Világosság, 1996. január-június (37. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 5. szám - MÚLTIDÉZÉS - Gergye László: A magyar művészregény kezdetei: Asbóth János álmai
esztendejében egyedül édesanyja szeretete hordozott számára valódi értéket. Ezt felismerve először a lemondásban próbál végleges megnyugvást találni, később azonban az öreg pap szavai („Az élet kötelesség!”) kizökkentik apátiájából, s a századvég sok regényhőséhez hasonlóan a kötelességteljesítés sztoikus moráljában talál magának új életcélt. Ennek lesz mottója a Bánk bánból merített, itt kissé didaktikusan ható zárómondat: „Munkálkodó légy, nem panaszkodó!” Az Álmok álmodója mindettől függetlenül a századvégi magyar próza komoly és maradandó értéke. Nemcsak műfajában, hanem szemléletében is újat hoz, olyan problematikát előlegez, amelyet nem sokkal később Justh Zsigmond Művészszerelem (1888) c. regénye feszeget, majd Ambrus Zoltán, Bródy Sándor és mások művészregényei gondolnak tovább. Ez a műfaj Magyarországon kétségkívül Asbóth János művével veszi kezdetét, s mint ilyen, a jövőben még számos hasonló szempontú megközelítés fontos kiindulópontja lehet. JEGYZETEK 1. Asbóth János, Álmok álmodója,s. a. r. Bundula István és Kovács Zoltán, Németh G. Béla bevezető tanulmányával, Bp, 1990. Asbóth János, Álmok álmodója, Régi magyar regények II., s. a. r. és az utószót írta Szilágyi Márton, Bp., 1994. A dolgozatban szereplő idézetek az 1990- es szövegkiadásból származnak. 2. Németh G. Béla bevezetője a fentebb jelzett kiadáshoz, 13. Bodnár György a művet egyértelműen a mvészregények között tartja számon. (György Bodnár, The Künstlerroman as an early form of Intertextuality, Neohelicon, XX. 1. 1993, 28.) 3. Jörgen Holmgaard, Den forsvundne Produktivität. En analyse af J. P. Jacobsen Niels Lyhne, In: Tekstanalyser, Kobenhavn, 1971. 4. Mircea Eliade, A szent és a profán, Bp., 1987, 120-122. 5. I. m. 121. 6. Martin Heidegger, A műalkotás eredete, Bp., 1988, 89. 7. Hans-Georg Gadamer, A szép aktualitása, Bp., 1994, 28. 8. Bori Imre, A magyar irodalom modern irányai, I., Újvidék, 1985, 152. 9. Mircea Eliade, i. m. 65-72. 10. Az identitásprobléma bujkál a névszimbolikában is: a Mira művésznév az Inna betűsorrendjének felcserélésével jön létre, tehát úgy azonos önmagával, hogy mégsem azonos. 11. Thomas Mann, Halál Velencében, Novellák, II., vál. Ottlik Géza, Bp., 1955. 68. 12. Földényi F. László, A villám hatalma, In: A Medúza pillantása, Bp., 1990. 73-74. 13. I. m. 76-77. 14. Sören Kierkegaard, Az ismétlés, Bp., 1993. A problémakör áttekintéséhez Gyenge Zoltán utószava mellett a legjobb összefoglalás: V. Guarda, Die Wiederholung. Analysen zur Grundstrukturmenschlicher Existenz im Verständnis Spren Kierkegaard. Forum Academicum in der Verlagsgruppe Athäneum - Hain - Scriptor - Hanstein 1980. 64