Világosság, 1949. október-december (5. évfolyam, 228-304. szám)
1949-11-26 / 275. szám
Budapest 6. év, 275. szám 1949 november 26. szombati Délelőtti telefontudósítás Párizsból, ahol leállt a közlekedés, nem dolgoznak az üzemek, nem szól a rádió és nem jelennek meg az újságok Csütörtökről péntekre virradó éjjel a Világosság szerkesztősége felhívta telefonon Párizst.. A l'Humanité szerkesztőségével akartunk beszélni. A budapesti interurbán■ központ tíz perccel hívásunk idén jelentkezett: — Párizs nem fogadja el a hívást.. A huszonnégyórás tiltakozó sztrájk ezekben a pillanatokban kezdődik Franciaországban. Erélyes férfihang mondja, a vonal túlsó végén: — N'insistez pas, on fait la, grever (Értsék meg kérem, sztrájkban állunk!) így kezdődött, és szerte Franciaországban ma reggelre megbénult az élet, mert a francia dolgozók az alacsony béreikkel nem tudnak többé lépést tartani az emelkedő árakkal, s így akarják kiharcolni, hogy minden francia dolgozó havonta háromezerfrankos pótlékot kapjon. Mi vezette Franciaország dolgozóit idáig? Népellenes merényleteknek az a sora, amelyet Franciaország ,,felszabadulása” óta az amerikai monopoltőke füttyszavára táncoló amerikai lakájok elkövettek. Sokféle meginjítvánulási formája volt e merényleteknek. A szerényebbek között például az, hogy a francia mozikban kizárólag amerikaifilmeket játszottak s a Marshall-segély jóvoltából a francia filmiparban dolgozók, tízezrei munkanélküliekké váltak. Leplezetlenekből bukkant fel az amerikai nagytőke halálfeje a Pereskezű Mach „francia” belügyminiszternek a francia bányászokra szegezett revolver csövében. A növekvő árak s a nép növekvő nyomorai a németekkel együttműködött hazaárulók térfoglalása a francia közéletben,, a francia ipar fokozatos megbénulása — ezek Franciaország marshalizálásának kezdeti következményei. De a háromhetes kormányválság, a sorozatos tüntetések, részleges, a munkások számára győzelemmel végződött sztrájkok — ez a Francia Kommunista Párt vezette francia nép Franciaország békéjéért és függetlenségéért folytatott harcának ugyancsak kezdeti eredménye. A legutolsó hetek eseményei végsőkig feszítették a már-már pattanó húrt. Ugyanakkor, amikor a lápok hírül adják, hogy Párizsban hetenként kétszer szünetel a villanyszolgáltatás, — tehát a munka is az összes elektromosiparral dolgozó üzemekben—, a németországi Ruhrvidék szene, amijóvátétel formájában Franciaországot illeti, s elegendő volna az áramszolgáltatás zavarainak megszüntetésére, az újjászülető hitleri német hadiipar telhetetlen gyomrába hullik. A francia kormány belpolitikája nem bizonyult méltatlannak külpolitikájához Az 1950-es költségvetési terv a napokban került a parlament elé. Eszerint diadalt kormánya 420 miliárdot készül költeni Franciaország hadiiparára — értsd: Amerika háborús terveinek támogatására — , az igazságtalan, elvesztett, szégyenteljes és minden francia által elátkozott, vietnami, háborúra. A francia költségvetés 500 milliárdos deficitjéből 180 milliárdot az adók nagymérvű emelésével akarnak pótolni. A munkabérekre kivetett adókat 5-ről 7 százalékra emelik, a szállításokra kivetett,termelési és, egyéb adóívt, is jelentős százalékban megnövelik. A kormány gazdasági merényleteivel egyidejűleg hatalmas rágalomhadjáratot indított a Szovjetunió ellen. És amilyen mértékben növekszik a francia milliók hálája, szeretete, bizalma és reménye a világ béketáborának , vezetője felől úgy tombol egyre eszeveszettebben ez a féktelen hazugság-hadjárat, a Szovjetunióból érkező hírek meghamisítása, elferdítése. De a valóság eljut a tömegekhez, ott él milliók szívében. Tömeggyűléseken és rádión keresztül, ismert és ismeretlen utakon értesül a francia nép az igazságról, a béke táborának egyetlen igazságáról, amely az ő igazságát, békés, szabad jövőjét is jelenti. A mai tömegsztrájkot a jelentések a nagy 1936-os , komoly eredményt elért, győztes népfrontmegmozduláshoz hasonlítják. S ha Franciaországban a tömegek ma éppolyan lelkesen, éppolyan egységesen szállnak szembe elnyomóikkal, mint 1936-ban, mégis óriási a különbség 1936 és 1949 között. Akkor a német kancellárt, Hitlernek hívták,Kína tekintélyes részén az amerikai imperialisták parancsoltak, Lengyelországban, Romániában, Csehszlovákiában, Bulgáriában, Albániában kormányon ültek a német imperializmus szolgái-. és Magyarországon 1936-ban Horthy volt az úr. ■Ma, amikor Párizs népe egységesen a tömegsztrájk hatalmas fegyverét fordítja az amerikai imperialistákkal és ,francia szolgáikkal szembe, más világban, más körülmények között állott, le a párizsi Metro, hagyták abba a munkát a Renault-gyárban, vagy a Citroennél. A Szovjetunió azóta összezúzta a náci hadigépezetet és határaik mentén szabad, békeszerető, bátor népek átvették saját sorsuk irányítását. Megszületett a 450 milliós szabad Kína és Európa, közepén már él és harcol a francia népért .■olz új demokratikus Németország. A francia nép 1936-os sztrájkját is támogatta a világ népeinek szolidaritása. És ha a szolidaritás akkor hatalmas fegyver volt a sztrájk győzelméhez, vájjon- meggondolták-e az ámenkor, imperialisták francia szolgái, milyen hataalmes erőt jelent a világ népeinek nagy erőfölénye és ennek az erőnek, szolidaritása■ az imperialista háborús csirkefogókkal szemben". A francia nép megmutatta, hogy hatalmában áll 24 órára megbánttd '2-t HZ *3 r-li.oé ,E* *■ n l.+’ö^interrátjobb jelentősége a mai francia eseményeknek. : Délelőtti körséta a sikéjholó Párizsban Ma reggel a Világosság szerkesztősége felhívta elefonon a lap párizsi tudósítóját,hogy a franciaországi omegsztrájk legújabb eseményeiről helyszíni beszámoló alapján tájékoztathassa olvasóit. Nem sok remé künk volt arra, hogy összeköttetést kapunk, miután egnap éjjel a párizsi telefonközpont ismételt kérésünk ilenére sem volt hajlandó kapcsolni, mondván: „Sajátom, sztrájk van“. Kilenc óra után mégis sikerültapcsolást találni. A párizsi telefonközpont közölte hogy a CGT ma reggel kiadott engedélyével fenntartik a nemzetközi telefonszolgálatot. Ez az egyetlen özszolgálati ág, amely ma Franciaországban műkö ik, íme, ezt jelentette párizsi tudósítónk: Párizs, november 25. (A Világosság tudósítójának telefonjelentése.) Háromnegyed hét. Megszólal az ébresztőóra. Kinyitom az utcai ab-lakot, még sötét van. Most kellene jönni az első autóbusznak. Izgatottan várok egy-két percig, az autóbusznak se híre, se hamva. Felteszem az vizet a gázra a teához. Még van tartalék a csövekben. Halványkék lidérclángok lobognak, jó negyedóráig tart, míg feljön két deci víz. A gáz nyomása igen alacsony, valószínűleg még a tegnapi termelés maradt, a csövekben. Negyed nyolc: Elindulok az Orsay-pályaudvar felé. Innen indulnak a vonatok Dél-Franciaország felé és a villamosvonatok is a párizs meletti peremvárosokba.' A hatalmas csarnok ' teljesen kihalt. A jegypénztár zárva, van. Egy árva rendőr támaszkodik a föld alá vezető lépcső korlátjához. Lent a vágányok hidegen verik vissza a sápadt villanylámpák fényét. Lehúzott redőnyök a földalatti előtt A miniszterelnökség palotáját hatalmas tehergépkocsikveszik körül, a teherautókon áhnás, fáradt rendőrök dörzsölik a szemüket. Megérkezünk a montparnessi pályaudvar elé. A tér metróállomása mellett sok ember ácsorog. A földalatti vasút nem megy. A lépcsőt vasredőnyök zárják el. Bemegyek a pályaudvar épületébe. A felvonó néni működik. Nyakamba veszem a kétemeletnyi lépcsőt., ' '' ‘, ' 1 Fent a váróterem zárva, az étterem zárva, a pénztár zárva. — Minden vonat áll? — Minden ! Csak , az újságárus nyitott ki, de, a napilapok nem jelentek meg és utasforgalom nincs, így nem tud semmit sem eladni.. . .A vágányok mellett öt-hat főnyi sztrájkőrség. Megszólítom őket.' — Minden áll? — Minden — hangzik a válasz. — A fővonalak is. — Azok is. Csillognak a szemek. Győzelem Ilyen tökéletes vasutassztrájk nem volt, a németek elleni semzeti felkelés ideje óta. Néhány lépéssel odébb öt sisakos csendőr áll, vállukon, puska, csípőjükön gázálarcú tokja lóg. Az, első farosé?kijelentések A szerkesztőségben az automata telefonközpont működik. Csupa jó hír jön: a vasútforgalom teljesen megbénult. Egyedien autóbusz, egyetlen taxi sem látható a francia főváros utcáin. A rádió nem működik, Percről-percre futnak be a jelentések: az összes párizsi és párizskörnyéki nagyüzemekben teljes a sztrájk. Leállt a Renault és Citroen, állnak a repülőgépgyárak, állnak a traktorgyárak, állnak, a teherautógyárak,teljes a sztrájk a vegziiparban, az építőiparban is. Egyetlenegy iskola sem nyitotta ki kapuit. Az első vidéki jelentések szerint mindenütt nagy sikerrel kezdődött az általános sztrájk. Az újságíró kollégák’ mosolyognak. A lap ’csak holnap jelenik meg, de mindenki itt van. Sokan egy-két órát gyalogoltak, amíg beérkeztek Párizs központjába. De egyáltalán nem sajnálják a fáradtságot. A győzelem, tudata lelkesíti a francia főváros népét. ■ Bajomi-Lázár Andor