Világgazdaság, 2021. október (53. évfolyam, 190-210. szám)

2021-10-19 / 202. szám

MAGYAR GAZDASÁG A jelenlegi tulajdonosi kör stratégiai megközelítés nélkül, kizárólag befektetésként kezeli a repteret Egyedül is megszerzi a kormány Ferihegyet HECKER FLÓRIÁN ! Magas rangú források a VG-nek részletesen bemutatták a Budapest Airport visszavásárlásának háttérfolyamatát. A magyar fél véte­li szándéka végérvényes, még karácsony előtt szerződni akar. A konzorcium­nak az állam mellett a Mol és az Indotek csoport a tagja, de ha úgy alakul, a kormány készen áll a százszázalékos tulajdonszerzésre. A legutóbb kínált 4,44 milliárd eurós árra szinte biztos, hogy rábólint a külföldi eladói kör. E­lőállhat olyan helyzet, hogy a Budapest Airport Zrt. visszavásárlására ös­­­szeállt hazai konzorciumból ki­szállnak a magánbefektetők, de a magyar kormány ebben az eset­ben is meg fogja venni a repteret - erről az ügyletet a legmagasabb szinten ismerő piaci forrás be­szélt a VG-nek. Kiemelte, hogy az Orbán-kabinet ebben a végletekig eltökélt, és ha a tárgyalások so­ron következő fázisában nem de­rül fény drasztikus negatív körül­ményre a társaságra nézve, nem képzelhető el olyan szcenárió, hogy a magyar kormány kitárol­jon az üzletből. „Nem repülőteret akarnak venni általánosságban, hanem ezt a repülőteret akarják megvenni, mert a felfogásuk sze­rint tarthatatlan, hogy az ország teljes mértékben kiszolgáltatott legyen a nemzeti repülőteret il­letően külföldi szereplőknek.” A kormány fő kritikája, hogy a budapesti repteret kizárólag be­fektetésként kezelik, stratégi­ai megközelítés nélkül. „Ha hoz pénzt, jó, ha nem hoz, rossz, ha pedig nem eleget hoz, mindent el­követnek azért, hogy eleget hoz­zon.” A költségeket leszorították, az alkalmazott árakat viszont fel­srófolták, ami azt eredményezte, hogy az egy utasműveletre eső díj a régióban Ferihegyen a­ legma­gasabb. „Ezzel párhuzamosan pe­dig a reptéri infrastruktúra egy vidéki lepukkant vasútállomásé­ra emlékeztet.” Egyedül is megy Forrásunk kategorikusan kizár­ta annak a lehetőségét, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülő­teret üzemeltető vállalat kizáró­lag magánbefektetőkhöz kerül­jön. Ha a kormány nem vállal szerepet a tranzakcióban, akkor a piaci érdekeltségek is elállnak. Megerősítette, hogy a magyar ál­lamon kívül az Indotek csoport és a Mol alkotja a konzorciumot. Vagy ebben a felállásban szerzik vissza a ferihegyi infrastruktú­rát, vagy az állami fél egymaga. Hangsúlyozta, hogy további ma­gánszereplők bevonására a pro­jektben nincs lehetőség, „már így is bonyolult az akvizíció me­nedzselése”. Ha az Indotek és a Mol benne marad a konzorcium­ban, a kormány meg fog egyezni velük a tulajdonosi arányokról. Az már most biztos, hogy a magyar államnak minimum 51 százalékos részesedése lesz, de a végső szám ennél jóval maga­sabb lehet. Annak van realitása,­­hogy az állami részhez képest a piaci jóval elmarad majd. A kor­mánynak viszont az is belefér, hogy önállóan szerezzen száz­­százalékos tulajdont. A Mol és az Indotek szerepvállalását az előb­binél alapvetően az uniós ver­senyjogi szabályok nehezítik, az utóbbinál pedig a befektetés vár­ható hozama. Az állam ehhez a kérdéshez jóval megengedőbben viszonyul, hiszen a megtérülést nemcsak a reptéri tevékenységre alapozza, hanem az úgynevezett social return on investment (a befektetés társadalmi megtérü­lése) hatásra és a turizmusra is. Nem jó, de nem is tragikus Az első befektetői csapat tavaly kereste meg a jelenlegi tulajdo­nosi kört azzal a kérdéssel, hogy kívánja-e értékesíteni a budapes­ti repteret. A Budapest Airport legnagyobb részvényese 55,44 százalékkal a német AviAlliance GmbH, amely lényegében egy ka­nadai nyugdíjalapot képvisel, a Malton Investment PTE szinga­púri tőkealap 23,33, a Caisse de dépot et placement du Québec (ugyancsak kanadai nyugdíj­ alap) pedig 21,23 százalékban ér­dekelt. A konzorcium a magyar mellett nemzetközi partnereket is tömörített, de ebben is már benne volt a magyar állam, a Mol és az Indotek. A megkere­sést azonnal kiszivárogtatták a Bloomberg amerikai hátterű mé­diavállalatnak, az alapos gyanú szerint maguk a tulajdonosok. „Üzletelni sokféleképpen lehet, így is, noha előzetes megállapo­dás volt arról, hogy hírzárlat van a kapcsolatfelvételről” - jegyezte meg forrásunk. Időközben válto­zott a konzorcium­ összetétele, a kormány pedig az idén május­ban Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szemé­lyében kormánybiztost nevezett ki a Budapest Airport többségi állami tulajdonba való megszer­zésének előkészítése feladatával. A tárgyalások a tárcavezető ve­zetésével zajlottak (és zajlanak), majd az állam, az Indotek és a Mol konzorciuma néhány hónap­pal ezelőtt egy úgynevezett non­­binding offer, tehát nem kötelező érvényű ajánlatot tett 4 milliárd euróról szólóan. Ez az összeg az enterprise value-ra, tehát a tár­saság teljes értékére vonatkozott, amely tartalmazta a budapesti repülőtér mintegy 1,4 milliárd eurós hitelállományát, amely­nek a szerkezeti átalakítása nem kis falatnak ígérkezik (javarészt külföldi pénzintézetek konst­rukcióiról van szó). Mindeneset­re ezt a nemzetközi tulajdonosok alacsonynak, de mindenképpen alkalmas tárgyalási alapnak ér­tékelték. Informátorunk ezzel összefüggésben rámutatott: va­lótlanok voltak azok a sajtóbe­számolók, amelyek szerint a ma­gyar fél ajánlata komolytalan A BUDAPEST AIRPORT ZRT. TELJES ÉRTÉKE* milliárd euró Forrás: VG, * vállalati érték (enterprise value) volt, amit éppen az cáfol, hogy az egyeztetések nem megszakad­tak, hanem elmélyültek. Van az a pénz A cég részvényesei további részle­tei, de még nem a due diligence, a konkrét átvilágításkor megnyíló adatszobából származó adatokat bocsátottak rendelkezésre a Bu­dapest Airportról a konzorcium­nak, amely ennek alapján­­ vi­lágviszonylatban is meghatározó nemzetközi szakértői bázisra tá­maszkodva (lásd Csak a Deutsche Bank állta a sarat című keretes írásunkat) - az enterprise value értékét magasabbra taksálta. A második, a közelmúltban benyúj­­ tott non-binding offer már 4,44 milliárd euróról szólt. (Vagyis a Bloomberg által a napokban kö­zölt 4 milliárd eurós ajánlat több szempontból is pontatlan: egy­részt nem a friss, hanem egy hó­napokkal korábbi ár, másrészt az aktuális összeg ennél 11 százalék­kal magasabb.) „Úgy tűnik, köze­lebb került egymáshoz az eladói és a vevői oldal. Ha a külföldi tu­lajdonosok figyelembe vesznek minden szempontot, az az érzé­sem, hogy ezen az árszinten valós az eladási szándékuk. Ez lehet az az összeg, amelyben meg fognak tudni állapodni a dolgok jelen ál­lása szerint” - kommentálta la­punknak a fejleményeket. Minél előbb A tárgyalások a „cölöpök leveré­sének” fázisában tartanak, a fe­lek most konstruálják a végleges adásvételi szerződést. Az egyezte­tések napi szintűek. Két kikötést mindkét oldal deklarált: a szerző­déskötésnek még karácsony előtt, de mindenképpen az idén be kell következnie, a lezárásnak, tehát a kifizetésnek a végső határide­je pedig jövő március 31. „Arról lehet spekulálni, hogy a jelenle­gi tulajdonosoknak miért kulcs­kérdés egy mihamarabbi zárás, a magyar konzorcium egyszerűen csak nem szeretné tovább húz­ni. Minél gyorsabban el akarják varrni a szálakat, és elfelejtenék ezt a társaságot, amellyel nincse­nek további terveik.” Forrásunk jelezte, hogy jö­vő tavasz végéig lebonyolítha­tó a finanszírozási háttér meg­teremtése a magyar állam és partnerei részéről. A szeptem­ber közepén az állam által fel­vett mintegy 5 milliárd dollár­nyi devizahitel egy 1,5 milliárd dolláros elemét például a reptér vételi díjába forgatják bele. Érté­kelik, hogy a magyar bankokat hogyan lehet bevonni a finanszí­rozásba, de nyilvánvalóan az ál­lam meghatározó szerepet visz a fedezet biztosításában, amit szo­kásos módon javarészt kötvény­­kibocsátással old meg. Lapunk a kormányzatra vonatkozó állítá­sok kapcsán kereste a kabinetet és az Innovációs és Technológi­ai Minisztériumot is. Érdeklődé­sünkre az utóbbi annyit közölt, hogy folyamatban lévő tárgya­lásról nem kíván nyilatkozni. Első magyar konzorciumi ajánlat4 Második magyar konzorciumi ajánlat 4,44 A Deutsche Bank első becslése 4,2-5,2 A Deutsche Bank második becslése 4,2-4,7 A tulajdonosi kör szerinti ár 5 CSAK A DEUTSCHE BANK ÁLLTA A SARAT Egészen addig, amíg a tárgyalások nem érnek el a Budapest Air­port átvilágításának szintjéig, a magyar befektetői csoportnak nem áll rendelkezésére minden szükséges adat a tranzakcióhoz. Ezért a konzorcium globális piacvezető tanácsadó és szakértői cé­geket kért fel, hogy elemzéseikkel segítsék az előzetes kalkuláció­kat. Információink szerint számos szereplővel folytak erről tárgya­lások, de a zömük - így például a Citibank is - a reptér külföl­di tulajdonosainak pressziójára elzárkózott a megbízatástól. Végül egyedül a Deutsche Bank vállalta a feladatot, amely első körben az EBITDA 15-24 közötti szorzója alapján 4,2-5,2 milliárd euró kö­zé tette a Budapest Airport értékét. A felső határt utóbb 4,7 milli­árd euróra mérsékelte. A tulajdonosi oldal a Covid-pályát is figye­lembe vevő árszintje 5 milliárd euró körül alakult. BÁRMELYIK PILLANATBAN LÉPHET AZ ÁLLAM A magyar kormánynak az a szándéka, hogy a Budapest Liszt Fe­renc Nemzetközi Repülőteret visszavásárolja, és ez bármelyik pil­lanatban megtörténhet - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a közmédiának a szerbiai Ludason. A kormányfő szerint az a helyes, ha az egyetlen igazán nagy nemzetközi repterünk magyar kézben van, ezért helyes is visszavásárolni, és a gazdaság elég erős ahhoz, hogy ezt meg tudják tenni. Ha állami kézbe kerül a repülőtér, olyan fejlesztésekbe kezdhetnek, amelyek két-három osztállyal felértéke­lik a repülőteret és így egész Budapestet. VILÁGGAZDASÁG üzleti napilap www.vg.hu ALHIR A ZSAROLASI POZÍCIÓ A Budapest Airport vissza­ szerzésének folyamatáról - a cég 75 százalékán 2005-ben egy 75 évre szóló koncesszió keretében adott túl az akko­ri Gyurcsány-kabinet - meg­jelentek olyan vádak, hogy a magyar fél erőszakosan lépett fel az eladás kikényszerítésé­re. A VG-nek a tulajdonosokat ismerő, szintén magas ran­gú forrás egyértelműen cáfol­ta ezeket az állításokat. „A ve­vői oldal nem tett unfair aján­latot, semmilyen nyomás­­gyakorlást nem alkalmazott a tárgyalások elindulása óta. A szokott piaci viszonyoknak megfelelő, szakmai mederben maradó tárgyalások zajlanak, amit a külföldi tulajdonosok is elismernek." FOTO

Next