Világgazdaság, 2020. szeptember (52. évfolyam, 168-189. szám)
2020-09-16 / 179. szám
I magyar gazdaság ■ Deficitbe fordult a fizetési mérleg Júliusban az előző havi pozitív egyenleggel szemben ismét deficitbe fordult a folyó fizetési mérleg, 297 millió euró hiányt mutatott - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A második negyedévben csak június hozott szerény, 246 millió euró többletet az áprilisi 1,075 milliárd és a májusi 412 millió eurós hiány után. Viszonyításképp:a tavalyi harmadik negyedévi 540 millió euró és a negyedik negyedévi 779 millió euró hiányt az idei első negyedévben 2,4 millió eurós aktívum követte. | VG ■ Négymilliárdból márkázzák a turisztikai térségeket Tizenegy turisztikai térséget határol körül és nevesít az a kormányrendelet, amelynek a megjelenése a jövő intézményrendszeréhez is új alapot teremt, sőt mérföldkő a Magyar Turisztikai Ügynökség közlése szerint. Az új szemléletet tükrözi, hogy a térségek nevében már nem szerepel a „kiemelt” és a „fejlesztési" szó. Az eddigi fejlesztésközpontú szemlélet mellett a fókusz az értékesítésre és a marketingre helyeződik át, a térségeket a belföldi és a külföldi piacokon is versenybe akarják hozni egyedi márkázással pozícionálva. Ehhez kapcsolódóan a Ginop 1.3.4. keretében 4 milliárd forintos uniós forrás felhasználásával folyamatban van a 11 térség destinácófejlesztési stratégiájának, imázsának, arculatának, márkájának kialakítása, piaci pozíciójának meghatározása. VG 17 ezer hektárnyi új erdő telepítésére kértek engedélyt A gazdák több mint üzleti napilap | www.vg.hu ■ Kgfb-s jogszabály-módosítást javasol az ombudsman Jogszabály-módosítást javasol a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjképzésére az ombudsman - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. A Magyar Autóklub panaszt nyújtott be az alapvető jogok biztosához a kgfb-díjak meghatározásához használt bonusmalus rendszer szabályozásával és a károkozói pótdíj felszámításával kapcsolatban. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa rámutatott, hogy a szabályozás a kártörténeti adatok felhasználásának kérdését teljes egészében a biztosítókra bízza, ami a díjmegállapítási rendszert önkényessé teszi. Az ombudsman szerint a szabályozás nincs tekintettel sem a biztosítók gazdasági érdekeltségére a díjmegállapításban, sem a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeinek a védelmére. | VG JÖVEDELEM Jelentősen csökkentek a bérekre rakódó terhek az elmúlt évtizedben Egyre kisebb az adóék Magyarországon JÁRDI ROLAND : Évről évre csökken a teljes munkaerőköltség, amely 2020 júliusában már csak 43 százalék volt. Viszonyításképp: egy évtizede még 53 százalékon állt a mutató, ezzel a világon az egyik legmagasabbnak számított a magyar adóteher. A fogyasztási adók magas szinten tartása kevésbé hat negatívan az ország versenyképességére, míg a jövedelmeket terhelő adók magasan tartása káros, nem ösztönöz az újrabefektetésre, munkavállalásra - közölte a Világgazdaság érdeklődésére a Pénzügyminisztérium. A szaktárca tájékoztatása szerint a kormány az adórendszer versenyképességének növelése érdekében számos lépést hajtott végre, így mára jelentősen átalakult az adóbevételek szerkezete. A munkaadókat és a munkavállalókat sújtó elvonások mértéke évről évre csökken, az adóék 2020 júliusában 43 százalékig süllyedt. A magas adóteher a magyar gazdaság több évtizedes alapproblémája, amit mi sem tükröz jobban, mint az, hogy a bérek teljes munkaerőköltsége, valamint az adóék sokáig az egyik legmagasabbnak számított az OECD-országok között. A 2000-es években rendre 53-54 százalékot ért el a mértéke, 2013-ban is még 49 százalékos volt ez az arány. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) által 2016-ban megkötött megállapodás hozta az érdemi fordulatot, amelynek kifutásaként a szociális hozzájárulási adó a kezdeti 28,5 százalékos szintről 2022-re 13 százalékra mérséklődhet. A Pénzügyminisztérium felhívta a figyelmet arra, hogy a VKF-megállapodásnak köszönhetően 2016 és 2019 júliusa között összesen 9,5 százalékponttal, majd 2020-ban 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökkent a szociális hozzájárulási adó kulcsa, mivel a kormány a koronavírus miatt kialakult helyzetben eltekintett attól, hogy a megállapodásban a versenyszféra évi 6 százalékos reálbéremelése szerepelt. Ez számottevően csökkenti az adóéket, és a járványhelyzetben jelentős többletet hagy a munkáltatóknál. Ezt követően várhatóan még kétszer csökkenhet az adó mértéke, ha a reálbérek emelkedése eléri az évi 6 százalékos ütemet. Fontos hozzátenni, hogy ezek az arányszámok az egyedülálló, gyermek nélküli, átlagos fizetésű munkavállalókra vonatkoznak. A magyar adórendszer családtámogató jellege miatt a többgyermekes családok kisebb adóteherrel találkoznak: egy három gyermeket nevelő házaspár, amelynek tagjai az átlagbér 100, illetve 67 százalékát keresik, 2020-ban mindössze 30,13 százalékos adóékkel szembesülhet 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adókulcs mellett. Bár 2009 óta a teljes munkaerőköltség valamennyi családtípusban mérséklődött, ugyanakkor a hazai gazdaságpolitikai kormányzás kinyilvánított szándéka, hogy Magyarország versenyképessége meghaladja a régiós országokét, a bérekre rakódó terhek további csökkentését indokolja a jövőben. Az OECD legfrissebb Taxing Wages 2020 kiadványa szerint 2019-ben 2018-hoz képest Magyarországon 0,5 százalékponttal, 2015-höz képest pedig 4,4 százalékponttal csökkent a foglalkoztatottak után fizetendő adók és járulékok mértéke. Hazánk az utóbbi esetén ezzel a vizsgált 37 ország közül a legnagyobb csökkenést érte el 2019-ben. Azt, hogy ez mit is jelent a gyakorlatban, érzékeltetheti, hogy 2019- ben csak a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentése mintegy 160 milliárd forintot hagyott a munkáltatóknál. III mw 9 mWVE # / IiIItsf/sjTi H * & fr A magas adóteher a magyar gazdaság több évtizedes alapproblémája 1 AZ ADÓÉK VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON 1 százalék 2009 2019 Egyedülálló, átlagbért keres, nincs gyermek 53,10 44,58 Egyedülálló, az átlagbér 167 százalékát keresi, nincs gyermek 58,35 44,58 A házaspár egyik tagja dolgozik, az átlagbért keresi, 2 gyermek 43,22 29,62 A házaspár egyik tagja az átlagbért, a másik az átlagbér 67 százalékát keresi, 2 gyermek 44,42 35,62 A házaspár mindkét tagja az átlagbért keresi, 2 gyermek 48,16 37,10 Forrás: Pénzügyminisztérium MENNYISÉGI LAZÍTÁS • Az ezermilliárdos felülvizsgálati keret harmadánál tart a program Folytathatja az állampapír-vásárlást az MNB R. P. I A tervek szerint folytathatja heti 40 milliárd forintos állampapír-vásárlását a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - mondta a Világgazdaságnak Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A Virág Barnabás jegybanki alelnök által meghirdetett, heti 40 milliárd forint értékű vásárlási mennyiséget teljes egészben a tegnapi aukción vásárolta meg az MNB. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője hangsúlyozta: a 10, illetve 15 éves hozamok valamivel magasabbak a korábbinál, ám ez annak tudható be, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a korábbinál több kötvényt bocsátott ki. A nagyobb mennyiségű állampapír alapvetően felfelé mozdítaná a kamatokat, ám az eszközvásárlási program ellensúlyozza ezt. Regős Gábor emlékeztetett: az állampapírvásárlási program célja, hogy a monetáris transzmisszió a hozamgörbe hosszú végén is érvényesüljön. Az állampapír-vásárlással legfeljebb akkor áll le az MNB, ha már az ÁKK enélkül is jól áll a finanszírozással, azaz erősödik a piaci kereslet - magyarázta Németh Dávid. A megvett sorozatok változhatnak, mivel 15 éves állampapírból nincs jelentős mennyiség, így inkább a 10 éves vagy akár rövidebb futamidejű kötvények vásárlása felé mozdulhat el a jegybank, mivel az adott sorozat névértékének legfeljebb a 33 százalékát vásárolhatja meg, hogy ne legyen túlzottan meghatározó a jegybanki jelenlét. A K&H Bank szakértője rámutatott: a heti 40 milliárd forintos vásárlás nem jelentős mennyiség ahhoz képest, hogy eredetileg heti 100 milliárd forinttal is számoltak a jegybankban, és hogy a felülvizsgálati határt 1000 milliárd forintban állapították meg. A jegybank eddig 354 milliárd forint értékben vett állampapírokat. Regős Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a program hatását nehéz pontosan meghatározni, az viszont látszik, hogy a megemelkedő finanszírozási igény ellenére sem nőttek jelentős mértékben a hozamok. Az eddig vásárolt állampapírmennyiség sem az MNB mérlegfőösszegéhez (15 859 milliárd forint), sem a központi költségvetés kötelezettségeihez (31 779 milliárd forint) képest nem jelentős összeg - értékelt a Századvég elemzője. Az eszközvásárlási programoknak ugyanakkor nem a méretük a legfontosabb, hanem a piacnak adott jelzésük, valamint a turbulenciák kialakulásának megelőzése. Németh Dávid azt emelte ki, hogy a vásárolt eszközök nagyjából a GDP 3 százalékát teszik ki, ami jóval kevesebb, mint amennyi akár az európai, akár az amerikai jegybankok mérlegében szerepel. A legfrissebb kimutatások szerint 532 milliárd forint értékben vásárolt állampapírt és jelzálogleveleket az MNB az idén indult programokban. AZ MNB ÁLLAMPAPÍR-VÁSÁRLÁSAI | 2020 (milliárd forint) Forrás: MNB. VG-grafika