Világgazdaság, 2016. május (48. évfolyam, 83-103. szám)

2016-05-02 / 83. szám

2 ÜZLET Hírsáv Öt mozdonyt venne a GYSEV Öt villanymozdony beszerzésére írt ki ajánlattételi felhívást a GYSEV Zrt. Két kétáramnemű és dízel segédhajtással is ellátott, valamint három háromáram­­nemű mozdonyt venne, ezeket a sze­mély- és a teherszállításban is használ­ná. A járműveknek rendelkezniük kell ETCS Level 2 típusú vonatbefolyásoló rendszerrel, és vasútüzemi hatósági engedélyekkel Magyarországra, Auszt­riára és Németországra. A közbeszer­zés alapján a GYSEV később vásárolhat még négy, legalább kétáramnemű mozdonyt. (VG) Történelmi siker a Fordnál Történelmének legsikeresebb negyed­évét zárta a Ford: a vállalat 2016 első negyedévében 3,8 milliárd dollár adózás előtti eredményt ért el. Az autóipari tevékenységekből származó 2,8 milliárdos cash-flow és a 9,8 száza­lékos autóipari árrés szintén rekordér­tékű. A vállalat világszintű piaci része­sedése is két tized százalékkal javult a tavalyihoz képest. (VG) Kibocsátásfék a fűnyíróknak Az Európai Unióban károsanyag-kibo­csátási korlátokat vezetnének be a közúton nem közlekedő belső égésű motorok számára is a Környezetvédel­mi Bizottság javaslata szerint. Ilyen eszközök például a fűnyírók, a buldó­zerek, a dízelmozdonyok vagy egyes hajók. A Tanács dániai elnöksége már rábólintott az elképzelésre. Az EU-ban történő nitrogén-dioxid-kibocsátás 15 százalékáért és a porkibocsátás 5 százalékáért felelősek e gépek belső égésű motorjai. (VG) Tovább fejleszt a Hantec A tavalyi 450 millió forintos beruházás után idén újabb 300 millió forintos fejlesztési programot indít a Hantech. A cég csornai gyárában és a Tamásiban működő üzemében állítanak be új gépeket. A hazai mezőgépgyártó ipar vezető társasága az elmúlt években több milliárd forint értékű fejlesztést valósított meg. A beruházásokra az egyre növekvő exportigények miatt volt szükség. A csornai székhelyű cég a szakoktatásba is komoly összegeket fektet: a duális szakképzés keretében idén már több mint 80 diák tanul szak­munkás­képző intézetében (VG) ­­1 Légi közlekedés A reptér lassan kinövi magát Kapacitásbővítő beruházás Ferihegyen Rövidesen hozzákezdenek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér ka­pacitásának bővítéséhez. A reptér üzemeltetője, a Budapest Airport (BA) Zrt. most jelentette meg az ez­zel kapcsolatos pályázati felhívását az Európai Unió hivatalos lapjában, a TED-ben. A BA a 2B Terminál épületből kiinduló repülőtéri móló tervezésére és kulcsra kész kivitele­zésére várja a pályázókat. A móló légi utasok várakozását, beszállítását, kiszállítását és útle­vél-ellenőrzését fogja lehetővé ten­ni. A móló révén az utasok tehát a terminál épületéből közvetlenül eljuthatnak a repülőgép fedélze­tére, de várhatóan lépcsővel is el­látják, így az utasok lejuthatnak a repülőtér betonjára, hogy gyalog vagy autóbusszal folytassák az út­jukat. Hardy Mihály, a BA kom­munikációs igazgatója korábban a Világgazdaságnak elmondta, hogy miután elkészül a móló, elbontják a diszkont-légitársaságok számá­ra - és az ő igényeik alapján - fel­húzott, könnyűszerkezetes bádog beszállóépületet. (Kérdés, hogy a diszkont-légitársaságok, amelyek a legalacsonyabb költségre töreked­nek, ezt miként tudják elérni a lé­tesítmény átadása után. Vélhetően autóbusszal szállítják majd utasai­kat a repülőig, vagy a gyalogos meg­oldásnál maradnak.) A móló bruttó alapterülete tízezer négyzetméter, három funkcioná­lis szinten: forgalmi előtéri, galéria, indulási szint - derül ki a pályázati felhívásból. A móló összesen 27 be­szállítókapunak ad helyet, amelyek nyolc, liftekkel és lépcsőházakkal ellátott, függőleges mag köré szer­veződnek. Fix hidak vezetnek a forgalmi előtéren megépítendő ro­­tundákhoz, amelyekhez a jövőben utashidak csatlakoztathatók. Nehezítheti a munkálatokat, hogy azokat működő repülőtéri területen kell elvégezni, ezért a ki­vitelezőnek speciális eljárásoknak megfelelően kell gondoskodnia az­ építési területet érintő logisztikai feladatok végrehajtásáról, különö­sen az anyagok és dolgozók mun­katerületre történő szállítása és onnan történő elszállítása kapcsán. Korlátozások vonatkoznak a daruk és térvilágító eszközök használatára is - olvasható a felhívásban. A beruházó arra számít, hogy leg­alább hat pályázó jelentkezik majd a felhívásra. A tét sem kevés, a beru­házás becsült összege ugyanis nettó 16,9 millió euró. Az elbírálás során az ár lesz a legfontosabb szempont, a kivitelezésre 26 hónap áll majd rendelkezésre. (Pontosabban eny­­nyi a szerződéses időszak, ami a fel­hívás szerint nem hosszabbítható meg.) A Liszt Ferenc Nemzetközi Re­pülőtér jelenlegi kapacitása évente 11,5-12 millió utas, és tavaly min­den rekordot megdöntve csaknem 10,3 millió utas fordult meg Feri­hegyen. A következő években vár­hatóan tovább növekszik a forga­lom, így már most hozzá kell látni a fejlesztéshez, hogy mire az utasok száma eléri az évi 11,5 milliót, ren­delkezésre álljon az új létesítmény. Amennyiben azonban az utasok száma a jelenlegi szinten növek­szik, a mostani beruházás ellenére idővel elkerülhetetlen lesz a C ter­minál megépítése. A reptér üze­meltetője ezek mellett egy hotel megépítésének tervét is fontolgatja már egy ideje. A kormányzat pedig az infrastuktúraberuházásnak lát neki. A tervek szerint 2019-2020 kö­rül kezdődhet el a vasúti összeköt­tetés megépítése, miközben a köz­úti kapcsolatot is fejleszteni kívánja a kabinet. DIÓSZEGI JÓZSEF Ha kész az új móló, elbontják a fapadosok bádogbeszállóját fotó:veresviktor VILÁGGAZDASÁG 2016. május 2., hétfő Alapítványok Nyikos szerint túlterjeszkedett hatáskörén az igazgatóság Csúszik a vizsgálat Még várat magára a jegybank alapítványainak felügyelőbizottsági vizsgálata, miután az ezzel megbízott fideszes delegált a botrányos új fej­leményeket is górcső alá akarja venni. CSABAI KÁROLY További időt és pénzt kért Mada­rász László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hatfős felügyelőbizottságá­nak (fb) fideszes delegáltja ahhoz, hogy befejezze a jegybank fél tucat Pallas Athéné-alapítványa létre­hozatalának körülményeire, jog­szerűségére vonatkozó vizsgálatát. Utóbbival Madarászt még tavaly szeptemberben bízta meg a testü­let, ám a Világgazdaság értesülései szerint még legalább egy hónapig nem készül el a jelentéssel, így az a következő, május 20-i fb-ülésen még biztosan nem kerül terítékre. A halasztást a múlt pénteki fb-ülé­­sen Madarász az utóbbi napokban nyilvánosságra került, új informá­ciókkal indokolta. Miután ugyanis március végén előbb a Kúria, majd az Alkotmánybíróság kimondta, az MNB által az alapítványoknak jutta­tott vagyon közpénz, így azok elköl­téséről kötelesek beszámolni, ápri­lis 22-én nyilvánosságra hozták az 5 millió forintot meghaladó értékű szerződéseiket. Köztük például azt, hogy a Matolcsy György jegybank­­elnök kuratóriumi elnöksége alatt álló, 60 milliárd forintos vagyonú Pallas Athéné Domus Animae 600 millió forinttal támogatta a Matol­csy unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz köthető New Wave Me­dia Kft.-t, ami a Vs.hu és - tavaly de­cembertől - az Origó kiadója. A tavaly szeptemberben, elindult másik két vizsgálat már lezárult. Az fb öt igen és egy nem szavazat mel­lett elfogadta a KDNP-s tagja, Szé­nyei Gábor András által elkészített jelentést, ami jogszerűnek találta azt, hogy az MNB eddig 75 milliárd forintot költött a 2018 végéig 100 millió eurós keretösszegű műkincs­vásárlási program keretében. Ezzel szemben a jobbikos delegált Nyikos Lászlónak a jegybank hat in­gatlanvásárlásáról készült jelenté­se csak egy igen szavazatot kapott, valamint egy nemet, míg négyen tartózkodtak. A dokumentumot pe­dig titkosították, leszavazva Nyikos azon javaslatát is, hogy a jelentés kerüljön fel a jegybank honlapjára. Az volt a legnagyobb probléma a jelentéssel - közölte a szavazás­nál tartózkodó Papcsák Ferenc, az fb fideszes elnöke a napi.hu-val -, hogy nem adott választ arra, az MNB igazgatósága - mint jogi sze­mély-jogszerűen vásárolta-e meg a szóban forgó ingatlanokat. Emellett az fb-elnöke szerint az sem derült ki a dokumentumból, hogy e tárgy­ban milyen a nemzetközi gyakorlat - e kritikát Papcsák szerint Nyikos a korábbi ülésen már elfogadta, még­sem végzett nagyobb merítést. To­vábbá nem vizsgálta meg az MNB ingatlanstratégiáját visszamenőle­gesen, és nem járta körbe alaposan a hasznosítás kérdését sem. Ezzel szemben Nyikos a Világgaz­daságnak azt mondta, igenis megál­lapította, hogy az MNB ingatlanvá­­sárlásai jogszerűek voltak, emellett azonban felrótta az igazgatóságnak, hogy nem mérlegelte, hosszú távon van-e értelme mondjuk egy kastély - a tiszaroffi - megvételének. Mint fogalmazott, nem volt meg a kétely a jegybanki döntéshozókban, vajon szabályosak voltak-e az ingatlanvá­sárlások. Az igazi gond a jobbikos képvi­selő szerint az lehetett, hogy azt is megállapította: az MNB igazgató­sága még a hatályos jegybanktör­vényben adott széles jogkörén is túlterjeszkedett. Eszerint miközben a törvényből az következik, hogy a jegybank alapítványokat csak a felügyeleti bírságokból származó bevételeiből támogathat (melyek összege a legutóbbi közzétett adat szerint 2014-ben 4 milliárd forint volt), az MNB összesen 260 milliár­­dot juttatott a 2013 decembere és 2014 decembere között létrehozott hat alapítványának. Ennek Nyikos szerint azért van köze az ő jelenté­séhez, mert azon hat ingatlanból, melynek megvásárlását ő górcső alá vette, az MNB négyet átadott az ala­pítványainak. Míg Papcsák azt mondta, még tesz egy kísérletet Nyikosnál, hogy a korábbi ülésen elfogadott szem­pontú kiegészítésekkel dolgozza át a jelentését, ha pedig erre nem haj­landó, akkor egy másik fb-tagot bíz meg az ingatlanvásárlások vizsgá­latával, addig Nyikos úgy véli, ez a téma végleg lekerült a napirendről. Báger Gusztáv, az MNB Monetáris Tanácsának tagjával együtt tette le esküjét tavaly nyáron az új a felügyelőbizottság. Nyikos László, Szényei Gábor András, Madarász László és Papcsák Ferenc, a testület elnöke (balról jobbra) fotó:földiimre

Next