Világosság, 2002. január-július (43. évfolyam, 1-7. szám)

2002 / 4-7. szám - ESZTÉTIKA, IRODALOM, NARRATOLÓGIA - Orosz Magdolna: Meg nem történt események: történet - történelem - elbeszélés

144 Esztétika, irodalom, narratológia Világosság 2002/4-5-6-7 Orosz Magdolna: Meg nem történt események: történet - történelem - elbeszélés A négy történetváltozat közül Hérakleidész Lembosz kivonatai adott szövegrészlete mintegy a Szolón-élettörténet három fázisból álló „elemi narratív struktúráját” reprezentálja: „Solón az athéni­aknak törvényt hozva végrehajtotta az adósságeltörlést, amit teherlerázásnak neveznek. Minthogy egyesek zaklatták törvényeivel kapcsolatban, elutazott Egyiptomba.”41 A kiinduló állapot itt az individuum pozitív tette (törvényhozás, adósságeltörlés), a változást a zaklatás hozza magával, ennek következménye az individuum kilépése korábbi ténykedési köréből, azaz elutazása. Ezek a mozzanatok felfedezhetők Arisztotelésznél is 42, ahol szintén a törvényhozás mozzanatával indul a „történet”, ugyanakkor itt részletesen bemutatja magukat a törvényeket és a nyomukban létrejövő államszerkezetet is. A zaklatás, megrágalmazás mozzanata ugyanakkor több fázisban is felmerül („Ebben a kérdésben egyesek megpróbálták, hogy Solónt megrágalmazzák”43; „Miután pedig az államrendet az említett módon szabályozta, egyre-másra mentek hozzá és zaklatták törvényeivel kapcsolatban, egyesek kifogásaikkal, mások kérdéseikkel”44), több kisebb részre tagolva ezáltal a „történetet”. A történetet lezáró elutazás is differenciáltabb, Szolón ugyanis csak meghatározott időre kíván elutazni, majd „a dolog úgy fordult”, hogy visszatérésére nem került sor. Ebben a „tör­ténetben” jóval erősebben jelentkezik az események, cselekedetek belső vagy külső motivációja, megadva mintegy a hátteret az „elbeszélő" minduntalan felbukkanó értékelő megjegyzéseihez, melyek itt igen erősen hangsúlyozódnak: „Solón azonban [...] inkább vállalta mindkét fél gyűlöletét, de megmentette a hazát és a legjobb törvényeket adta neki.”45 Ezenkívül fontos szerepük van az elbeszélő azon kijelentéseinek is, melyek az események megtörténtét, illetve az elmondott módon való megtörténtét hangsúlyozzák: „Mindamellett hihetőbb a nép oldalán állók állítása. Nem való­színű ugyanis az, hogy [...]”46; „Ezt a vádat tehát hazugságnak kell tartanunk”; „Mindenki más is egyhangúlag bizonyítja, hogy ez így volt, s maga is megemlékezik ezekről költeményeiben [...]”47. A Hérakleidész Lembosz által összefoglalt és Arisztotelésznél elmondott történetet, miszerint Szolón törvényeket alkotott, megrágalmazták, majd elutazott Egyiptomba, Hérodotosz az első könyv 29. caputjában e mozzanatokra támaszkodva beszéli el röviden, majd egy, az Egyiptomba érkezés utáni, tehát a két másik szövegben lezárult „történet” utáni eseményt mond el. Ez Szolón látogatá­sa Kroiszosznál, melynek során Szolónnak bizonyítania kellene bölcsességét vendéglátója előtt, aki megnyilatkozásait saját szemszögéből értelmezve elbocsátja őt: „E szavak sehogy sem nyerték el Kroiszosz tetszését, és ezután már nem sokat törődött Szolónnal. Végül elbocsátotta, mert zavaros eszű embernek tartotta, aki nem törődik a meglévő javakkal, hanem azt hajtogatja, hogy mindennek meg kell várni a végét.”48 A „történet” ilyetén folytatásában mintegy megismétlődnek az „alaptörténet” egyes mozzanatai: Szolónnak bizonyítania kell bölcsességét, nem hisznek neki, másként értelmezik szavait, majd elküldik. Ugyanakkor viszont a „történet” folytatása (Kroiszosz sorsa) éppen a róla szóló „történet” ellenkezőjét igazolja. Hérodotosznál a „történet” dominál, az elbeszélő nem kommentál, de az elbeszélt események valamifajta önmagukon túlmutató értelmezést sugallnak. Plutarkhosz, az életrajzi műfajnak megfelelően, teljes életpályát rajzol fel, ami azt jelenti, hogy egész eseménysor alkotja a „történetet”. Ily módon szó esik Szolón családjáról, korai éveiről, melyek­ből apróbb mozzanatok bukkannak fel. Későbbi éveiből is egy-egy jellemző vagy fontos esemény kerül elő (Szalamisz megszerzése, a törvényadás), sőt esetenként egyes események megtörténté­ről többféle változatot is ismertet az elbeszélő (pl. a szalamiszi összecsapásról), s kommentárja is 41 Hérakleidész Lembosz: Kivonatai. 371,3. 42 A Szolónra vonatkozó részeket Az athéni állam VI-XIII. caputja tartalmazza.­­AP VI.2.0. 44 AP XI. 1. 0. 45 AP XI. 2.0. 46 AP VI. 3.0. 47 AP XII. 1. 0. 48 Hérod. I. 33. 0.

Next