Világgazdaság, 2019. szeptember (51. évfolyam, 167-187. szám)

2019-09-12 / 175. szám

2 magyar gazdaság ■ Kedveltek a tehetségek A Nemzeti tehetség programnak 2018-ban csaknem másfél milliárd forintot, az egyházaknak 4,8 milli­árd forintot ajánlottak fel a személyi jövedelemadó (szja) 1+1 százaléká­ról rendelkezők - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal annak kapcsán, hogy a sajtóban a témában több he­lyen is 300 ezer forint körüli összeg je­lent meg. Tavaly csaknem 291 ezer magyar döntött úgy, hogy a tehet­ségprogramnak ajánlja fel jövede­lemadója 1 százalékát. A kedvezmé­nyezhető 31 egyház javára 994 ezer magánszemély rendelkezett. I­VG ­ Sztrádát pénzel az EU Borsodban Az ELI 553 millió euróval (nagyjából 184 milliárd forint) segíti a Magyarországról Szlovákiába vezető és Miskol­cot a szlovák határon fekvő Tornyosnémetivel összekötő M30-as autópálya befejezését - közölte az Európai Bi­zottság. Az uniós finanszírozás fedezni fogja többek kö­zött egy 50 kilométeres autópályaszakasz és 48, az út felett átívelő híd megépítését. A várhatóan 2022 febru­árjára lezáruló munkálatokban helyi vállalatok is részt vesznek majd. A fejlesztés része a Balti-tenger és a Fe­kete-, illetve az Égei-tenger menti területeket összekö­tő, Via Carpatia nevű európai közlekedési hálózatnak. Navracsics Tibor leköszönő uniós biztos szerint az érin­tett közúti összeköttetés kiépítése régóta esedékes, és közvetlen előnyökkel jár Borsod-Abaúj-Zemplén megye egymillió lakosa számára. I­VG A jegybank szerint akár százalék alá is csökkenhet a fogyasztói árindex . PEDAGÓGUSOK : Hatéves összevetésben negyven százalékkal több pénz jut a tanári fizetésekre Infláció alatt lehet a bérnövekedés RÁSKI PÉTER Az oktatás­ban dolgozók bérezésére 2 százalékkal költ többet az állam jövőre, ami el­marad a jegybanki inflá­ciós előrejelzés 3,4 szá­zalékától. A Világgazdaság számítá­sai szerint jövőre 2 száza­lékkal nőnek az egyetemi, főiskolai és a Klebelsberg Intéz­ményfenntartó Központ (Klik) alá tartozó dolgozóknak szánt szemé­lyi juttatások, míg az infláció a jegybanki előrejelzés szerint 3,4 százalékos lehet. A 2020-as költ­ségvetésben 678 milliárd forintot különítettek el a tanárok fizetésé­re, ezzel a ráfordítások 2014-hez képest 40 százalékkal emelkedtek, ami jelentősen több, mint az ez idő alatt kumulált 5,4 százalékos inflá­ció. Az egy főre jutó havi juttatás 365 ezer forintra jön ki változatlan létszám mellett, így kedvezmények nélkül 243 ezer forintos nettó bér­rel lehet kalkulálni. Mindez persze egy átlag, és a béren kívüli juttatá­sok összegét is tartalmazza. A TANÁROK BRUTTÓ SZEMÉLYI JUTTATÁSAI­­ a költségvetések és zárszámadások alapján (forint) 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Forrás: VG-györtés, VG-grafika A felsőoktatásban mintegy 69 ezer forinttal magasabb az egy fő­re jutó havi ráfordítás a jövő évi büdzsében, mint a közoktatásban. Míg az előbbiben dolgozók 412 ezer forintra, az utóbbiak 343 ezer forintos átlagos juttatásra számít­hatnak. A végzettségükhöz képest sok­kal alacsonyabb a közoktatásban dolgozók bére: a Központi Statisz­tikai Hivatal (KSH) az idei első fél évben 466 ezer forintos brut­tó átlagkeresetet állapított meg a szellemi foglalkozásúak körében, ami összevetve a 365 ezer forin­tos tanári juttatással mintegy 28 Meglátszanak a csúcsbérek A kiemelkedő vezetői fizetések nélkül számolva egy átlagos tanári fizetésre 2017-ben 259 ezer forintot költött az állam a közoktatásban, míg a felsőoktatásban mindössze 208 ezer forintot - derült ki a 2017-es zárszámadásból. A Klik alá tartozó tanárok így 172 ezer forintból gazdálkodhattak, amit persze jelentősen javíthatnak a béren kívüli juttatások kedvező adózási feltételei, ám a legtöbben még így is 200 ezer forint alatt kereshettek. A felsőoktatásban dolgozók adózás után 138 ezer forintot kaphattak kézhez, itt is javító tényező tehet a cafeteria. A felsőoktatásban dolgozók jelentős része azonban csak má­sodállásban dolgozik, ezért a jövedelmük ennél sokkal magasabb is lehet. A 2020-as költségvetésben 678 milliárd forintot különítettek el százalékos elmaradásról tanúsko­dik. Még nagyobb az eltérés, ha a felsőfokú képzettség önálló alkal­mazását igénylő foglalkozásokkal vetjük össze a pedagógusbéreket: ebben a kategóriában a 2019. ja­nuár-júniusi időszakban 517 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, ezzel számolva a lemaradás már 41 százalékos. üzleti napilap www.vg.hu ­ Segítséget nyújt a kormány az Electrolux jászberényi dolgozóinak A kormány segíti az elhelyezkedésben az Electrolux jászberényi gyárában dolgozó mintegy 800 munkaválla­lót, akit érint a csoportos létszámleépítés - közölte Var­ga Mihály pénzügyminiszter. Palkovics László innováci­ós és technológiai miniszter elmondta: a magyar gazda­ság teljesítménye lehetővé teszi a gyors segítséget, már­­ most 14 cég jelezte szándékát, hogy a munkavállaló­kat alkalmazná. Ezt a kört tovább bővítik, hogy nagyobb portfolióból választhassanak az érintettek. A két tárca­vezető hangsúlyozta, hogy a kormány nem hagyja ma­gára az embereket, és segíteni fog, hogy el tudjanak he­lyezkedni. A kormány a tegnap reggeli ülésén erről külön napirendi pontként is tárgyalt. Az Electrolux kedden je­lentette be a leépítést. I­VG Ötezren kaptak állami jóváírást VG­­ Több mint ötezren kaptak diákhi­telhez kapcsolódó családtámogatást 2018 eleje óta, nekik átlagosan egy­millió forintot engedtek el - erről No­­vák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára beszélt. A program lényege, hogy a gyermeket vállaló édesanyák diákhi­­tel-törlesztését az első várandósság harmadik hónapjától három évre fel­függesztik, a második gyermeknél pedig el is engedik a tartozás felét. A harmadik gyermek érkezésé­vel a teljes összeget jóváírják, ami akár 10 milió forint is lehet. Az Em­mi államtitkára kitért arra is, hogy a gyermekek után járó jelzáloghitel­elengedés lehetőségét az augusztus 27-ig tartó szűk két hónap alatt há­romezer család kérvényezte. Az ál­lam a fennálló jelzáloghitelekből a második gyermek után egymillió fo­rintot, a harmadik gyermeknél négy­­milió forintot, minden további gyer­mek esetében pedig egy-egy milió forintot ír le. Novák Katalin hang­súlyozta: a családvédelmi akcióterv hatálybalépése óta több mint 46 ez­ren igényelték a programcsomag valamely elemét. A szabad felhasz­nálású Diákhitel 1-et 6 százalékkal, míg a felsőoktatási képzési díjak ki­­egyenlítésére igénybe vehető Diák­­hitel2-t 34 százalékkal több diák vet­te igénybe 2018-ban, mint egy évvel korábban - ezt már Magyar Péter, a Diákhitel Központ vezérigazgatója mondta el. Tájékoztatása szerint a rendszer 2001-es indulása óta több mint 400 ezer hallgató vett fel diák­hitelt, több mint felük - saját beval­lása szerint - nem tudott volna fel­sőoktatási tanulmányokat végezni a kölcsön nélkül. ORIENTÁCIÓ Az új rendszer összehasonlítja a munkaerőpiaci mutatókat, és a pályaválasztásban is segít Gyűlnek az információk a frissdiplomások kilátásairól KONCSEK RITA | Valamivel több, mint 1,9 milliárd forint uniós támogatás­ból valósult meg a diplomás pálya­követési rendszer (DPR), amely az Oktatási Hivatal mikrosite-jaként érhető el. A Diplomantul.hu egye­dülállóan támogatja a fiatalok pá­lyaválasztását, a pályaorientációt, hídszerepet tölt be a köznevelés és a felsőoktatás között - válaszolta a Világgazdaság kérdésére Horváth Zita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért fele­lős helyettes államtitkárra. A jövő tavaszig folyamatosan új funkci­ókkal bővülő online keresőfelület tényadatokkal válaszol a középis­kolát befejező diákok legfontosabb kérdéseire: lesz-e munkájuk a dip­loma után, hol tudnak majd a vég­zettségükkel elhelyezkedni, illetve mennyit kereshetnek az egyes mun­kakörökben. A DPR adatbázisában - amely a Nemzeti Adó- és Vámhiva­tal, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, a Magyar Államkincs­tár, a Pénzügyminisztérium és a Di­ákhitel Központ Zrt. vonatkozó sta­tisztikái alapján kalkulál - minden felsőfokú képzési terület szerepel, a rendszer 2009-től 2016-ig tartal­maz adatokat. Egy 2010-ben az alapképzésben végzett pedagógus bruttó átlagke­resete 240 ezer forintot, a mester­szakosoké pedig 338 ezer forintot ért el a DPR adatai szerint. Akik 2012-ben végeztek, azok 221 ezer Idén a mesterszakon végzett tanárok fizetése 203 ezer forint, míg az alapszakosok bruttó bére 195 ezer forint forintot keresnek, a mesterszako­sok pedig 317 ezer forintot visznek haza. A megjelenő átlagbéradatok minden esetben a 2017. évi brut­tó összjövedelem egy hónapra ve­tített adatai, amelyek tartalmazzák az egyéni vállalkozói jövedelmeket is - válaszolták a Világgazdaság megkeresésére az Oktatási Hiva­talban. Hozzátették: a 2009-2010- es tanévben végzettek béradata hét évvel a végzés utáni időpillanatra, a 2015-2016-os tanévben végzetteké pedig egy évvel a végzés utáni idő­pillanatra vonatkozik. A két végzős évfolyam adatai tehát ilyen módon nem vethetők össze, hiszen az előb­biek hatévnyi munkaerőpiaci előny­nyel rendelkeznek. A FELSŐOKTATÁS GAZDASÁGI KÉPZÉSÉNEK ALAPSZAKÁN VÉGZETTEK 12018 A pedagógus-bértábla alapján a pályakezdő tanárok fizetése 2017- ben az alapszakon végzett diplo­mások esetében megközelítette a bruttó 183 ezer forintot, a mes­terszakon végzettek pedig bruttó 203 ezer forintot vittek haza. Idén a mesterszakon végzettek fizetése változatlanul 203 ezer forint, míg az alapszakon végzettek bruttó bé­re 195 ezer forintra emelkedett. 2009/2010 2013/2014 2015/2016 Dolgozik (százalék) 64 69 53 Álláskereső (százalék) 1,5 1,3 1,2 Bruttó fizetése (E Ft) 437 347 277 Forrás: Diplomantul.hu

Next