Világgazdaság, 2021. szeptember (53. évfolyam, 168-189. szám)
2021-09-16 / 179. szám
MAGYAR GAZDASÁG Csak kismértékben emelkedett az államadósság devizakitettsége Jó üzletet kötött a kötvénypiacon az állam FERENTZI ANDRÁSI A VG-nek nyilatkozó elemzők szerint remek időzítéssel és hozammal sikerült államkötvényt eladnia Magyarországnak. Kedden 4,25 milliárd dollárnyi, tegnap egy milliárd eurónyi államkötvényt értékesített. Soha ilyen nagy összegű egyszeri kötvénykibocsátást nem hajtott még végre Magyarország, mint kedden. A szeptember 14-i, összesen 4,25 milliárd dollárnyi (1258 milliárd forintnyi) kötvénykibocsátásból 2,25 milliárd dollárnyit tízéves futamidejű, 2,125 százalékos fix kamatozással, 2 milliárd dollárnyi kötvényt pedig harmincéves futamidővel, 3,125 százalékos fix kamatozással vont be. Az előbbi hozama 1 százalékponttal, az utóbbié 1,5 százalékponttal haladja meg a referenciának számító, hasonló futamidejű amerikai államkötvényekhez a RÉGIÓS ORSZÁGOK HITELMINŐSÍTÉSE már - derült ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tegnapi közleményéből. A VG-nek nyilatkozó elemzők szerint jó időzítéssel vett fel kedvező kamatozású hitelt az állam, amelynek egy részéből tartalékot is képezhet. Az ÁKK tegnap újabb nagy összegű kibocsátást hajtott végre: egymilliárdnyi hétéves lejáratú eurókötvényt értékesített - jelentette be tegnap délutáni sajtótájékoztatóján Varga Mihály pénzügyminiszter. Az egymilliárd euró összegű, hétéves futamidejű, 0,125 százalékos fix kamatot fizető sorozat hozama 0,326 százalék. A kötvény kuponja a legalacsonyabb, amelyet a magyar állam elért eddigi eurókötvény-kibocsátásai során, a négyszeres túljegyzésnek köszönhetően a kötvényeket az eredeti árindikációnál (0,75 százalék) 0,27 százalékponttal szűkebben sikerült árazni. „Ilyet azok az országok tehetnek meg, amelyek kellő bizalommal rendelkeznek a befektetőknél. Jó árat kaptunk, és olyan futamidővel, amely a törlesztést alacsony költségszintűvé teszi. Az első és a második negyedéves gazdasági növekedés megfelelő érv a befektetőknek, hogy a papírjainkat megvásárolják” mondta a pénzügyminiszter. A VG kérdésére a sajtótájékoztatón azt is közölte, hogy a tárca 7 százalék feletti GDP-növekedést vár az idén. A kötvények iránt igen nagy volt a befektetők érdeklődése. A többszörös túljegyzés miatt sikerült az eredeti árindikációnál szűkebben árazni. A befolyó összeget az ÁKK általános finanszírozási célokra, egyebek között a 2022. évi költségvetési hiány részbeni előfinanszírozására fogja felhasználni - közölte az államadósság-kezelő. „A több mint négymilliárd dollárnyi kötvényt kedvező feltételekkel, alacsony kamattal és hosszú, tíz- és harmincéves futamidővel sikerült kibocsátani. Ez azt jelenti, hogy a befektetők bíznak a magyar gazdaságban. A most bevont forrásokat a gazdaság újraindítására, a beruházások támogatására fordítjuk” - nyilatkozott még délelőtt a Facebook-oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter is. „A szükség és az időzítés jól jött össze, ugyanis a kamatok most alacsonyabbak, mint például a tavaszi ugrás idején voltak. Később pedig várhatóan ismét megindulnak felfelé” - mondta a VG-nek Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, aki szerint a most befolyt összegre azért volt szükség, hogy az állam előre tudja finanszírozni az uniótól várt forrásokat, illetve a jövőre kifutó kötvényeket. Az összeg az inflációra nem lesz hatással, azt inkább a lakosságnak kifizetendő támogatások (például a nyugdíjprémium, a rendvédelmi dolgozóknak járó juttatások és a várható 200 ezer forintos minimálbér) dobják majd meg a jövő év elején. . „Nagyon kedvező hozamot sikerült elérni, ráadásul elég jó időzítéssel, kedvező költségű hitelt vett fel az állam, amely a befolyt pénzt a 2022-es költségvetési hiány finanszírozására és az uniós pénzek előfinanszírozására költheti, bizonyos részéből pedig akár jegybanki tartalékot is képezhet. Azaz nem költi el egyből, így nem növeli az inflációt” - véleményezte a VG-nek a kötvénykibocsátást Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. Varga Zoltán rámutatott, hogy a mostani kibocsátás a devizakitettséget ugyan növeli, de az államadósságnak ez már csak kis része, nagyjából 20 százaléka, a mostani kibocsátás pedig csak 2-3 százalékponttal emeli ezt. Régiós összehasonlításban egyébként kissé, nagyjából 100 bázisponttal magasabb hozamon sikerült értékesíteni a kötvényeket, mint például a cseheknek és a lengyeleknek sikerült, amit részben az országkockázati felár (CDS) is indokol. Az ÁKK egyébként hétfőn jelentette be, hogy módosította az idei finanszírozási tervét, eszerint legfeljebb 4,5 milliárd euró összegben bocsáthat ki devizakötvényt az uniós források esetleges csúszása miatt. A régiót nézve Románia júliusban bocsátott ki eurókötvényt, összesen 3,5 milliárdos értékben kilenc- és húszéves ISjárattal, 2, illetve 3,2 százalékos hozammal. Lengyelország tavaly nyáron negatív hozammal bocsátott ki kétmilliárd eurónyi kötvényt. Csehország az elmúlt időszakban nem bocsátott ki devizakötvényt. S&P Moody's Fitch Magyarország BBB Baa3 BBB Románia BBBBaa3 BBBLengyelország AA2 ACsehország AAAa3 AAForrás: VG-gyűjtés RÉGIÓS TÍZÉVES ÁLLAMKÖTVÉNYHOZAMOK 2021. június 22. ► szeptember 14. (százalék) román magyar —lengyel —cseh 1,0 i.....i...............r..............i« « » VII. Vili. IX. Forrás: Refinitiv, VG-grafika Dinamikus növekedés látszik a bankkártyás forgalomban B. M. T. I Jól látszanak a második negyedéves pénzforgalmi adatokon a járványhelyzet enyhülésének, illetve a gazdaság újraindulásának hatásai, miközben az elektronikus fizetés terjedését ösztönző szabályozás is hozzájárult a bővüléshez - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank statisztikái szerint a hazai kibocsátású bankkártyákkal belföldön végrehajtott vásárlási tranzakciók száma csaknem 31 százalékkal emelkedett 2020 második negyedévéhez képest, és megközelítette a 280,5 milliót. A belföldi kártyás vásárlások értéke is látványosan, 26,6 százalékkal nőtt éves összevetésben, megközelítve a 2268 milliárd forintot. Nem meglepő módon a külföldi kártyás vásárlási tranzakcióknál is szép növekedést mért az MNB: a számuk 21,3, az értékük pedig 31,4 százalékkal emelkedett egy év alatt. A belföldi készpénzfelvételi tranzakciók száma bő 8 százalékkal, 22,43 millióra nőtt a múlt év második negyedéhez képest, és az egy műveletre jutó összeg is nőtt, 14,3 százalékkal. A jegybank adatai szerint az internetes bankkártyás vásárlási forgalom a korábbinál kissé visszafogottabb, de változatlanul gyors ütemben növekszik. A belföldi tranzakciók száma 21,7 százalékkal nőtt egy év alatt, az értékük pedig 14,7 százalékkal, 397 milliárd forint közelébe emelkedett. A külföldi internetes vásárlások számánál 16,7, az értékénél pedig 25,5 százalékos bővülést hozott az elmúlt egy év, így az utóbbi már meghaladta a 253 milliárd forintot. Az itthon működő POS-terminálok száma megközelítette a 226 ezret június végén, ami bő 35 ezer darabos - 18,7 százalékos - emelkedés 2020 azonos időszakához mérten. A POS-ok számának gyors emelkedéséhez az a január óta hatályos szabályozás is hozzájárult, amely szerint minden online pénztárgéppel rendelkező üzlethelyiségben biztosítani kell az elektronikus fizetés lehetőségét. A bankjegykiadó automaták száma viszont kereken százzal csökkent éves összehasonlításban, így júniusban 4912-t tett ki. A bankszámlák száma 1,8 százalékkal, 10,485 millióra nőtt a júniusig tartó egy évben, a forgalomban lévő bankkártyáké pedig 2 százalékkal, 9,78 millió közelébe emelkedett. A hitelkártyák száma viszont tovább csökkent: június végén már kevesebb mint 1,19 millió volt belőlük forgalomban. A BELFÖLDI KÁRTYÁS VÁSÁRLÁSOK ÉRTÉKE II.né.(MrdFt) 2267,6 1610,7: 1335,1 1066,6 ■ M; 1791,1 ;___ 2020 2021 2017 2018 2019 Forrás: MNB, VG-grafika * Y üzleti napilap www.vg.hu VILÁGGAZDASÁG Javította GDP-várakozását a Századvég D. Z. l Legfrissebb előrejelzésében felfelé módosította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó várakozását a Századvég Gazdaságkutató: az idei évre 7,8, míg 2022-re 5,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizál. A kutatóintézet negyedéves makrogazdasági előrejelzésében rámutatott, hogy a második negyedévet a várakozásokat meghaladó, éves alapon 17,9, míg negyedéves alapon 2,7 százalékos gazdasági bővülés jellemezte, így a magyar gazdaság teljesítménye meghaladta a válság előtti szintet. Vagyis a gazdaság egészét tekintve kilábalt a válságból, bár ez nem igaz minden egyes ágazatra. Londoni makrogazdasági elemzők korábbi előrejelzése szerint is elérheti a 7 százalékot a magyar gazdaság idei egész éves növekedési üteme. A prognózis szerint a háztartások fogyasztási kiadásai az idén 5,2, jövőre pedig 5,3 százalékkal emelkedhetnek. A növekedésben mindkét évben szerepet játszhat, hogy a megelőző évi korlátozások alacsonyabb bázist jelentenek, de a gazdaság újraindulásával a háztartások jövedelmi helyzete is javul, ami lehetővé teszi a fogyasztás további bővülését. A beruházások volumene 2021- ben mintegy tizedével, 9,9 százalékkal, 2022-ben pedig 5,4-del bővülhet, amihez az alacsony bázis mellett a kedvezményes hitelprogramok, illetve a közös uniós hitelfelvétel forrásai járulhatnak hozzá. A tavalyi visszaesés után a külkereskedelem is növekvő pályára állt, bár a nemzetközi turizmus még jelentősen elmarad korábbi szintjétől, ami megjelenik a szolgáltatások külkereskedelmében is. A Századvég Gazdaságkutató szakértőinek várakozása szerint a külkereskedelmi egyenleg alakulása mind 2021-ben, mind 2022-ben pozitívan járulhat hozzá a gazdaság növekedéséhez. Az infláció az elmúlt időszakban a várakozásoknál magasabban alakult, április és június között az 5 százalékot is meghaladta. A jegybanki célsávból kilépő inflációban szerepe volt az üzemanyagok drágulásának, a dohánytermékek emelkedő jövedéki adójának, a vírushelyzet alatt bezárásra kényszerülő vállalkozások áremeléseinek, a magas keresletnek, illetve a gyengülő forintárfolyamnak. Az idei év egészére így 4,7 százalékos inflációt várnak, amely jövőre 3,8-re mérséklődhet, tehát továbbra is a jegybanki cél fölött maradhat, de visszatérhet a célsávba. A költségvetési hiány a Századvég prognózisa szerint idén a GDP 7,2, jövőre pedig az 5,4 százaléka lehet, azaz a 3 százalékos hiánycél a vizsgált időszakban még nem teljesül. A dinamikus gazdasági növekedés eredményeként azonban a GDP-arányos adósságráta csökken, a 2020-as 80,4 százalékról 2021-ben 77,2 százalékra, 2022-ben pedig 73,6 százalékra - olvasható a Századvég Gazdaságkutató legfrissebb negyedéves előrejelzésében. százalékra emelte idei GDP-növekedési prognózisát a Századvég Gazdaságkutató 4 4