Világgazdaság, 2019. szeptember (51. évfolyam, 167-187. szám)

2019-09-02 / 167. szám

magyar gazdaság ­ Államtitkárokat cserél le az ITM Két államtitkári poszton is válto­zás történt az Innovációs és Tech­nológiai Minisztériumban. A köztár­sasági elnök felmentette Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztó­védelemért, illetve Weingartner Ba­lázs fenntarthatóságért felelős ál­lamtitkárt. Az előbbi helyét a minisz­térium korábbi parlamenti állam­titkára, Cseresnyés Péter veszi át, az utóbbiét pedig Schanda Tamás, ed­digi európai uniós ügyekért felelős ál­lamtitkár. Az európai ügyekért a jövő­ben Perényi Zsigmond felel. I­VG ■ ■ 1 . NÖVEKEDÉS I Az idei évben még bőven négy százalék feletti lehet a gyarapodás, jövőre lassulhat a gazdaság A szolgáltatások is nyomták a GDP-t N. L­­. A beruházások, azokon belül az innovációk, vala­mint a keresetvezérelt szolgáltatási terület dobta meg a második negyedévi növekedési adatot a KSH szerint. A bruttó hazai ternék (GDP) 4,9 százalékkal nőtt a má­sodik negyedévben az elő­ző év azonos időszakához viszonyít­va, az előző negyedévinél pedig 1,1 százalékkal volt nagyobb a gazda­ság teljesítménye - erősítette meg második becslése alapján pénte­ken a Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH). A növekedéshez a szol­gáltatások 2,2 százalékponttal, az építőipar 1,2, az ipar 0,9 százalék­­ponttal járult hozzá. A szolgáltatá­sokon belül a kereskedelem, a szál­láshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzájárulása volt a legjelentősebb, 0,7 százalékpont. Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató mak­rogazdasági elemzője szerint az, hogy a szolgáltatások, azokon be­lül is a kereskedelem, a turizmus és a szállítás, raktározás növekedése még gyorsult is, elsősorban a dina­mikusan emelkedő keresetek ered­ménye. A mezőgazdaság teljesítmé­nye semlegesen hatott a GDP-re a vizsgált negyedévben, ám Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemző­je arra figyelmeztetett, hogy a csök­kenő teljesítményű mezőgazdaság a következő negyedévekben akár ne­gatív irányba is húzhatja majd az adatot. A lakossági fogyasztás 2,5 száza­lékponttal, a beruházások 4,3 száza­lékponttal járultak hozzá a növeke­déshez. A beruházásoknál az építés mellett a gépek és berendezések kategóriája is nagymértékben nőtt, ami Virovácz Péter, az ING Bank ve­zető elemzője szerint azt jelzi, hogy a vállalatok egyre többet költenek korszerűsítésre, automatizációra és digitalizációra. A belföldi felhaszná­lás 6,1 százalékkal növelte, a külke­reskedelmi forgalom alakulása 1,2 százalékkal - ezen belül az árufor­galom nettó exportja 1,5 százalék­kal - csökkentette a növekedés üte­mét. Virovácz Péter a lassuló ipari növekedéssel és a külkereskedel­met érintő világpiaci zavarokkal magyarázta, hogy az első negyedév kedvező külpiaci teljesítménye után a nettó export a második negyedév­ben ismét visszafogta a gazdaság növekedési ütemét. Az ipar teljesítménye 3,8, ezen belül a feldolgozóiparé 3,1 száza­lékkal emelkedett az előző év azo­nos időszakához mérten, az első ne­gyedévi 5,9, illetve 5,8 százalékos növekedés után­­ nem meglepő mó­don a hajtóerő a közútijármű-gyár­­tás volt. Az építőipar hozzáadott értéke 27,8 százalékkal nőtt, ez visszacsúszás az első negyedévi 46,7 százalékot követően. Németh Dávid szerint a nemzetközi gazda­ság lassulása nem sok jót ígér a ma­gyar ipar számára. Továbbra is a magyar gazdaság növekszik a legnagyobb mértékben az Európai Unióban, ráadásul nem­csak a lakossági fogyasztás, hanem a mögötte lévő bérnövekedés is magas - kommentálta az adatokat Varga Mihály pénzügyminiszter, ki­emelve, hogy alapvetően a szolgál­tatói szektor teljesítménye segítette a gazdasági növekedést a lakossá­gi fogyasztás és a beruházások mellett. Varga szerint a beruházá­si boom nem áll le, jó eséllyel idén meghaladjuk a tavalyi 8500 milliárd forintos beruházási értéket. Az év második felében lassulni fog a gazdasági növekedés, a kilá­tások alapján a K&H Bank vezető elemzője szerint az idén 4,3 szá­zalékkal növekedhet a GDP, jövőre pedig 3,5 százalékos GDP-bővülést tart elképzelhetőnek. Virovácz Pé­ter az év második felében is közel 4,5 százalékos átlagteljesítmény-A GDP-NÖVEKEDÉS ALAKULÁSA*­­ 2015.I. né. ► 2019. II. né. (előző évhez képest, százalék) re számít, így 2019 egészét tekint­ve 4,7 százalék lehet a növekedés. Nyeste Orsolya, az Erste Bank ve­zető makrogazdasági elemzője nem vár lényeges változásokat a növe­kedést meghatározó tényezőkben, a gazdaság összességében 4,5 szá­zalékkal nőhet az idén. A jövő év lassulást hozhat, miután a bérek növekedési üteme kisebb lehet, a beruházásokat már kevésbé támo­gatják az EU-s források. Az Erste előrejelzése szerint a növekedé­si ütem jövőre a 3-3,5 százalékos sávba kerülhet. G«r-w-^-”....-----.................----­Forrás: KSH, VG-grafika * Magyarországon ­ A több pénz sem rejti el az oktatás terén meglévő véleménykülönbségeket A jövő évi költségvetésben a kormány 645 milliárd fo­rinttal többet költ oktatásra, mint 2010-ben - jelentette ki Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: az elmúlt harminc esztendő legnagyobb iskolafejlesztési programja zajlik, ehhez a kormány több mint 110 milliárd forintnyi uniós és további 46 milliárd fo­rintnyi állami támogatást biztosít. Eközben a köznevelési törvény módosítása ellen tüntettek középiskolások, akik szeptember 13-ra országos diáksztrájkot hirdettek meg, a Pedagógusok Szakszervezete pedig a pedagógusok túlterheltségére és a pálya elöregedésére figyelmeztetett a tanévnyitón. Szabó Zsuzsa elnök emlékeztetett: míg a garantált bérminimum 2014 óta 72 százalékkal nőtt, a pedagógusok bére csak 27 százalékkal. I­VG Fehérítő hatásuk révén három év alatt milliárd forint bevételt hoztak az online pénztárgépek ­ A turizmus és a szállítás erősíti a külkereskedelmi aktívumot A szolgáltatások euróban számított exportja 1,4 százalék­kal, importja 1,8 százalékkal nőtt az idei második negyed­évben az előző év azonos időszakához képest. Az aktívum 2,341 milliárd eurót tett ki, 17,millió euróval nőtt a múlt év második negyedévéhez mérve - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az export értéke 6,6 milliárd euró (2,1 ezermilliárd forint), az importé 4,2 milliárd euró (1,4 ezermilliárd forint) volt. Az aktívum 43 százaléka a tu­rizmusból, 34 százaléka a szállítási szolgáltatásokból szár­mazott. A szolgáltatásexport 71, az import 76 százalékát az Európai Unió tagországaival bonyolította le Magyarország. A legfontosabb partnerünk Németország az összforgalom 19 százalékával, míg az Amerikai Egyesült Államok 10 szá­zalékos arányban részesedett a kereskedelemből. I­VG KSH : A fizetések emelkedését az erős munkaerő-kereslet befolyásolta Egy év alatt több mint tizedével nőtt az átlagbér KOTRUCZÓ MELITTÁI A bruttó átlag­­kereset júniusban 364 800 forint volt, 10,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Közfog­lalkoztatottak nélkül számolva pe­dig 375 100 forintos érték alakul ki -jelezte a Központi Statisztikai Hi­vatal a legfrissebb adatokat. A nettó átlagkereset ugyanebben a hónap­ban kedvezmények nélkül 242 600 forint volt. A 10,6 százalékos növekedés azonban nem csupán júniusra, ha­nem az év első hat hónapjára is igaz, a január-júniusi időszakban a bruttó átlagkereset alacsonyabb, 359 500 (közfoglalkoztatottak nél­kül 369 900), a nettó átlagkereset 239 000 forint volt. A legmagasabb, 672 300 forintos átlagbért tovább­ra is a pénzügyi, biztosítási tevé­kenység területén dolgozók vihet­ték haza, és az is trendszerű, hogy a szálláshely-szolgáltatás, vendég­látás területén dolgozók bére a leg­alacsonyabb, 236 300 forint. Nemenként is nagy eltérés látható: míg a teljes munkaidőben alkalma­zásban álló férfiak körében 393 700, addig a nők körében 325 700 forin­tot ért el az átlagbér. A 25 év alat­tiak átlagkeresete 275 200, a 25- 54 éveseké 374 500, míg az 54 év felettieké 351 200 forint volt. A re­álkereset 6,9 százalékkal emelke­dett a fogyasztói árak - az előző év azonos időszakához mérten - 3,5 százalékos növekedése mellett. Molnár Dániel, a Századvég elem­zője kiemelte: a bérek növekedési üteme továbbra is meghaladja az év eleji minimálbér-emelés mér­tékét, amiből arra lehet következ­tetni, hogy a béreket továbbra is a vállalatok változatlanul erős mun­kaerő-kereslete befolyásolja. Az év egészére 10 százalék feletti bér­­emelkedést vár az elemző, ennek egy újabb lökést adhat a szociális hozzájárulási adó júliusi 2 százalék­­pontos csökkenése. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője rámu­tatott, hogy a bérek 10,6 százalé­kos emelkedése az előző havi adat­hoz képest kis mérséklődést mutat. Ennek elsődleges oka az állami szférában keresendő, ahol 8,4 szá­zalékkal nőttek a bérek. Jelentősen, átlag felett nőttek a fizetések a ne­héziparban és a mezőgazdaság­ban, miközben némi meglepetésre az építőipari bérek 7,6 százalékos növekedése hosszú évek óta a leg­alacsonyabb szám. Horváth And­rás, a Takarékbank vezető elemző­je szerint továbbra is a közszféra a gyenge pontja a bérdinamikának, miközben a versenyszféra rendre felülmúlja az átlagot. A szakember szerint ugyanakkor az idén nyá­ron már elindult az egészségügyi szakdolgozók bérének emelése, és 2022-ig 72 százalékkal nő, ami gyorsíthat a közszféra dinamikáján is, mivel a béremelés mintegy 90 ezer embert érint. Horváth az idei évre 10,3 százalék körüli növeke­dést vár a bruttó bérekben, és úgy véli, a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív marad. A BRUTTÓ KERESETEK ALAKULÁSAI 2019. január-június Vállalkozás Költségvetés Nonprofit Összesen Havi átlagkereset (forint) • Forrás: KSH, VG-grafika Vált az előző évhez képest (%) • üzleti napilap.] www.vg.hu

Next