Világirodalmi lexikon 8. Mari–My (1982)
M (folytatás) - Masdovelles, Guillem de - Masefield, John
rizio kardinális szolgálatába állt. VIII. Orbán pápa retorikai katedrát alapított számára a tudományegyetemen. Szépirodalmi művei közül kiemelkedik La metamorfosi ('Az átváltozás') c. színműve, valamint híres dicsérőéneke (Panegiri ale incoronazione di Doge, 'A dózse megkoronázása'), melyet Chiabrera felülmúlhatatlannak minősített. Irodalmi tevékenységénél jelentősebb teoretikusi működése: Digressione intorno allo stile ('Kalandozás a stílus körül') c. poétikai munkájában a költészet esztétikumáról, harmóniájáról értekezik, célja az olvasás megszerettetése, a költők megértetése. Az írásmű poétikai erényeivel szemben a morális értékeket hangsúlyozta, s ezzel párhuzamosan a mű hatását elsősorban az etikai katarzisban látta, mely mögött háttérbe szorul a műveltség és az ízlés fejlesztése. Fő műve a Del parte istorica ('A történetírásról', 1636), ebben az események politikai mozgatórugóit keresi. Ugyanakkor hangsúlyozza az államrezon szükségességét. A mű ötödik könyvében Mascardi irodalomról, stílusról értekezik. A költészet esztétikumáról, harmóniájáról való fejtegetése Manzoniusz is hatott. Főbb művei még: Orazioni e discorsi ('Szónoklatok és előadások', 1624); Prose vulgari ('Olasz nyelvű prózai munkák', 1630); Saggi accademici ('Akadémiai tanulmányok', 1630); Ethicae prolusiones ('Erkölcsi fejtegetések', 1639). O Irod.: E. Raimondi: Letteratura barocca (1961); uő: Anatomie secentesche (1966); É. Bonora: In una fonte dell'introduzione dei „Promessi sposi" (Giornale Storico di Letteratura italiana, 1967). Biernaczky Szilárd Masdovelles [mázduvelyész], Guillem de (Arbo£, Tarragona ?, 14. sz. vége és 15. sz. eleje): katalán költő. Az aragóniai királyi udvar magas rangú tisztviselője. Működése 1389 és 1438 közt mutatható ki. Tizenöt fennmaradt költeményét katalán elemekkel teli provanszál nyelven írta, megőrizve a provanszál versformákat is. Költeményeiben kortársaival, kedveseivel vitázik, búcsúzik tőlük, vagy éppen becsmérli őket. Közvetlen politikai célokat szolgál két sirventése amelyekben a franciák és a szicíliaiak ellen háborúskodó katalánok harci kedvét szítja, ill. ellenfeleiket próbálja megfélemlíteni. Ő Irod. és kiad.: R. Aramon i Serra: El Canyoner dels Masdovelles ('A Masdovelles-daloskönyv', 1938). Asbóth Lászlóné Masefield [meszfild], John (Ledbury, 1878. jún. 1.-Berkshire, 1967. máj. 12.): angol költő, író, drámaíró. Iskoláskorában tengerész pályára készült, megjárta Amerikát is, betegessége folytán azonban szárazföldi foglalkozások után kellett néznie. 19 éves korában tért vissza Angliába azzal az elhatározással, hogy író lesz. Művészi szempontból jelentős volt számára a katolikus vallás felvétele, valamint az I. világháborús frontokon történt látogatásai. Az első komoly sikert meghozó Salt Water Ballads ('Sósvizi balladák', 1902) c. kötetet további balladák és novellák követték. Katolikus vonzalmai először az Everlasting Mercy ('Örökkévaló kegyelem', 1911) c. elbeszélő költeményében kaptak hangot, amelyben a főhős, Saul Kane arról vall, hogy „Ittam, verekedtem, orgazda és kurvapecér voltam", míg a kvéker Miss Bourne a jó útra vissza nem térítette. A nyomdafestéket helyenként alig tűrő, meglehetősen egyenetlen színvonalú szöveg roppant szenzációt keltett irodalmi berkekben, s ez újabb hasonló zsánerű elbeszélő költeményekre sarkallta a költőt, mint a Widow in the Eye Street ('A faluvégi özvegyasszony', 1912), a Dauber ('A piktor', 1913) és a Daffodil Fields ('Nárciszmezők', 1913). Legjobbnak tartott elbeszélő költeménye az 1919-ben megjelent Reynard the Fox ('Róka Rudi'), amely egy rókavadászatot elevenít fel, először a chaucerien ravasz -huncut narrátor, majd a róka és a vadászok szemszögéből. Stevenson romantikus kalandosságát folytatták ifjúsági regényei, amelyekben a valóság és a fantázia keveredik, mint pl. a The Midnight Folk ('Éjféli emberek', 1927) és az A Box of Delight ('Egy doboz vidámság', 1935) c.-ekben. Színművei jobbára verses tablók és illusztrációk történelmi eseményekhez, The Faithful ('A hűséges', tragédia, 1915); Ester (énekes színmű, 1929); A Play of St. George ('Dráma Szt. Györgyről', 1948) stb. . Főbb regényei még: Gallipoli (1916); The Old Front Line ('A régi frontvonal', 1917); The Battle of the Somme ('A Somme-i csata', 1919); Jim Davis (1951). Értékes monográfiája: William Shakespeare (1911). 1930-tól poéta laureatus volt. 1935-ben Order of Merittel tüntették ki. O Magyarul még: 1 vers (Zsoldos B., A Hét, 1917, 56.); 13 vers (Binót M.: Angol költők a huszadik században, 1932); 1 vers (Alvinczi P., Új Idők, 1939, 1.) 22 vers (Képes G.: A sziget énekel, 1947, ?, Magyar Szó, London, 1956, 6.); 1 —1 vers (?, Magyar Szó, Újvidék, 1958, 291.; Orbán O., Az angol líra kincsesháza, anto., 1958); 7 vers (Szabó L., Örök barátaink, 1958); 9 vers (Szabó L., Nagy L., Kormos I., stb., Angol költők antológiája, 1960); 1 vers (Kardos L., Verses világjárás, anto., 1971). (rod.: W. H. Hamil-