Világosság, 1949. október-december (5. évfolyam, 228-304. szám)

1949-11-26 / 275. szám

Budapest 6. év, 275. szám 1949 november 26. szombati D­élelőtti telefontudósítás Párizsból, ahol leállt a közlekedés, nem dolgoznak az üzemek, nem szól a rádió és nem jelennek meg az újságok Csütörtökről péntekre virradó­ éj­jel a­ Világosság szerkesztősége fel­hívta telefonon Párizst.. A l'Hum­a­­nité szerkesztőségével akartunk be­szélni. A budapesti interurbán­­■ központ tíz perccel hívásunk idén jelentkezett: — Párizs n­em fogadja el a hívást.. A huszonnégyórás tiltakozó sztrájk ezekben a­ pillanatokban kez­dődik Franciaországban. Erélyes férfihang mondja, a vonal túlsó végén: — N'insistez pas, on fait la, gr­ever (Értsék meg kérem, sztrájk­ban­ állunk!) így kezdődött, és szerte Francia­­országban ma reggelre megbénult az élet, mert a francia dolgozók az alacsony béreikkel nem tudnak többé lépést tartani az emelkedő árakkal, s így akarják kiharcolni, hogy minden francia dolgozó ha­vonta háromezerfrankos pótlékot kapjon. Mi vezette Franciaország dolgo­zóit­ idáig? Népellenes merényletek­nek az a sora, amelyet Franciaor­szág ,,felszabadulása” óta az ame­rikai­ monopoltőke füttyszavára tán­coló amerikai lakájok elkövettek. Sokféle meginjítvánulási formája volt e merényleteknek. A szerényeb­bek között például az, hogy a­ fran­cia mozikban kizárólag amerikai­­filmeket játszottak s a Marshall-se­­gély jóvoltából a francia filmipar­ban dolgozók, tízezrei munkanélkü­liekké váltak. Leplezetlenekből buk­kant fel az amerikai nagytőke ha­lálfeje a­ Pereskezű Mach „francia” belügyminiszternek a francia bá­nyászokra szegezett revolver csövé­ben. A növekvő árak s a nép növekvő nyomorai a németekkel együttműkö­dött hazaárulók térfogl­alása a fran­cia közéletben,, a francia ipar foko­zatos megbénulása — ezek Francia­­ország marshalizálásának kezdeti következményei. De a háromhetes kormányválság, a sorozatos tünte­tések, részleges, a munkások szá­mára győzelemmel végződött sztráj­kok — ez a Francia Kommunista Párt vezette francia nép Francia­­ország békéjéért és függetlenségéért folytatott harcának ugyancsak kez­deti eredménye. A legutolsó hetek eseményei vég­sőkig feszítették a már-már pattanó húrt. Ugyanakkor, amikor a lápok hírül adják, hogy Párizsban heten­ként kétszer szünetel a villany­szol­gáltatás, — tehát a munka is az összes elektromosiparral dolgozó üzemekben—, a németországi Ruhr­­vidék szene, ami­­jóvátétel formájá­ban Franciaországot­­ illeti, s ele­gendő volna az áramszolgáltatás zavarainak megszüntetésére, az új­jászülető hitleri német hadiipar tel­hetetlen gyomrába hullik. A francia kormány belpolitikája nem bizonyult méltatlannak külpoli­tikájához Az 1950-es költségvetési terv a napokban került a parlament elé. Eszerint diadalt kormánya 420 miliárdot készül költeni Francia­­ország hadiiparára — értsd: Ame­rika háborús terveinek támogatá­sára — , az igazságtalan, elvesz­tett, szégyenteljes és minden fran­cia­ által elátkozott, vietnami, hábo­rúra. A francia költségvetés 500 milliárdos deficitjéből 180 milliár­­dot az adók nagymérvű emelésével akarnak pótolni. A munkabérekre kivetett adókat 5-ről­­ 7 százalékra emelik, a szállításokra kivetett,­­ter­melési és, egyéb adóívt,­ is jelentős százalékban megnövelik. A kormány gazdasági merényle­teivel egyidejűleg hatalmas rága­lomhad­járatot indított a Szovjet­unió ellen. És amilyen­­ mértékben növekszik a francia milliók hálája, szeretete, bizalma és reménye a világ béketáborának , vezetője felől úgy tombol egyre eszeveszettebben ez a féktelen hazugság-hadjárat, a Szovjetunióból érkező hírek meg­hamisítása, elferdítése. De a valóság eljut a tömegekhez, ott él milliók szívében. Tömeggyű­léseken és rádión keresztül, ismert és ismeretlen utakon értesül a fran­cia nép az­ igazságról, a béke­­ tábo­rának egyetlen igazságáról, amely az ő­ igazságát, békés, szabad jövő­jét is jelenti. A mai tömegsztrájkot a jelenté­sek a nagy 1936-os , komoly ered­ményt elért, győztes népfrontmeg­mozduláshoz hasonlítják. S ha Franciaországban a tömegek ma éppolyan lelkesen, éppolyan egysé­gesen szállnak szembe elnyomóik­kal, mint 1936-ban, mégis óriási a különbség 1936 és 1949 között. Ak­kor a német kancellárt, Hitlernek hívták,­Kína tekintélyes részén az amerikai imperialisták parancsoltak, Lengyelországban, Romániában, Csehszlovákiában, Bulgáriában, Al­bániában kormányon ültek a német imperializmus szolgái-. és Magyar­­országon 1936-ban Horthy volt az úr. ■Ma, amikor Párizs népe egysége­sen a tömegsztrájk hatalmas fegy­verét fordítja az amerikai imperia­listákkal és ,francia szolgáikkal szembe, más világban, más körül­mények között állott, le a párizsi Metro, hagyták abba a munkát a Renault-gyárban, vagy a Citroennél. A Szovjetunió azóta összezúzta a náci hadigépezetet és határaik men­tén szabad, békeszerető, bátor né­pek átvették saját sorsuk irányítá­sát. Megszületett a 450 milliós sza­bad Kína és Európa, közepén már él és harcol a francia népért .­■­olz új demokratikus Németország. A francia nép 1936-os sztrájkját is támogatta a világ népeinek szo­lidaritása. És ha a­ szolidaritás ak­kor hatalmas fegyver volt­ a sztrájk győzelméhez, vájjon- meggond­ol­­ták-e az ámenkor, imperialisták francia szolgái, milyen hataalmes erőt jelent a világ népeinek nagy erőfölénye és ennek az erőnek, szolidaritása■ az imperialista hábo­rús­­ csirkefogókkal szemben". A francia nép megmutatta, hogy hatalmában áll 24 órára megbánt­td '2-t HZ *3 r-l­i.oé ,E* *■ n l.+’ö^interr­átjobb jelentősége a mai francia eseményeknek. : Dél­előtti körséta a sik­éjholó Párizsban Ma reggel a Világosság szerkesztősége felhívta elefonon a lap párizsi tudósítóját,hogy a franciaországi omegsztrájk legújabb eseményeiről helyszíni beszá­moló alapján tájékoztathassa olvasóit. Nem sok remé­­­ künk volt arra, hogy összeköttetést kapunk, miután egnap éjjel a párizsi telefonközpont ismételt kérésünk ilenére sem volt hajlandó kapcsolni, mondván: „Saj­átom, sztrájk van“. Kilenc óra után mégis sikerült­apcsolást találni. A párizsi telefonközpont közölte h­ogy a CGT ma reggel kiadott engedélyével fenntart­­ik a nemzetközi telefonszolgálatot. Ez az egyetlen özszolgálati ág, amely ma Franciaországban műkö­­ ik, íme, ezt jelentette párizsi tudósítónk: Párizs,­ november 25. (A Világosság tudósítójának telefonjelentése.) Háromnegyed hét. Megszólal az ébresztőóra. Kinyitom az utcai ab-­­lakot­, még sötét van. Most kellene jönni az első autóbusznak. Izga­tottan várok egy-két percig, az autóbusznak se híre, se hamva. Felteszem az vizet a gázra a teá­hoz. Még­­ van tartalék a csövekben.­ Halványkék lidérclángok lobognak, jó negyedóráig tart, míg feljön két deci víz. A gáz nyomása igen ala­csony, va­lószínűleg még a tegnapi termelés maradt, a csövekben. Negy­ed nyolc: Elindulok az Or­­say-pályaudvar felé. Innen­­ in­dulnak a vonatok Dél-Franciaország felé és a villamosvonatok is a pá­­rizs meletti peremvárosokba.' A hatalmas csarnok ' teljesen kihalt. A jegypénztár zárva, van. Egy árva rendőr támaszkodik a föld alá ve­zető lépcső korlátjához. Lent a vá­gányok hidegen verik vissza a sápadt villanyl­ámpák fényét. Lehúzott redőnyök a földalatti előtt A miniszterelnökség palotáját ha­talmas tehergépkocsik­­veszik körül, a teh­erautókon áhnás, fáradt rend­őrök dörzsölik a szemüket. Megérkezünk a montparnessi pá­lyaudvar elé. A tér metróállomása mellett sok ember á­csorog. A föld­­alatti vasút nem­ megy. A lépcsőt vasredőnyök zárják el. Bemegyek a pályaudvar épüle­tébe. A felvonó néni működik. Nya­kamba veszem a kétem­eletnyi lép­csőt., ' '' ‘, ' 1 Fent a váróterem zárva, az étterem zárva, a pénztár zárva. — Minden vonat áll? — Minden ! Csak , az­ újságárus nyitott ki, de, a napilapok nem jelentek meg és utasforgalom nincs, így nem tud semmit sem eladni.­­. . .A vágányok mellett öt-hat főnyi sztrájkőrség. Megszólítom­ őket.' — Minden áll? — Minden — hangzik a válasz. — A fővonalak is. — Azok is. Csillognak a szemek. Győzelem Ilyen tökéletes vasutassztrájk nem­ volt, a németek elleni s­emzeti felkelés ideje óta. Néhány lépéssel odébb öt sisakos csendőr áll, vállu­kon, puska, csípőjükön gázálarc­ú tokja lóg.­­ Az, első farosé?ki­­jelentések A­ szerkesztőségben a­z automata telefonközpont működik. Csupa jó hír jön: a vasútforgalom teljesen megbénult. Egyedien autóbusz, egyetlen taxi sem látható a francia főváros utcáin. A­ rádió nem műkö­dik, Percről-perc­re futnak be a jelenté­sek:­­ az összes párizsi és párizs­környéki nagyüzemekben teljes a sztrájk. Leállt a Renault és Citroen, állnak a repülőgépgyárak, állnak a trak­torgyárak, állnak, a teherautógyá­rak,­­teljes a sztrájk a vegz­iipar­ban, az építőiparban is. Egyetlen­egy iskola sem nyitotta ki kapuit. Az első vidéki jelentések szerint mindenütt nagy sikerrel kezdődött az­ általános sztrájk. Az újságíró kollégák’ mosolyognak. A lap ’csak holnap jelenik meg, de mindenki itt van. Sokan egy-két órát gyalogol­tak, amíg beérkeztek Párizs központ­jába. De egyáltalán nem­ sajnálják a fáradtságot. A győzelem, tudata lelkesíti a francia főváros népét. ■ Bajomi-Lázár Andor

Next