Világosság, 2006. január-május (47. évfolyam, 1-5. szám)

2006 / 1. szám - BÖLCSÉSZET ÉS INFOKOMMUNIKÁCIÓ - ESSZÉPÁLYÁZAT - Juhász Lilla: Magyary Zoltán, az elektronikus közigazgatás előfutára

­ világosság 2006/1. Bölcsészet és infokommunikáció - esszépályázat Juhász Lilla Magyary Zoltán, az elektronikus közigazgatás előfutára a posztindusztriális állammá való átala­kulás független a politikai világnézettől és a megváltozott viszonyokhoz való észszerű alkalmazkodás elengedhetetlen követelmé­nye éppúgy, amint a háborúban is mindkét fél használ repülőgépet, tankot és tengeralatt­járót..." (Magyary 1943,1-6.) „... az e-kormányzat mint prioritás mostanra már nem mérlegelés tárgya: a közérdek (pub­lic value) szolgálata evidens követelménynek számít, és a teljesítménnyel párhuzamosan emelkedő elégedettség-érzés, a megtaka­rítások, valamint az áttételes hatások és következmények elérése feladatként egyér­telmű »imperatívusz«’’. (molnár - Z. Karva­­lics 2004, 5-23.) „A politika annyit ér, amennyit abból a közigazgatás megvalósít" - ezen tétel megal­kotásával foglalja össze Saád József a XIX-XX. században alkotó neves jogászpro­fesszorok: Lorenz von Stein, Concha Győző, Magyary Zoltán közigazgatás-tudomá­nyi állításainak közös vonását (Saád 2000). Napjainkban, amikor már az elektronikus kormányzat és a szolgáltató állam kiépítésének fontosságát vallják a versenyképes­ség megőrzését stratégiai prioritásnak tekintő országok, a fenti állítás érvényessé­ge semmit sem vesztett jelentőségéből, de több ponton magyarázatra, kiegészítésre szorul. Egyrészt az állam valóban két részre osztható: a politika szférájára, ahol a bal/ jobb, barát/ellenség törésvonal mentén történik a szerveződés, valamint a közigazga­tás terepére, mely hatósági és szolgáltató funkciót egyaránt betölt. A tétel másik értel­mezési dimenziója a Max Weber által az irányítás technológiájának tekintett bürokrá­cia szervi bajaira, akut problémáira irányítja a figyelmet, ugyanis az éppen hatalmon lévő politikai elittől a választó a közigazgatás teljesítményét is számon kéri. „A kor­mány [...] feje a közigazgatás apparátusának [...] ha a kormány nem ura a közigazga­tási apparátusának, nem tud politikát csinálni, programját nem tudja végrehajtani." (ma­gyar, 1938­, 273-296.) Szétválasztás és bizonyos pontokon az összekapcsolódás kényes egyensúlya jellemzi tehát a politika és közigazgatás viszonyrendszerét. Vajon találunk-e hasonlóságot, rokon vonást a jelenleg számítógép- és internet-technológia alapján szerveződő közigazgatás valamint a korábbi korszakok gondolkodóinak, jogá­szainak elképzelése, vizionálása között? 21

Next