Világosság, 2006. január-május (47. évfolyam, 1-5. szám)
2006 / 1. szám - BÖLCSÉSZET ÉS INFOKOMMUNIKÁCIÓ - ESSZÉPÁLYÁZAT - Bakcsi Botond: A post mortem történelem vége?
világosság 2006/1. Bölcsészet és infokommunikáció - esszépályázat és erőszak spirális mozgását fokozza fel. Ennek az erőszaknak szerinte elsődlegesen gazdasági oka van: a nyugati világ gazdasági hegemóniája. Mindezt a modernségen belüli patologikus feszültségként fogja fel, amit egy megfelelő kommunikációval ki lehet küszöbölni. A megfelelő kommunikációhoz, egy valóban dialogikus helyzethez vezető út első lépését a nyugati világ önvizsgálatában, a fogyasztói magatartás felszámolásában látja. Ha ez az önvizsgálat egy szabályozott, őszinte nyilvánossághoz társul, akkor Habermas szerint el lehet jutni a másság megértéséig, a valódi párbeszédig. Derrida is beszél a média „techno-ökonomikus” hatalmáról, amely abban áll, hogy az eseményeket meghatározott forgatókönyvek szerint alakítja, és mindig értelmezett formában tárja elénk. Szerinte azonban „Szeptember 11” sajátossága éppen az, hogy ellenáll a virtualizációnak és a médiában való reprodukálhatóságnak. Derrida elismeri ugyan, hogy nehéz, szinte lehetetlen megvonni a határt a reális és a médiában közvetített tapasztalat között, de ennek ellenére amellett érvel, hogy a média inautentikus benyomásokat sugároz, amelyeket stratégiai szempontok szerint rendez meg. Baudrillard szerint a média csupán szimulakrum, a látható, érzékelhető háború illúzióját igyekszik fenntartani. Holott szerinte „Szeptember 11” éppen azt mutatta meg, hogy a háború mindenütt jelen van a világon, még a legbékésebbnek mondott régiókban is. Baudrillard szerint „Szeptember 11” azt mutatta meg, hogy egy negyedik világháború van folyamatban. Az első Európa hegemóniájának vetett véget, a második a nácizmusnak, a harmadik, a hidegháború a kommunizmusnak. A negyedik világháború pedig éppen a globalizáció ellen folyik, a dolog lényegéből adódóan minden elképzelhető szinten és formában. A médiára ugyanakkor nagyfokú vakság jellemző, hiszen egy olyan önpusztító intézmény, amely valójában annak a világrendnek a törékenységét mutatja be, amely őt létrehozza, és amelyet éppenséggel védelmeznie kellene. A terrorista akcióról a médiában közvetített képeknek még csak katartikus funkciójuk sincs, mivel a képek - a végtelen ismételhetőség révén mintegy „túszul ejtik” az eseményt és semlegesítik annak megdöbbentő erejét: a képek éppen azáltal „fogyasztják el” az eseményt, hogy fogyasztásra kínálják fel azt a társadalom számára. A terror a média által válik a mi „könyörtelen színházunkká”. A média tehát Baudrillard szerint a terror színházának legaktívabb résztvevője, legjobb színésze. A három filozófus között a terrorizmus fogalmát illetően sincs egyetértés. Habermas szerint a posteriori szempontból rekonstruálható a terrorizmus fogalma. Magyarán a megvalósított célok alapján három osztályba lehet sorolni a terrorizmus megnyilvánulásait: az elsőbe a vaktában elkövetett terrorista akciók, a másodikba a paramilitáris gerillák akciói, míg a harmadikba a nemzetközi terrorizmus akciói tartoznak. A nemzetközi terrorizmusnak azonban Habermas szerint nincsenek konkrét célkitűzései, csupán az összetett rendszerek sebezhetőségét használja ki. Azonban a konkrét célkitűzés hiánya ellenére is olyan romboló erővel rendelkezik, amely képes lehet a demokratikus társadalmak legitimációjának felszámolására. A terrorista akciókra való túlzott reakció éppen a demokratikus legitimáció felszámolását erősíti meg, gyorsítja fel. Derrida szerint lehetetlen megvonni a terrorizmus és a háború, a felszabadító terrorizmus és az állami terrorizmus közötti határvonalat, miként azt az algériai „terrorizmus”„függetlenségi háború” példája is mutatja (hiszen ezek a fogalmak nyilvánvalóan a hatalmi törekvések függvényében váltakoznak). Derrida megfogalmazásában „Szeptember 11” voltaképpen egy „auto-immunitási krízis tünete”. Az „auto-immunitás” az élőlényeknek egy olyan, majdhogynem öngyilkos stratégiája, amely során ők maguk rombolják le saját védekező rendszerüket, hogy saját immunitásuk ellen is tudjanak védekezni. 17