Világosság, 1946. április-június (2. évfolyam, 75-144. szám)
1946-04-07 / 79. szám
Beszámoló Európa szellemi életéről veszélyben a könyvnap A demokratikus Magyarország második szabad könyvnapjára készülődnek az irodalmi és könyvkiadói körök. A könyvnap megtartásának lehetőségét azonban igen komoly veszélyek fenyegetik. A szüntelenül, rohamosan emelkedő könyvkereskedői szorzószám, a papírbeszerzési nehézségek, általában az inflációs jelenségek a legutóbbi időben olyan árakat idéztek elő a könyvpiacon, hogy ezidőszent lehetetlennek látszik a könyvnap megrendezése. Szó sem lehet ugyanis arról, hogy a kiadók olcsó, propagandaárú könyvnapi kiadványokat hozhassanak forgalomba. A Világosság munkatársa felkérte az egyik ismert fővárosi könyvkiadót, hogy nyilatkozzék a könyvnapi kilátásokról, de ugyanakkor illetékes helyhez is kérdést intézett, hogyan vélekedik a kormányzat arról a lehetőségről, hogy Budapesten ez évben nem lesz könyvnap. A könyvkiadó a következőket mondotta: — Senki sem hinné el, milyen emberfeletti küzdelembe kerül egy-egy könyv kiadása. Szinte azt kell mondanunk, képtelenek vagyunk a könyvkiadást folytatni. Mindazonáltal, nem számítva az üzleti nehézségeket, az esetleges ráfizetéseket, mégis akarunk könyvnapot tartani, de bármilyen határtalan is bennünk a jóindulat, a kormányzat anyagi támogatása nélkül képtelenek leszünk a könyvnapot megtartani. Azt kérjük az illetékes tényezőktől, legyenek anyagilag segítségünkre a könyvnap megtartásában és a propagandaárak lehetővé tételében. A kérdés most van döntés alatt és remény van arra, hogy a kormányzattól megkapjuk a segítséget és mégis megtarthatjuk a könyvnapot. illetékes helyen a következőket mondották a könyvnap megtartásával kapcsolatos segélykérésről: — A könyvkiadók felvetették azt az ötletet, hoy az álam támogassa anyagilag a könyvnap megrendezését. Ez a kérés tárgyaló alatt van. Érdemben erről még nem nyilatkozhatunk, de remény van rá, hogy a közös összefogással elkerülhető lesz az a szégyenteles heyzet, hogy Magyarországon ne lehessen könyvnapot tartani, L. Á. Nagy-Britannia szellemi életének tengeréből néhány csepp Angliában a könyvkiadás nem nagyon érzi a háborús nyersanyaghiány következtében Európa számos országában megnyilvánuló papírkorlátolásokat. Egyremásra jelennek meg az új, érdekesebbnél érdekesebb könyvek, amelyeknek témája természetszerűleg főként a második világháború és a vele kapcsolatos események és élmények. Igen sok könyv foglalkozik a nemzetközi politikai élet kérdéseivel és számos szakkönyv is jelent meg, amelyek közül igen sok a bombatámadások szövetkeztében elpusztított városok ujjáépítésének lehetőségét tárgyalja. Most jelent meg Eric Linclater új könyve, amely háborús témával foglalkozik. Egy olasz közlegény kalandjait írja le a németek megszállta Olasz- A korai ráncosodás ellen neves orvosok is ajánlják a SUI/FAMYL kénmidert. (X) Vasárnap 1946 IV, 7 A Szovjet Unió A Szovjet-tinió irodalmi életét nem vetette vissza a titborni, Mr a szovjet írók nagy része fegyverrel vett részt a fasizmus elleni harcban. A szovjet könyvkiadás az 1946-«s évet gazdag programmal kezdte el. Az Állami Irodalmi Könyvkiadóvállalat leningrádi osztálya most adja ki Solochovi „Csendes Don“-jának új kiállását. A világhírű regény a Szovjet-Unióban eddig több mint 3 millió példányban jelent meg. Solochov könyvei egyébként is rendkívül népszerűek. „A hazáért küzdöttek“ eimír regénye közel 4 millió, „A feltört ugar“ 2 és félmillió példányban kelt el a Szovjet-Unióban. A Szovjet-Unió másik népszerű írójának Fagyejevnek regénye, az „Ifjú gárda“, ugyancsak tömegkiadásban jelenik meg a közeljövőben. Sergej Jeszenyin, a tragikus sorsú parasztköltő válogatott verseit szintén az Állami Irodalmi Könyvkiadóvállalat adja ki. De nemcsak a világirodalmi jelentőségű írók könyvei kelendőek a Szovjetunióban. A cári Oroszországban elnyomott különböző nemzetiségek írói is új művekkel gazdagítják a szovjet irodalmat. Orosz fordításban jelent meg most Ahmed Jerikijev tatár költő verseskönyve: „Versek barátaimról“, amely a költőnek a háború előtt és alatt írt verseit foglalja magában. A tibliszi Kelet Csillaga kiadóvállalatnál most jelent meg egy antológia, anzig a grúz hazafias költészet legszebb darabjait tartalmazza. Avetik Iszaakijan örmény költő, Lidia Koldula, a 19. század híres észt kültűnőjének verseskönyve és Andrejs Pampursz lett költő „Medveölő ” című elbeszélő költeménye, a lett irodalom egyik legorosz és ukrán,tatár és grúz, örmény és észt, szibériai és kazak költőinek könyvei millió és millió példányban nevelik és gyönyörködtetik a Szovjet dolgozóinak százmillióit nagyobb műve, is most jelent meg orosz fordításban. Az új szibériai kiadóvállalat most adta ki Alevejav „Legendák a múltról" című verseskönyvét, Jersey válogatott verseit és elbeszéléseit, valamint Rogozsnyiková gyermekverseit. Most jelent meg a „Szibériai Tüzek“ című almanach VI. kötete, amelyben több kitűnő elbeszélés mellett a legnevesebb szibériai költők mutatják be új verseiket. Makimov „Örökség“ cint fi új verseskönyve az „Ifjú Gárda“ kiadásában fog megjelenni-Fisztoljenko új könyve, az „Orenburg mesék“ a Pugacsev-lázadás és az Orenburgi ka zakók történetét dolgozza fel. Albierten új nagy regénye,, a németek által okkupált vidékeken élő zsidók tragikus sorsát és a Vörös Hadseregnek köszönhető felszabadulásukat is viratja be., A felsorolt könyvek csak egy része az 195-OS év első negyede könyvkiadási programjának. Amint ebből is látjuk,, a Szovjet Unióban nincs válságban » könyvkiadás. Nem is lehet ott, ahol az írók, állam és közönség részéről egyaránt a legnagyobb megbecsülésben részesülnek s ahol az állampolgárokat gyermekkoruktól kezdve az irodalon szeretetére nevelik. A Gyermekirodalmi Kiadó írók, tudósok, művészek, tanítók és könyvtárosok közreműködésével 81 éves tervet dolgozott ki gyermekeknek szánt könyvek kiadására. A szovjet gyerekek hároméves koruktól kezdve irodalmi nevelésben részesülnek. A legkisebbek, a háromévesek részére Tolsztoj és Andersen meséit, angol gyermekdalokat és kiváló szovjet írók gyermekmeséit képeskönyvekben, a legjobb szovjet művészek illusztrációival adják ki. Alsó elemisták számára új kiadást készítettek Puskin, Gogoly, Zsukovszkij, Akszakov, Tolsztoj, Nyekraszov, Csehov műveiből, továbbá versesköteteket a 19. század költőinek verseiből és orosz népmesékből. Kiadásra kerül Andersen meséskönyve, Swift Gulinerje, a Robinson, Hugo Victor egy regénye, továbbá a szláv népek, tündérmeséiből összeállított antológia. A nagyobb gyermekek részére kiválasztott írók, az idegenek közül: Shakespeare, Schiller, Moliére, az oroszok közül a többi között Puskin, Lermontov, Turgenyev, Gorkij és Majakovszkij. A klasszikusok új kiadásának összeálításával az ország legjobb nevű kritikusait bízták meg. Az iskolai könyvtárakat a szovjet irodalom java termésével egészítik ki. FRANCIAORSZÁG A háború és a nácizmus alapjaiban rendítette meg és forgatta fel az európai szellemi életet. A háború séjtotta nemzetek a művészet és az irodalon terén is elindultak a fejlődés felé, de majdnem mindenütt ugyanazokkal a problémákkal kell megküzdeniük. A Világosság az újjászülető francia szellemi életről gyűjtött össze néhány jellemző és érdekes mozaikot: milyen kérdések foglalkoztatják, honnan indult és hová jutott el már az új francia szellemi élet. A Pedagógiai Múzeumban a mai hónapban ült össze az ,Intellektuilek Nemzeti Egyesületének Tanácsa a Lallaméi és a Pasteun-intézet igazgatója, Jaques Trefouel elnökletével. Az ülésén megjelent többek között Joliot-Curie főtitkár, Luis Aragon és még számos In a francia szellemi élet előkelői beül. Jolust-Curie főtitkár bevezető beszédében elmondotta, hogy ennek az egyesületnek hivatása, hogy megismertesse mindenütt Franciaország igazi arcát és az emberi szabadságjogok szószólója legyen a világon-A főtitkár beszéde további során ismertette az egyesület hatalmas terveit, amelyeket azonban egyelőre kellő technikai újjászülető szellemi életének szenvedélyes mozgalmai, gyötrődései, örömei, tervei, problémái, vitái, bukásai és sikerei eszközök és helyiség híján nem tudnak megvalósítani. Az író felelősségével, az író háborús bűnösségének kérdésével sokat foglalkoznak a franciák. Váljon együttműködött-e a németekkel Jean Giono, kérdezik? A szó szoros értelemben nem, — mondja az egyik francia lap — csupán nyilatkozatokat adott. És milyen nyilatkozatokat! A felszabaduláskor Giono háza előtt bomba robbant, de ez csak figyelmeztetés volt, mert a franciák nem akarják testi épségében bántani az írót, aki állítólag a partizánokat is segítette. Giono egyelőre ír. Újabb művei, mondják, meglehetősen gyengék, össze sem lehet őket hasonlítani a „Reng a világ“ és „Valaki a hegyekből“ költészetével. Hogy mi lesz vele? Nem ártana egy kicsit elf énekelni, — írja a lap. Érdekes ezzel a kérdéssel kapcsolatban Julien Benda cikke, a „ Les lettees franchis“-ben. Van-e joga az írónak tévedni? — kérdezi Benda. Joga van, de felelősséget kell vállalnia azért, amit ír. — írja cikkében Benda. Még a magukat, igazi demokratáknak vallók közül is többen, azt hirdetik, hogy az állam oldozza fel az ellene vétő írót, mert e demokrácia teljes szabadság még azok részére is, akik gyökerében akarják elfojtani. Az én véleményem az, hogy a demokrácia magában foglalja a védekezés elvét és ha élni akar, védekeznie kell az életére törő veszély ellen. Párizsban Picasso és Matisse támogatásával „Művészet és ellenállás“ címmel 500 művet számláló kiállítás nyílt meg. A kiállítás általános jellemvonása, hogy újból fontos lett a tárgy, amelyből a képek nagy változatossága mellett is egy összefogó gondolat sugárzik: a fasizmustól való irtózás. A színházi élet jelenlegi nagy sikerei között három spanyol darab szerepel. A zenei élet egyik kiemelkedő eseménye egy fiatal magyar zeneszerző, Kozma: Rendezvous“ című műve. Kozma zenéjéhez Prévert írt szöveget és a díszletek elkészítésében neves francia festőművészek vettek részt. A filmvilág szenzációja az egyetlen francia filmrendezőnő első darabja, a „Sophie boldogtalansága“, amely elé nagy várakozással tekint az egész francia filmszakma. országban. Az író minden alkalmat megragad, hogy kesernyés hunyorát az emberi nemmel kapcsolatban érvényre juttassa. J. B. Priestley „Russian Journey“ című könyve, amelyben az író szovjetoroszországi útiélményeit írja le, széleskörű visszhangot váltott ki az angol olvasóközönségből és kritikusokból egyaránt. Többen vitába szálltak Priestleyvel és a konzervatív lapok megkísérelték, hogy az írónak a Szovjet Unióban szerzett, kedvező benyomásait az angol olvasóközönség körében politikai argumentumok felhasználásával mérsékeljék. A filmvilág is igen élénk. Bernard Shaw „Caesar és Cleopatra“-jának óriási költséggel több színben megfilmesített változata nem aratott osztatlan közönségsikert. Igen nagy sikere van még ma is a riportfilmeknek, amelyek közül jelenleg az „A Defeated People“ című Berlin háború utáni mindennapi életét megjelenítő híradósum fut a Tivoliban élénk érdeklődés mellett. Az angol film gyártás vagy terveket sző és mindent elkövet, hogy felvegye a versenyt Hollywooddal. Ha ez szériagyártásban nem is sikerülhet, a filmek művészi és minőségi kivitele tekintetében nagy optimizmussal nyilatkoznak az angol filmszakemberek. Derby Clubban (IV, Semmelweis utca 2.) április 6 án, szombaton nagy műsoros est, Gonda László új tánckreációival, neves artisták. Kapitány Anna, Kenéz Judith és Goitein Antal közreműködésével, Asztalrendelés: 181-284, C)