Világosság, 1945. július-szeptember (1. évfolyam, 1-74. szám)

1945-09-02 / 52. szám

­ Megfigyelő táborok a hazatérő hadifoglyok részére Mih­ók Sándor miniszterelnökségi államtitkár vezetésével a honvé­delmi minisztérium a közélelmezési minisztérium, a Népgondozó Hiva­tal és a Vöröskereszt kiküldötteiből álló bizottság utazott tegnap Ko­márom, Győr és Mosonmagyar­óváron keresztül Hegyeshalomra. A bizottság utazásának célja az volt, hogy megállapítsák a helyszí­nen, milyen intézkedésekre van szükség a hazatérő hadifoglyok fo­gadtatására. A bizottság megállapí­totta, hogy Hegyeshalom községe nem alkalmas arra, hogy nagyobb tömegű hazaérkező hadifogoly ré­szére átmenő állomást létesítsenek. A hazaérkezők részére ugyanis egészségügyi és politikai karan­tént kell felállítani, amelyekben részben a betegeket, részben a politikailag gyanús ele­meket kell összegyűjteni. A bizottság megállapította, hogy a hegyeshalmi Vörös­kereszt-meg­bízott felkészült arra, hogy a haza­térő vonatok utasait kenyérrel, me­leg lesss­el és gyümölccsel­­ m­le­geljék meg. U­gyancsak a moson­magyaróvári járás főjegyzője több mint ötvenezer ember ellátására elegendő élelmiszert gyűjtött össze. A bizottság megállapítása sze­rint a hazaérkezők befogadására alkalmas táborokat, az általuk végigjárt útvonalon kell felál­lítani, majd pedig a politikailag gyanús elemeket onnan kell az ország belsejében felállítandó táborokba koncentrálni. ot November 1-én választ Budapest Rónai közellátásügyi miniszter hajnali razziája a fővárosi pék­mű­helyekben Mindenkinek jut kenyér és burgonya — mondotta a miniszter a sorbanállóknak A razzia eredménye: a pékek betartják az előírásokat . Ma a­­hajnali órákban Rónai Sár­­ut­or közellátásü­gyi miniszter, Maro­sán György nemzetgyűlési képvi­selő és a Világosság munkatársa a miniszter vezetésével végigrazziáz­­ták a budapesti sütőüzemeket. A nagy kenyérgyárakba éppen úgy elmentek, mint a kis budai sütödék­be. Első útjuk a ferencvárosi dr Paaatása-féle sütődébe vezetett. A miniszter közölte a munkásokkal, hogy hétfőtől kezdve kizárólag 70% EB lisztből, 20% rozslisztből és 10% árpalisztből készülő, az ed­diginél sokkal jobb minőségű ke­nyeret süthetnek. A következő állomás a Községi Kenyérgyár százados úti telepe volt. A munkások nagy örömmel fogad­ták Marosán Györgyöt, aki régeb­ben az Élelmezési Munkások Szö­vetségének titkára volt. Ez a fogad­tatás­ minden pékségben megismét­lődött. A Községi Kenyérgyárban Rónai miniszter hoszasan elbeszél­getett a munkásokkal, megízlelte a friss kenyeret és megbeszélést foly­tatott az üzemi bizottság elnökével. Ezután a Szent István körúti G­osno-pékség került sorra. Hosz­­szú sorban álltak a lezárt üzlet előtt az emberek és vártak a ke­nyérre. Rónai miniszter kérdésére mosolyogva, mondták a pékmunká­sok, hogy teljesen fölösleges a sor­­banállás, mert annyi kenyeret sü­töttek, hogy abból mindenkinek jut. Itt már árpa-, rozs- és búza­­lisztkeverékből készül a kenyér, de még nem olyan jó, mint a „Rónai-kenyér“ lesz. A miniszter az utcán a sorban­­állókhoz lépett és közölte ve­lük, hogy hétfőtől kezdve jobb­­minőségű kenyeret kapnak és fölösleges a sorbanállás, ke­nyerét mindenki megkapja. A tömeg felismerte a minisztert és lelkesen ünnepelte. Egy nő azzal a kéréssel fordult a közellátásügyi miniszterhez, hogy intézkedjék a burgonyaszü­kséglet kielégítéséről is. A miniszter hivatkozott a jó burgonyatermésre és megígérte, hogy rövid időn belül ellátja a főváros lakosságát burgonyával. A közönség tapsolva kísérte autó­jáig. Ezután Buda került sorra. A kónház uccai Vincze-sütődében a pékmester örömmel hallotta, hogy napokon belül jó minőségű kenyeret süthet. A Pachinger-féle pék üzem előtt is hosszú sor állott. Az üzletben ne annak új sütésű, hanem előző partról marad­t kenyeret is találtak. A főnök szerint a vevők nem akar­ják­ megvenni az egynapos kenye­­ret, pedig köztudomású, hogy az sokkal egészségesebb, mint a friss kenyér. A miniszter itt is figyelmez­tette a sorbanállókat, hogy semmi okuk nincs a korai fel­kelésre és ácsorgásra, mert min­denkinek jut kenyér. Az utolsó állomás a vámházi körúti Steiner-féle sütőüzem volt. Id­e már nyolc óra után értek a razziázók, amikor már javában mérték ki a kenyeret. A miniszter kérdést inté­zett a vevőkhöz, megkapják-e állan­dóan a fejadagot és milyen a ke­nyér. Megelégedéssel vetté­k tudomásul, hogy a miniszter rendeletére meg­javul a kenyér minősége. A hajnali razzia során a mi­niszter több helyen lisztmintát vett és az egyik pékségben megtudta, hogy az egyik ma­lom az előírt címke nélkül küldi a lisztet. A pékek egyébként betartják az előírásokat. Rónai miniszter rend­szeresíteni fogja ezeket a razziákat valamenyi közellátást szolgáló üzem­ben és üzletben. A vásárcsarnoko­kat és piacokat is meg fogja vizsgálni. (Veres.) Kukoricamentes lesz a kenyér A közellátási miniszter a kenyér minőségének javítása céljából el­rendelte, hogy szeptember 3-ikától kezdődően a pékek a kenyeret 78% búza-, 20% rozs- és 10% árpaliszt keverésével kötelesek készíteni. Más összetételű kenyér sütése tilos. Azt a péket, aki ezt a rendeletét meg­szegi, a miniszter internáltatni fogja. A pékek az augusztusi kenyér­jegyekkel az élelmiszerjegyközpont­nak kötelesek sürgősen elszámolni. Eredményes razzia az eltűnt hús után A polgármester intézkedésére az áruellenőrző főosztály nyomozói élelmiszerrazziákat tartottak. Beje­lentés érkezett ugyanis a polgár­mesterhez, hogy amíg a város dol­gozóinak hús egyáltalában nem ke­rül az asztalára, addig egyes vendéglőkben és éttermek­ben óriási árakon ugyan, de könnyűszerrel lehet húsételhez hozzájutni. A razzia során igen so­k fővárosi éttermet vizsgáltak végig a nyomo­zók és sok helyen találtak nagy­­mennyiségű húst. Egy-egy húsos ebédért 1290 p­l.000 pengőt­ is elkértek. Miután ezzel az újjáépítés munká­ján fáradó dolgozókat rövidítették meg, a polgármester elrendelte, hogy ezeket a vendéglősöket példá­san büntessék meg. Sokat közülük súlyos pénzbünte­tésre ítéltek, soknak pedig hosz­­szabb-rövidebb időre be kell zár­nia vendéglőjét. „Zajos vadászat11 „Krisztus nevében testvérek, tűz!“ — kiáltotta a marosuccai kórház udva­rán Kun páter, a géppisztolyos pap és maga is belelőtt az ágyból kiránga­tott betegekbe. A kánonjog csak a zajos vadászatot tiltja — védekezik, amikor felteszik a kérdést, vájjon hogyan egyeztethette össze a gép­pisztolyt Krisztus keresztjével. Kun páter jól ismeri a kánonjogot. Rómában tanult, Rómában végzett és két gyilkosság között áldoztatott is a városmajori templomban. Misét mon­dott, ideológiát tanított a csendőrök­nek, aztán elment a pártházba és „erősen ütlegelte“ a levetkőztetett embereket. Most itt áll az újságírók előtt és még mindig büszke arra, hogy a híradóban szerepelt. Nagyon szenvedélyesen buzdult fel a coelibá­­tus eltörlésén — mondja — és egy­szer szájára veszi azt is: „a nemzet érdeke“. Van aki feláll, kimegy a szobából, nem bírja nézni ezt a szi­kár, szürkeszemű, farkasképű gyi­­kost, aki reverendában kitartást kiál­tott és Krisztus nevében lövetett a Dunaparton. A nyilasok tábori espe­ressé nevezték ki, alezredesi rangot kapott. és elvette a halottak éksze­reit és lerángatta róluk a ruhát. Tehette, hiszen a kánonjog csak a zajos vadászatokat tiltja. A kutyák­kal, kürtökkel, sólymokkal való vadá­szatot. A géppisztolyosat­ nem ... Ezrek és ezrek mentek utána az első napokban, mint a birkák, hiszen Isten szolgája volt és a gyűlölete hirdette, pompás mulatságokat ren­dezett. A kánon­jog — Kun páter sze­rint — nem talált rajta kivetnivalót, de az emberi jog igen. És az emberi jog gondoskodni fog róla, hogy többé ne legyen gyilkosok, páterek és őrül­tek vezette — zajos vadászat gép­pisztollyal. (v.) Monstrerazzia a III. kerületben A III. kerületi kapitányság a szovjet katonai hatóságokkal együtt­­működve, mára virradó éjszaka 12 órán át tartó monstrerazziát tartott a III. kerületben. A razzia eredmé­nye 136 előállítás. Az előállítottak között több volksbundistát és nyi­last is találtak. A razziák valószí­nűleg még folytatódni fognak. MILLÓK SÁNDOR a karti fogoly­ügyek kormán­ybiztosa A miniszterelnök az érdekelt szak­minisztériumok minisztereinek meg­hallgatása után a mai napon a hadifogolyügyek kormánybiztosává Miliők Sán­dor miniszterelnökségi államtit­kárt nevezte ki. Miliők Sándor kinevezése az érde­keltek körében általános megelége­dést kelt, mert ő volt az, aki köz­vetlenül mauthauseni deportálásá­ból való hazatérése után azonnal a hadifoglyok és deportáltak ügyével kezdett foglalkozni és szorgalmazta azok hazatérését.

Next