítanak. De a pénteki, áprilisra vo­natkozó Egyesült Államok-beli munkapiaci adatok alapján alkothatunk először igazán megalapozott képet arról, hogy az első negyedéves gyenge GDP-dinamikából mennyi le­hetett egyszeri hatás következ­ménye, és milyen gyors vissza­pattanásra számíthatunk az év hátralévő részében. A várako­zások szerint a magánszektor munkahelyteremtő képessége visszatérhetett a 200 ezer fő/hó feletti tartományba (március: 126 ezer), miközben a munka­nélküliségi ráta csökkenhetett kissé, 5,4 százalékra. A munka­piac helyzete azért nagyon fon­tos, emelte ki az elemző, mert a Fed jelezte, hogy a kamateme­léssel megvárják a munkapiaci kondíciók javulását. ■ VG HETI VÁRHATÓ GAZDASÁGI ESEMÉNYEK Külkereskedelmi mérleg (részletes, havi, millió euró) HU­­ február ETETI Ipari megrendelések (hó/hó, %) MÁRCIUS ® Kiemelten fontos Reuters elemzői konszenzus : Előzetes adat: FI Időszak Előző adat Kamatdöntés (%) Pl MÁJUS ADP nem-mezőgazdasági foglalkoztatottak (hó/hó, ezerfő) ÁPRILIS (195­0 US­A CSÜTÖRTÖK Ipari megrendelések (hó/hó, %) MÁRCIUS Ipari termelés (előzetes, év/év, %) MÁRCIUS Export (év/év, %)© CH I MÁRCIUS gn Import /j­ (év/év, %) CN I MÁRCIUS Ipari termelés (év/év, %) DE I MÁRCIUS­ Fogyasztói árindex (év/év, %) HU ÁPRILIS Nem-mezőgazdasági foglalkoztatottak /j­ (hó/hó, ezerfő) US 1 Április 223 ■kiíH Munkané­lküliségi ráta (%)© -226 US ÁPRILIS | 5,4 | 5,5

Next