Világgazdaság, 2016. május (48. évfolyam, 83-103. szám)
2016-05-02 / 83. szám
2 ÜZLET Hírsáv Öt mozdonyt venne a GYSEV Öt villanymozdony beszerzésére írt ki ajánlattételi felhívást a GYSEV Zrt. Két kétáramnemű és dízel segédhajtással is ellátott, valamint három háromáramnemű mozdonyt venne, ezeket a személy- és a teherszállításban is használná. A járműveknek rendelkezniük kell ETCS Level 2 típusú vonatbefolyásoló rendszerrel, és vasútüzemi hatósági engedélyekkel Magyarországra, Ausztriára és Németországra. A közbeszerzés alapján a GYSEV később vásárolhat még négy, legalább kétáramnemű mozdonyt. (VG) Történelmi siker a Fordnál Történelmének legsikeresebb negyedévét zárta a Ford: a vállalat 2016 első negyedévében 3,8 milliárd dollár adózás előtti eredményt ért el. Az autóipari tevékenységekből származó 2,8 milliárdos cash-flow és a 9,8 százalékos autóipari árrés szintén rekordértékű. A vállalat világszintű piaci részesedése is két tized százalékkal javult a tavalyihoz képest. (VG) Kibocsátásfék a fűnyíróknak Az Európai Unióban károsanyag-kibocsátási korlátokat vezetnének be a közúton nem közlekedő belső égésű motorok számára is a Környezetvédelmi Bizottság javaslata szerint. Ilyen eszközök például a fűnyírók, a buldózerek, a dízelmozdonyok vagy egyes hajók. A Tanács dániai elnöksége már rábólintott az elképzelésre. Az EU-ban történő nitrogén-dioxid-kibocsátás 15 százalékáért és a porkibocsátás 5 százalékáért felelősek e gépek belső égésű motorjai. (VG) Tovább fejleszt a Hantec A tavalyi 450 millió forintos beruházás után idén újabb 300 millió forintos fejlesztési programot indít a Hantech. A cég csornai gyárában és a Tamásiban működő üzemében állítanak be új gépeket. A hazai mezőgépgyártó ipar vezető társasága az elmúlt években több milliárd forint értékű fejlesztést valósított meg. A beruházásokra az egyre növekvő exportigények miatt volt szükség. A csornai székhelyű cég a szakoktatásba is komoly összegeket fektet: a duális szakképzés keretében idén már több mint 80 diák tanul szakmunkásképző intézetében (VG) 1 Légi közlekedés A reptér lassan kinövi magát Kapacitásbővítő beruházás Ferihegyen Rövidesen hozzákezdenek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kapacitásának bővítéséhez. A reptér üzemeltetője, a Budapest Airport (BA) Zrt. most jelentette meg az ezzel kapcsolatos pályázati felhívását az Európai Unió hivatalos lapjában, a TED-ben. A BA a 2B Terminál épületből kiinduló repülőtéri móló tervezésére és kulcsra kész kivitelezésére várja a pályázókat. A móló légi utasok várakozását, beszállítását, kiszállítását és útlevél-ellenőrzését fogja lehetővé tenni. A móló révén az utasok tehát a terminál épületéből közvetlenül eljuthatnak a repülőgép fedélzetére, de várhatóan lépcsővel is ellátják, így az utasok lejuthatnak a repülőtér betonjára, hogy gyalog vagy autóbusszal folytassák az útjukat. Hardy Mihály, a BA kommunikációs igazgatója korábban a Világgazdaságnak elmondta, hogy miután elkészül a móló, elbontják a diszkont-légitársaságok számára - és az ő igényeik alapján - felhúzott, könnyűszerkezetes bádog beszállóépületet. (Kérdés, hogy a diszkont-légitársaságok, amelyek a legalacsonyabb költségre törekednek, ezt miként tudják elérni a létesítmény átadása után. Vélhetően autóbusszal szállítják majd utasaikat a repülőig, vagy a gyalogos megoldásnál maradnak.) A móló bruttó alapterülete tízezer négyzetméter, három funkcionális szinten: forgalmi előtéri, galéria, indulási szint - derül ki a pályázati felhívásból. A móló összesen 27 beszállítókapunak ad helyet, amelyek nyolc, liftekkel és lépcsőházakkal ellátott, függőleges mag köré szerveződnek. Fix hidak vezetnek a forgalmi előtéren megépítendő rotundákhoz, amelyekhez a jövőben utashidak csatlakoztathatók. Nehezítheti a munkálatokat, hogy azokat működő repülőtéri területen kell elvégezni, ezért a kivitelezőnek speciális eljárásoknak megfelelően kell gondoskodnia az építési területet érintő logisztikai feladatok végrehajtásáról, különösen az anyagok és dolgozók munkaterületre történő szállítása és onnan történő elszállítása kapcsán. Korlátozások vonatkoznak a daruk és térvilágító eszközök használatára is - olvasható a felhívásban. A beruházó arra számít, hogy legalább hat pályázó jelentkezik majd a felhívásra. A tét sem kevés, a beruházás becsült összege ugyanis nettó 16,9 millió euró. Az elbírálás során az ár lesz a legfontosabb szempont, a kivitelezésre 26 hónap áll majd rendelkezésre. (Pontosabban enynyi a szerződéses időszak, ami a felhívás szerint nem hosszabbítható meg.) A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér jelenlegi kapacitása évente 11,5-12 millió utas, és tavaly minden rekordot megdöntve csaknem 10,3 millió utas fordult meg Ferihegyen. A következő években várhatóan tovább növekszik a forgalom, így már most hozzá kell látni a fejlesztéshez, hogy mire az utasok száma eléri az évi 11,5 milliót, rendelkezésre álljon az új létesítmény. Amennyiben azonban az utasok száma a jelenlegi szinten növekszik, a mostani beruházás ellenére idővel elkerülhetetlen lesz a C terminál megépítése. A reptér üzemeltetője ezek mellett egy hotel megépítésének tervét is fontolgatja már egy ideje. A kormányzat pedig az infrastuktúraberuházásnak lát neki. A tervek szerint 2019-2020 körül kezdődhet el a vasúti összeköttetés megépítése, miközben a közúti kapcsolatot is fejleszteni kívánja a kabinet. DIÓSZEGI JÓZSEF Ha kész az új móló, elbontják a fapadosok bádogbeszállóját fotó:veresviktor VILÁGGAZDASÁG 2016. május 2., hétfő Alapítványok Nyikos szerint túlterjeszkedett hatáskörén az igazgatóság Csúszik a vizsgálat Még várat magára a jegybank alapítványainak felügyelőbizottsági vizsgálata, miután az ezzel megbízott fideszes delegált a botrányos új fejleményeket is górcső alá akarja venni. CSABAI KÁROLY További időt és pénzt kért Madarász László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hatfős felügyelőbizottságának (fb) fideszes delegáltja ahhoz, hogy befejezze a jegybank fél tucat Pallas Athéné-alapítványa létrehozatalának körülményeire, jogszerűségére vonatkozó vizsgálatát. Utóbbival Madarászt még tavaly szeptemberben bízta meg a testület, ám a Világgazdaság értesülései szerint még legalább egy hónapig nem készül el a jelentéssel, így az a következő, május 20-i fb-ülésen még biztosan nem kerül terítékre. A halasztást a múlt pénteki fb-ülésen Madarász az utóbbi napokban nyilvánosságra került, új információkkal indokolta. Miután ugyanis március végén előbb a Kúria, majd az Alkotmánybíróság kimondta, az MNB által az alapítványoknak juttatott vagyon közpénz, így azok elköltéséről kötelesek beszámolni, április 22-én nyilvánosságra hozták az 5 millió forintot meghaladó értékű szerződéseiket. Köztük például azt, hogy a Matolcsy György jegybankelnök kuratóriumi elnöksége alatt álló, 60 milliárd forintos vagyonú Pallas Athéné Domus Animae 600 millió forinttal támogatta a Matolcsy unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz köthető New Wave Media Kft.-t, ami a Vs.hu és - tavaly decembertől - az Origó kiadója. A tavaly szeptemberben, elindult másik két vizsgálat már lezárult. Az fb öt igen és egy nem szavazat mellett elfogadta a KDNP-s tagja, Szényei Gábor András által elkészített jelentést, ami jogszerűnek találta azt, hogy az MNB eddig 75 milliárd forintot költött a 2018 végéig 100 millió eurós keretösszegű műkincsvásárlási program keretében. Ezzel szemben a jobbikos delegált Nyikos Lászlónak a jegybank hat ingatlanvásárlásáról készült jelentése csak egy igen szavazatot kapott, valamint egy nemet, míg négyen tartózkodtak. A dokumentumot pedig titkosították, leszavazva Nyikos azon javaslatát is, hogy a jelentés kerüljön fel a jegybank honlapjára. Az volt a legnagyobb probléma a jelentéssel - közölte a szavazásnál tartózkodó Papcsák Ferenc, az fb fideszes elnöke a napi.hu-val -, hogy nem adott választ arra, az MNB igazgatósága - mint jogi személy-jogszerűen vásárolta-e meg a szóban forgó ingatlanokat. Emellett az fb-elnöke szerint az sem derült ki a dokumentumból, hogy e tárgyban milyen a nemzetközi gyakorlat - e kritikát Papcsák szerint Nyikos a korábbi ülésen már elfogadta, mégsem végzett nagyobb merítést. Továbbá nem vizsgálta meg az MNB ingatlanstratégiáját visszamenőlegesen, és nem járta körbe alaposan a hasznosítás kérdését sem. Ezzel szemben Nyikos a Világgazdaságnak azt mondta, igenis megállapította, hogy az MNB ingatlanvásárlásai jogszerűek voltak, emellett azonban felrótta az igazgatóságnak, hogy nem mérlegelte, hosszú távon van-e értelme mondjuk egy kastély - a tiszaroffi - megvételének. Mint fogalmazott, nem volt meg a kétely a jegybanki döntéshozókban, vajon szabályosak voltak-e az ingatlanvásárlások. Az igazi gond a jobbikos képviselő szerint az lehetett, hogy azt is megállapította: az MNB igazgatósága még a hatályos jegybanktörvényben adott széles jogkörén is túlterjeszkedett. Eszerint miközben a törvényből az következik, hogy a jegybank alapítványokat csak a felügyeleti bírságokból származó bevételeiből támogathat (melyek összege a legutóbbi közzétett adat szerint 2014-ben 4 milliárd forint volt), az MNB összesen 260 milliárdot juttatott a 2013 decembere és 2014 decembere között létrehozott hat alapítványának. Ennek Nyikos szerint azért van köze az ő jelentéséhez, mert azon hat ingatlanból, melynek megvásárlását ő górcső alá vette, az MNB négyet átadott az alapítványainak. Míg Papcsák azt mondta, még tesz egy kísérletet Nyikosnál, hogy a korábbi ülésen elfogadott szempontú kiegészítésekkel dolgozza át a jelentését, ha pedig erre nem hajlandó, akkor egy másik fb-tagot bíz meg az ingatlanvásárlások vizsgálatával, addig Nyikos úgy véli, ez a téma végleg lekerült a napirendről. Báger Gusztáv, az MNB Monetáris Tanácsának tagjával együtt tette le esküjét tavaly nyáron az új a felügyelőbizottság. Nyikos László, Szényei Gábor András, Madarász László és Papcsák Ferenc, a testület elnöke (balról jobbra) fotó:földiimre