Világirodalmi lexikon 2. Cam–E (1972)
C (folytatás) - Cartas Chilenas - Carter, Herbert Dawson - Carter, Martin Wilde - Carte Segrete - Cartesius, Renatus - Cartwright, William - Carus, Paul - Carvajal
CARVA változat), (Burgos, 1384—Villasandino, 1456. júl. 23.): spanyol humanista író, burgosi püspök. Részt vett a bázeli zsinaton, kapcsolatokat tartott fenn Eneas Silvio Piccolominivel és L. Aretinóval. Senecának több művét fordította és kommentálta. Az 1511. évből való Cancionero generálban Cartagena név alatt szereplő költeményeket neki tulajdonították, de ez vitatható. Fennmaradt főbb művei: Rerum in Hispania gestarum Chronicon ('A hispániai események krónikája'); Genealógia de los reyes de Espana ('A spanyol királyok genealógiája', 1487). Magyarul: 1 vers (Orbán O., Hesperidák kertje, anto., 1971). Marth Hildegard Cartas chilenas [kártász csilenász] (spanyol 'Chilei levelek'): 1788-1789-ben íródott, 13 levélből álló politikai szatirikus költemény, amely L. da Gunda Meneses Minas Gerais-i kormányzó (1783 —1788) önkényuralmát bélyegzi meg, és 1845-ig csak kéziratban maradt fenn. Az ismeretlen, Critilo nevet használó szerző Santiagóból keltezi leveleit, de szereplőiben a kritika felismerte Cunha Menesest és munkatársait. A leveleket természetes és élénk stílusuk, érdekes leíró részeik és dokumentális értékük a 18. sz.-i brazil irodalom legjobb termékei közé sorolják. Az irodalomtörténet évtizedeken át vitatta a szerző kilétét. T. A. Gonzagának, mások I. J. de Alvarenga Peixotónak tulajdonították; volt aki a két költő együttes munkájának találta, mások a portugál A. Dinis da Gruz e Silva kezét látták benne. A kérdés máig sincs eldöntve. Kiad.: Critilo (Tomás Antonio Gonzaga), Cartas chilenas (A. Arinos de Melo Franco gondozásában, 1940). Rónai Pál Carter [kerter], Herbert Dawson (St. John, 1910. febr. 2.—), kanadai író, szerkesztő, politikus. Műveit kommunista pártosság, az SZU iránti hűség szelleme hatja át. Főbb regényei: Tomorrow Is With Us ('A holnap velünk van', 1950); Fatherless Sons ('Apátlan fiúk', 1955); The Rising World (naplóreg., 'A fejlődő világ', 1959); Carter [kerter], Martin Wilde (Georgetown, 1927 — ), guyanai költő. Részt vett a felszabadítási harcokban, s legtöbb versét e témakörből írta. Főbb verses kötetei: To a Dead Slave ('Egy halott rabszolgához', 1951); The Kind Eagle ('A kedves sas', 1952); The Hidden Man ('Az elrejtőzött ember', 1952). Magyarul: 1 —1 vers (Keszthelyi Z., III, 1955. 2.; Franyó Z., Előre, 1961). Q Irod.: K. Visnyeveckij: Martin Karter, pevec naroda (1954). Carte Segrete [karte szegrete] ('Titkos iratok'). 1967-ben indult olasz világirodalmi folyóirat; a megszűnt Európa Letteraria örökébe lépett. Megjelenik Rómában háromhavonként. Főszerkesztője D. Javarone, helyettese G. Toti. Tartalma éskülső formája is eredeti, újszerű. Az „Új baloldal" igényeit szándékozik kielégíteni. Közöl régi, kiadatlan verseket, elbeszéléseket, tanulmányokat és elsősorban dokumentum jellegű kuriózumokat. Toti magyar származású feleségének (Marinka Dallos) közreműködésével sok magyar vonatkozású költői alkotást és irodalomtörténeti ismertetést közöl. O írod.: Csala K.: Titkos iratok (Nagyv, 1968, 6.). Tóth Endréné Cartesius, Renatus: —Descartes, René Cartwright [hátrájz], William (Northway, 1611. szept. — Oxford, 1643. nov. 29.): angol drámaíró, hittudós, prédikátor. Tanár volt az oxfordi egyetemen, B. Jonson köréhez tartozott. Színművei közül a The Royals Slave ('A királyi rabszolga', tragikom., 1636) aratott legtöbb sikert. Leplezetlen erotika szólalt meg a Song of Dalliance ('Az enyelgés dala') c. költeményében. Carus [kárusz], Paul (Ilsenburg am Harz, 1852. júl. 18.—La Salle, 111., USA, 1919. febr. 11.), amerikai német költő, író. Filozófiai, klasszika-filológiai és természettudományi tanulmányait 1876-ban a tübingeni egyetemen szerzett doktorátussal fejezte be. 1881 után kivándorolt az USA-ba, New Yorkban a The Open Court és a Monist c. filozófiai folyóiratokat szerkesztette. Rendkívül termékeny költő, műfordító és filozófiai író volt. A 19. sz. végén a buddhista nézetekhez közeledett. Főbb verseskötetei: Ein Leben in Liedern, Gedichte eines Heimatlosen ('Egy élet énekekben. Egy hontalan költeményei', 1886); Karma. A story of early Buddhism. (1896. Tavaszy A., Karma. Rege a buddhizmus őskorából, 1898); Truth and Other Poems ('Igazság és egyéb költemények', 1914). Horváth Lóránt Carvajal [kárváhál]: Carvajales, spanyol költő. Életrajzi adatai ismeretlenek. A 15. sz.-ig Cancionero de Stáfugában több mint negyven költeménye maradt fenn, köztük néhány románc. Ezek az első olyan románcok, melyeknek ismert a szerzője. Többi költeményei közül villancetéi és serranillái az egykorú népies udvari műköltészet