Világosság, 1996. január-június (37. évfolyam, 1-6. szám)

1996 / 5. szám - MÚLTIDÉZÉS - Gergye László: A magyar művészregény kezdetei: Asbóth János álmai

esztendejében egyedül édesanyja szeretete hordozott számára valódi értéket. Ezt felismerve először a lemondásban próbál végleges megnyugvást találni, később azonban az öreg pap szavai („Az élet kötelesség!”) kizökkentik apátiájából, s a szá­zadvég sok regényhőséhez hasonlóan a kötelességteljesítés sztoikus moráljában talál magának új életcélt. Ennek lesz mottója a Bánk bánból merített, itt kissé didaktiku­san ható zárómondat: „Munkálkodó légy, nem panaszkodó!” Az Álmok álmodója mindettől függetlenül a századvégi magyar próza komoly és maradandó értéke. Nemcsak műfajában, hanem szemléletében is újat hoz, olyan problematikát előlegez, amelyet nem sokkal később Justh Zsigmond Művészszere­lem (1888) c. regénye feszeget, majd Ambrus Zoltán, Bródy Sándor és mások mű­vészregényei gondolnak tovább. Ez a műfaj Magyarországon kétségkívül Asbóth János művével veszi kezdetét, s mint ilyen, a jövőben még számos hasonló szem­pontú megközelítés fontos kiindulópontja lehet. JEGYZETEK 1. Asbóth János, Álmok álmodója,­­s. a. r. Bun­­dula István és Kovács Zoltán, Németh G. Béla bevezető­ tanulmányával, Bp, 1990. Asbóth Já­nos, Álmok álmodója, Régi magyar regények II., s. a. r. és az utószót írta Szilágyi Márton, Bp., 1994. A dolgozatban szereplő­ idézetek az 1990- es szövegkiadásból származnak. 2. Németh G. Béla bevezetője a fentebb jel­zett kiadáshoz, 13. Bodnár György a művet egyértelműen a m­­vészregények között tartja számon. (György Bodnár, The Künstlerroman as an early form of Intertextuality, Neohelicon, XX. 1. 1993, 28.) 3. Jörgen Holmgaard, Den forsvundne Pro­duktivität. En analyse af J. P. Jacobsen Niels Lyhne, In: Tekstanalyser, Kobenhavn, 1971. 4. Mircea Eliade, A szent és a profán, Bp., 1987, 120-122. 5. I. m. 121. 6. Martin Heidegger, A műalkotás eredete, Bp., 1988, 89. 7. Hans-Georg Gadamer, A szép aktualitása, Bp., 1994, 28. 8. Bori Imre, A magyar irodalom modern irá­nyai, I., Újvidék, 1985, 152. 9. Mircea Eliade, i. m. 65-72. 10. Az identitásprobléma bujkál a névszimbo­likában is: a Mira művésznév az Inna betűsor­rendjének felcserélésével jön létre, tehát úgy azonos önmagával, hogy mégsem azonos. 11. Thomas Mann, Halál Velencében, Novel­lák, II., vál. Ottlik Géza, Bp., 1955. 68. 12. Földényi F. László, A villám­ hatalma, In: A Medúza pillantása, Bp., 1990. 73-74. 13. I. m. 76-77. 14. Sören Kierkegaard, Az ismétlés, Bp., 1993. A problémakör áttekintéséhez Gyenge Zoltán utó­szava mellett a legjobb összefoglalás: V. Guarda, Die Wiederholung. Analysen zur Grundstruktur­menschlicher Existenz im Verständnis Spren Kierke­gaard. Forum Academicum in der Verlagsgruppe Athäneum - Hain - Scriptor - Hanstein 1980. 64

Next