Világosság, 2008. január-június (49. évfolyam, 1-6. szám)
2008 / 5. szám - ANTROPOLÓGIA - Lakatos Dóra: Indiai cigányok, avagy életre kelt európai „cigány mítoszok” Indiában (Antropológia)
Lakatos Dóra Ш Indiai cigányok, avagy életre kelt európai „cigány mítoszok” Indiában azonáltal sokan, akik csak rövidebb időt töltenek itt, sokszor találkozhatnak magukat Gypsynek valló emberekkel, akik ráadásul foglalkozásukat tekintve gyakran emlékeztetnek a régi, hagyományos cigánymesterségeket űző európai cigányokra. Talán ezek az élmények mondatják sokakkal: mintha „Ciganisztánban”járna az ember. AZ EURÓPAI CIGÁNYOK EREDETÉNEK NYOMÁBAN Először is érdemes áttekinteni röviden, honnan is ered az európai cigányság indiai eredetének elmélete. A cigányok indiai eredetének felfedezése Vályi István nevéhez fűződik, aki hollandiai tanulmányai során malabári diáktársai beszédében a cigány nyelvből számára ismerős szavakat fedezett fel. Ezt követte H. Grellman A cigányok című munkájának megjelenése (Grellman 1787, 349-50), s ettől kezdve a cigányok indiai eredete több írásban is előfordult. Az indiai eredettel kapcsolatban máig jelennek meg különféle tanulmányok 10, de ezek sokkal inkább történeti, nyelvészeti, nem pedig antropológiai szempontból közelítik meg a kérdést. Ami jelen esetben érdekes az az, hogy Európában és az európai cigányság körében mit jelent, illetve jelentett az elmúlt időszakban az indiai származás tudata. Törzsök Judit Kik az „igazi cigányok”? című tanulmányának (Törzsök 1998, 31-39) első részében részletesen tárgyalja, mik voltak azok az alapvető sarokkövek, melyek mentén a cigány nemzettudat, s ezen belül az indiai eredet formálódni kezdett Európában. „A cigányok és a cigányok eredete meghatározásának eszközei nagyrészt az európai nemzetek önmeghatározó eszközeivel azonosak, így a cigányok számára ’találni kellett’ saját nyelvet, történelmet és földet." Ezek a definíciós elemek természetesen az európai nemzetek számára sem álltak mindig készen tökéletes formában: az önálló nyelvet például nyelvújító-nyelvtisztító mozgalmak révén kellett függetlenebbé és nemzetibbé tenni, és az önálló történelem keresése is megszakadt a múlt egy-egy pontjától visszamenőleg.” A továbbiakban arról ír, hogy sem az egységes nyelv, sem a kapcsolódó anyag: Kőszegi Edit-Szuhay Péter Kései születése, dokumentumfilmje, Néprajzi Múzeum. Ebben a filmben Choli Daróczy József így fogalmaz: „De ahogy leültek az asszonyok, ahogy megfordultak, ahogy mentek az utcán, szóval mit mondjak, megint Ciganisztánba vagyok? Már megint Ciganisztánba?" Hozzáteszem, nem kifejezetten a vándor törzsekkel, a fentebb is említett népcsoportokkal kapcsolatban érezte úgy, hogy „Afganisztánban" jár. India egésze ragadta magával, nem csupán egy-egy népcsoport. Az eredetkutatásnak két nagy vonulata létezik: egyik az egyiptomi eredet, a másik az indiai mellett érvel. Az utóbbi időben a kutatók többsége - összehasonlító nyelvészeti kutatások eredményeire és különféle forrásokra támaszkodva - az indiai eredet mellett teszi le a voksát. Mindazonáltal az olyan kérdések, mint például mikor jöttek el Indiából az európai cigányok, egy vagy több kivándorlási hullámról beszélhetünk-e, milyen társadalmi státusú népek voltak az elvándorló ősök, a mai napig vita tárgyát képezik. Lásd erről például Fraser 1996; Vajda 1998. 10 Az eredetkutatások, a nemzettudat kialakulása, a nemzeti identitás keresése nem önmagában áll, hanem európai környezetébe ágyazódik. Eric Hobsbawm Tömeges hagyomány-termelés c. tanulmányában (Hobsbawm 1987,127-197) arról ír, hogy Európában a XVII—XVIII. század folyamán gyors és mély társadalmi változások mentek végbe. A társadalmi csoportoknak új eszközökre volt szükségük ahhoz, hogy biztosítsák és kifejezzék a társadalmi kohéziót, identitást, strukturálják a társadalmi kapcsolatokat, mivel a hagyományos (rendi, feudális) hierarchia már nem volt megfelelő erre a célra. Miután az 1870-es évektől szinte mindenhol megtörtént a szavazati jog kiterjesztése, a fő kérdéssé az vált e rendszer működését tekintve: hogyan mozgósíthatja az állam a polgárokat. Ennek érdekében a polgároknak egy „polgári vallást" kellett teremteni. Az ügy érdekében pedig mindenféle eszköz mozgósítható volt: építészet, történelem-értelmezés, mítosz-teremtés, ceremóniák, rituálék, esetleg ellenségkép gyártása stb. Ebben az időben tehát komoly lendületet vett több európai népcsoport, így például a magyar nép eredetkutatása, s ekkor születtek meg az első elméletek, elemző munkák az európai cigányság eredetéről is. Talán érdemes megjegyezni, hogy ebben az időben a cigány eredettörténet kutatói között egyetlen cigány származású kutató sem volt. 38