Világirodalmi lexikon 2. Cam–E (1972)

C (folytatás) - Cartas Chilenas - Carter, Herbert Dawson - Carter, Martin Wilde - Carte Segrete - Cartesius, Renatus - Cartwright, William - Carus, Paul - Carvajal

CARVA változat), (Burgos, 1384—Villasandino, 1456. júl. 23.): spanyol humanista író, burgosi püspök. Részt vett a bázeli zsi­naton, kapcsolatokat tartott fenn Eneas Silvio Piccolominivel és L. Aretinóval. Senecának több művét fordította és kom­mentálta. Az 1511. évből való Cancionero generálban Cartagena név alatt szereplő költeményeket neki tulajdonították, de ez vitatható. Fennmaradt főbb művei: Rerum in Hispania gestarum Chronicon ('A hispániai események krónikája'); Ge­nealógia de los reyes de Espana ('A spanyol királyok genealógiája', 1487).­­ Ma­gyarul: 1 vers (Orbán O., Hesperidák kertje, anto., 1971). Marth Hildegard Cartas chilenas [kártász csilenász] (spanyol 'Chilei levelek'): 1788-1789-ben íródott, 13 levélből álló politikai szatirikus költemény, amely L. da Gunda Meneses Minas Gerais-i kormányzó (1783 —1788) önkényuralmát bélyegzi meg, és 1845-ig csak kéziratban maradt fenn. Az ismeretlen, Critilo nevet használó szerző Santiagóból keltezi leveleit, de szereplőiben a kritika felismerte Cunha Menesest és munkatársait. A leveleket természetes és élénk stílusuk, érdekes leíró részeik és dokumentális értékük a 18. sz.-i brazil irodalom legjobb termékei közé sorolják. Az irodalomtörténet évti­zedeken át vitatta a szerző kilétét. T. A. Gonzagának, mások I. J. de Alvarenga Peixotónak tulajdonították; volt aki a két költő együttes munkájának találta, mások a portugál A. Dinis da Gruz e Silva kezét látták benne. A kérdés máig sincs eldöntve.­­ Kiad.: Critilo (Tomás Antonio Gonza­ga), Cartas chilenas (A. Arinos de Melo Franco gondozásában, 1940). Rónai Pál Carter [kerter], Herbert Dawson (St. John, 1910. febr. 2.—), kanadai író, szer­kesztő, politikus. Műveit kommunista pártosság, az SZU iránti hűség szelleme hatja át.­­ Főbb regényei: Tomorrow Is With Us ('A holnap velünk van', 1950); Fatherless Sons ('Apátlan fiúk', 1955); The Rising World (naplóreg., 'A fejlődő világ', 1959); Carter [kerter], Martin Wilde (George­town, 1927 — ), guyanai költő. Részt vett a felszabadítási harcokban, s legtöbb ver­sét e témakörből írta.­­ Főbb verses kötetei: To a Dead Slave ('Egy halott rabszolgához', 1951); The Kind Eagle ('A kedves sas', 1952); The Hidden Man ('Az elrejtőzött ember', 1952).­­ Ma­gyarul: 1 —­1 vers (Keszthelyi Z., III, 1955. 2.; Franyó Z., Előre, 1961). Q Irod.: K. Visnyeveckij: Martin Karter, pevec naroda (1954). Carte Segrete [karte szegrete] ('Titkos iratok'). 1967-ben indult olasz világiro­dalmi folyóirat; a megszűnt Európa Lette­raria örökébe lépett. Megjelenik Rómá­ban háromhavonként. Főszerkesztője D. Javarone, helyettese G. Toti. Tartalma és­­külső formája is eredeti, újszerű. Az „Új baloldal" igényeit szándékozik kielé­gíteni. Közöl régi, kiadatlan verseket, elbeszéléseket, tanulmányokat és első­sorban dokumentum jellegű kuriózumo­kat. Toti magyar származású feleségének (Marinka Dallos) közreműködésével sok magyar vonatkozású költői alkotást és irodalomtörténeti ismertetést közöl. O írod.: Csala K.: Titkos iratok (Nagyv, 1968, 6.). Tóth Endréné Cartesius, Renatus: —Descartes, René Cartwright [hátrájz], William (North­way, 1611. szept. — Oxford, 1643. nov. 29.): angol drámaíró, hittudós, prédiká­tor. Tanár volt az oxfordi egyetemen, B. J­onson köréhez tartozott. Színművei közül a The Royals Slave ('A királyi rab­szolga', tragikom., 1636) aratott legtöbb sikert. Leplezetlen erotika szólalt meg a Song of Dalliance ('Az enyelgés dala') c. költeményében. Carus [kárusz], Paul (Ilsenburg am Harz, 1852. júl. 18.—La Salle, 111., USA, 1919. febr. 11.), amerikai német költő, író. Filozófiai, klasszika-filológiai és ter­mészettudományi tanulmányait 1876-ban a tübingeni egyetemen szerzett doktorá­tussal fejezte be. 1881 után kivándorolt az USA-ba, New Yorkban a The Open Court és a Monist c. filozófiai folyóirato­kat szerkesztette.­­ Rendkívül termé­keny költő, műfordító és filozófiai író volt. A 19. sz. végén a buddhista nézetek­hez közeledett.­­ Főbb verseskötetei: Ein Leben in Liedern, Gedichte eines Heimatlosen ('Egy élet énekekben. Egy hontalan költeményei', 1886); Karma. A story of early Buddhism. (1896. Tavaszy A., Karma. Rege a buddhizmus őskorá­ból, 1898); Truth and Other Poems ('Igazság és egyéb költemények', 1914). Horváth Lóránt Carvajal [kárváhál]: Carvajales, spa­nyol költő. Életrajzi adatai ismeretle­nek. A 15. sz.-i­g Cancionero de Stáfu­gá­ban több mint negyven költeménye maradt fenn, köztük néhány románc. Ezek az első olyan románcok, melyek­nek ismert a szerzője. Többi költe­ményei közül villancetéi és serranillái az egykorú népies udvari műköltészet

Next