Világosság, 1946. január-mácius (2. évfolyam, 1-74. szám)

1946-01-01 / 1. szám

/ A­ lüilün Ifílwsftctcc a Zongoránál: GOITEIN Hallban: WEL.TNER CAM­PISTRUHDNT IV. SAMMET.WEIS UTCA L. Asztalrendelés: 181-288 A lakásadó áthárítható a munkáltatóra A Világosság? munkatársa illeté­kes helyhez fordult, hogy a lakás- és üzletadót, amely alig elvisel­hető újabb terhet jelentene a dolgo­zók számára, át lehet-e hárítani a munkáltatókra. Illetékes helyen a következőket válaszolták: »A kormánynak mindig első és fő szempontja a dolgozók szociális meg­segítése, így tehát e rendelet kiadá­­sánál is gondolt arra, hogy a dolgo­zókat ne érje olyan teher, amely életlehetőségeit felborulással fenye­geti. A hivatalos közlönyben rövide­sen megjelenő rendeletben határo­zottan ki fogjuk fejteni, hogy a la­kás- és üzletadó munkások, köz- és magántisztviselők részéről minden olyan munkaadóval szembeni, akivel kollektív szerződés áll fenn, a mun­kaadóra áthárítható.“ Mit követelnek az osztrák szakszervezetek? (Bec­.) Az osztrák szakszervezeti szövetség nagygyűlése Leopold Figl kan­cellár és a három politikai párt elé terjesztette határozatát, amelyben az oszt­rák bányák, erőművek és a főbb iparágak államosítását és gyökeres földreform végrehajtását, továbbá a szakszervezetekre és a társadalombiztosításra vonat­kozó régebbi törvények hatálybaléptetését, valamint a nácik áldozatainak kár­pótlását követeli. Az osztrák szakszervezeteknek több mint félmillió tagja van. A szakszervezeti szövetség főtanácsa 14 szocialistából, egy kommun­istából és a katolikus néppárt egy tagjából áll. („MIT*) Brianszkban kivégeztek két tömeggyilkos néd­ tébornokot A brianszki per három fővádlo­ttját, Berhardt és Hamann német tábornokokat, valamint egy cinkostársukat szovjet polgárok tömeges lemészárlása miatt halálra ítélték és vasárnap Brianszk­ban nyilváno­san felakasztották. Negyedik társukat 20 évi kényszermunkára ítélték. Böhm Vilmos 27 évi emigráció után vasárnap hazaérkezett Budapestre és nyilatkozott a Világosságnak .A száműzetés huszonhét esztendeje után Böhm Vilmos, az 1918-1919-es nép­köz­tárt­aság hadügyminisztere, a magyar Vörös Hadsereg legendás hírű parancs­noka vasárnap este hazaérkezett. Böhm Vilmos, aki a század első évti­zedében a Vas- és Fémmunkásszövetség és a Szociáldemokrata Párt vezető tagja volt, 1919-ben a fehér terror elöl emigrá­cióba kényszerült. Bécsbe, majd 1931 feb­ruárjában Pozsonyba, utólag Prágába menekült, végül 1968 szeptemberében Stockholmba emigrált. Innen indult el december 23-én, hogy Prágán és Pozso­nyon keresztül hazaérkezzen. Böhm Vil­mos Budapesten elsőnek a Világosság­nak nyilatkozott: — Boldog vagyok, hogy újból itt le­hetek hazámban. A magyar munkás­mozgalom harcosa voltam egész éle­temben, s most, hogy huszonhét esz­tendő után megint beléphetek az itthon küzdők sorába, mint fegyelmezett ka­tona, örömmel teljesítem majd köteles­ségem. Látom, hogy nagyon sok a tennivaló, látom, hogy a fiatal magyar demokrácia nagy nehézségekkel küzd. Borzasztó a rombolás és pusztítás, amit már eddig is láttam. De a külső rom­bolásokat kiheverhetjük, a romokat el­takaríthatjuk, ha nincsenek lelki ro­mok, ha az erkölcsöt nem rombolták le. — A viszontlátás örömébe mély szo­morúság vegyül, ha arra gondolok, hogy sok-sok kitűnő szeretett baráto­mat, nagyszerű elvtársamat nem lát­hatom viszont. Az ezrek és tízezrek közül, akiket a náci-nyilas gyilkosok elpusztítottak, elsőnek Mónus Illés jut eszembe... — Holnap reggel kimegyek a teme­tőbe és leteszek néhány szál virágot az 1913-es forradalom mártírjainak, Somogyi Bélának, Bacsó Bélának, továbbá Stromfeld Aurélnak, Sallai Imrének, Fürst Sándornak és Bajcsy- Zsilinszky Endrének sírjára. A haza­­térő vándornak első cselekedete nem lehet más, mint hogy lerójja kegye­letét azokkal szemben, akik életüket áldozták a szabad Magyarországért. Thomas Mann drámai rádió­szózata a német néphez Thomas Mann, a világhírű német író vasárnap este New Yorkból drá­mai rádiószózattal fordult a né­met néphez: beszédében megin­dokolta, miért nem tér vissza, hazájába. — Ha Németország önmagát sza­badította volna föl — mondotta — az első vonattal siettem volna haza. Kemény szavakkal ostorozta a német nép vak engedelmességét, amellyel 12 éven keresztül kiszol­gálták a történelem legnagyobb go­nosztevőit. Sok német most az állí­tólag igazságtalan bánásmód miatt panaszkodik, pedig ami velük vagy Kelet-Európában a német kisebb­ségekkel történik, csak halvány árnyéka annak, amit a németek különböző országokban elkövettek. A világhírű író így folytatta: — Egy magyar barátomnak már 1941-ben elmondottam, hogy szám­űzetésemben lassanként megszűnik honvágyam és egyre inkább felol­dódik bennem az úgynevezett nem­zeti érzés. Azok, akik ma teleszáj­jal szavalják felém, hogy Német­ország nélkül nem lehet számomra élet, 1933 óta egyetlen egyszer sem szólaltak fel azok ellen, akik gyű­lölné tették a német nevet, az egész világ előtt. Ma már nem kívánok mást, mint hogy a német kultúra messze nyugatra előretolt előőrse-­­ként szolgálhassam népem érdekeit abban a néhány esztendőben, amely még hátra van számomra az élet­ben. A párizsi rádió Magyarország megsegítését sürgeti A párizsi rádió szombat éjszakai ma­gyar adásában a franciaországi magyar függetlenségi mozgalom titkára felhí­vással fordult a külföldön élő magyar­sághoz az óhazai magyarság megsegí­tése érdekében. Rámutatott Magyar­­ország súlyos gazdasági helyzetére és arra, hogy a fasiszták bűneiért nem sza­bad a demokráciát felelőssé tenni. Végrehajtható-e a halálos ítélet Dely Piroskán? Ismeret­, hogy Dely Piroska nyi­las pártszolgálatosnő vezetésével SS-regényekből álló különítmény 1944 október 1bén legyilkolta a Csengery nevű 64. számú ház zsidó­­származású lakóit. Dely Piroskát, aki bűnrészese volt tizennyolc em­ber törvénytelen kivégzésének, a népbíróság Pálosi­ tanácsa halálra ítélte. Fellebbezés folytán a nyilas pártszolgálatosnő ügye a NOT elé került, amely a halálos ítéletet helybenhagyta. A vádlott kegyelem­ért folyamodott a Nemzeti Főtanács­hoz, amely a bűnvádi perrendtartás idevonatkozó paragrafusa szerint nem hozott határozatot a kegyelmi kérvény ügyében azzal az indoko­lással, hogy Dely Piroska más állapotban van és csak a gyermek megszületése után döntenek a kegyelmi kér­vényről. Dely Piroska ügyében most vá­ratlan for­sulát következett be. Dr Kerekes fogházfőorvos megállapí­totta, hogy a nyilas pártszolgálatos nő nincs más állapotban, hanem gyorsan­növő cisztája van, amely nem jelent akadályt a halálos ítélet végrehajtásában. A Világosság értesülése szerint Dely Piroskát a gyűjtőfogházban most nőorvosi vizsgálat alá vetik és amennyiben a fogházorvosi fel­tevés bebizonyosodik, azonnal érte­sítik a Nemzeti Főtanácsot, hogy a halálos ítélettel kapcsolatos kegye­lem ügyében meghozhassa a végle■ ges döntést. M. I Tetten érték a cukrászdák rémeit: négy tízéves gyereket Szombaton éjszaka az őrszolgálatot teljesítő rendőrnek feltűnt a körúton, hogy Az egyik cukrászdából a lezárt re­dőnyök mögül fény szűrődik ki. Bené­zett, látta, hogy négy maszatos kisfiú ül a cukrászda közepén egy asztal mel­lett, előttük egy tornyosuló sütemény­­hegy. Amikor a rendőr belépett a telyi­­sékbe, a négy, tíz éves kisfiú menekülni próbált A rendőr bekísérte őket a 18­­kapitányságra, ahol kiderült, hogy min­den éjjel másik cukrászdába törtek be és miután fejenként megettek lel 20 cukrászsüteményt, csomagokat pakolták az otthoniak számára is. A szorgalmas és kitűnő étvágyú cukrásztosizoffett gyerekeket átadták a fiatalkorúak biró­­ságának. Ismét javult a szénfelhozatal Értesülésünk szerint szombaton és va­sárnap a szén­felhozatal nemcsak fedezni tudta a fogyasztást, hanem klien­cven tonnát tartalékolni se tudtak. Ennek kö­vetkeztében a magánháztartásokban ma már egész nap ég a villany, a Beszkárt­­forgalom­ 10 százalékos csökkentése azon­ban továbbra is fennmarad, mert ez te­temes megtakarítást jelent. Az Elektro­mos Művek reméli, hogy újév után nem lesz fennakadás. Ha hétköznap kevesebb szén is érkezik, a hétvégi ipari üzem­szünet, valamint a Bec­kart-korlátozá­­sok révén mindig sikerül annyi szenet tartalékolni, ami pótolja az ünnepnapi üzemszünet következtében előálló ki­esést. Elfogták a körúton a lakásfosztogató álfőhadnagyot Szombaton este az Erzsébet kör­úton óriási csődület támadt. „Fog­ják m­­eg, betörő“ kiáltással egy nő nekiugrott egy uniformisba öltözött férfinak és azt inzultálta. A nő a rendőrnek elmondotta, hogy három héttel ezelőtt a főhadnagy, mint az­­ egyik minisztérium megbízottja, la­ Szakasits Árpád újévi üdvözlése A főváros tisztviselőkara nevében kedden Beehrter Péter alpolgármes­ter üdvözli Szakasits Árpád, minisz­­terelnökhelyettest, a törvényható­sági bizottság elnökét az újév alkal­mából. Az alpolgármester beszéde után a fővárosi sajtó képviselői üd­­vözlik Szakasits Árpádot. Az ünnepség után a főváros ve­zetői felkeresik a miniszterelnököt, hogy kifejezzék jókívánságaikat. Agyonlőtte a férjet a feleség udvar­ló­ja. Miller Gusztáv Harmat ucca ál.­szám alatt lakó kereskedő régóta rossz viszonyban élt a fele­ségével. Vasárnap este megint ösz­­szevesztek, amikor hirtelen belépett a lakásba felesége udvarlója. A vi­tatkozás hevében az asszony udvar­­lója előrántotta revolverét és agyon­lőtte Milletet, majd megszökött. A rendőrség keresi a gyilkos udvarlót. kásán járt és revolverrel kényszerí­­tette értékei átadására. A főhadnagy a főkapitányságra került, ahol megállapították, hogy Fodor Ferenc régen körözött magán­tisztviselővel azonos, aki legutóbb a Vörösmarty utca 45/d számú ház alatt Simon Lajosné kereskedőnő lakásán revolverrel kényszerítette a lakásbérlőt, hogy 150 millió pengő értékű ékszereit adja­ át. A Januári közmunkaváltság Az újjáépítési miniszter rendelete értelmében a januári közmunkavált­­ság alapjául szolgáló napszámbér összegét 240 pengővel kell számí­tani. Ravensbrük 7. Rechere 1945 március 5-9. között állítólag továbbvitték RÓZNER SÁNDORNÉ WEISZBRUN EDIT-et. Aki további sorsáról tud, kérném értesítését Vörösmarty ucca *9—71. I. emelet 1. Rózner: Nyomravezetőt jutalmazom!­ intiniRHüiiriisitiiiüiib'miuiiuiiiiiiiiniiüiiQiiiiünnnininmiiinimnnifflfl a 1 Világosság 5

Next