Világosság, 1945. július-szeptember (1. évfolyam, 1-74. szám)
1945-08-04 / 29. szám
A ploesti és brassói hadifoglyok névsora 1. év, 29. szám Budapest, 1945 augusztus 4. szombat Ára 3 pengő Potsdam döntött: A békekötés után Magyarországot is felveszik az Egyesült Nemzetek közé A potsdami értekezlet feszült érdeklődéssel várt záróközleményét csütörtök éjjel hozták nyilvánosságra Moszkvában, Washingtonban, Londonban és Berlinben egyidejűleg. A kommüniké legfontosabb pontjai a következők: 1. tétös külügyminiszteri Tanács létesül a Szovjet Unió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína külügyminisztereinek részvételével Londonban. Ennek a tanácsnak a feladata a Magyarországgal, Olaszországgal, Finnországgal, Bulgáriával és Romániával kötendő békeszerződések előkészítése. Kínát és Franciaországot, amely Berlinben nem volt képviselve, meghívták a külügyminiszteri tanácshoz való csatlakozásra. Addig is, amíg a békeszerződések létrejönnek, helyreállítják a diplomáciai kapcsolatot ezekkel az államokkal.laszország érdemeinek és háborús erőfeszítésének elismeréseképpen legelsőnek Olaszországgal kötnek békét. Németországgal csak akkor kötnek békét, ha erre megfelelő német kormány létesül.“ 2. Végleges területi rendezéseket csak a békeszerződések állapítanak meg, azonban egyes területek sorsáról már a potsdami záróközlemény intézkedik. Lengyelország új nyugati határa Swinemündétől keletre kiindulva az Odera és a Neisse folyók mentén a csehszlovák határig halad. Ez azt jelenti, hogy Danzig a lengyeleké, Lengyelország megkapja egész Sziléziát, Pomeránia nagy részét, Brandenburg jelentős területeit, valamint Kelet-Poroszországot Königsberg kivételével, amely a Szovjet Unióhoz kerül. 3. A szövetséges államok diplomatái és hírlapírói szabad beutazást nyernek Délkelet-Európába és a Balkánra. 4. Az értekezlet megvizsgálta a szovjet kormány javaslatát az ideiglenes osztrák kormány uralmának egész Ausztriára való kiterjesztésére és megegyezett abban, hogy ebben a kérdésben a brit és amerikai erőknek Bécs városába való bevonulása után fog dönteni. 5. A lengyelországi, csehszlovákiai és magyarországi német népcsoportokat teljes egészükben áttelepítik Németországba. Az önkényes kiutasításokat azonban azonnal be kell szüntetni. kitelepítése csak a szövetségesek ellenőrzése alatt hajtható végre. 6. Megegyeztek a Németországgal szemben követendő egységes bánásmódra vonatkozólag. Németországot az egyes főparancsnokok saját zónájukban külön-külön, az Ellenőrző Tanácsban pedig együttesen kormányozzák. Minden katonai és félkatonai szervezetet leszerelnek. Németország nem építhet sem hajókat, sem repülőgépeket és tilos bármiféle A belügyminiszter utasította a budapesti politikai rendőrséget, hogy a Budapest környékén fekvő 36 sváb községben folytasson nyomozást fasiszta németek, háborús és népellenes bűnösök után. A listán a következő községek szerepeltek: Solymár, Pilisszentiván, Pilisvörösvár, Visegrád, Tunabogdány, Békásmegyer, Csillaghegy, Pilisboros, Jenő, Csobánka, Üröm, Budakalász, Pomáz, Piliscsaba, Törökbálint, Budaörs, Budatétény, Nagytétény, Budajenő, Telki, Nagykovácsi, Pesthidegkút, Budakeszi, Zsámbék, Torbágy, Bia, Berbál, Soroksár, Dunaharaszti, Taksony, Szigetújfalu, Szigetszentmárton, Szigetbecse, Szigetcsép, Újhartyán, Ceglédbercel, Verses. Egy rendőrtiszt vezetésével 12 detektív és 120 rendőr, többhetes megfeszített munkával fésülte végig a fent említett községeket. Előállítottak 1220 bujkáló svábot, akik közül 742 személyt háborús bűncselekmények miatt a népbíróságnak adtak át. 106 volksbundistát azonnal internáltak a Buda-déli internálótáborban, 11 személyit pedig rendőri felügyelet alá helyeztek. A nyomozás megállapította, hogy a szóbanforgó községek elöljáróságai és rendőrhatóságai mindent elkövettek, hogy a politikai rendőrség nyomozóinak munkáját megakadályozzák. Dunaharasztiban a falu lakossága a község felgyújtásával, a kutak megmérgezésével fenyegetődzött, ha a nyomozást tovább folytatják. Budaörsön egy falat élelmet sem adtak a nyomozóknak és rendőröknek, sőt még szállást is csak a legnagyobb eréllyel lehetett kiharcolni. Dunabogdányban a svábok kivéformában fegyvert gyártania. A német ipart ellenőrzés alá helyezik. Ezzel szemben engedélyezik a demokratikus politikai pártok és szakszervezetek működését egész Németország területén. Engedélyezik a szólásszabadságot és a demokratikus pártok gyülekezési szabadságát. Jel nélkül leigazolták egymást. Visegrádon Serényi Károly főjegyző, Endre László meghitt embere, védte meg a volksbundistákat, a leventefőoktatóból lett rendőrkapitány segítségével. A többi sváb faluban is mindent elkövettek, hogy mentsék és bujtassák a volksbundistákat, akiknek háromnegyed része mint német SS-katona harcolt az oroszok ellen és a felszabadulás után szivárogtak csak vissza szülőfalujukba. Piliscsabán a volt csendőrőrmester vette át a rendőrség vezetését, Jikbálinon Léber rendőrparancsnok kijelentette, hogy amíg ő a helyén van, addig egy svábnak sem történhetik baja. Érdekes, hogy az eljárás után az összes sváb községben megindult a nagyszabású mentőakció. Pártigazolványokkal, igazoló okiratokkal próbálták az őrizetbe vett embereket kiszabadítani. Egy Balog Géza nevű pilisborosjenői malomkezelő érdekében az egész falu felvonult. Eskü alatt akarták vallani, hogy Balog csak „leányszer“-ből lett nyilas főjegyző. 72 éves öreg volksbüldistától kezdve 14 éves Hitler-jugendig mind igazolta a másikat. Megdöbbentő a nyomozás eredménye abból a szempontból is, hogy 1320 őrizetbe vett svábból csak öt vallotta magát magyarnak. A demokratikus rendőrség politikai osztálya, Péter Gábor vezetésével elhatározta, hogy Budapest környékét teljesen megtisztítja a demokráciaellenes sváb terrorlegényektől és addig is, míg a svábok kitelepítése a potsdami határozat értelmében bekövetkezhet, nem tűri, hogy nérvellenes elemek továbbra is garázdálkodhassanak és folytathassák gyilkos aknamunkájukat. 7. A német közigazgatást decentralizálják és a lokális felelősség elvével helyi önkormányzatokat létesítenek. 8. Németország jóvátételi kötelezettségeit olyan mértékben állapítják meg, hogy Németország külföldi segítség nélkül élhessen. A Szovjet Unió jogosult minden német tulajdon jóvátételi célokra való fölhasználására, amennyiben az a Vörös Hadsereg által megszállt német területeken, vagy Romániában, Bulgáriában, Magyarországon, Finnországban és Kelet- Ausztriában van. Ezekből a német javakból a Szovjet Unió Lengyelország jóvátételi igényeit is kielégíti. Ezenfelül a Szovjet Unió igényt tarthat a nyugati hatalmak által megszállt, német területekről a német ipari felszerelés 15 százalékára, amelyért ellenszolgáltatásként élelmiszerszámítmányokat küld ezekre a területekre. Igényt tarthat azonkívül még további 10 százalékra is minden ellenszolgáltatás nélkül. A nyugati hatalmak jóvátételi igényeiket az általuk megszállt területekről elégítik ki. 3. A nemzeti szocialista pártot és valamennyi fedőszervét föl kell oszlatni és ki kell irtani. Gondoskodás történik, hogy a nácizmus semmiféle formában föl ne éledhessen. 10. A háborús bűnösöket a lehető legrövidebb időn belül bíróság elé állítják és megbüntetik. 11. Németország gazdasági rendjét a lehető legrövidebb időn belül decentralizálják, hogy felszámolhassák az összes kartelleket, szindikátusokat, trösztöket és más egyedárusági intézményeket. Ellenőrzés alá kerül továbbá valamennyi német nyilvános vagy magán tudományos testület, amely gazdasági tevékenységet fejt ki. 12. A háborús főbűnösöket sürgősen átadják az igazságszolgáltatásnak. A vádlottak első névsorát szeptember 1-e előtt nyilvánosságra hozzák. * A potsdami záróközlemény nemzetközi visszhangjáról még csak az első angol állásfoglalások váltak ismeretessé. A ma reggeli angol lapok teljes egészében köztik a hatezerszavas potsdami kommünikét. Valamennyi lap megegyezik abban, hogy az értekezlet munkája nagy eredményeket jelent a béke fölépítésében. A Daily Express a potsdami megegyezést mérföldkőnek nevezi a tartós béke felé vezető úton. Renter- A Mapesti rendőrség rsjfatlult a swázi falvakban rettenti SS-katonátkan