Világgazdaság, 2020. szeptember (52. évfolyam, 168-189. szám)

2020-09-16 / 179. szám

I magyar gazdaság ■ Deficitbe fordult a fizetési mérleg Júliusban az előző havi pozitív egyen­leggel szemben ismét deficitbe for­dult a folyó fizetési mérleg, 297 mil­lió euró hiányt mutatott - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A második negyedévben csak júni­us hozott szerény, 246 millió euró többletet az áprilisi 1,075 milliárd és a májusi 412 millió eurós hiány után. Viszonyításképp:­a tavalyi harmadik negyedévi 540 millió euró és a ne­gyedik negyedévi 779 millió euró hi­ányt az idei első negyedévben 2,4 millió eurós aktívum követte. | VG ■ Négymilliárdból márkázzák a turisztikai térségeket Tizenegy turisztikai térséget határol körül és nevesít az a kormányrendelet, amelynek a megjelenése a jövő intéz­ményrendszeréhez is új alapot teremt, sőt mérföldkő a Magyar Turisztikai Ügynökség közlése szerint. Az új szemléletet tükrözi, hogy a térségek nevében már nem szerepel a „kiemelt” és a „fejlesztési" szó. Az eddigi fejlesz­tésközpontú szemlélet mellett a fókusz az értékesítés­re és a marketingre helyeződik át, a térségeket a belföl­di és a külföldi piacokon is versenybe akarják hozni egyedi márkázással pozícionálva. Ehhez kapcsolódóan a Ginop 1.3.4. keretében 4 milliárd forintos uniós forrás felhaszná­lásával folyamatban van a 11 térség destinácófejlesztési stratégiájának, imázsának, arculatának, márkájának ki­alakítása, piaci pozíciójának meghatározása.­­ VG 17 ezer hektárnyi új erdő telepítésére kértek engedélyt A gazdák több mint üzleti napilap | www.vg.hu ■ Kgfb-s jogszabály-módosítást javasol az ombudsman Jogszabály-módosítást javasol a kötelező gépjármű-fe­lelősségbiztosítás (kgfb) díjképzésére az ombudsman - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. A Ma­gyar Autóklub panaszt nyújtott be az alapvető jogok biz­tosához a kgfb-díjak meghatározásához használt bonus­­malus rendszer szabályozásával és a károkozói pótdíj fel­számításával kapcsolatban. Kozma Ákos, az alapvető jo­gok biztosa rámutatott, hogy a szabályozás a kártörténeti adatok felhasználásának kérdését teljes egészében a biz­tosítókra bízza, ami a díjmegállapítási rendszert önké­nyessé teszi. Az ombudsman szerint a szabályozás nincs tekintettel sem a biztosítók gazdasági érdekeltségére a díjmegállapításban, sem a közszolgáltatást igénybe ve­vő fogyasztók érdekeinek a védelmére. | VG JÖVEDELEM Jelentősen csökkentek a bérekre rakódó terhek az elmúlt évtizedben Egyre kisebb az adóék Magyarországon JÁRDI ROLAND : Évről évre csökken a teljes munkaerőkölt­ség, amely 2020 júliusában már csak 43 százalék volt. Viszonyításképp: egy évtizede még 53 százalékon állt a mutató, ezzel a világon az egyik legmagasabbnak számított a magyar adóteher. A fogyasztási adók magas szinten tartása kevésbé hat negatívan az ország versenyképességére, míg a jöve­delmeket terhelő adók magasan tartása káros, nem ösztönöz az újrabefektetésre, munkavállalásra - közölte a Világgazdaság érdek­lődésére a Pénzügyminisztérium. A szaktárca tájékoztatása szerint a kormány az adórendszer verseny­­képességének növelése érdekében számos lépést hajtott végre, így má­ra jelentősen átalakult az adóbevé­telek szerkezete. A munkaadókat és a munkavállalókat sújtó elvoná­sok mértéke évről évre csökken, az adóék 2020 júliusában 43 százalé­kig süllyedt. A magas adóteher a magyar gaz­daság több évtizedes alapproblé­mája, amit mi sem tükröz jobban, mint az, hogy a bérek teljes munka­erőköltsége, valamint az adóék so­káig az egyik legmagasabbnak szá­mított az OECD-országok között. A 2000-es években rendre 53-54 szá­zalékot ért el a mértéke, 2013-ban is még 49 százalékos volt ez az arány. A Versenyszféra és a Kormány Ál­landó Konzultációs Fóruma (VKF) által 2016-ban megkötött megálla­podás hozta az érdemi fordulatot, amelynek kifutásaként a szociális hozzájárulási adó a kezdeti 28,5 százalékos szintről 2022-re 13 szá­zalékra mérséklődhet. A Pénzügy­minisztérium felhívta a figyelmet arra, hogy a VKF-megállapodásnak köszönhetően 2016 és 2019 júliusa között összesen 9,5 százalékpont­tal, majd 2020-ban 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökkent a szociá­lis hozzájárulási adó kulcsa, mivel a kormány a koronavírus miatt ki­alakult helyzetben eltekintett attól, hogy a megállapodásban a verseny­­szféra évi 6 százalékos reálbéreme­lése szerepelt. Ez számottevően csökkenti az adóéket, és a járvány­helyzetben jelentős többletet hagy a munkáltatóknál. Ezt követően várhatóan még kétszer csökken­het az adó mértéke, ha a reálbérek emelkedése eléri az évi 6 százalé­kos ütemet. Fontos hozzátenni, hogy ezek az arányszámok az egyedülálló, gyer­mek nélküli, átlagos fizetésű mun­kavállalókra vonatkoznak. A ma­gyar adórendszer családtámogató jellege miatt a többgyermekes csa­ládok kisebb adóteherrel találkoz­nak: egy három gyermeket nevelő házaspár, amelynek tagjai az átlag­bér 100, illetve 67 százalékát ke­resik, 2020-ban mindössze 30,13 százalékos adóékkel szembesülhet 15,5 százalékos szociális hozzájá­rulási adókulcs mellett. Bár 2009 óta a teljes munkaerőköltség vala­mennyi családtípusban mérséklő­dött, ugyanakkor a hazai gazdaság­­politikai kormányzás kinyilvánított szándéka, hogy Magyarország ver­senyképessége meghaladja a régiós országokét, a bérekre rakódó ter­hek további csökkentését indokol­ja a jövőben. Az OECD legfrissebb Taxing Wages 2020 kiadványa szerint 2019-ben 2018-hoz képest Magyarorszá­gon 0,5 százalékponttal, 2015-höz képest pedig 4,4 százalékponttal csökkent a foglalkoztatottak után fizetendő adók és járulékok mérté­ke. Hazánk az utóbbi esetén ezzel a vizsgált 37 ország közül a legna­gyobb csökkenést érte el 2019-ben. Azt, hogy ez mit is jelent a gyakor­latban, érzékeltetheti, hogy 2019- ben csak a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentése mintegy 160 milliárd forintot ha­gyott a munkáltatóknál. III m­w 9 m­W­VE # / I­i­­I­I­t­sf/sj­­Ti H * & fr A magas adóteher a magyar gazdaság több évtizedes alapproblémája 1 AZ ADÓÉK VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON 1 százalék 2009 2019 Egyedülálló, átlagbért keres, nincs gyermek 53,10 44,58 Egyedülálló, az átlagbér 167 százalékát keresi, nincs gyermek 58,35 44,58 A házaspár egyik tagja dolgozik, az átlagbért keresi, 2 gyermek 43,22 29,62 A házaspár egyik tagja az átlagbért, a másik az átlagbér 67 százalékát keresi, 2 gyermek 44,42 35,62 A házaspár mindkét tagja az átlagbért keresi, 2 gyermek 48,16 37,10 Forrás: Pénzügyminisztérium MENNYISÉGI LAZÍTÁS • Az ezermilliárdos felülvizsgálati keret harmadánál tart a program Folytathatja az állampapír-vásárlást az MNB R. P. I A tervek szerint folytathatja heti 40 milliárd forintos állampa­pír-vásárlását a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - mondta a Világgaz­daságnak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A Virág Bar­nabás jegybanki alelnök által meg­hirdetett, heti 40 milliárd forint ér­tékű vásárlási mennyiséget teljes egészben a tegnapi aukción vásá­rolta meg az MNB. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági cso­portjának vezetője hangsúlyozta: a 10, illetve 15 éves hozamok va­lamivel magasabbak a korábbinál, ám ez annak tudható be, hogy az Ál­lamadósság Kezelő Központ (ÁKK) a korábbinál több kötvényt bocsátott ki. A nagyobb mennyiségű állampa­pír alapvetően felfelé mozdítaná a kamatokat, ám az eszközvásárlási program ellensúlyozza ezt. Regős Gábor emlékeztetett: az állampapír­­vásárlási program célja, hogy a mo­netáris transzmisszió a hozamgörbe hosszú végén is érvényesüljön. Az állampapír-vásárlással legfel­jebb akkor áll le az MNB, ha már az ÁKK enélkül is jól áll a finanszí­rozással, azaz erősödik a piaci ke­reslet - magyarázta Németh Dávid. A megvett sorozatok változhatnak, mivel 15 éves állampapírból nincs jelentős mennyiség, így inkább a 10 éves vagy akár rövidebb futamide­jű kötvények vásárlása felé mozdul­hat el a jegybank, mivel az adott sorozat névértékének legfeljebb a 33 százalékát vásárolhatja meg, hogy ne legyen túlzottan meghatá­rozó a jegybanki jelenlét. A K&H Bank szakértője rámutatott: a heti 40 milliárd forintos vásárlás nem jelentős mennyiség ahhoz képest, hogy eredetileg heti 100 milliárd forinttal is számoltak a jegybank­ban, és hogy a felülvizsgálati határt 1000 milliárd forintban állapították meg. A jegybank eddig 354 milli­árd forint értékben vett állampapí­rokat. Regős Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a program hatá­sát nehéz pontosan meghatározni, az viszont látszik, hogy a megemel­kedő finanszírozási igény ellenére sem nőttek jelentős mértékben a hozamok. Az eddig vásárolt állampapír­mennyiség sem az MNB mérleg­főösszegéhez (15 859 milliárd fo­rint), sem a központi költségvetés kötelezettségeihez (31 779 milliárd forint) képest nem jelentős összeg - értékelt a Századvég elemzője. Az eszközvásárlási programoknak ugyanakkor nem a méretük a leg­fontosabb, hanem a piacnak adott jelzésük, valamint a turbulenciák kialakulásának megelőzése. Né­meth Dávid azt emelte ki, hogy a vásárolt eszközök nagyjából a GDP 3 százalékát teszik ki, ami jóval ke­vesebb, mint amennyi akár az euró­pai, akár az amerikai jegybankok mérlegében szerepel. A legfrissebb kimutatások szerint 532 milliárd fo­rint értékben vásárolt állampapírt és jelzálogleveleket az MNB az idén indult programokban. AZ MNB ÁLLAMPAPÍR-VÁSÁRLÁSAI | 2020 (milliárd forint) Forrás: MNB. VG-grafika

Next